Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-18 / 29. szám

MAöY AR PAIZS 1907. julius 18. Széli Kálmán is, ki e kerületnek országos képviselője. A várvavárt siker most megvan. Ősszel megnyílik már a teljes iskola s a határszélen e fontos kulturális tényező hatalmas védőbástyája lesz a magyarságnak. Tudósítónk a következőt Írja: F. hó 8-án Városi Tivadar, győri tankerületi kir. főigazgató, mint az állam kiküldött biztjsa ésSztgotthárd nagyközség képviselőtestülete megkötötték a szerződést a gimn. Dégy felső (V—VIII.) osztályának véglegesen állami kezelésbe való átvétele ügyében. Igy tehát 1907 szeptember 1-től teljes 8 osztályú áll. főgimn. lesz Szentgotthárdon. Az iskola ideiglenes vezetésével a miniszter Bálint Károly tanárt bízta meg igazgató helyettesként. A londoni magyar kiállítás, A jövő évben rendezendő magyar kiállítás eszméje iránt londoni nagykövetünk is állandó érdeklődéssel viseltetik. Soizzo Morris gróf alkonzul erre nézve már részletes tervet is dolgozott ki, amelyet a magyar kiállítás tervezőinek rendelkezésére bocsátott. A budapesti kereskedelmi és iparkamara tagjai körében nagy az érdeklődés a londoni kiállítás iránt, mert a kamara nagy súlyt helyez arra, hogy az angol piaczra bevezesse a magyar czégekét. A londoni kiállítás terve különben már több ízben felmerült iparosaink körében. Két évvel ezelőtt, amikor Londonban rendeztek osztrák kiállítást s ennek keretében magyar kiállítást is akartak szervezni, a kamata nem volt hajlandó hozzájárulni ehhez a tervhez. Ahhoz sem járult hozzá, hogy egy vállalkozó mozgó-kiállításban mutassa be a magyar ipar termékeit, mert a költségek igen magasak lettek volna. Minthogy az itteni iparosok az angol piaczokon való bemutatkozást igen kívánatosnak tartják, a mostani kiállításon, melynek költségeihez a kormány is hozzájárul, előreláthatólag nagy számban fognak résztvenni a magyar iparosok. Ján Jancek gyufái. Egy Kassán megjelenő újság írja, hogy Rózsahegyen olyan gyufák készülnek, amelynek vádjegye a nyíllal átszúrt rózsa és a gyufák jövedelmének bizonyos hányada a nemzetiségi agitáczió javára fordittatik. A czimke felirata a következő: sSSovenske Zapalky. 5°/o na muscalnu slovesku spolocnost Ján Jancek a syn, Buzomberok « Nos hát ez magyarul annyit jelent, hogy 5 százalék a nemzetiségi agitácziók kasszája javára. A nyíllal átlőtt rózsával ékített gyufák, amelyek Ján Jancek ur gyárából jönnek forgalomba, Kassán is igen el vannak terjedve és ugyancsak a nemzetiségi agitácziók kasszáját szolgálják. Sőt Ján Jancek ur még tovább ment, mert olyan gyufaskatulyát is készít, amelynek czimkéjén ez áll: »A Hazáért Pártoljuk a hazai ipart Rózsahegyi gyártmány!« Szóval Ján Jancek ur egyformán spekulál a magyar és tót közönség pénzére és jó lesz, ha a magyar közönség ezt tudomásul veszi. Mit érdemelnek azok, kik csak egy év alatt (1904-ben) 8 millió 233 ezer korona értékű osztrák finomított czukrot fogyasztottak el, mikor ugyanazon évben nekünk ugyanezen czikkből 13 millió 98 ezer korona értékűt kellett Angolországnak eladnunk, mert az osztrákok csak 15 ezer korona értékűt vásároltak meg felesleges termélésünkböl!? Mit érdemelnek? Hát bizony nem czukrot, hanem vadvaczkort, mint a medve, melyet az orrába húzott vaskarikánál fogva tánczoltatnak. Küíönfélék. P irmai ibolya szappan E név alatt pár óv óta egy mosdószapan van forgalomban. Ki ne szeretni sz :Uolva-illatot? S ha e kedves és gyöngéd illattal eiiatott szappanról mee azt ia tudjuk, hogy ut arczbőrt finomítja, űditi ugy annyira, hogy még a legérzékenyebb arczbőrüek is nagy eredmennyel használhatják s ha tudjuk azt, hogy hasonló nagy minöségiikben iüyen árért külföldi izappant nem is lehet kapni, akkor méltán várhatjuk, hogy a közönség nem szánalmas pártolás czéíjából, hanem saját érdekében fogja használni e kiváló magyar gyártmányt. Egy darab ára 80 fillér, három darab 2 korona 20 fillér. Készítője: Szabó Béla pipereszappan gyáros Miskoiczon. Kapható Zalaegerszegen D. Horváth Antal drogériájában és Kocsuba Emil gyógyszertárában. 