Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-14 / 7. szám

tritl. ** ^aSneaersseg, I9C7. február 14. 7. szám. EMflMtéd ái: Sgy &rra 4 koroiw. fél évre £ korona. 9íngy«d órra 1 bor. K^m 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerín jjfyilttér sora 1 kor Szerkesztőség éi kiadóhivatal: Wlassics-utcza 2& SEericesEti Z. ZE3Zox*-váij±a. XjSljOS. { L IST C3-~Z" ÍCZ^ FEHENCZ BOEBÉ O- Y Ö ]R G T MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A tulipán a társas életben. Irta: Gőcze Sarolta. Nagyon befészkelte magát az idegen szel • lem társas életünkbe, elannyira, hogy méltán kérdezhetjük : van-e még tősgyökeres magyar társas élet? Hová lett a régi magyar szives vendég­látás? Hol vannak a vidám disznótorok, névesték, a miken azzal látták a vendéget szívesen, ami a háztól kitelt; de volt hozzá igazi sziveslátás és jókedv. Hol vaunak a régi, kedves családi ünnepek? Hol van a sok András-napi farsangi tréfa, s a húsvéti vidám öntözködés? Ma „jourra" járunk és „lunchot" szervírozunk; lakodalmat és házi bált pedig vendéglőben tartunk. És prágai sonkát, tescheni teavajat, gráczi mixedpicklet, fmnczia pezsgőt adunk töl, s még a disznótoron is stíriai kappant eszünk; sőt egy-egy mágnás-házunk­nál még az ivóvizet s a hust is Becsből hozatják. S tesszük mindezt oly őrült fény­űzéssel, egymással versenyezve, hogy ez eleve kiöl társas együttlétünkből mindt-n kedélyes­ségét, minden ártatlan pajkos tréfát, a mi apáink, anyaink mulatozását olv vidaman fűszerezte. Régi kedves magyar társas játéka inkát elhanyagoltuk s tennist, golfot meg footballt játszunk. Szép nemzeti tanczunk kiszorult a korcsmába; szalonjainkban boston járja, még a csárdásra is s a selypé gkerli az orfeumek czakewalk-jával kedveskedik a fiatal leánytársaságnak s a Kazinczy Kör estéjén előkelő uri leányok a boulevard-színház­nak orfeumi színvonalú bohózatat adjak elő Kí kell küszöbölnünk az idegen szellemet társas életünkből; vissza kell térnünk magyaros egyszerűségünkhöz, régi, kedves nemzeti szo­kásainkhoz; fel kell elevenítenünk a régi, vidám társas életet; jogaikba visszaállítani nemzeti zenénket, táDCí'unkat, játékainkat, viseletünket, még eledeleinket is. Nem kell e czél érdekében semmiféle eszközt lenéznünk. ízlésünk megrontói fóleg divatlapja nk voltak; a naiv falusi leány ma is sz<nt ;ras-nak tartja, a mit kedves divat­lapiából biohas. Sajnos, ig^ sok család ma is idegen nyeiVü d vatlapot járat. De a ma­gyarok is üzleti érdekből változatlanul ültették át hozzánk az idegen formákat ruhában, bázi berendezésben, társadalmi szokásban. Nos hát, meg kell magyarosítanunk divat­lapjainkat, meg kell őket töltenünk magjar szellemmel és magjar Ízléssel. A magyar viselet büszke szépségét, a magyar díszítő stil nemes motivumait ámulva csodália a kül­föld s a szemes német ipar kezdi utánozni is — és mi ezt az isteuadta kincsünket ne tudnók gyümölcsöztetni ? A nagy Ruskin tanítása már megfogant nálunk: művészeink már nem tartják lealázónak müipari rajzok készítését. És mi ne tudnánk vállvetett erő­vel az öltözködési, a butorzati ipar terén u|at, eredetit, czélázerüt alkotni, a mit az eredetiséget mohón szomjazó külföld szívesen átvenne tőlünk? Nem diadala volna ez a magyar szellemnek? Idegenforgalmat akarunk csinálni. Elérjük-e azt a külföldi szórakozásoknak idegen kaptára készült gyatra utánzásaival'? A müveit utas ma eredetiséget keres; ha tudja, hogy itt valami mást talál, mint egyebütt, valami eredetit, tősgyökerest, az emberi léleknek, az emberi kedélynek egy uj megnyilatkozási módját: szívesen fog idejönni, s lelkében gazdagodva fog távozni. Bostont nézni, nem jön el ide, de csárdást látni igen: nem Veuve C iquot-t akar itt inni, hanem valódi tüzes tokaji asszut; nem franczia szabású ruhát keres itt, hanem a festői nemzeti és nép­viseletet ; nem az angol gardeupartyt, hanem a magyaros arató ünaf-pet, avagy szüreti mulatságot. * Tehát fel kell tűzni bátran a tulipánt. Az idő kedvező Fel kell használni. Kövessünk el, ki-ki a saját körében, mindent, hogy a magyar társas élet minden izében magyar legyen.