Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-04 / 27. szám

tflil. év Zalaegemeg, 3907

. julius 4. 27. szám. EüSfiret si ár : S»y érre 4 korcna. ? él érrat 2 koioaa. NeíjeS évT9 1 kcr á&ei szás 6 fi lé-. 8zerJreszti Z. lEÍOr "VZ'áljIbL T iPi.j OS • ( Hirdetfssk dija nngjegyz s sz riat N/ütfr lora 1 Sor. Szerkesztőség és kiadóvatai: Wlacsics-uícta i'5 L TS TST <3- TE XJ FEBBNOZ 3B O H BÉL T G-T ÖEG-Y laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Nemzeti szellem nélkül állam íenn nem maradhat, igy a közintézményekben valamennyiben élnie, lobognia kell ez isteni lángnak, vagy el keli vesznie az államnak. Hamis jelzések s a baoaria csizma. ív. Már emiitettem is, hogy hatásra nézve kétféle hamis jelzést ismerek: az egyik fajta hamis jelzés az üzletembereknek csak az üzlettársaikkal szemben való harcz. Ha példánakokáért egy ötven éves nagyhirü "WEINSTINGL nevű gyár után egy szintén derék, de csak kezdő ember e/t a czéget teszi ki: WEINSTlNGLi. A másik fajta hamis jelzéssel a vásárló közönséget csalja meg az üzletember: ha pli?azt hazudja a marhaszőr kalapról, hogy az "nyusztkalpag. Azt lehit tapasztalni, hogy a törvény inkább az első fajta hamis jelzést igyekszik megakadályozni és sokkal kevesebbet törődik ez utóbbi fajtával. Igy mutatja ezt az 1886. évi ipartörvénynek 58. szakaszabsn előforduló bagaria csizma históriája. Ha az elsővel a törvény foglalkozik, a másodikkal az újságírónak kötelessége többet törődni, mert neki a nagy közönség érdekét kell védelmeznie. Azt is emiitettem, hogy a közönség rászedésére irányuló hamis jelzések kétfélék: ha az üzletember az egyszerű honi portékára ráfogja, hogy az hires londoni szövet; másodszor s ez csak a hazafiasság felbuzdulásának a korszakában van, ha bármely külföldi pl. bécsi rongyot tulipántos jelvény alatt magyar iparczikk gyanánt árusit. Mindakét esetet a nemzetietlenségnek a bűne is bélyegzi. Ide tartozik az a harmadik fajta hamisjelzés, melyben nem szerepel a hazafiasságnak vagy hazafiatlanságnak a kérdése, nem a származási hely, csupán a portéka minősége, ha pl. a trencséni csizmadia a iuhbőrt bagaria csizmának hirdeti. Ez csak embertelenség. Hogy áll a dolog evvel a három fajta csalással ? Erre az utóbbira kimondta az 1886-iki ipartörvény, hogy ez szabad, ő ezt nem bünteti, legyen elég szemfüles a közönség. A mostani törvény, hogy mit csinál evvel a szégyenfolttal, nem tudom. De azt állitom, hogy annak a csúf korszaknak emilyen bűnben fogant zab-gyermekeit, vad hajtásait gyökerestől ki kellene tépni a szabályok könyvéből. Az előbbi két fajta hamis jelzéssel biztosan tudom, hogy foglalkozik a mostani törvény, mert ez már nagyobb méretű, közgazdasági, nemzeti ügy; s most épen benne vagyunk a magyar iparpártolás mozgalmában. Meghagyja a törvény, hogy az elsőfokú, másodfokú s harmadfokú iparhatóság szigorúan büntesse meg azt az embert, ki a külföldről behozott áruczikkről azt hazudja hamis jelzésével, hogy az magyarországi ipartermék s ilyen hamis hazafisággal árusítja. Javasolják az ankétteken, hogy: első esetben 5 ezer, második esetben 10 ezer korona s mindenik esetben a portékák elkobzása legyen a büntetés. Hát, kérem szeretettel, ha az ilyen hamis üzletember elmegy az iparhatóságokhoz, önkényt jelentkezik s azonfelül esküt tesz rá, hogy ő hamis dolgot cselekedett: akkor lesz, kit megbüntessenek az iparhatóságok, különben senkit sem fognak megbüntetni. A büntetés csak bizonyítás után történhetik. Da kicsoda bizonyít? Az iparhatóságok s más hatóságok sem járnak puhatolódzni. Ámbár, hogy mindenek fölött és mindenekelőtt nekik volna ez dolguk. Hát a közönség, a magán ember menjen? Ennek sem ideje, sem kedve nincs erre-, neki nem kötelessége, s nincs is rá joga; s ha mindezek megvolnának, nincs hozzá tehetsége. Ugyan kicsoda tudná megítélni közülünk, hogy az a darab posztó, melyre rá van festve a tulipánt s rá van írva: honi ipar, hogy az nem Brassóban, hanem Münsterben vagy Manchesterben készült? s ki áll jót, hogy gyanúsításáért nem akasztanak a nyakába rágalmazási és becsületsértési port? Vagy volna bár mindentudó és mindenható az a magánember s bizonyítani is tudná, hogy ez meg az az üzletember hamis dolgot csinált: ugyan, ugyan! hát árulkodónak, spiczlinek született é a magyarember? No, ezen az uton, biztosak lehetünk, hogy a törvény egyetlenegy hamis üzletembert sem fog megbüntetni. Itt csak egy büntetésről lehet szó: az, hogy a közönségnek azt az eltévedt magánemberét méltán ki fogják rúgni i a boltból. — Evvel ugyan semmit sem ér el a törvén). Ha a bécsi kapczára ráirja a bécsi gyáros, hogy honi gyártmány: ki parancsol neki abból ? s ha a bécsi üzletemberrel egy követ fúj a magyar kereskedő: ki ellenőrizze ezt? Én nem, sem te, sem ő. De ha már mindenképen czéloz egy kis javulást a törvény közgazdasági téren s talán erkölcsi téren is; s ha már minden irányból betódultak ide özönnel a különféle értelműek és érzelműek; s ezekbe nem tudta a magyar iskolázás beleoltani a velünk való közösséget, nem tudta szivökbe önteni a magyar haza iránti szeretetet; és ha már annyira erőt vett ezen a szerencsétlen országon az idegenek uralma: lehetne az ankettező-bankettező törvényhozásoknál i-okkal egyszerűbb módot találni arra, hogy a tisztességtelen versenyzők kezéből kicsavartassék az a hamis ecset, mellyel az iparpártolás korszakában garázdálkodnak. Nem hiszem, hogy a föld hátán valahol több felügyelő, zsandár, fináncz volna, mint Magyarországon. Ők szaporodnak s ide s tova nem lesz tárgy, kire felügyeljenek. Az meg egészan tiszta dolog, hogy pálinka s dohány-fináncz egyebütt nincsen is, csak Ausztriábán és Magyarországon. Ezeknek a határaik tele vannak rakva finánczokkal. Minek lógatja a lábát az a tengersok fináncz csupán azért a haszontalau dohányért? Ha én magyar kormány volnék a hosszas tanácskozásu törvényhozások helyett egyszerűen megrendelném a határszéli finánczoknak, hogy vámokon-harminczadokon át minden külföldről jövő paksamétát töviről-hegyire vizsgáljanak rneg s a hol ilyen hamis jelzéseket találnak, hogy: honi ipar, magyar gyártmány, hazai termék, vagy Attilla, Árpád, Rákóczi, Kossuth, Petőfi képek, vagy a magyar háromszin diszeleg: azt a hazudozások erkölcstelenségének meggátlása czimén nem engedném be az országba. Az ország határán belől készült czikkeket és termékeket pedig ezekkel jeleztetném. Akkor mindenki tisztában lehetne avval, hogy mi készült Magyarországon és mi nem. És evvel meg volna oldva a magyar iparpártolásnak most borzalmasán érthetetlen és erkölcstelen ügye. Senki se gondolja, hogy a sok dolog miatt kétségbeejtő állapota lenne igy a határőröknek. Csak egy félévig kellene kitartóan dolgozni: több hunczfutság nem történnék s a financzok is tovább lógathatnák a lábukat. Zalaegerszegen, az Arany Bárány átellenében. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A IdtiinHnek bevált Gessfry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillére Mai szémunk 10 oldaE.