12—20 Szegdelhetné magát, de nem szégyenli mert az erdélyi szászok ugyancsak nem dicsekedhetnek nagy magyar hazafiságukkal. Ilyen ember Braedt Károly ur is, aki következő feliratokat küld Alsólendvára: »Carl Braedt, Chemische Produkte Bistritz (Besztercze) Siebenbürgen. Inhalt: Fliengenfánger.« Hogy fogná meg a kelepcze az ilyen magyar kereskedőket! Bndapest bécsi mintára. Budapest bécsi mintára van berendezve. Vendéglői, kávéházi, utczai élete szakasztott mása a bécsinek. Kirakatai is olyanok; még a czégnevek is olyanok. Grün, Weisz, Schwarz, Gelb, Roth. Jóformán mind német. Még a katonánk is, a hordárunk is, az operánk is, az orfeumunk is o!yan, mint a bécsi. Német. Még az az izgalma sincs az idegennek, hogy nyelvünk miatt fennakadjon. Építkezésünk is bécsi utánzat. A szerk. levele. Mindenkinek. Til-Ztelettíl kérjük, akiket illet, ne kívánják, hogy a kéziratokat vissza küldjük. A világon 6ehol sincs erre eset. Ki is van irva minden újság oldalán, hogy: „Kéziratokat nem adunk vissza." Ezt anélkül is lehetne tudni. A szerkesztőnek rengeteg pénzébe kerülne, ha minden ohajtott kéziratot, nagy paksamétákat rakosgatna postára s még, hogy el ne vesszenek, ajánlva tenné fel; de ha volna ii erre elég pénze a szerkesztőnek, ideje nem volna rá: naponként két magánlevelet, öt munkatársi levelet és öt csomagolást végezni. Az illető egyesek, akik évenként csak kit újságéi ikket irnak, inkább ráérnek arra, hogy czikkeiket másolják le, ha azt akarják, hogy nem közlés esetén is kezökban maradjon — N. Gy. Díszei. A küldött 5 koronát számítása szerint helyeztem el: 1906. egész évre és 1907-nek első negyedére. A Csány-Emlékkönyv kötetlen két korona Bekötötték 80 fillérért, inert itt vidéken ilyen fényes djlog & díszes munka. Postira tettem. Éles Károly barátunk balálig küzd az „ucca" mellett. Sümegen is sokan vitatkoznak vele, de hihetőleg ő győz, mert igaz, hogy most furcsának tartjuk a latin nyelv hmerete mellett, de végre is nem tsrtwunk respektálni a latin nyelvet, mikor a mi nyelvünkről van szó. Azonban rosszul van ez igy irva: „Tokai." Hanem: Tokaji. Továbbá ez Í3 helyes: Szám, szád, szája, szánk, szátok. A mtmentóssal való (szám) agybehangzás nem baj. " egy, mint: Esik, esik, esik, Csók eső esik. Az én ajkamnak Igen jól esik. Holott meg-etik, Hogy a háborúban A vitéz is el-esik. — L. I. Jakabszállás. Lapunk megindítása első évében c-sináltuk azt a tervet, de most más körülmények közt Bem tartjak. 1907-nek első negyedére van beirva 1 K. Ez évből a a többi hiányzik Vasnti menetrend. Érvényes 1907. mijus 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömolk-Budaptst felé. reggel 6 óra 50 p^rcz, dél főtt 9 óra 35 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya feié: reggel 4 óia 58 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czdldömölk felől: reggel 8 óra 43 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 perez. Csáktornya felől: reggel 9 óra 26 perez, este 8 óra 25 pereikor. (Az esti vonat 8 ó. 40 perczkor indul Kisfalud szentivánra, hová 8 ó. 57 perczkor érkezik. Innen Zalaszentivánra 15—20 perez alatt gyalog át lehet menni, hol csatlakozás van Kanizsa felé, mely vonat 9 ó. 58 perczkor indul.) Zalaszentivánra indul: reggel 6 éra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely íeié. Délben 12 óra 09 perez. Csatlakozás Katiim Szombathely fel. Déiután 2 óra 33 parcz. Csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 5 óra 09 perez. Csatlakozás Szombathely felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 42 perez, este 7 óra 58 perczkor. Földmivelés. Állattenyésztés. BC A kié a föld azé az ország! Fontos-e a legeltetés a szarvasmarhánál? A növendék állatok nevelésénél igen fontos szerepet játszik a legelő. A legelőn tartott állatok sokkal egészségesebbek és a tenyésztésre alkalmasabbak, mint az istállózottak. A legelőn