Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-26 / 39. szám

19J7. szeptember 12. M AOYAIL PAIZS 3 ezért harczi'as a magyar, d i különösen a magya

r ifjú. Ma ? '! Ma elég egy görb? nézés, hogy ki pattanjon a skandalum, ma ? — elég annyi, hogy a szöszke lány ne én rám nézzen, hanem egy másikra ; ne nekem nevessen, hanem egy másiknak és kész a botrány. Ma? elég hogy valakit szamárnak tituláljanak, még ha csakugyan az is — és már boszut lihegőktöl hangos a Toraavivóda: az Első Szabadalmazott Becsületfoltozó Intézet. Hanem azok, akik a nemzetet lépten nyomon becsmérlik, ma is és ma még jobban, mint valaha, akik minden alkalm

r

,t megragadnak, hogy kimutassák a nemzet iránti ádáz gyűlöletüket: azok ugyan szabadon járhalnak, kelhetnek a mi magyar ifjainktól! Urak, akik könyökig dúskáltak valamikor a nemzetnek verejtékkel összehordott vagyonában, urak, akik áruba adták a magyar tisztességet, akik csaltak, loptak, hazudtak, és ma a markukba nevetnek — mind szabadon járhatnak, még görbe szemekkel sem néznek rájuk, sct élemedett, komoly emberek, akiknek példát kellene adniok nyilvánosan, nem, feltü' nően paroláznak f-zekkel az uraságoktól levetett urakkal, és elhallgatják hogy véleményt mondanak a magyar állapotokról, hogy szidnak, mocskolnak, gúnyolnak nemzetet, koalicziót, kormányt, tulipánt és mindent, ami még magyar ebben a szomorúan beteg országban ! Ezekről nincs szó s ezekkel a nemzeti becsület megvetéséről nincsen szó! Magyar ifjak a magánbecsület tisztántartásának túlbuzgóságában elfelejtik a nemzeti becsületet megőrizni! Van e alapos fogalma a becsületről, aki kutyába veszi a nemzeti becsületet ? Nics! A uemzeti becsület a magyar nemzet homlokán a csillag, a mely eddig mindig fényesen ragyogott ! Érzékeny, nagyzoló magyar ifjak, ne fájón nektek jobban egy tyukszemtaposás, mint a nemzeti becsület bemocskolása ! Hiszen oly kevesen vagyunk, akik még joggal és hivatásból védhetjük a magyar becsületet! S ha ezt sem védjük meg, mit várunk valami jót a magyarok istenétől?! £—k. s&ki pártolni, erősíteni akarja a magyar ipart, az becsülje meg a bazai szövőszék eknek egyszerű de jó munkáját, s ne Vásárolja a mi megkárosításunkra a bécsi férczeit ropgyot. Salavármegyei muzeum. Az ujabban beküldött ajáudékok (28. közlemény.) A Zalavármegyei muzeum ügye lassan bár, de szépen halad, közeledik a végleges megalakuláshoz. A törvényhatósági bizottság a muzeum barátainak legnagyobb örömére kimondotta a legutóbb tartott vármegyei közgyűlésen, hogy a Zalavármegyei muzeumot felállítja, az alapszabályok kidolgozásával ugyancsak az albizottságot bízta meg. A muzeum jövője minden ellenségeskedés, támadás ellenére biztosítva van. Addig is, amig a törvényhatósági bizottság a muzeum részére eddig gyűjtött anyagot tulajdonába veszi, fokozott kedvvel tovább folytatjuk a gyűjtést. Azok is, akik eddig bizonyos kétkedéssel fogadták a megiuditott gyűjtési mozgalmat, most már egészen nyugodtan engedhetik át muzeumi tárgyaikat. Régi pénzeket, érmeket adtak: Pers Géza borbély (20 db), Dombi Ferenc/. (2 db), Szirmay Aladár (2 db), Omeísz Gyula (5 db), Cselesznik Béla, Kiss Ferencz, Bohonczy Elemér, Trajber István (4 db), Hunyady László (2 db), Tamaska István, Molnár József, Heincz Imre, Basovszky Oszkár főgimn. tanulók. Kőkorszakbeli vésőt ajándékozott Dombi Ferencz főgimn. tanuló. Nagy értékű, diszitett bronzkor szakbeli karj>ereczet kaptunk Kászonyi Margitka polg. Iskolai tanulótól. 