Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-18 / 29. szám

19< 7. julius 18. M A 0 Y A R P A 1 Z S 3 Andáházy Szilárd gyűjtése &z 1303. sz. gyüjtőiven Beszterczebánya. Erpf'I. —60 Bánovszkyné-Lola—70 Westhoft B. —"60 Borbély György 1— Horanek E. —"60 Erdős Tivadar 1' — Andaházy Szilárd 4-— Bánovszky Géza —"50 összesen 9 K Győr sz. bir. váro<? pénztára 25 K — f. Mai gyűjtésünk össze-en . 107 K 46 í. Hozzáadva a múltkori (9516 K 13 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 9623 K 59 fill. Nyári szünidő van. Ilyenkor minden munka, még az áldozatkészség is szünetelni szokott, Az emberek utaznak, fürdőznek, nyaralnak és pénzt költenek — ennélfogva ilyenkor az embereknek sem idejök, sem kedvök nem igen van hazafias és jótékonysági czélokra adakozni. Mi azonban evvel szemben örömmel jegyezzük föl, hogy a Csány szoborra való gyűjtés nem szünetel. Ha nem csurran, cseppen ; e nyári vakáczión is hol innen, hol onnan küldenek kisebb-nagyobb összege­ket. Jön a mindent elnyelő fővárosból is; persze, mert a Kaszás Lajos vendéglőjében zalaiak találkoznak, a pinczérek is zalaiak; — jön adomány az északi hegyek városából, a szép Beszterczebányáról, hol a városnál csak az embereknek hazafias lelke szebb és jön adomány Szigetvárró', hol a Jády Károly barátunk gyüjtőivén iskolás gyermekek gyűj­töttek az iskolai év végének örömére fillére­ket, de előttünk ezek a kis fillérek, nagy adományai a kis gyermekek szivéiiek, olyan értékes, kedves kincsek, mint a láthatatlan tenger mélyéből fölhozott apró gyöngyszemek. Gyermekek! ti nektek akarunk példát adni és hazát hagyni ... Jól teszitek, ha figyel­tek ránk. A gyűjtőket kérjük, szíveskedjenek a pénzt és gyüjtőivet lehetőleg egyszerre küldeni, mert különben zavar keletkezhetik s a köz­ponti gyűjtőnek nem kis munkát okozhat, ha csak nem kellemetleuséget. Malatinszky Ferencz urnák Zalacsánból küldött 13 K 70 fillérjét a 27. számban el­számoltuk, az adakozók neveit külön-külön akkor nem, csak most közölhetjük; az összeg hez hozzájárultak: Malatinszky 5 K, Sti okay György 1 K, Árvái József 10 f, Szakonyi József 10 f, Bedics István 10 f, Bangó Péter 10 f, Réti Vendel 10 f, Mankó János 10 f, Rádóczi György 10 f, N. N. 2 K, Botka János Újfalu 5 K. Nyilvánosan megszólott egyik újságíró kolle­gám, mért nem hibáztatom a Magyar Paizsban azt az eseményt, hogy a főispán pár hetet Wies­badenben tölt, holott bezzeg hibáztatom, azt, ha valamelyik nagykanizsai kereskedő németnyelven levelez. Hát, kérem, a felszólalásnak és megszólásnak látszólagosan van egy kis alapja; mert a Magyar Paizsban csakugyan követeljük nemcsak azt, hogy Magyarországon magyar legyen minden téren a hivatalos nyelv, hanem a magyar gazdálkodást is, hogy se borért, se búzáért, de még savanyu vizért se adjuk a pénzt külföldre. Hát ez igy van. De »Est inter Tanain quiddam socerumque Viselü.« »Van külömbség Tanais, meg a nyálas szomszédja között.« Én sem szeretném, ha össze­szidnának azért, hogyha akár atyafisági, akár barátsági, akár touristikai vagy akármiféle szem­pontból a havrei kikötőben 50 pennyért fürödtem, a Petit szt. Bernárdon 1 frankot fizettem a va­csoráért és Szkútáriban elköltöttem nemzeti kincsünkből 3 koronányi pénzt egy törött sapka vásárlásával. — Mi itt Egerszegen véletlenül tud­juk, hogy a Gróf főispán családi speciális szük­ségességért kénytelen pár hétig Wiesbadenben időzni s ehez senkinek semmi hozzászólása nem lehet. Hanem hát ezenkívül még azt is megjegyzem, hogy ha a nagykanizsai vagy pedig az összes magvarországi kereskedők csak egy századrész­nvire volnának olyan erős hazafiak, mint az emlí­tett fö.