Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-19 / 38. szám

m i. éw £alaeqerggeq, 8907. szeptember 19. 38. szám EWfltet'si ár : j éne 4 korona, Fél érra 2 koron. Negjed évis 1 kor. iföH száa 8 fillér. szerkeszti Z_ Hojcvátli Lajos Hi d

et<Vk dija megegyezés szerűt N

:j:ttír :ora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóvatal: Wjaisic.-utcía 26 R LENGTSLFBEENOZ = BOEBÉLT O-TÖBGT laptulaj donos. MEGJEIENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A pálinka. A hágai követek politikai békét csiná'nak. Különös szatira ez. A farkast teszik meg jubpásztornak. Azokkal csináltatják a békét, akiknek a harcz az elemük. A katonákkal. Azok védik a „misera plebs" et, akiknek a harczi győzelem a haladasi létrájuk. Mentül teljesebb győzelmet aratnak, annál nagyobb fokot lépnek felfelé. A csatatéren beverő hullák képezik a lépcsőfokokat. A csatában pedig legtöbb a szegény, a népgyermek. Jól értsük meg: mennél több halott borítja a csatateret, annál dicsőbb a győzelem. Ezért mondom én szatírának a hágai követeknek a munkáját. Ennéi nagyobb es elszomorítóbb szatira csak egy van még: a szeszes italoknak a szabad elárusitása. Ez a rákfene még a katonák békességénél is hatványozottabb mértékben pusztítja ezt a szerencsetlen nemzetet. Ezt az irtóztató pusztítást meg kell akadályozni. A nyugati műveltséghez illő fegyverekkel. Minden erővel. A szocziologiai baladásnak az előrelátásával. Az alkoholizmusnak gátat kell vetni. Akár az államháztartási mérleg megterhelésével; akár egyes emberek életfentartásának szűkebbre szorításával. Szomorú aktualitás adta a kezembe a tollat. Nem most, már régebben. Lehet vagy hat esztendeje is. Az alkoholizmusnak a meggátlására akkor azt ajánlottam, hogy a szeszes italokat csak korcsmákban kell árusittatni. Azóta sok mindent latiam. Még többet tanultam. Akkor az államhatalmat hibáztattam ezért a pusztilásért, ma már az egyes embereket is. Akkor a kettős hasznot találtam az alkoholizmus melegágyának, ma már a vagyonszerzést is. A vagyonszerzést! Ennél a szónál álljunk meg. Nem régiben egy esküdtszéki tárgyalást hallgattam. A tárgy az volt, hogy egy fiu gyilkossá lett. A zsebbeli bicsakjával végezte ki a saját nemzőjét: az édes apját. Az ügyész & megsértett igazság nevében szigorú büntetést kért a fiúra. Ezért a nagy bűnért a fiu bizony meg is érdemeli a holtig való vezeklést. Igy helyrebillennék az igazság mérlege. A védőügyvéd a tettnek, a gyilkosságnak a mozgató erejét, rugóját, inditó okát kereste. Védte, mentette a fiúnak iszonyú bűnét. Nem a bűnét mentette, hanem a cselekvését. Dicséretére legyen mondva, az okot meg is találta. Egy élvezeti czikkben, sokaknak kedves italában. A pálinkában. Az apa pálinkaélvező volt. Tehát megmér gezett egyén. Mint ilyen, minden jobb érzésből kivetkezett, durva, faragatlan ember. A családjának réme. A pálinkabutikosnak támasz?. Az erkölcsi jogrendnek lábbaltiprója- Az apjától rámaradt vagyonnak pusztítója. Az utczagverraekek gunytáb'ája. A rokonságának szégyene. A faluiának kitaszítottja. Szóval: alkoholista. Részeges. A fiu kiskorától kezdve látta egy alkoholistának a cselekvését. Látta, hogyan bánik az apja az anyjával. Részegen dülöngélt haza. A családja immár aludt. Felverte. Egyiket erre, másikat amarra kergette. Az anyát leöléssel fenyegette. Gyilkoló szerszám volt nála. Nagy kés. Veszedelmes portéka ez egy részeg kézben. Remegett az anya. A gyermekek is. Egyikük a másika életéért. Látta a fiu, hogyan pusztul az ősi vagyon. A mult évben egy darab föld. Azelőtt a rét. Máma a szőlő. Holnap a pinczefelszerelés. Kesergett érte. Fé'tette az anyját, a testvéreit. Sajnálta az ősi vagyont. Szégyenlette, hogy az a részegen dülöngő ember az ő apja. Szégyenlette, hogy az utczagyermekek megbecfctelenitik azt az embert. Rossz kedvvel látta, hogy a rokonai megvetik őt is, a családját is Arczpiruláml ismerte el, hogy a faluja igazságosan taszítja ki kebeléből azt a7, embert. Az alkoholizmus rabját Az ő apját. A szenvedés pohara megtelt. Egy önkívületi percében gyilkos lett a fiu. Apagyilkos! Megölte a családfejét! A pálinkabutikos szomorúságba etett. Volt oka reá. A vagyonszerzési forrás bedugult. A megölt, embert elföldel ték. Az apagyilkos tömlöczben ül. A család gyászol. A pálinka miatt. Az alkoholizmusnak ilyen virágai vannak. Ezek a mérgező virágok tettre szólítanak mindenkit. J> gfőképen a vármegyei képviselő urakat. Itt is, ott is olvasom, hogy ma egyik faluban, holnap a másikban mondják ki a vasárnapi teljes munkaszünetet. A korcsmák szünetét is. T. i. Vasárnap a korcsmát is bezárják. Zalamegyének nem szabad ebben elmaradnia. Mert már igen előre haladt a verekedési és gyilkossági statisztikában. Alkosson vármegyei szabályrendeletet arra, hogy a korcsmák vasárnap és ünnepeken egész napon át, hétköznapokon pedig este 9 órától feltétlenül zárva legyenek. A kormányt kérjék, hogy a boltosoktól vegye el a pálinkamérési jogot. Ne nézzen senkire, senkinek az érdekére, csak arra a nemzeti nagy haszonra, ami ezeknek az intézkedéseknek a nyomán fakad. Kérlelhetetlen legyen minden egyes bűnössel szemben. Rendelje el, hogy pálinkát csak a korcsmárosok adhassanak el, de ők is csak az állami közegek által ellenőrzött palaczkokban. Tegyék a szeszárulást is monopoliummá. Lépésről-lépésre foglalják vissza az alkoholizmustól a tért. Tudom, hogy ilyen intézkedések után soksok pálinkásbolt bezárul, de annál több templom megnyílik. És a lelkekbe, a családi életbe megnyugvás, munkásság költözik, az üres lelkeket pedig elfoglalja az Isten békéje. Lengyel FerencM. 1906-ban 36 millió magyar pénz ment ki külföldre — csipkéért! Csak egy kereskedőnél 30 ezer korona értékű csipkét Vásárolnak. ^J

