Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-26 / 39. szám

4 MAGYAR PAIZS 1907. szeptember 26. drágaság. Ugyanezt hangoztatva most több lap foglalkozik evvel a kérdéssel. Söt a tisztviselők érdekében a szövetkezeti eszmét valósítva országosan is megindult az akczió »közös konyha* czim alatt. Zalaegerszegen még csak emlegetik. Csakhogy itt még erösebben meg kell hogy csípje a lug a nyakunkat, amig valamely szövetkezet megvalósulhat. Sorra bukott itt már valahány. Megyeiek. Zalamegvei orvosok és a mnnkásbiztositás. A zalavármegyei orvosszövetség az országos orvosszövetség kezdeményezéséből Zalaegerszegen szeptember 14-én közgyűlést tartott a munkásbiztositó pénztárak és orvosok közötti viszony rendezése tárgyában. A szövetség kimondta, — hogy annak tagjai a munkásbiztositó pénztár kötelékébe tartozó egyéneket csakis a szabad orvosválasztás elve alapján gyógyítják, még pedig a nem családos tagok után évenkint 6 korona, családos tagok után évenkint 9 korona díjazás mellett. Az az orvos, aki a szövetségnek tagja, orvosi állásokra vonatkozólag a munkás biztosító pénztárakkal csakis megyei orvosszövetség elnökségének közvetítésével léphet érintkezésbe. Amenyibsn a pénztárak az orvosszövetség határozatait el nem fogadnák, a szövetsegben levő orvosok folyó évi október 15-étöl kezdve csakis magánorvosként kezelik a pénztári tagokat. Az orvosszövetség e határozatát áliratban közölte ugy a nagykanizsai, mint a zalaegerszegi munkásbiztositó pénztárakkal. Halál. Wild Péter 74 éves korában hosszas Szenvedés után szeptember 21-én meghalt. Gyászolják: Wild György özv. Wild Józsefné sz. Wild Anna Székely Emiiné sz. Wild Teréz Wild Frida gyermekei. Wild Péterné sz. Brummel Etelka özvegye. Székely Emil veje. Héger Flóri Héger Frida Wild Margit ifj. Székely Emil Székely Blanche Székely Lucy unokái Balatonfüred. A zalai vendéglősök szervezkedése. A zalamegyei vendéglősök a soproni és vasmegyeiek szervezkedéséhez hasonló mozgalmat indítottak. A mozgalom Nagykanizsáról és Keszthelyről indul ki s előbbi helyen: Merkly János, Berger Adolf, Bayer Gjula, Kováts Mihály, Cir János es Pintér János vendéglősök és korcsmárosok végzik az előkészítési teendőket, oly czélzattal, hogy a zalavármegyei vendéglősök ipartársulata, bárha részben is, a szeptemberben tartandó szabadkai országos vendéglős kongresszusig létrejöjjön Keszthalyen és a Balaton vidéki zalai városokban. A szervezkedési teendőket Strausz Miksa, Bonay Bálint keszthelyi fogadósok végzik. Fúriák. Csáktornya mellett Felsölakoson Berdi Katit haragos gyűlölettel mogveríe nagynénje Bóth Rozi s mogverette a fiával is. Berdi Kati pedig néhány óra múlva kést mártott Bóth Roziba és Bóth Bozi meghalt. Megégett cseléd. Berger Jáiosné cselédje Husz Boza kezéről a dió foltokat akarta spiiitusszal lemosni, ügyetlensége miatt ruhája tüzet fogott, egészen össze égett s élet halál között a kórházba szállították. — Szepetneken pedig Malek Istvánná égett halálra lámpagyujtás alkalmával. íjra emberölés, megint emberölés és újra meg újra, megint csak a kocsmában. Csáktornya mellett Viziszentgyörgyön Skvorcz Pál legény a sörös üveggel fejbe verte Flincsecz Istvánt, aki 4 nap múlva belehalt a sebébe. Hegbalt iskolás gyermeket találtak Szemenye mellett az országúton, könyvtáska a nyakában. A Merse Bálint fia volt, ki egy futó kocsira csipeszkedett s a ló agyonrugta. A borhamisítás ellen — vagy — mi van a tapoiczai Lessner M. fiai-féle borhamisítással . .. kérdezgetik az utóbbit azok, akik borszükségletük beszerzése miatt Tapolczán vagy a szomszédos borvidékeken megfordulnak. Azonban — senkise tud, (vagy akar tudni) biztosat az ügyről. Daczára, hogy mindenkinek élénk emlékezetében áll a nevezett czég ellen — néhány hónap előtt — nagy vehemeneziával megindított vizsgálat, amelyből kifolyólag valami 70—80 db lepecsételt üveg bort küldtek föl az orsz. borvegyelemezési intézetnek. Erről ugyan, annak idején a napilapok is megemlékeztek és ítéletüket a vizsgálat eredményétől tették füdgövé, azonban — elmultak jó néhány hónapok, — dc a vizsgálatból eddigelé sem a napisajtó utján, sem másféle uton mitsem tudott meg a nyilvánosság. Mindazáltal