-endü ur, akkor nem volna szükség a Magyar Paizsra. Németh Elek vánsi főjegyző, helyettes pol­gármester tiz napi szabadságidejéből hazajött s átvette a városi ügyek vezetését. Vármegyei szabályrendelet szerint a kutyádat julius 20-ig össze keU írni, a bárczákat augusztus 31-ig be kell szedni; a kutyákat kellően etetni, itatni, ápolni kell. Gyászhír. A következő gyászjelentést közöljük : »Alulirottak ugy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a forrón szeretett s felejthetetlen hit­vesnek. illetve testvérnek és sógornőnek Krosetz 'Istvánná szül. Kikaker Klementinnek f. évi julius 12-én d. u. 2 1/2 órakor, életének 52-ik, boldog házasságának 28-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme julius hó 14-én délután 4 órakor fog a zalaeger­szegi róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni s az engesztelő szent mise áldozat julius 15-én reggel 9 órakor fog a zalaegerszegi róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak be­mutattatni. Zalaegerszeg, 1907. évi julus hó 12-én Áldás és béke hamvaira! Kikaker Terézia: özv. Czifrák Jánosné, Kikaker Boldizsár, Kikaker Auguszta férj. Varga Vilmosné, Kikaker Viktória, Kikaker Mari: özv. Zsilinszky Ödönné, mint testvérek, Krosetz István, mint férj. Varga Vilmos, Holczheim Kálmán, Krosetz János, Krosetz, Gyula, míntsógorok.« —Krosetz Istvánné városi társadal­munkban előkelő szerepet vitt, tagja volt a humá­nus Karácsonyfa egyesület választmányának s társával együtt igyekezett sok szegény gyermek szeméből a könycseppet letörülni. Temetése mél­tóan díszes volt e hó 14-én. Zalai és somogyi ügyvédek. A zalaegerszegi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Picbler József ügyvéd Barcs, dr. Eőry László és dr. Búzás Dezső ügyvédek Tapolcza, dr. Hajdú Gyula és dr. Sabján Gyula ügyvédek Nagykanizsa, dr. László Béla ügyvéd Gáktornya, dr. Kunfy Iózsef és dr, Zsobrák János ügyvédek Kaposvár, dr. Somogyi Béla ügyvéd marczali és dr. Sey Pongrácz ügyvéd Szigetvár székhellyel a kamara ügyvédi lajstromba felvétettek; ellenben dr. Guttmann Hugó sümegi, Zsubory István nagykanizsai és Nagy Aladár tapolczai ügyvédek önkéntes lemon­dásuk, dr. Bárdió Ferencz sümegi ügyvéd kir. körjegyzővé kineveztetése folytán dr. Welker Rezső marczali ügyvéd pedig elhalálozása követ­keztében az ügyvédek lajstromából kitöröltettek, továbbá dr. Berger Imre keszthelyi ügyvéd szék­helyét a kamara területén belül Marczaliba, dr. Neubauer Ferencz nagyatádi és dr. Kassay Győző zalaszentgróti ügyvédek székhelyüket ugyané ka­mara területén belül Sümegre helyezték át. Végül Bezéthy István ezen ügyvédi kamara által az ügyvédek lajstromából 68/1. 1906 sz. alatt kitö­rölve levő volt csáktornyai ügyvéd a kamara fegyelmi bíróságának 289/11. 1906. sz. alatt kelt jogerős ítéletével az ügyvédségtői elmozdittatott. Mtghivó. A zalaegerszegi ipartestület és az iparos ifjúság önképző egylete az ipartestület által kezelt, elaggott iparosokat segítő alap, vala­mint az egyesület javára augusztus 4-én, kedve­zőtlen idő esetén 11-én, a »Baross-liget«-ben tárgysorsjátékkal egybekötött nyári tánczmulatsá­got rendez. Kivonulás délután 4 órakor. Belépő­díj személyenként 1 korona. Egy darab sorsjegy ára 20 fillér. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Kérelem. A nagyméltóságú m. kir. Pénzügy­ministerium 75606/1907 számú rendeletével meg­engedte, hogy az ipartestület és az iparos ifjúság önképző egylete — az elaggott iparosokat segítő alap,'valamint az egyesület javára — folyó évi augusztus hó 4-én, kedvezőtlen idő esetén 11-én tartandó nyári mulatságán tárgysorsjátékot ren­dezhessen. — Az említett jótékony czélra való tekintettel felkérjük Zalaegerszeg város nemes szívű közönségét, hogy a sorsjátékhoz szükséges magyar gyártmányú nyereménytárgyakat — le­gyenek azok bármily csekély értékűek is — ajándékozni és azokat az ajándékozó nevének megjelölésével az ipartestülethez küldeni szíves­kedjenek. Zalaegerszeg, 1907 julius 10. Hazafias