a

lljátok münkatanitónők! A művészét föladata. Oly emberi ténykedés a művészet, melynek az a czélja, hogy az a legmagasztosabb és legjobb érzéseket az embereknek szolgáltassa át. Két szerve, eszköze van az emberi haladásnak: a szó és a művészet. A szóval közlekedik az ember gondolatai által; a művészet képeivel pedig érintkezik érzelme által nemcsak a jelen, hanem a mult és a jövő összes embereivel. A művészet az egész társadalom életének virága. Lehetetlen, hogy valamely társadalom virága szép legyen, ha kegyetlen paraziták hatalmukba kerítik azt. Sokan azt állítják, hogy utóbbi időben a mi társadalmunk művészete is elérte a romlottság és torzítás tetőpontját. Az igazi tudománynak és igazi művészetnek két ismertető jele van ; az egyik, a benső az, hogy a tudomány és művészet szolgája nem a haszon kedvéért, hanem önmegtagadással teljesítse hivatását; a másik pedig, hogy termékét mindazok megértsék, a kiknek üdvét czélozza. A tudomány és a művészet oly szorosan vannak egymással összekötve, mint a tüdő és a szív; ugy hogy ha az egyik szerv romlott, a másik sem működhetik rendesen, helyesen. A tudomány kutatja és az embernek tudtára adja a tudomány azon igazságait, melyeket bizonyos korszak és társadalom emberei legfontosabbaknak tartanak. A művészet pedig átviszi ezen igar.ságo<at a tudís köréből az érzelmek körébe. Zalaegerszegen, az ^x-sozl^t- Bárán^r átellenében. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszerauyagok, pipere- és illatszerekben H kitűnőnek feewált Oentry kává-keverék kSIéja 3 kor. 20 fillér.