Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-14 / 7. szám

tritl. ** ^aSneaersseg, I9C7. február 14. 7. szám. EMflMtéd ái: Sgy &rra 4 koroiw. fél évre £ korona. 9íngy«d órra 1 bor. K^m 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerín jjfyilttér sora 1 kor Szerkesztőség éi kiadóhivatal: Wlassics-utcza 2& SEericesEti Z. ZE3Zox*-váij±a. XjSljOS. { L IST C3-~Z" ÍCZ^ FEHENCZ BOEBÉ O- Y Ö ]R G T MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A tulipán a társas életben. Irta: Gőcze Sarolta. Nagyon befészkelte magát az idegen szel • lem társas életünkbe, elannyira, hogy méltán kérdezhetjük : van-e még tősgyökeres magyar társas élet? Hová lett a régi magyar szives vendéglátás? Hol vannak a vidám disznótorok, névesték, a miken azzal látták a vendéget szívesen, ami a háztól kitelt; de volt hozzá igazi sziveslátás és jókedv. Hol vaunak a régi, kedves családi ünnepek? Hol van a sok András-napi farsangi tréfa, s a húsvéti vidám öntözködés? Ma „jourra" járunk és „lunchot" szervírozunk; lakodalmat és házi bált pedig vendéglőben tartunk. És prágai sonkát, tescheni teavajat, gráczi mixedpicklet, fmnczia pezsgőt adunk töl, s még a disznótoron is stíriai kappant eszünk; sőt egy-egy mágnás-házunknál még az ivóvizet s a hust is Becsből hozatják. S tesszük mindezt oly őrült fényűzéssel, egymással versenyezve, hogy ez eleve kiöl társas együttlétünkből mindt-n kedélyességét, minden ártatlan pajkos tréfát, a mi apáink, anyaink mulatozását olv vidaman fűszerezte. Régi kedves magyar társas játéka inkát elhanyagoltuk s tennist, golfot meg footballt játszunk. Szép nemzeti tanczunk kiszorult a korcsmába; szalonjainkban boston járja, még a csárdásra is s a selypé gkerli az orfeumek czakewalk-jával kedveskedik a fiatal leánytársaságnak s a Kazinczy Kör estéjén előkelő uri leányok a boulevard-színháznak orfeumi színvonalú bohózatat adjak elő Kí kell küszöbölnünk az idegen szellemet társas életünkből; vissza kell térnünk magyaros egyszerűségünkhöz, régi, kedves nemzeti szokásainkhoz; fel kell elevenítenünk a régi, vidám társas életet; jogaikba visszaállítani nemzeti zenénket, táDCí'unkat, játékainkat, viseletünket, még eledeleinket is. Nem kell e czél érdekében semmiféle eszközt lenéznünk. ízlésünk megrontói fóleg divatlapja nk voltak; a naiv falusi leány ma is sz<nt

;ras-nak tartja, a mit kedves divatlapiából biohas. Sajnos, ig^ sok család ma is idegen nyeiVü d vatlapot járat. De a magyarok is üzleti érdekből változatlanul ültették át hozzánk az idegen formákat ruhában, bázi berendezésben, társadalmi szokásban. Nos hát, meg kell magyarosítanunk divatlapjainkat, meg kell őket töltenünk magjar szellemmel és magjar Ízléssel. A magyar viselet büszke szépségét, a magyar díszítő stil nemes motivumait ámulva csodália a külföld s a szemes német ipar kezdi utánozni is — és mi ezt az isteuadta kincsünket ne tudnók gyümölcsöztetni ? A nagy Ruskin tanítása már megfogant nálunk: művészeink már nem tartják lealázónak müipari rajzok készítését. És mi ne tudnánk vállvetett erővel az öltözködési, a butorzati ipar terén u|at, eredetit, czélázerüt alkotni, a mit az eredetiséget mohón szomjazó külföld szívesen átvenne tőlünk? Nem diadala volna ez a magyar szellemnek? Idegenforgalmat akarunk csinálni. Elérjük-e azt a külföldi szórakozásoknak idegen kaptára készült gyatra utánzásaival'? A müveit utas ma eredetiséget keres; ha tudja, hogy itt valami mást talál, mint egyebütt, valami eredetit, tősgyökerest, az emberi léleknek, az emberi kedélynek egy uj megnyilatkozási módját: szívesen fog idejönni, s lelkében gazdagodva fog távozni. Bostont nézni, nem jön el ide, de csárdást látni igen: nem Veuve C iquot-t akar itt inni, hanem valódi tüzes tokaji asszut; nem franczia szabású ruhát keres itt, hanem a festői nemzeti és népviseletet ; nem az angol gardeupartyt, hanem a magyaros arató ünaf-pet, avagy szüreti mulatságot. * Tehát fel kell tűzni bátran a tulipánt. Az idő kedvező Fel kell használni. Kövessünk el, ki-ki a saját körében, mindent, hogy a magyar társas élet minden izében magyar legyen.*., *., Ezt a szép gyakorlati iránya csikket azért is kell közölnünk, mert a Mígvar Pai/.s megjelenésekor első beköszf ntésébeo ezelőtt 8 éfvel ezt az — ösvényt vágta s azóta ezt az irányt tapossuk. Madár-védelem. — Madár a3ztal — madár-fjszek — madár munka. — Zaíavármegyének, de különösen Zalaegerszegnek is eg}ik főkincse, fő jövedelem forrása — szőlő hegyei és gyönyörű g\ümölcsösei, mert ha csak ncif den 2-ik 3-ik évben jön is a termés, szép pénz jutalmazza a gazdák fáradozását. Csakhogy fájdalom — az utóbbi években mind ritkábban részesülünk az Égnek ezen áldásában. S ugian miért? Tán az Ég megvonja segélyét tőlünk? Tán nagy elemi csapáeok: fagy, jégverés, vizár teszik tönkre szép reményeinket? . . . Ezekiől — Ittennek hála nem igen panaszkodhatunk. de igen ia az emberek gondatlansága, lustasága, nembánomsága, s az ifiu — iskolázott népség szivtelensége az, mi évről évre nagyobb és nagyobb mértékben kapván erőre siet tönkre tenni az Isten áldását, a szép gyümölcstermést. A hernyók egyiptomi csapása jelentkezik éviőlévre niintí nsgjcb mellétben s tünkre teszi nem csak az idei, de már a iövő évi termést is, leiág ván a fák fő-fő élet föltételét, a fentartó lombo t s ezzel elcsenevészítvén, elgyengitvén a legnemesebb legerősebb fákat. A hatóiág ugyan „közhírré teszi, miszerint mindenki lehernyozza fáit, különben ilyen és ilyen nagy büntetés éri . s ezzel vége. Hernyóz a jó gazda, nem hernyóz a legtöbb, mert ugy is tudja, hogy csak puszta szó ám az a pénzbírság, nem hallotta még halandó, hogy valakit 20 50 100 koronával büntettek volna, —- ahogy dukál. Meg lesz hát büntetve a jó gazda, mert mikor a hernyók lerágták a ro«sz gazda fáit, processióban mennek át a szomszédba, hol bőséges eledel vár reájuk; 8 ez igy megy évről évre. A gyermekssreg meg azzal mulatja magát egész tavaszon át, hogy pusztítja, dúlja a madarak fészkét s ekként megfosztja a gazdákat az egyetlen és leghatalmasabb segítségüktől, napszámosaiktól, kik a hernyócsapást nagyban, vagy tán egészen is elháríthatnák a vidékről, ha békében hagynák ezeket a mi kedves, ingyen munkásainkat. A mivelt külföld jól ismeri, rég fölhasználja már ezt a kedves munkáshadat — a madársereg'jt s nemesak hogy nem üldözi őket tűzzel, vassal, csapdával, tőrrel, flóberral, de uton útfélen védelmezi, támogatja, s aporitja őket tőle telhetőleg. Ott egész éven át, de kivált ily csikorgó, madárölí hidegben rendesen etetgeti őket ur, urnő, paraszt, tanult, felnőt;, gyermek, leány, különösen a gymgéd leány sereg ; hiszen nem kerül sokba ez a kedvea kis kosztos népség. „Szedjétek föl a morzsákat, hogy el ne vesszenek," — mondá az Ur ós meg van az étel napjában 2-szer 3-s?or, csak tálalni keil a szegény kis elcsigázott, elgémberedett tollas népségnek. (Kivétel az egyetlen baibár, éhenkórász taliáa népség, mely millió ós millió számban fogdossa össze ezt a? Istennek legkedvesebb kis teremtményét, a fülemilétől a kis zsezsén át a — büdös babukáig, hogy — feneketlen bendőjét megtömhesse vele. Mintha nem volna o'ta czitromok honában elég enni, faini, zabálni valója — a korcs klassikus népségnek.) Szegény Apponyi, szegény ideális kultusz-mmszter 1 Elrende'ted az iskolákban minden évre a madárnapot, de aligha mégv vele többre, mint nemesszivü minisztertársod — Darányi Ignácz a szigoiu madárvédelemmel. Ha nircs aki végrehajtsa, — hiába hirdetteted meg minden tavasszal. — De talán mégse? Taláu már mégis hajnalodik e téren Magyarországon is, de még — Zalaegerszegen is?! Ugyanis örömmel vehette észre a természetbarát e ridtg téi folyamán, hogy városunkban is megalakult a „Madárvédők" egyesülete. Nem hivatalosan, — Isten óvjon! csak ugy magától. Pár nemesszivü egyén kis madárabztalt állított fel itt-ott a szabadban, s etetni kezdte morzsával, némi kis maggal a kis szárnyas szenvedőket. Ezek hamar megérezték „ki szereti őket," a jöttek seregesen a teritett asztalra. Meglátták eit a romlatlan sxivü kis gyerekek és kis leányok, ők is állítottak udvarokon, kertben hasonló ki* asztalt és most már megvan naponként az az igazi, nemes mulatságok, hogy sok száz és száz kis éhezőt mentenek meg az ébenhaiáltó! ebben a 20 fokos hideg évszakban és szereznek szülőig. Zalaegerszegen, az A raiiy Bárány átielleri.é"be3D.. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér. M ai számunk 10 oldaf>