Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-27 / 26. szám

VIII. óv ZalaeqerwcB, 1907. junius 27. 26. szám. Klőfixet'si ár: Sfy éne 4 koréra, fél éna 2 koton. Ne^jei ént 1 kor. Sgjw szám 8 fillér. Hirdetésik dija megjegycs sztriat Njiltér tort 1 kor. Szerkesztőség és - kiadó vatal: Wla»«ici-utcia 25, Szerkeszti Z. lEBZox-^átiii. Lajos Ittu-n TyaitjáijTS alc LENGYELFEBENOZ BOBBÉLT GTÖEGT laptulajdonos. MEGJELENIK HETEN KENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A vidéki előfizetőket tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az előfizetési hátralékokat julius l-ig elküldeni. 3—6 Néhány szó a kivándorláshoz. Budapesten a gyáriparosok országos szövetkezete napokon keresztül gyűlésezett a kivándorlás okainak tanulmanyozása tárgyában. Sokan voltak együtt, sokan szóltak a tárgyhoz, de végeredményében a baj okát megállapítani mégsem tudták. De nem is fogják mindaddig megállapítani, mignem azt kint a kivándorlás színhelyén meg nem tapasztalják. Egyébként nálunk a sok ankettozásnak rendszerint bankettozás a vége, nem pedig az okszerű cselekvés. A kivándorlás meggátlására most már a párczellázások sem segítenek. Például felhozom a most tervezett ollári parczellazást, melyben csak azok részesülnek, kik a jSgyzéft ingatlan 40°/o-kát készpénzben lefizethetik, vagy akiknek annyi tehermentes ingatlanuk van, hogy a 40 százaléknak megfelel. Kemenden és egyebütt nagyon sok olvan gazda van, kinek nincs több mint egy kis háza fél hold főiddel s egy kis szőló'cskéje hozzá, mely már tiz év óta nem terem, minek következtében ingatlanát adósággal terhelte meg, igy ki van zárva a tervbe vett jótékony földosztásból több más 50—60 családdal együtt. Ha az állam szivén viselné az ily szegény családok sorsát, akkor a kivándorlás csökkentésére osztaná ki azt a két-három hold tőidet, melyet 50 évig holdanként tőke kamattal együtt 25 koronájával lefizetnék. Ugyancsak könynyiteni kellene adó dolgában is a 2—3 holdas kisgazdákon, mert nem igazság, hogy mindenféle jogczimeken 2 korona földadón és 1 korona 60 fillér házadón kivül fizessen külön beszálásolás, betegalap, vasút, útadó, általános jövedelmi pótadó, személyadó, intés, végrehajtás, késedelmi kamat és még a jó Isten tudja miféle adók czimen 40—50 koronát, melyhez még járul a felekezeti iskoláknál a pap és mester, ugy a csősz és kanász tüz és jégbiztosítás fizetése. Az ily terhes adó viszonyok között ne csudálkozzunk azon, ha a két holdas gazda veszi vándor botját, birtoka eladósodása után át kel a tengeren magának jobb helyet keresni, hói az épkézláb embert nemcsak hogy megbecsülik, de megélhetését biztosítják. A mult hónapokban nálam járt egy söjtöri gazda ember, aki az útlevele ügyében járt itten s le akartam beszélni szándékáról, de minden ékes szólásom híjába volt s azzal fizetett ki, hogy mit ér nekem a haza szeretet, ha a hazám nem szeret, mert kenyérből sem tudom családomat jól tartani, hisz 5 hold földem jövedelmét mind adóba kell fizetni. Az illető kiért szerencsésen az uj világba s első hónapi keresetéből 100 koronát küldött haza családjának azzal az izenettel, hogy készüljenek az itthon maradott családtagok is a hosszú útra, mert egy szebb jövő vár reájuk az uj hazában, hol szép kereset mellett olcsó a megélhetés. Az ilyen amerikai levél a faluban kézről-kézre jár és igen ok ember kedvet kap s elhagyja hazáját, családját, mindenét csak azért, hogy terhén segítve könnyebben megélhessen. Igy lassan oda jutunk, hogy a hasznavehrtő munkásaink egyik része a kaszárnyák falui között panganetot puczul, másik fele pedig Amerika szabad ege alatt vagy azok bányáinak mélyébe megy, s ily körülmények között hazánk iparának és kereskedelmének fellendülését várjuk