Tapolczán, '.egyik is, másik is hangoztatja, liogy Legsneréket valami 20 ezer koronára és egy havi fogházra, (egy másik verzió szerint 40 ezer K és 2 heti fogházra) Ítélték el. Ezt azonban csak beszélik és akik beszélik mind hozzáfüggesztik, hogy: a dologról ugyan mindenki hall és tud, de kérem, hogy biztosan igy történt-e? . . .? Ugyancsak ennek a bizonytalanságnak a homálya takarja azt is, hogy a marasztaló ítéletet hozó bírósági tárgyalás hol (és mikor) történt, s hogy a lepecsételten Bpestre szállított üvegek sorsáról hozatott é már határozat . . . Arról azonban tudnak és megegyeznek a nézetek, hogy a tapoiczai borkereskedők (és különösen a Lessner M. fia czég) vevő kundschaftjai megcsappantak, bárha ugyan még mindig elegendőnek nevezhető számmal vannak azok (a hamisítási esetről bizonyára nem értesültek) akik össze* jttetésüket eddig se szakították meg — Lessnerékkel . . . Most pedig, e hallott (és — nem tudott") dolognak újból regisztrálásával mintegy kuriozitásként megemlitjük azt a rendeletet, amit a földmiv. minisztériumból a napokban a borhamisítás ügyében az összes gazdasági egyesületekhez intéztek s amelyben ezen egyesületek arra hivatnak fel, hogy a szőlőtulajdonosokat figyelmeztessék a borhamisítás káros és tilos voltára. A körrendelet azt is megemliti, hogy a borba, vagy a kész kierjedt törköly borba vizet önteni tilos, de tilos a természetes bornak törköly- és gyümölcs borral való keverése is. A bor és vizkeveröt 5—600 koronára büntetik és 2 hónapi elzárással. — Hát — tekintettel erre és tekintettel arra — nem furcsa é ez az állapot? Ezt irja egyik laptársunk. Mi pedig hozzátesszük, hogy mi is látunk egy kis furcsaságot a dologban. Örvendetes a bűnök büntetésére irányuló buzgalom, hogy ezek a földműves paraszt gazdák, szőlős gazdák ne vegyítsenek vizet a borba, hogy ne csaljanak, ne svindlizzenek, ne károsítsanak meg senkit, magok se jussanak ingyen egy fillérhez se, pláné hamissággal ne jussanak, A törvényességre, a becsületességre, az igazságosságra törekvő eme kormányi intézkedést mély meghajlással kell fogadnunk. — Ám van még egy kérdező megjegyzésünk. Ki hallott arról, hogy a magyar kormány szigorú intézkedést tett volna annak kiderítésére, hogy az ország községeiben, községenként 3—4 pálinkamérö, összesen 10— 20—30 ezer ember micsoda elegyitési és vegyitési müveleteket csinál a pálinkájával, hígy evvel millióknak az egészségét megrontsa, a pénzről nem is beszélve?. . . Második kérdező megjegyzésünk az, hogy mió'a ismeri a világ a magyar szőlősgazdát, a magyar parasztot annyira svindlinek, annyira csalónak, hogy le ie<legil<)hb is ö ellene kelljen, hamisítási törvényt hozni, rendeletet kiszabni ? . . . Egy jó karban levő, 3 lóerejü motorkerékpár, a hozzá csatolható kocsival együtt jutányos áron szabad kézből azonnal eladó. Bővebb felvilágosítással Balkáuyi Ernő papírkereskedő szolgál Alsólendván. 1—3 Távoliak. Nagy családi temetés. Kolozsvárt a Karolina kórház gondnoka, egy Litvay nevü összejátszva a vállalkozóval az élelmezésnél sikkasztottak. Kiderült és Litvay, hogy a családjának se legyen szégyene, nemcsak ö maga, hanem a feleségével s két nagy leányával együtt egyszerre mérget ittak s egyszerre egy sorjábau felakasztották magokat. A szörnyű önbüntető eset nagy izgalmat keltett egész országban. S az erre fordított nagy i/galom alatt a vállalkozó, mint a gyermekmesében van, dúdolja: Megyek mint amakka,énsem látok senkit, engem sem lát senki. Izgatásért elitélték a bögötei hírhedt szocziálista iskola tanítóját Tarczai Jánost, a ki véres szájú czikkben támadta meg nemcsak a csend örséget, hanem a papokat, a hatóságokat s az egész intelligens osztályt, kilátásba helyezvén nekik, hogy nemsokára itt lesz a torradalom, amely egészen elsöpri őket. h lázító czikk miatt a királyi ügyészség izgatás czimén fosta pörbe a szoczialista tanítót, akit a budapesti esküdtbíróság el is ítélt nyolcz hónapi államfogházra és 200 korona pénzbüntetésre. A kir. Kúria hozzájáruH az esküdtbíróság ítéletéhez. Hogy áll a szövőiparunk? Szterényi József államtitkár beszédéből idézem a következő néhány sort: Nagyobb arányokban kell — úgymond — kiépíteni