üdvözlettel az ipartestület és az iparos ifjúság önképző egyletének elnöksége. Az alkalom az intenzív, évtizedekre kiható, állandó iparpártoló tevékenységre sohasem volt oly kedvező, mint most és ha a törvény­hozás meg a kormány munkája mellett, mint harmadik egyenragu tényező érvényesül a társadalom nagy, nemzetalkotó munkája, hisz­szük, hogy végre elkövetkezik a várva várt jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Megyeiek. A zalavármegyei községi és körjegyzők a hó 25-én d. e. 9 órától kezdődőleg évi közgyű­lést tartanak Keszthelyen a városháza termében, megelőzőleg, 24-én d. u. 5 órakor lesz a választ­mányi ülés. Megünnepelik egyúttal Kováts Gyula légrádi jegyzőnek 10 éves elnökségét. A tárgy­sorozat 34 pontból áll. Közös ebéd'lesz a Hun­gária vendéglőben. A hátralékoknak Scholz Károly pénztároshoz való elküldését kérik Sümegre. A magyarvódő Tulipánszövetségről emiitettük a múltkor, hogy 115 fiókja van az országban, s tévesen jött ki, hogy ezek közül Zalában 6 fiók van: Csáktornya, Letenye, Nagykanizsa, Sümeg, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót; mert Alsólendván is van. Tehát 7 van összesen. Közjegyzősófl Perlakon. Günther Antal igaz­ságügyminiszter a nagykanizsai törvényszék ke­rületébe tartozó perlaki járásbiróság területére Perlak székhellyel külön királyi közjegyzöséget rendszeresített. A miniszteri rendelet 1907 októ­ber 1-sö napján lép hatályba. A perlaki közjegy­zöség a pécsi királyi közjegyzői kamarához fog tartozni. Az alsólendvalakosi körjegyzőségnek és anyakönyvi kerületnek a székhelyét Gyertyános községbe helyezték. Mesék a fonomimikához. Vécsey Gyula sze­pezdi tanitó a veszprémi egyházmegyétől 100 koronás pályadíjat nyert a fonomimikához irt meséivel. A soproni iparkamara elnöke Zsombor Oéza Nagykanizsán járt a napokban, hogy az iparoso­kat magához hódítsa, mert irgalmatlan ellenszenv­ben részesül az elnök ur. A nagykanizsai hadjárat azonban sikertelen maradt. TávoliaK. Ipari főiskola Szegeden. Szeged, az Alföld nagyvárosa legközelebb ipari főiskolát kap, me­lyet a budapesti technológiai iparmuzeum kap­csolatában működő ipari főiskolánál is szélesebb alapon szerveznek, amennyiben elektrotechnikai osztállyal is kibővítik. Kossuth Ferencz kereske­delemügyi miniszter ugyanis ipari főiskolát szánt Szegednek s ezt tudatta a tanácscsal. A tanács rögtön megkérte a minisztert, hogy szakközegeit küldje Szegedre, a tárgyalások megejtése végett. A miniszter e kérelemnek eleget tett s a tár­gyalás már meg is történt. Ennek eredménye — mint értesülünk — az, hogy Szeged városa ad az ipari főiskola czéljaira telket, fölépiti az épüle­teket, azokat bebutorozza és felszereli. Mindez 800 ezer koronájába kerül a városnak s a jövő­ben a főiskolára csak annyi kiadása lesz, ameny­nyit most a fa- és fémipari szakiskolára költ. A fa- és fémipari szakiskola a város tulajdonába megy át. A Szegeden most fennálló fa- és féiu­ipari szakiskola faipari osztályát községi jelleggel továbbra is fentartják. A főiskola czéljaira a város 9672 négyszögméter területet ingyen fog adni. Kitüntetés a magyar ipar munkasainak. Lázár Pál műegyetemi tanár, orsz. képviselő, a Magyarország közgazdasági rovatának vezetője m. kir. udvari tanácsosi czimet kapott az ipar terén szerzett érdemeinek elismerésül. — Löbl Mátyás bécsi kereskedő magyarhonos, magyar nemességet kapott főkép azért a fáradozásáért, hogy külföldiekkel magyar gyárakat igyekezett létesíttetni. Nyolcz osztályú főgimnázium Szentgotthár­don Néhány év óta buzgólkodnak a sztgotthárdiak hogy teljes gimnáziumot nyerjenek. Segített nekik Gnmmi óvszerek, flummilepedők, irrigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, haris­nyák, csipkeáruk, a — legnagyobb választékban — Ifj. Horrátb M Mimi

Next

/
Thumbnails
Contents