2 db arany ét ezüst szállal kivarrott, 1790 körül használt fökötőt küldött be Tóth Stefánia. Egy faragott borotvatartó Kapiller István, egy faragott, csontnyillel ellátott kés Lukács Sándor és egy faragott gyufatartó Bényey Aladár főgim. tanulók ajándéka. SirsMalonkát hozott Kummer Béla főgimnáziumi tanuló. Könyveket, iratokat ajándéko tak: Tamaska István (18 db), Martbcsevics István (3 db), Gatomio Sándor (6 db), Berkes Sándor főgimn. tanulók. (Folytatjuk.) Eaerter Adám. Heti hirek Helyiek. Várhidy polgármester ügye. Lapunk zártakor még tart a városi közgyűlés, melyen előterjesztik, hogy Várhidy polgármestert a megyei közigazgatás felmentette a vád alól s igy végződött a hosszas fegyelmije. A közönség első tekintetre zugolódással fogadja ezt a hirt. Azonban, ha jól meggondoljuk, megnyugszunk benne, mert ennek nem a közigazgatás az oka, hanem torvényeinknek a hiányossága. Mit törődik Gsemegi ur a hazaáiulással. Nincs arra tételes törvény, ha valaki a Szulyovszky-féle alkotmányellenes gyűlésekre elmegy. A közigazgatás azonban erkölcsileg megbélyegezve erősen helyteleníti a Várhidy eljárását, de positive nem büntethette meg. A városi ügyekben elkövetett hibájára is találtak enyhítő körülményeket. A közönség nagy része meg van győződve, hogy a felmentett polgármester nem ti 1 vissza a helyére. A pyrhusi győzelem nem győzelem. A közigazgatásnak felmentő ítéletét a képviselő testület tudomásul vette. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Nagy Gyula gyűjtése az 1074. számú gyüjtőiven Zalaegerszeg: Horváth Miklós —-20 Nagy Gyula —'40 Rechnitzér József — '20 Grubits Antal —20 Weisz Nándor —'20 Bukovátz István --'20 Fángler Ferencz —*20 Szabó Árpád —"10 Klein Vilmos —'20 Herczeg István —"20 Hochberger S. —'20 összesen 2 K 30 f. Hevesvármegye 20 fillér postadíj ievotusa után Eger . . . 99 K 80 f. Késmárk sz. kir. r. t. város az 1640. sz. ivén 10 f portólevonas után 1 K 90 f. Mai gyűjtésünk összesen . 104 K — f. Hozzáadva a multkori(11190 K 39 I) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 11294 K 39 fill. Az esküdtszéki tárgyalások folytatása. 5 ik nap péntek. Cseke János győrfai ember ötször lőtt rá a feleségére — eredménytelenül s igy gyilkosság kísérletével vala vádolva. A főtárgyalást most is Dr. Degré Miklós tszéki elnök vezette s a vádat Dr. Szász Geró ügyész emelte. Elnök és ügyész kifogyhatlan rtunkaerőről tesznek bizonyságot, mikor egymásután öt vérben járó nagy ügyet feszült figyelemmel vezetve tárgyalnak helyettesítés nélkül. Csákét Dr. Weisz Endr^ ügyvéd védelmezte talpraesett ügyes beszéddel s elég jó eredménnyel, mert az esküdtek meghallgatása után vádlottat csak öt évi fegyházra Ítélték, melybe ügyész, vádlott és védő mindnyájan megnyugodtak. Kiküldöttek. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóságnál a zalaegerszegi kerületi munkásbiztositó pénztár közgyűlési kiküldötteinek a választása 1907. évi szeptember 23 án tartatott meg. A munkaadók közül megválasztatta < : Pfeifer Henrioh, Dervarics Lajos, Gyarmati Vilmos, iíj. Horváth Jenő, Ján Ferencz, Gasparics Sándor, Kovács László, Lusker János, Sommer Sándor, Schmiedt Viktor, Schütz Frigyes, Eísner József, Fürst Samu, Kosztelicz Miksa, Türk Mihály, Berger József, Grünbaum Ferencz, Deutsch Hermán, Grosz Győző, Miklós János, Füredi Béla, de Sorgo Antal és Baly Béla. Az alkalmazottak közül: Kadosztics Ferencz, Fercsel Ferencz, Verasztó József, Németh József, Benkő Károly, Marancsics Gyula, Horváth István, Baranyai Béla, Barát János, Vidovics Károly, Spilman Ábrahám, Deutsch István, Marothy István, Uher Károly, Krajczár Ferencz. Áthelyesés. Megírtuk, hogy Bucsy István tanárt saját kérésére áthelyezték Zalaegerszegről az alföldre; ő Szegedet kérte s tévedésből Kecskemétre való áthelyezését irta a hivatalos lap. A dolgot azonban megjavították s az eredeti kérést teljesítve, most Szegedre helyezték át az állami főgimnáziumhoz, s a napokban át is költözködik c&aládjával. Bucsy tanárnak teljesült a kívánsága, ml azonban sajnáljuk távozását; a tanári karban a helyébe jött uj erők pótolják, de nagyobb kárt szenved az irodalmi és művészeti kör, melynek egyik kitűnő hegedűse volt. Dr. Berezeli? Kálmán albirót Sümegre helyezték a járásbírósághoz. Eljegyzés, ünger Antal zalaegerszegi nyomda tulajaonos eljegyezte Anders Róza kisasszonyt, Anders Károly sormási tanitó s postamester