Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-27 / 26. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. augusztus 206. Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek örvendő hangszerraktárában Nagykanizsán 29—62 l, pvimuuuj ajak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol Recept. Ama modern betegség ellen, amelyet idegességnek nevezünk, legkitűnőbb és kipróbált gyógysier az, hogyha saját viszonyainkat legkevésbé engedjük megzavarni; ez egyúttal a legbiztosabb óvószer: a modern mohó és izgalmas élet rohamos áramlata ellen is. Szükséges továbbá több bátorság, hogy a divatzsarnokkal daczolhassunk, valamint egyszerű, természetes, életmód a táplálkozás és ruházás tekintetében, de ugy, hogy aesthetikai érzékünket ne sértsük. Friss levegő, tisztaság, mértékletesség mindenben ós mozgás: ezek a legkiválóbb és legolcsóbb orvosai minden embernek. A kifáradt idegeknek leghasznosabb a kellő alvás. Egyszerű élet, mely az egészség és összhang tekintetében a test és szellem közt sokkal bűbájosabb, varázslóbb az affektált ós bornirt életnél ós amely kevés megerőltetéssel is elérhető. Ez az egyszerű élet szabaddá teszi az embert, szebbé egész mozgásában ; s időt valamint nyugalmat ad neki, amely dolgok után hiába törekszik a komplikált életviszonyok között. Valóban van valami isteni a nyugodtságban ; mert benne az ember az eszményi érdekeknek szolgálhat, ugy testét, mint a szellemét illetőleg. Meg kell tanulni az embernek, hogy szerény legyen igényeiben ós kívánságaiban; mert csak az ifjúság és az oktalan emberek nem tudnak mértéket tartani kívánságaikban. Szegénynek mondható azon ember, akinek annyi szükséglete van, hogy azok kielégithetósónek gondjai őt úgyszólván fölemésztik. Minél igénytelenebb az ember annál gazdagabb. Ez mind össze függ a mi műveltségűnkkel és életnézetünkkel. A műveltség a mi lényünknek és természetünknek kifejlődése is csak a nevelés által válik az ember igazi, vagyis emberséges emberré. Épen azért igen sok függ attól, hogyan müveitek minket mások testileg és szellemileg kezdettől fogva addig, mig azután magunk is képesek vagyunk ezen processust tovább lo'ytatni. Hogyan érhető el tehát az iga i műveltség, amely a boldogsághoz vezet: ez nem oly könnyen mondható, mint első kísérleten látszanék. A műveltség a legmagasabb értelemben vett humanitás. A műveltség egyenlő a szabadsággal ; amint csakugyan föl is szabadithatjuk magunkat a müvetség által. A műveltséget senki sem adhatja meg nekünk, azt magunknak kell végeznünk önmagunkon. De oly müve'tséget elérni, amely által mindenkinek tartozását nyerhetnők : ez nem képzelhető; ós pedig az emberek különfóle8óge miatt. Épp oly lehetetlen mindenkinek kedve szerint cselekedni, mint mindenkinek tetszeni; mert aki mindenkinek tetszeni akar, az mindent elfogadni, mindennel meg elégedni kénytelen. Nem létezik tehát absolut műveltség; épp ugy mint nem létezik absolut tekintély, sem ab9olut igazság. Emberi szempontból csak egyetlen egy igazság van; ez pedig az : hogy minden tekintélynek meg kell halnia. Kicsoda akarná tagadni azt, hogy a természet mindnyájunknak közös anyja, amelytel származunk s j a melynek ölébe ismét mindnyájan vissz a fogunk térni ? É8 minket körnvező természetben a melynek egyik részét mi is képezzük, erők működnek és uralkodnak. Ezen erők hatását mi érezzük; mi képesek vagyunk azokat magunknak megmagyarázni; ezen módon mintegy kényszerítjük a természetet, hogy rejtett lényét előttünk fölfedje; hogy igy bámulattal láthassuk, miként ismétlődnek az általános természeti törvények az ember szellemi életében is. Mert valamint a természetben, ugy az emberi szellemi életben is ugyanazon szabályokat és tör" vényeket észleljük, melyek szerint annak jelenségei szabályoztatnak. Ezen képességekkel nem rendelkezik sem a növény, sem pedig az állat. Oly öntudatról, amely az embernek sajátja, nálunk szó sem lehet. Ugy a növény, mint az állat is sokkal nagyobb függésben állanak az uralkodó természeti erőkkel, mint az ember. Igaz ugyan, hogy az állat magasabb életforma, mert nincsen földhöz kötve, mint a növény és és szabadmozgással rendelkezik, ugy mint az ember. De az állat csak ösztönszerűleg cselekszik, ezen ösztönben pedig látjuk az életerőnek azon működéseit, melyek mindig czélszerű és az organismusra nézve előnyös mozgalmakban nyilvánulnak. A fizikai világnak befolyása az erkölcsire ; az érzéki és lelki dolgok egymásra való titokteljes hatása a természet tanulmányozásának sajátos eddig még kevéssé ismert varázserőt kölcsönöz. És ezen igazságnak megismerése, annak követése s ahhoz való alkalmazkodás bizonyos nyugodságot nyújt az ember kedély világának és hathatós óvszerét képezi azon modern betegség ellen, melyet idegességnek nevezünk. Cselkó József. Egy év alatt (1904-ben) 84 ezer ko róna értékű osztrák nyelesostort fogyasztottunk el, pedig ezt talán csak eltudnók készíteni még itthon is. Miért nem esnek csudák, hogy ez a sok ostor tánczot járna az illetők hátán ? I Missió. Magyarországnak minden részében van egy-egy közművelődési egyesület, a mely az illető részen a közművelődést előmozdítja. Ezeknek az egyesületeknek nemes czéljuk van: a népek szellemi színvonalának emelése. Eszközük a könyv ós az iskola. Ezekkel vívják azt a csatát, amely a lét és nem lót kérdését fogja eldönteni. A mi szűkebb hazánkban: tul a Dunán, a „Dunántuh Közművelődési Egyesület" teljesiti ezt a missiót. Ennek a derék egyesületnek a tizenhatodik évéről szóló XII. Évkönyve van a kezemben. Dr. Fodor Oszkár egyesületi főtitkár szerkesztette. Ő irta belé azt a vezérczikket is, a melyben Széli Kálmánt a D. K. E. örökös diszelnökét a megérdemelt magaslaton üdvözli. A további oldalakon az egyesületi adminisztrációt ismerteti. A választmányi tagok között olvashatjuk gróf Batthyány Pál főispánnak, Cserfán Károlynak, Herteleody Ferencznek, gróf Batthyány József orsz. képviselőnek, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőnek és sok megyónkbeli előkelőségnek a neveit. Az egyesületnek egyik szép eszköze az, hogy a tanítókat ós papokat ösztöndijakkal serkenti a terjesztésében. 1906-ik évben 2000 K volt az ilyen czimen kiadott összeg. Dunántulban Komárom ós Somogy megyékben állított fel ez az egyesülat életképes fiókokat, a többi megyékben pedig serényen folyik a munka Zalában gróf Batthyány Pál főispán buzgólkodik a fiók-egyesület létesítésén, az ő oldala mellett dr. Ruzsicska tanfalügyelő vállalkozott a helyi igényeknek megfelelő alapszabályok készítésére. A missiót a földmivelésügyi kormány is támogatja. 1906. évben tiz gazdasági irányú népkönyvtár gyűjteményt adott Dunántulnak. Nagyon szembeötlő dolog, hogy ebből Göcsejnek egy sem jutott. Ha jutott volna, verem a mellemet : mea culpa, hogy nem tudom. Pedig a legégetőbb szükségnek tartom, hogy akár vándor, akár más czimü könyvtárt adjanak Göcsejnek, mert a kivándorlásra csábitó füzetek már utat találtak a nép lelkéhez. A Muraköz kapott, Göcsejt ellenben ugy elkerülik, mint az egészséges ember a lepra-beteget. Valami irtózat lehet az egyesületben a göcseji nóp iránt. Istenemre mondom: nem érdemli meg azt a uagy mellőzést ez a nóp, mert szorgalmas és a földhöz ragaszkodó. Az utolsó talpalattnyi földjót Í3 védi. Ez a darab föld volt taláa a legutolsó rósz a hazában, a honnét, a kivándorlás megindult. Annál fájóbb dolog, hogy most már a kivándorlók zöme innen kerül ki. Megy az apa, megy az unoka, csak a tehetetlen vénasszonyok maradnak itthon. Az ő vállaikra nehezedik majd a haza és fajfentartás. Intő példa ez a kulturegyesületekuek arra, hogy hova kell helyezni a működés súlyát, hol szükséges a missió. A „D. K. E."-nek 1905 deezember 31-ón 138.600 K 24 fillér értékű vagyona volt. 1906ban 12.839 K 55 fillérrel gyarapodott ez a vagyon. A mérleg tehát, jó, Göcsej elnéptelenedik, s a missió majd felállítja a népkönyvtárakat majd a — kiürült falvakba. Lengyel ferencz. Tanulmányi kirándulás a Tátrába. A helybeli főgimnázium azon tanulóinak, akik hazánk szebb részeit közvetlen tapasztalatból akarják megismerni, alkalmat ad ismét, hogy e nemes czélt minél jobban megvalósíthassák. Ezt tartottam szem előtt akkor is, amikor az őázre szeptember 2—7 ig terjedő 6 napos tanulmányi kirándulást vettem tervbe a következő programmal : Megtekintjük Pozsonyt, végigutazunk a regényes Vágvölgyön, meguezzük a legnevezetesebb tengerszemeket: a Csorba és Poprádi tavakat, az érdekes Fátyolvizesést, bejárjuk a hires nyaraló helyeket: Széplakot, Tátrafüredet, Tátralomniczot elmegyünk a turistáktól sürün látogatott, zuhogó Tarpataki vízesésekhez, a világhírű Dobsmai jégbarlangba, végig haladunk a remek Stracenai völgyöa. Dobsináról Bánréve—Fülek—Budapesten át jövünk haza. A kirándulás költsége tanulók részére 60 korona. Mivel e nagyszabású kirándulás sikerét C3ak ugy biztosíthatom, ha az előkészítés miatt már előre tudom, hogy hányan vesznek benne rÓ3zt, azért felkérem azon igen tisztelt szülőket, akik fiaikat e tanulmányi kirándulásra elakarják küldeni, hogy ezen szándékukat legkésőbb f. évi julius hó 6-ig nálam vagy igazgató urnái jelentsék be. Azok a tanulók, akik a részvételi díjat a jelzett időig le nem fizetik, a kivándorlásról való elmaradásuk esetén az előkészítő költségek rájuk eső részét le kell fizetniök, azok pedig, akik lefizették, de a kiránduláson valamely oknál fogva részt nem vehetnének, pénzüket a felmerült előkészítő költségek leszámításával visszakapják. A szülőket, testvéreket, ismerősöket, akik mint kisérők 80 korona lefizetése mellett velünk akarnak tartani, szívesen látjuk. Felvilágosításokkal szívesen szolgálok. Haerter Adám. Gnmmi óvszerek, gnmmilepedők, irrigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, harisnyák, csipkeárnk, a — legnagyobb választékban — I Jeni ündttu.