Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-18 / 29. szám

¥111. éw 3.aifs«f?ií§rs?.a?«g

> i9G7. julius 18. 29* szám. EsfiSfet'si : fr y éíie 4 kiróna, "él 6?re 2 korona. Ne;je(? éíi ~ 1 kor j5száas 8 £ lé". Hi'detésik dija migjegyz s sz rist N ili'r fora 1 kcr. Szerkesztősé? es kiadóv&tai : Wíassic-.-utc a ;5 Bzer-J^eszti Z. Hor-vatli Laj os JVLm-ixIfeai-tárcsáim: f K IsT <3- JL. F"E"

_NCZ \ B O IR. B É L (3- ST C . Gr"X" laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Audiencián. .... Ez a reformtervezet igy, ahogy Kegyelmességed megcsinálta, csak foltozás. Ez ugyan nem állit gátat a nemzettestből megindult vérfolyam elé. A mi adórendszerünk elavult. Gépezete kopott. Hiányos is. Nincs meg benne az a va'ami, amit talán életrevalóságnak mondhatnánk. Ez lehet annak az oka, hogy a gépezet összezúzta az értékesebb anyagot. Ennek kell tulajdonitanunk azt, hogy a kormányos csak foltozgatja a gépet. A reform itt nem használ. Nem kell félni attól, aminek már régen meg kellett volna történni. Egyetlenegy módszer segit ezen az elavult gépezeten: a sutba dobás. Csak azért is megérdemli ezt a sorsot, mert a „szabadelvű korszak" hagyománya. Ez a korszak rakta a legválogatottabb adónemeket a kisemberek vállaira. Első, másod, harmad, negyed osztályú kereseti adók: földadó, házadó, tőkekamatadó, fegyveradó, általános jövedelmi pótadó, országos betegápolási pótadó, személyadó, hadmentességi díj, községi és megyei pótadók nyomják ezeket az embereket. Mindegyik adófajtának meg van a maga közönsége. Eddig a legtöbben a föld- és házadót fizették. A földadónak a kulcsa: 25'5. Ez azt teszi, hogy a föld tiszta jövedelmének 25 és V2 százalékát elviszik adóba. Ennyit visznek el a pusztamagyaródi Tavaszi Józseftől is, meg Schönborn báró úrtól is. A szabadelvű rendszer szerint tehát igazságosan adóztatják meg mindkettőjüket. Nem kedveznek a báró urnák, de Tavaszi Józsefnek sem. Az első, felületes tekintetre csakugyan igazuk van. Ha Tavaszi Józsefnek a Váliczka puszta felé fekvő földje 500 koronát jövedelmez, ebből is csak annyit visznek el, mint a Schönborn báró ur beregmegyei birtokának 100000 koronányi jövedelméből. Álljunk csak meg egy kissé. Schönborn báró urnák egész fejedelemsége van. Néhai jó Bartha Miklós mondotta, hogy a báró ur 200000 hold földön csupán csak azért tart erdőt, hogy szarvasokat neveljen beDne. Szarvasokat, amelyek igát nem húznak. Szarvasokat, amelyek eladásra nem kerülnek. Szarvasokat, amelyekből évenként egyet-kettőt lepuskáz a báró ur. Ezekért a vadakért 200000 hold földet parlagon hevertet. Valószínű, hogy a kataszteri felvételkor is parlag volt ez a föld. Gondolom, a kataszter szó azt akarja kifejezni, hogy hányadik osztályba van sorozva az ingatlan birtok. Nohát itt van elrejtve a legkiáltóbb igazságtalanság. Tavaszi Józsefnek a Váliczka felé fekvő birtokát IV. osztályba sorozták. Ez a kis föld gondosan volt mivelve. Nem csak hogy szarvasokat nem tenyésztett rajta, de még a cirpelő tücsköt is irtotta róla. Szeretettel vizsgálta a rajta lengő kalászos gabonát. Féltve őrzötte a szélben zizegő kukoriczát. A gabonából vagy a kukoricza terméséből került ki az a 25 5%-adó. A Schönborn báró ur kétszázezer holdja parlag volt. A kataszterben is ilyen helyre jutott. Nem tudom, hogy a VH-ik, vagy Vllí-ik osztályba irták-e. de az bizonyos, hogy kevesebb az adója, mint a Tavaszi József birtokáé. Persze, csak egy holdra mondható ez, mert 200000X1 mégis csak több, mint 10X500. A báró ur pedig á IV. os;ít. földjeinek a jövedelméből szívesen megfizeti azt a 25'5%-adót, csak hagyjik békében a szarvasokat. Látja tehát Kegyelmességed az igazságtalanságot ? Hát akkor teremtsen egy uj adózási rendszert. Az államot egy éven át két és fél milliárd (2,500,000000 = kétezerötszázmillió) koronával tartjuk tenn. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb az évenkénti költségelőirányzat. Számittassa össze Kegyelmességed a posta és távirónak, a vasútnak, a sónak, a dohánynak, az italnak a jövedelmét; adassa hozzá a bélyeg és jogilletékeknek, a harmad és negyedosztályú keresetadónak, a tőkekamatadónak, a fegyveradónak, az országos betegápolásí pótadónak az összegét, és ami még ezen felül kell az államfenntartásra, azt rovassa a földbirtokokra. De igazságosan. Azt a birtokot, amelyet uri tempóra tartanak. magasabban kell megadóztatni. Magasabban azért, mert az ki van kapcsolva az államfenntartás kötelezettsége alól. A föidadókivetésnél én ugy tennék, hogy az 5 holdon aluli birtokot nem rónám meg adóval, hanem az az 5 hold föld és ennek gazdasági berendezése képezné azt a legkisebb tárgyat, amely a végrehajtás alól teljesen el lenne vonva. Ez lenne az adómentes létminimum. Természetes, hogy igy a nagybirtokokra esnék a teher, de az igazság igy diktálja ezt. Nagyobb jövedelem, arányos adózás. A nagybirtokosok ezerféle módot találnának a jövedelmük fokozására. Kegyelmességed is lépjen közbe, és ha kell: igen erős kézzel kényszerítse, akár egyik, akár másik nagybirtokost arra, hogy erdejét iparilag dolgoztassa fel. A szarvastanyáknak igy vége lesz, de a Tavaszi Józsefek itthon maradnak. Inkább a szarvasok menjenek Amerikába. Ez lenne az igazi gát a kivándorlás folyama előtt. Lengyel Ferencz. Milyen aluszékony a magyar! Ne csudálkozzaíok. Két millió értékű mákot hozat külföldről. Nyári bolyongások (II.) — Pesti hangulat. Gróf Kreith muzeuma Vácz. — A zalaszentmihályi völgyből elbarangoltam Pestre. Tizedszer, huszadszor látom már ezt a szörnyű egyveleget s mindig ugyanolyannak találom. Eszembe is jut mindig ilyenkor a Petőfi verse: Mint lót fut a boldogság után Az euiber, a döre; Egyik hátra, a másik előre. Pedig sem itt, sem ott nincs a boldogság. A boldogság lent van, A sirban. Hátha még azt is elszavalnám, hogy: Nincs nevetségesebb az embernél. Oly gőg ben él! Kevély ember! miben kevély'iedel? Azt ugyan máig még nem tudtam megfejteni, hogy vájjon a vidéki ember tanulja a fővárosiaktól vagy a fővárosi a falusiaktól a parasztságot? Az ideges hivatalnokokkal most nem is beszéltem. Egyik néhai tót anyanyelvű miniszteri tanácsos, aki eléggé félszeg ember volt, de a hivatalában mint kakas a maga szemétdombján, piros fülo mögé dugott berzenkedő tollával csakúgy lekukorékolta az embereket; egyszer egy papias alázatossággal beszélgető püspöknek persze a szerényebb fajtájú protestáns püspöknek hepcziásau válaszolá: Hallja maga! ugyan ne alkalmatlankodjanak annyit avval az iskolával, azt hiszi, hogy minden kívánságát teljesíthetjük? Én most nem beszélgettem ilyen urakkal. Azt hiszem azonhan, hogy a képviselők és újságírók még idegesebbek. Csak azt nem tudom, hogy a vasúti kalauzt s a pozvai kanászt mért nem mondják idegesnek? A nagykanizsai vasúton, amint a kapus árulgatja vala ott a Magyarországot, rárivall egy vigécz: Hallja, mondja csak rögtön, mikor indul ez meg ez a vonat? — FéJnégy órakor, kérem alásan nagyságos ur! volt a hódoló válasz. Nekem is kellett valami. Odalépek a közelébe: szíveskedjék kérem szépen megmondani, hány perez most itt a szünet? — Hja barátom! miközben kegyesen megZalaegerszegen, az Arany Báacán.37- át;elie:n_é"be:ri_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Caeniry kéve-keverék kiléja 3 kor. 20 fillér.