*., *., Ezt a szép gyakorlati iránya csikket azért is kell közölnünk, mert a Mígvar Pai/.s megjelenésekor első beköszf ntésébeo ezelőtt 8 éfvel ezt az — ösvényt vágta s azóta ezt az irányt tapossuk. Madár-védelem. — Madár a3ztal — madár-fjszek — madár munka. — Zaíavármegyének, de különösen Zalaegerszegnek is eg}ik főkincse, fő jövedelem forrása — szőlő hegyei és gyönyörű g\ümölcsösei, mert ha csak ncif den 2-ik 3-ik évben jön is a termés, szép pénz jutalmazza a gazdák fáradozását. Csakhogy fájdalom — az utóbbi években mind ritkábban részesülünk az Égnek ezen áldásában. S ugian miért? Tán az Ég megvonja segélyét tőlünk? Tán nagy elemi csapáeok: fagy, jégverés, vizár teszik tönkre szép reményeinket? . . . Ezekiől — Ittennek hála nem igen panaszkod­hatunk. de igen ia az emberek gondatlansága, lustasága, nembánomsága, s az ifiu — iskolázott népség szivtelensége az, mi évről évre nagyobb és nagyobb mértékben kapván erőre siet tönkre tenni az Isten áldását, a szép gyümölcstermést. A hernyók egyiptomi csapása jelentkezik éviől­évre niintí nsgjcb mellétben s tünkre teszi nem csak az idei, de már a iövő évi termést is, leiág ván a fák fő-fő élet föltételét, a fentartó lombo t s ezzel elcsenevészítvén, elgyengitvén a legnemesebb legerősebb fákat. A hatóiág ugyan „közhírré teszi, miszerint min­denki lehernyozza fáit, különben ilyen és ilyen nagy büntetés éri . s ezzel vége. Hernyóz a jó gazda, nem hernyóz a legtöbb, mert ugy is tudja, hogy csak puszta szó ám az a pénzbírság, nem hallotta még halandó, hogy valakit 20 50 100 koronával büntettek volna, —- ahogy dukál. Meg lesz hát büntetve a jó gazda, mert mikor a hernyók lerágták a ro«sz gazda fáit, processióban mennek át a szomszédba, hol bőséges eledel vár reájuk; 8 ez igy megy évről évre. A gyermekssreg meg azzal mulatja magát egész tavaszon át, hogy pusztítja, dúlja a madarak fészkét s ekként megfosztja a gazdákat az egyet­len és leghatalmasabb segítségüktől, napszámosaik­tól, kik a hernyócsapást nagyban, vagy tán egészen is elháríthatnák a vidékről, ha békében hagynák ezeket a mi kedves, ingyen munkásainkat. A mivelt külföld jól ismeri, rég fölhasználja már ezt a kedves munkáshadat — a madársereg'jt s nemesak hogy nem üldözi őket tűzzel, vassal, csapdával, tőrrel, flóberral, de uton útfélen védel­mezi, támogatja, s aporitja őket tőle telhetőleg. Ott egész éven át, de kivált ily csikorgó, madárölí hidegben rendesen etetgeti őket ur, urnő, paraszt, tanult, felnőt;, gyermek, leány, különösen a gym­géd leány sereg ; hiszen nem kerül sokba ez a kedvea kis kosztos népség. „Szedjétek föl a morzsákat, hogy el ne vesszenek," — mondá az Ur ós meg van az étel napjában 2-szer 3-s?or, csak tálalni keil a szegény kis elcsigázott, elgémberedett tollas népségnek. (Kivétel az egyetlen baibár, éhenkórász taliáa népség, mely millió ós millió számban fogdossa össze ezt a? Istennek legkedvesebb kis teremt­ményét, a fülemilétől a kis zsezsén át a — büdös babukáig, hogy — feneketlen bendőjét megtöm­hesse vele. Mintha nem volna o'ta czitromok honá­ban elég enni, faini, zabálni valója — a korcs klassikus népségnek.) Szegény Apponyi, szegény ideális kultusz-mmsz­ter 1 Elrende'ted az iskolákban minden évre a madárnapot, de aligha mégv vele többre, mint nemesszivü minisztertársod — Darányi Ignácz a szigoiu madárvédelemmel. Ha nircs aki végrehajtsa, — hiába hirdetteted meg minden tavasszal. — De talán mégse? Taláu már mégis hajnalodik e téren Magyarországon is, de még — Zalaegerszegen is?! Ugyanis örömmel vehette észre a természetbarát e ridtg téi folyamán, hogy városunkban is meg­alakult a „Madárvédők" egyesülete. Nem hiva­talosan, — Isten óvjon! csak ugy magától. Pár nemesszivü egyén kis madárabztalt állított fel itt-ott a szabadban, s etetni kezdte morzsával, némi kis maggal a kis szárnyas szenvedőket. Ezek hamar megérezték „ki szereti őket," a jöttek seregesen a teritett asztalra. Meglátták eit a romlatlan sxivü kis gyerekek és kis leányok, ők is állítottak udvarokon, kertben hasonló ki* asztalt és most már megvan naponként az az igazi, nemes mulatságok, hogy sok száz és száz kis éhezőt mentenek meg az ébenhaiáltó! ebben a 20 fokos hideg évszakban és szereznek szülőig. Zalaegerszegen, az A raiiy Bárány átielleri.é"be3D.. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. M ai számunk 10 oldaf>

Next

/
Thumbnails
Contents