iparfejlesztésünket, azért, mert noha e téren igen sok történt, távolról sem merítettük ki e tekintetben kötelességeinket. Hogy az állam ez irányban mennyit tett és mennyire nem tett még sem eleget, ezt a legjobban bizonyítja legexponáltabb iparágunk, a textilipar helyzete, 1899 ben 13,024 gyári munkás állott a textilipar szolgálatában, — 1905 ben pedig 26.730. Akkor a termelési érték 53 és fél millió volt, ma már 103 és fél millió. Ha pedig az uj gyárakat is vesszük, akkor a termelés 1905-ben 103 és fél millióról felemelkedik 137 millió koronára, vagyis ezen rövid idő alatt az iparfejlesztési politika 35 millió korona évi többletet eredményezett a textiliparban. De ezen eredmény daczára, amelyet aránylag igen szerény eszközökkel ért el az állam, még mindig fennáll az az arány, hogy az egész textilés ruházati iparunk mindössze csak 21 százalékát fedezi az ország szükségletének. — Ez a baj. Irodalom. Művészet. Színház. A Szilágyi szintásulata napról-napra vonzóbb előadásokat tart városunkban, többen létogatják. Néhány nappal meg is toldotta az itt maradást. Utóbbi napokban játszották a Tolonczot, a Falu rosszát, a Szulamitot, a Czigány bárót, Goldstein Számit, a Dolovai nábobot, Arany kakast, Mikádót. A már ismert és emiitett elsőrendű tagok mindenikben teljes megelégedésre játszottak sok tapsot aratva. Külön megemlítem főleg a Czigínybáróból Némethné—Zoltán Ilonát, aki csinos színpadi alakjával és kellemes énekével igen kedvező hatást tett a közönségre. A színmüvek ismeretesek. A dolovai nábob is régi; de én most láttam először, irója: Herczeg Ferencz is régi elismert s talán elkényeztetett irója is a közönség egy részének. Tudja az isten miért, de a szalon költők sok embernek nem tetszenek. Nekem sem. Az uri világ mai társadalmából veszi a tárgyát, nyelve gazdag s fordulatos gondolatai is vannak, de épen a hol leginkább kellene, ott nincsenek összekötő kapcsok; a lényegesebb csomókat csak ugy gordiusi Nagy Sándorként vágja ketté"; egyik alakja erős jellem, a másik semmilyen; emberei minden alap és oknélkül össze vissza házasodnak. Ennek a modern irónak — s a többinek is — nincs tehetsége a mü tengelyének a megalkotására, az egységes, kompak szerkesztésre. Borbély György. Vendéglősök Naptára. III. évf. Kiadja a »Fogadó« szerkesztősége Budapest, VIII. Bákóczi ut 13. A vendéglős iparághoz tartozó: fogadós, vendéglős, kávés és korcsmárosoknak ez a fontos kézi-könyve, a szakbavágó közleményben, naptári és szépirodalmi részen kivül tartalmazni fogja: a bor és icaimérési törvényeknek, a községi (városi) és pénzügyi hatóságokhoz intézendő engedély-beadványoknak, valamint a p.-miniszterhez intézendő fóiebbezések és kérvényeknek ismertetését, továbbá a »jó magyar konyhai ételeinek készítési módját. A » Vendéglősök Naptárai megjenése és szétküldése deczember 25-én történik. Ára: 3 korona. Megrendelhető a »Fogadó« kiadóhivatalában, Budapest, VIII., Bákóczi-ut 13. i—3 A Csány-emlékkönyv bővített kiadása 2 koronáért kapható Breisach S. könyvkereskedésében és kiadóhivatalunkban. Kérelem. Azok az urak, akiknek a b. cziméra a legközelebb megjelenő könyvemre szóló gyűjtő iveket küldöttem, kegyeskedjenek azokat akár rendeléssel, akár anélkül hozzám visszaküldeni. További szives előjegyzéseket is kérek a t. olvasó közönségtől. Tisztelettel: Lengyel Ferencz a »Göeseji jevelek« szerzője. »á gébé a gazdasáqban.« Kedves székely góbénk : Péterfiy Tamás e czimen adta ki humoros gazdasági, tárczáit. A csinos kiállítású könyv 10 ív tartalommal, kötve 3 kor., fűzve 2 korona. Kapható a könyves boltokban vagy a szerzőnél (Bpest, IX., Köztelek.). Az idei könyvpiacz egyik legkedveltebb olvasmánya ez a derűs góbéhistória, mely az irónak immár a tizenötödik könyve. Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld azé az ország! -jgj A tapoiczai vinczellériskolában az 1908 január 1-én kezdődő egy éves tanfolyamra pályázatot hirdetnek. Szükséges: 1. Legalább 16 éves életkor. 2. Irni és olvasni tudás. 3. Ép, erős, egészséges, s a gyakorlati munkák végzésére .alkalmas testalkat. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. A felvett tanuló az iskolában lakást és teljes