az állatok szabadon mozoghatnak, a takarmány táparánya igen jó és bőségesen is táplálkozhatnak, feltéve, hogy jó a legelő, amit a helyes és okszerű legelő gondozás, ápolás, trágyázás által el lehet érni. A legelcn az állatnál az anyagcsere fokozottabb, a vérkeringés élénkebb. Az állat külemére a legelés igen kedvező befolyással van; több betegséggel szemben nem oly fogékony a legelő állat pl. borjuláz, tuberkulózis stb. mint az istálózott. Az elvetélés ritkábban fordul elő a legelön tartott állatnál, sót az ístállózoKnái is alább hagy, ha azt a legelőre hajtjuk ki. A legeltetés előnyösen hat az állatok termékenységére is, mert a legelőn tartott állatok jobban fogamzaaak és könnyebben ellenek, mint az istállózottak. Az utóbbiak ugyan teltebbnek, kövérebbnek mutatkoznak, mint a legelő állatok, de ez csak látszólagos előny, mert az istállózott állatok nagyobb súlya nem az erőteljesebb izomtól származik, hanem részben a szövetek nagyobb víztartalmától és a több zsírtól. Külföldön egyre nagyobb súlyt helyeznek a házi állatoknak legeltetésére és a növendék állat-legelók létésitésére, mert meggyőződtünk arról, hogy az az állatokra kedvező hatással van. Természetesen ott, ahol a legelök jó karban tartására nem fordítanak elég gondot, ott a legeltetés előnyös volta nem lesz olyan számba jövő, mint ahol rendszeres kezelés dívik a legelők kezelésénél. A mészíoszfátok és a takarmányozás. Az állatok takarmányozásánál arra kell törekednünk, hogy a takarmány az állati test részére szükséges meszet és foszforsavat elegendő bőven tartalmazza. Ez legmegfelelőbb volna akkor, ha ez a természetes takarmányban magában volna meg. Ott a hol ez nincsen meg, pótolni kell azt. Erre a ezélra pedig a mészfoszfátokat használják fel. A mészfoszfátok közül a pracipitált vagy praeparált foszforsavas mész használtatik leginkább. Az állati szervezet megkívánta meszet és foszforsavat azmban nem lesz helyes minden esetben mesterséges uton pótolni az állatok takarmányában, hanem csak bizonyos esetekben. Ezen esetek pedig Wagner szerint, a ki a második takarmányozási kongresszuson erről előadásban megemlékezett, háromfélék lehetnek, A három eset pedig a kővetkező: igen száraz esztendőkben, a mikor a nagy szárazság folytán a növénybe nem szivódhatik elegendő ásványi tápanyag, a foszforsav és mész akkor mészfoszfáttal pótlandó. Olyan gazdaságokban szintén használjuk a mészfoszfátokat, a hol a gazdaságokban az állatok gazdasági vagy bármely más oknál fogva, főképen mészfoszfát szegény anyagokkal, burgonyával, répával, törköllyel, moslékkal, szalmával, zabbal, tengerivel kell etetni. Végre pedig, ha állatainkat főképen savanyu szénával takarmányozzuk, akkor szintén mészfoszfátokat vásároljunk és azzal pótoljuk a takarmányból hiányzó foszforsavat és meszet. Különösen pedig nagy gondot fordítsunk erre akkor, a midőn növendék és terhes állatok takarmányozásáról van szó, mert a foszforsavas mész ugy a csontképződés, mint az emésztés és az egész auyagcsere rendes lefolyása miatt igen fontos szerepet játszik. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Julius hó Barm. m/m reggel Hőms. c. 7 órakor Felhőzet SJJ N c/i Jegyzet 12 766 14 boi. ény. Reg.csak6f.m. 13 765 12 der. — ma is 14 760 12 bor. dny. Eső 8 mm. 15 757 16 bcr. dny. „ 5 „ 16 762 14 bor. ény. Ziv. eső 10 mm. 17 760 14 bor. é Eső 3 mm. 18 757 16 bor. é . — . Időjárásunk eaőá, borongó ós oly hiivös folyton mintha csak őszelején volnánk, s nem a nyár közepén. — Kezdik hordani mindenfelé a téli ruhát — kánikula elején. Az időjárás képe f. hó 16-án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 14 m., Árvaváralján 10 m, Budapesten 14 m, Kolozsváron 15 m, Bukarest 23 m, Prága 15 m, Krakkó 15 m, Szentpétervár 18 m, Moszkva 18 m, Bécs 15 m, Berlin 19 m, Pária 16 m, Róma 20 m, Fiume 15 m, Szerajevó 13 m, Konstantinápolyban 22 fok meleg volt. Bk. ! Nyomatott Taliy R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen.