Magyar Paizs, 1908 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-02 / 1. szám

19 8. január 2. M A (i Y A R P A 1 Z S szerinte nem felel meg a gyorsirás feladatának! Miképpen mondhat czikkiró ilyet? Hiszen én a mássalhangzói torlódásokat nem találomra soroltam fel, hanem azok a beszédben előforduló szavakból vétettek. Ezen czikkemben egyenkint felsoroltam a mássalhangzói torlódásokat, hogy azok meglétéről magának mindenki meggyőződést szerezhessen. Bizony ugy van, hogy a gyorsírásnak kell alkalmazkodnia a nyelvhez és nem megfordítva! Szakértő előtt nem szükséges annak hangsúlyozása, hogy gyorsirási szempontból az felette előnyös, ha minél több mássalhangzói torlódást tudunk a rendszer szabályai szerint képezai, még olyanokat is, melyek nyelvünkbon nem fordulnak elő, mi által azok rövidítésekre annál czélszerübben felhasználhatók. — A mely gyorsirás pedig számot tart arra, hogy irása tiszta, világos és szabatos legyen, annak a nyelvben előforduló összes mássalhangzói toriódasokat világosan lölnie kell. Ha erre a mélyítést használja, akkor ugy kell megválogatnia jegyeit, hogy azok mindegyike mélyíthető legyen.JPl. Gabelsberger erre vagy nem gondolt, vagy ha gondolt, azt kielégítő módon megoldani nem tudta, miből következik, hogy a közölt mássalhangzói torlódásoknak egy nagy részét szabatosan jelölni nem képes, mely minden esetre a korrekt irás rovására van. A felhozott „telki" és „Markovits" szókat azért nem tudja kiírni tisztán, mert a számos mássalhangzói torlódások között, sem as. „lk*-t, sem az »rk"-t szabatosan jelölni nem tudja. Czikkirónak — ugy látszik — ez újság, holott ezt, egyéb kritikai megjegyzésekkel együtt, már 30 évvel ez előtt állítattam, s még nem akadt szakember, ki azokat megczátolni tudla volna. — Mert a czikkiró állal ajánlott megoldási mód abszolúte nem jó. utt akar javítani (Teleki: teleki) hol erre szükség nincs. Az az állítása sem felel meg tehát a valóságnak, hogy én a Gabelsberger rendszernek neki mentem akkor, mikor azt állítottam, hogy ez sok közönséges és használt szót nem tul tisztán kiírni. Ez az állítás feltétlenül igaz és helyi áll mindazokban az esetekben, mikor a szókban oly mássalhangzói torlódások fordu'nak elő, melyeket szabatosan jelni nem képes. — Ilyen pedig igen sok van. E rendszernek, ez egyik fő gyengesége, melyen a mássalhangzói jegyek megváltoztatása nélkül, — segíteni nem lehet. Ki van zárva tehát még a lehetősége is annak, hogy ezen a* alapon a gyorsirás nagy problémái valaha kielégítő módon megoldhatók legyenek. Ezért kellett más alaphoz és beosztáshoz forduln

;. (Folyt, köv.) Dr. Keh Antal. Hiába mondja, hogy szereti hazáját, aki iiem dolgozik érte, mert az igazi szeretet hazánkért való munkánk megnyilatkozása legyen

. /.I országos nrankás betegsegélyső es baleset bktositd pénztár megalakulása. Budapest, 1907. nov. 24 Lázas türelmetlenséggel néztünk november 24-elé. Nagyon sokat váriunk e naptól, annál inkább is, mert a sok ékes szóló kortes felhívások egyike a másikat érte. Mindennemű kombinációk kerültek szóba, magas tisztviselői állások betöltésére ssámitva készült a sok haszontalan nyomtatvány. Mondanom sem kell, hogy mennvire csalódtak azok az egyének, kik már magákat valami igen jó dotált hivatal vezetőinek képzelték. November 23-án V2IO órakor volt a vidéki kiküldöttek előértekezlete, az orsz. iparegyesület helyiségében. Ezen értekezlet főczélja volt a más- , nap 24 én tartandó közgyűlésen az országos pénztár igazgatóságának megválasztása iránt { lehetőleg az egyöntetű szavazást elérni, Mert már j fentebb is említettem ezen értekezlet, a vidéki j pénztárak érdekeinek megvédése czéljából híva- • tott egyöe. De sajnos ez alkalommal a vidék nem birt • elég ellentállást kifejteni. Az igazgatóságban csak 10 vidéki pénztár kép- ', viseletet tudjunk biztosítani. Erős vita támadt a jelölésnél, amennyiben mi vidékiek azon törekedtünk, hogy a kisiparosság miaél nagyobb tért hódítson. De ezen állásfoglalásunkat fel kellett adni. a túlsúlyban lavő budapestiekkel szemben kik csak a nagy ipart tolták előtérbe. A jelölés megtörténte ulán d. u. 3 órakor Valter Gyula esztergomi pénztári kiküldött (kanonok), mint az értekezlet elnöke, felkérte a jalenlevéket, hogy a d. u. 5 órára hirdetett gyár-, ipari értekezletre feltétlen teljes számban megjelenjenek. Mire az értekezletet bezárta. Két órai szabad időnket felhasználva, siettünk a Váczi utczai értekezletre. Itt már sokkal népesecbnek és zajosabbnak mutatkozott az értekezlet. A nap folyamán az ország több vidékéből összejött kiküldöttek is megjelentek. Pontban 5 órakor megalakult az értekezlet. Elnökké Dr. Hetai Ferenczet (Budapest) és Valter Gyula esztergomi kanonokot közfelkiáltással megválasztottuk. Előadónak Dr. Hegedűs Lóránt, jegyzőnek Szontagh Jenő lett megválasztva. Dr. Heltai Terencz üdvözli a jelenlevőket, a komoly ügy fontosságára hívja föl a kiküldöttek figyelmét. Felkéri az elődó urat, hogy adja elő az értekezlet tárgyát. Dr. Hegedűs Lóránt előterjeszti a mai délelőtt folyamán megállapított igazgatósági névsort és kéri a kiküldötteket, miután ezen alakulás csak ideiglenes lesz, lehetőleg egyenlő szavazó lapokat adjanak le az urnánál. Az értekezlet minden kifogás nélkül elfogadta az előadó ezen javaslatát. Következett az alapszabályok részletes tárgyalása. Minden egyes § nál élénk vita fejlődött ki ugy annyira, hogy az egész alapszabály gyökeres megváltoztatása forgott szóban. A vitában részt vettek: Dr. Heltai Ferencz, Dr. Hegedűs Lóránt (Budapest), Dr. Klein Adolf (Szabadka), Németh István (Nagykároly), Tóth Kálmán (Debreczen), Papp Alajos (Zalaegerszeg), Halvax Frigyes (Nagykanizsa) és még többen. Végül az értekezlet abban állapodott meg, miután az orsz. pénztár megalakulása elodázhatatlan dolog, ennélfogva az alapszabály vitát a holnapi közgyűlésen rövidre fogja szabni. És a budapesti munkaadók és alkalmazottak által szerkesztett pót alapszabályt fogja ideiglenesen elfogadni. Az értekezlet este 10 órakor véget ért. Dr. Heltai Ferencz elnök megköszönte a kiküldöttek kitartását felkéri őket, hogy holnap ugyanezen a helyen minél számosabban jelenjenek meg, amikor véglegesen fognak határozni. November 24. Délelőtt 10 órára volt kitűzve a közgyűlés megnyitása. Az előszobában 3 bizottság működött, az igazolványok láttamozása körül. Di miután a kiküldöttek oly na^y számban vettek részi: 191 munkaadó és 205 alkalmazott, összesen 396 közgyűlési kiküldött adta le igazolványát, képzelni lehet, minő időt vett ennek láttamozása igénybe. A szép kör alakú uj városházi padsorok i.e n voltak képesek befogadni a kiküldötteket. Szóval zsúfolt ház előtt nyitotta meg Vsl2 órakor Dr. Meutsik Ferencz min. tan. mint a munkásbiztositó hivatal elnöke a közgyűlést. Az elnöki emelvényen Dr. Diószegi József oszt. tan. és Sigmond Emil min. titkár foglalt helyet. Dr. Mantsik Ferencz gyönyörű beszéd kíséretében nyitotta meg a gyűlést. Oly szakavatottsággal ismertette a kiküldöttek hivatását, hogy beszédének befejezte ulán óriási taps és éljenzésbe tört ki a tetszés nyilvánítás. Ezután a pénztár közgyűlését megalakultnak jelentette ki Jegyzőkül megbízta: Dr. Halász Dezsőt min. fog. Bokányi Dezsőt és Kiss Károlyt. Megállapittatván a közgyűlés tanácskozási ügyrendje, tárgyalás alá vétettek az alapszabály k. Dr. Hegedús Lóránt, Lukonovits Bertalan szól tak hozzá az utóbbi igen erős bonczkés alá véve az alapszabály tervezetet. Bongy tércz munkának nevezte. És még többen hozzászólva a közgyűlés az érdekelt munkaadók és alkalmazottak által, közösen elkészített alapszabálytervezetet en block ideiglenesen elfogadta. És megbízta a megbízta a megválasztandó igazgatóságot, hogy a beérkező indítványok lehetőleg figyelembe vételével gondoskodjék az uj alapszabályok elkészítéséről és azoknak közgyűlési elinté/.éséről. Következtek a különböző indítványok, melyeket nagyobbrészben elfogadtak, részben az igazgatóság hatáskörébe utaltak. Ezután áttért a közgyűlés a választásokra. Két szavazatszedö küldöttséget választottak, külön a munkaadók és külön az alkalmazottak csopírtjából. Este hat órakor a szavazás véget ért. Jung Antal főszámtanácsos kihirdette az eredményt, \ amely azt mutatta, hogy az előértekezletek nem ! voltak alaptalanok, amennyiben a szavazólapok majdnem egyöntetűen adattak le. Dr. Mentsik Ferencz elnök megköszönte a szép példás együttműködést és kérte a kiküldötteket ho°v a jövőben ép ily összetartok legyenek a k'özösczél elérésében. Pa

pp Alajos orsz. pénzt, kiküldött. Gyertyáért^ milliót adínnk Ausztriána k. Midőn az osztrák gyertya terjesztett világosságot körülöttetek, szemetek előtt nem vonultak é el sárga-fekete árnyak? Emlékezzete

k!! Keresztelő. A zalaegerszegi »Polgári Daloskö« újesztendő napján esett át a keresztségen. Ekkor tartotta az első nyilvános fellépését az Arany-Bárány szálloda nagytermében. A kör elnöke Wapper Ignácz szép szavakkal nyitotta meg az estélyt. A dalkör tagjai Kerner Józset karnagy vezetése mellett a következő dalokat énekelték: Viharban, Tarka madár, Honvéd zászló és Hymnus. A dalok közti szünetek alatt Kerner karnagy zongorázott, olyan ügyes technikával, hogy a hallgatók meg is ujráztattálc a zongora darabokat. A műsornak tréfás számai is voltak. A dalkör tagjai reszelőn, mosógépen és több háztartási czikkel olyant muzsikáltak, a minőt a dalkörnek rövid fennállásából következtetve, nem várhattunk. Ha Kerner karnagy a dalkört is arra a művészi nivóra emeli, mint a melyen az ő tudása áll, akkor egy-két év alatt szép dolgokat hallunk a daloskörtől. Tenor I. Balaton Sándor, Lakatos István, Wapper Ignácz, Polgár József. Tenor II. Jády Károly, Bedő János, Ko\ács Géza, Láng Nándor, Málék Budolf. Bass I. Horváth Imre Tölli István, Tislér István, Juhász Lajos,Toriszay József, Ács Imre. Bass II. Mautner Jenő, Unger Antal, Varga István, Szabó István, Miszori Béla, Fendrik József. Meg kell jegyezni, hogy Zalaegerszegen ebben az elég nagy városban még nem volt daloskör. Ez az első uttörés. Az úttörőket elismerés illeti, minden más embert pedig vagy csatlakozásra, vagy pártolásra indít ez az eset. Január—október hónapokban 155 milliót vittünk ki lisztből. Ebből ; Ausztriába 138 millió értékű liszt került. Még a kenyeret is tőlünk kapják az osztrákok és mégis mi vagyunk a szolgák. Pedig megforditva szokott lenni a dolog! Heti hirek Helyiek. BqÍ£ÜOC] újévet kívánunk olvasóinknak és munkatársainknak, amikor egyúttal azt is óhajtjuk, hogy boldog újévre virradjon a magyar haza! Zalavsrmegje Csány-szobor bizottsága nemzeti nagyasszonyaink élethű bemütatásával, hangversennyel és tánczestéllyel egybekötött történelmi felolvasást rendez, melyre a t. czimet és családját tisztelettel meghívjuk. Hely: Zalaegerszeg, az Arany-Bárány szálloda összes termei. Idő: 1908. jannár 4. este 8 óra. Helyárak : Páholyok 20 korona; I. hely (3 első sor) 6 Korona; II. hely (5 sor) 5 kor; III. hely (a többi sor) 4 kor. Állóhely 2 kor. Jegyek előre válthatók : Bf isinger és Eisner divatáru üzletébeu és este a pénztárnál, A tiszta jövedelem a Gsány-szoboralapot gyarapítja. a Giáuy szoborbizottság nevében: Bosnyák Géza elnök. Dr. Thassy Gábor társelnök. BorbélyGyörgy titkár. Rendezők: Ifj. Barcza László, Csabrendek, Barcza Sándor, Gsabrendek, Barkóczi László, Csáktornya, Beius Lajos, Nagykanizsa, Bezerédy Imre, Alsópáhok Dr. Briglevics Károly, Botka Andor, Keszthely, Batka Lajos, Zalaujfalu,