kedves leányát. Zalaegerszeget magasabb lakbérosztályba emelték a nyomorult tisztviselők érdekében. A különböző tisztviselők részére a saját kormányaik ki is utalták már a megfelelő emelkedést, csupán a tanitók és tanárok számára nem jött még s^mmi rendelet a közoktatási kormánytól. A Grót Fesletich-fele Ollári és vasvári uradalmak parczellázásának ügye már annyira előre haladt, hogy okt. 2 án ebben a tárgyban a parczellázó bizottság értekezletet fog tartani. Az értekezlet Zalaegerszegen az állami erdőhivatal helyiségében Apáti László erdőmesternél lesz. A bizottság tagjai Lestyánszky Sándor ny. államtitkár elnöklete alatt a miniszter kiküldötteiként: egy főmérnök, a komáromi és szombathelyi állattenyésztési felügyelők, Apáti László zalaegerszegi erdőmester és Szigethy Rezső szombathelyi erdőmester, továbbá a tulajdonosnak ktt megbízottja: Dezsényi Árpád kormányzó és Barna György uradalmi erdőmester. Ez a bizottság fogja megállapítani a belsőségeknek, szántó földeknek és erdőknek osztályait és azok értékét. A helybeli m. kir. pénzügyigazgatóságnál és a melléje rendelt számvevőségnél a hivatalos órák folyó évi szeptember 30-tól kezdve hétköznapokon reggel 8 órától déli 12 óráig délután 2 órától 4 óráig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 9—11 óráig fognak tartatni. Korán a sirba. Horácsek János m. kir. pénzügyi számgyakorcok szeptember 21 én életének 21-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Gyászolják : özv. Horácsek Jánosné, szül. muzsai Hetthéssy Borbála nevelő- és nagyanyja. Hajnal Stefánie. Gyula, Lajos testvérei. Páukovich Györgyné, szül. Horácsek Mária nagynénje. Pintér Pál nagybátyja. Pintér Pálné, Páukovich György rokonai. Tulnepes iskola. A kormány jóindulatából és Zalaegerszeg város áldozatkészségőből a Wlassicsutczában eg/ szép uj épület emelkedett az idén a polgári leányiskola számára. Hogy erre szükség volt s hogy a nemes áldozat nem ment sárba, bizonyítja a következő adat: A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál beiratkozott 222 rendes és 28 magán tanuló; a létszám tehát 250. Osztályok szerinti^y oszlik el a rendes tanulók száma: I. oszt.-ban 71; II. o.-ba51; III. o.-ba 49 és IV. o.-ba 51 tanuló vétetett fel. Minthogy az I. osztályba 71 növendék jelentkezett, felterjesztés ment a közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy a tulnépes I. osztály párhuzamossá tétessék. A pesti Urania szinház október 11., 12. és 13 án Zalaegerszegen előadásokat tart. Az Urania igazgatója Dr. Szundy Károly ez ügyben városunkban járt s Dr. Ruzsicska Kálmán írod. kori eluökkel előkészületeket tett. E fényes előadásokra felhívjuk közönségünk figyelmét. A Baros-liget néhai Kovács polgármesternek legszebb alkotása, amelyre méltán büszkék lehettünk mindig, mert nem minden városban lehet párját találni. De nemcsak szépsége vonzotta a város polgárait, hanem ozondus levegője is, a mely üditőleg hatott a városi porral telitett tüdőre. Most azonban teljesen elhagyatott városunk e szép helye, amin nem is lehet csodálkozni, mert ugyan ki menne oda azért, hogy az állomásról jövő kocsik porát beszívja, amely vastagon borítja a jobb sorra érdemes fenyőfákat. Ha pedig a por elöl a vasút felőli oldalra menekülünk, onnan meg a vasúti -őr ólaiból kiáramló borzasztó bűz kerget el bennünket. Bizony ezen az állapoton segíteni kellene a kocsiút Baros liget melletti részének állandó öntözésével és esetleg kikövezésével és talán a vasúti őrház áttelepítése sem ütköznék nagyobb nehézségekbe. Okvetlenül tenni kell valamit, mert ha nem akarunk változtatni a mai állapoton akkor kár minden krajezérért, amelyet a város annak idején e park létesítésére fordított. Nö a drágaság. Már a múlt nyáron hoaszü cikksorozatban mutatott rá a Magyar Paizs, hogy a szörnyen növekedő drágaságot mindenki kiaknázhatja ugy a hogy, csak a tisztviselő nem, csak ezt sújtja kérlelhetetlenül minden oldalról a