a hon maradott csecsemő és munkaképtelen elaggottaktól. Vagy tán a tulipán elég lesz munkáskéz nélkül hazánk boldogulásához? Alapjában kell elejét venni a kivándorlás csökkentésének, mit csak ugy érhetünk el, ha első sorban hazánk létalapjának fundamentumát képező millióknak a megélhetését biztosítjuk és pedig az állam odaadó támogatásával, nemkülönben az aránytalan adóztatás, valamint a bor és sör fogyasztás adóinak eltörlése, az állami ingyen oktatás és okszerű parczellázás s végül iparunk termékeinek külképviseletek utján ha piaczot biztosithatunk. Ha igy kezdünk munkálkodni, akkor számithatunk eredményre, de egyébként hiába lesz minden ankét, bankét és soha ki nem nyíló tulipán. Z. Horváth Lajos. Hallatlan hazafiatlanság ! Ki hinné, hogy Erdélynek csak egyik városában érente 10.000 üveg Gieshübli osztrák vizet fogyasztanak el. A hires borszéki viznek a hazájában! Kereskedők vendéglősök térjetek meg! Pártoljak & honi ipart, ne szóval, de tettel! A fiókegyesfllstekhez. Igen tisztelt Tagtárs! A mostani évszakban, a mezőgazdasági munkára való figyelemmel, a háziipari bizottságok termelő munkásságának szünetelnie kell. Egyesületünk szervezetei azonban tétlenek nem lehetnek. A nyári időszakot használjuk fel a háziipari foglalkozások tökéletesítésére akként, bogy az eredményes munkára október, illetve ho vem ber havára az egész vonalon készségben álljunk. A szakosztály tisztelt tagjait arra kériük, hogy a nyári időszakban — mikor az ország különböző vidékein tartózkodnak — szíveskedjenek abban fáradozni, hogy mozgalmunk magasztos czélja iránt a rokonszenvet személyes közrehatásukkal minél szélesebb körben felébresszék és testvéregyesületeinket cselekvő' munkára buzdítsák, felitiván figyelmüket a komáromi Testvóregyesület eljárása során elért fényes eredményre. („Iparvédelem" f. évi 11 száma.) Hogy az ily irányú tevékenység szervezésében miként járjanak el, arra vonatkozólag a vezérlő fonalat megtalálják az ,Iparvédelem" f. évi 7. sz. 7. és 8. lapjain a—h pontokban, a munka azonban mindenütt a heyli viszonyokhoz kell, hogy 1alkalmazkodjék. Ha a lelkes Tagtársak közönyre találnak, ez ne bénítsa meg munkakedvüket. Hogyha eleinte csekély sikerrel láthatnánk is a munkához, élénk tevékenységgel ébresszük az érdeklődést mindenkiben. A közönyt az növeli, ha tétlenek maradunk. A meggyőzés serkentő hatással van. Egyben értestük meg a társadalom tagjaival azt is, hogy minden fillérrel, amit bazai ipartermékért adunk ki, erősítjük nemzetünk gazdasági erejét és előmozdítjuk iparunk fejlődését. Ezért azzal, hogy a kereskedőknél állandóan a hont árukat, tehát a hazában már meglevő honi ipar termékeit követeljük, megkönnyítjük a kereskedelemnek is a honi ipar felkarolását. Igy cselekedve, a kereskedők többé nem menthetik a honi áiuk hiánvát azzal, hogy azokat a vásárlók nem kedvelik, nem keresik s esak károsodnának, ha ily árukat tartanának raktáron. Fájdalom, e mentségük eddig jogosult is volt. A társadalom tegye tehát jóvá hibáját s ne ártson többé az ország gazdasági érdekeinek. A f. év szeptembér hó 16 áig a központi III. szakosztályunk több ülést nem tart. Egyesületünk ügymenete azonban nem szünetel. Az ügyek intézésére a szakosztály az elnökséget. — amely amúgy is állandóan fog működni — hatalmazta meg. Központunk helyisége augusztus hó 1-től kezdve VIII., József-körut 8., I. em. Budapesten, 1907 május 31-én. A központi III. szakosztály nevében tagtársi üdvözlettel Dobieczki József sk., Or. Batthyány Lajomé sk., igazgató, m. szakoszt. előadó, azakosztály-elnó'k. Zalaegerszegen, az A rany Bárány átieUem-éTDem.. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Geniry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér.