Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-20 / 25. szám

VIII. év Zalaegersteg, 1907. junius 20 25* szám Elfffiietísi tr: $iy éne 4 korona. Fél évr« 2 koroaa. Nejtjed éira 1 kor. tgjn szám 8fillér. szerkeszti Z. IE3Iox*"^á"t2zL Lajos Murűcatárs alt Hi detísik dija migjegyz s szmat Nfütí'r sora 1 kor. Szerkesztőség ét kiadóvatal: Wlatsici-atcra >6. LENG TE n. FBEENOZ borbély O-TÖK,O-T laptnlajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Iskola és fegyelem. (Tanév végén.) Azzal vádolják az njabbkori iskolát, hogy az ifjúságot nem vezeti erkölcsiségra. Jogos e ezen vád vagy jogtalan? Mindenben vétkes az iskola? Ha nem sikerül a nevelés, ki ellen panaszkodunk? Az anya ellen? nem, a társadalom ellen sem ; de mindig a tanitó ellen panaszkodunk! Holott mégis ismeretes dolog az, hogy a tanuló magaviselete három tényezőnek eredménye ós következménye; ezek a tényezők pedig: a családi nevelés, a társadalmi hatás ós közreműködés, azután pedig az iskolai vezetés. Vájjon ez utóbbi tényezőnek van e olyan hatalma, hogy a családi ós társadalmi nevelés hiányait ós hibáit ellensúlyozza? Nincsen! Ami rosszat magába ezivott a gyermek a családi és társadalmi nevelés folytán, azt az iskola csak jelentéktelenül javíthatja. De arai jót ós erkölcsöst végez az iskola, azt a IOSSZ család alaposan rontja ós megsemmisíti. Tény az, hogy nem az iskolából ered az erkölcstelenség. Az iskola meg nem védheti magát a sok rossz ellen és a fok akadályt nem változtathatja meg önmaga. Hogy az erkölcsösség álta'ában sülyedt: ez tagadhatlan igaz; ezt ugyhiszem elvitatni nem is lehet. De nem is szándékozom ezt bizonyítani ; mert hiszen nap-nap után láthatjuk azt mindnyájan Én cnak ezen nagy baj forrásaira akarom figyelmeztetni a t. olvasót. Szintén érzem, látom, mintha önök azt kérdeznék tőlem: miért nem képes az iskola megakadályozni az erkölcstelenségnek ezen elharapódzását? Szintén hallom és látom, hogy hivatottak, de főleg nem hivatottak fejüket csóválva, kritizálják és elitélik az iskolát. A tanitók védekeznek: nem mi, hanem más valaki oka a nagy bajnak; mi fegyvertelenek vagyunk, a mi kezeink meg vannak kötve; nekünk nincsenek hathatósabb fegyelmi eszközeink, azért megakadunk a fegyelemnél! Nincsen oly társaság, sem intézet, amely rend és fegyelem nélkül hivatásának megfelelhetne. A rendetlenség ós fegyelmetlenség csak nagy hátrányára és veszedelmére Itnne az emberi társadalomnak ugy az anyagi, mint szellemi tekintetben. És a társodalomhoz hasonlít az iskola kicsinyben. A fegyelem erkölcsi nevelés és müvelés! És mit nevezünk erkölcsi müvelésnek ? Oly eljárás, oly működés az, mely az emberiség hasznára irányul. Erkölcsileg cselekszünk akkor, ha cselekedeteinkkel akarunk hozzájárulni az összes emberek, mint egésznek boldogságához, üdvéhez. Ha a tanuló esetleg nem tud bánni ecsettel vagy körzővel, ezt mégsem fogjuk neki szégyen gyaDánt beszámítani, ha különben rendes és erkölcsös az illető. De nem tanusithatunk szeretetet azon tanuló iránt, aki hazudik, hízeleg, csal stb. Szóval: aki ellenkezésbe jön az erkölcsösség törvényeivel. Ismeretes dolog az is, hogy az összes nagy paedagogusok egész reményüket ós bizalmukat az ifjúság rendes nevelésébe helyezték. Csak a derék, becsületes ifjúság kezeskedik a nemzet ós a haza szebb ÓH jöbb jövőjéről. Hogy az ifjúságnak jó erkölcsi magaviselete egyúttal biztositéka a jellemképzósnek: ezt senki sem meri tagadni. Ezen czél felé irányulnak öszszes törekvéseink; hogy igy valósuljanak Bronghamnak a nagy gondolkodónak szavai: a modern társadalomban dönteni fognak majd a tanitók, mint nevelők és nem az ágvuk. De fájdalom ! Kezet a szivre ós ki az igazsággal. Igaz ugyan, hogy utolsó időkben felülmultuk őseinket észben ós tudományban; de igaz az is, hogy nagyon is mögöttük vagyunk a jellem ós becsület dolgában. Ezt már hosszabb idő óta látja sok humanista ós sajnos, nem ok nélkül bizonyítják, hogy a népből kivesztek az erények; hogy továbbá a szellemi műveltség haladásával egyenlő mórtókbeB szaporodik a féktelenség ós rendezetlen élvezet hajsza és hogy végre általában pusztul az emberiség eszményi javai iránti érzék. A fej tele van tudománnyal ós művészettel, elmélettel és gyakorlattal ; de a sziv üres, mint a sivatag ós hideg mint a sarki jég. És hol vannak ezen szomorú jelenségnek okai ? Az iskola megtesz mindent, amit csak az erkölcsi nevelés tekintetében tehet ós arait tennie szabad, többet nem tehet. Az okok tehát talán másutt lesznek. Minden ember, aki vak nem akar lenni, tudja, hogy az ilyen jelenségeket nem lehet az iskolának beszámítani. Vájjon megakadályozhatja e az iskola a materiálistikus nézeteket, melyek a nép közt terjednek? Megakadályozhatja e az iskola az ifjúság ferde családi nevelését, amely teljesen ellenkezik az értelmes fegyelemmel ? Eltávolíthatja e az iskola a terjedő veszedelmes szocziális viszonyokat? Ezekre feleljen pártatlan olvasó ! Ezek után meg kell jegyeznem még a következőket. Midőn a jelen sorokban sok tanuló fegyelmetlenségérőí panaszkodom : ezzel nincsen szándékom megváltoztatni az iskolát akár katonai laktanyává, akár pedig szigorú szerzetesi kolostorrá, mert hiszen nem az a hivatása az iskolának, hogy csak katonákat vagy szerzeteseket neveljen, hanem hogy neveljen népet ós pedig derék népet! Ebből azután kikerülhet jó katona, esetleg jó szerzetes ia. Mindez elérhető hathatós fegyelmi eszközökkel a fékevesztett ifjúsággal szemben. Azért az legyen eíső gondja a törvényhozóknak, hogy az állami intézmények a derék polgárok nézeteivel megegyezzenek! hogy a törvények ne maradjanak változatlanul, a hogyan maradtak a legrégibb időktől, hanem a kor egészséges szelleméhez alkalmaztassanak. Végre pedig arra kérném a hivatott tényezőket gondolkodjanak a fölött: hogyan találhatók meg a romlott ifjúság elleni hathatós fegyelmi rendszabályok és eszközök ? Cselkó József. Hamis jelzések és a bagaria csizma. (in.) Épen mostanában folynak a munkálatok némely ipari és kereskedelmi törvénynek a megalkotására nézve. Tegnapelőtt népszerű alkotmányos tanácskozás („ankét") is volt Budapesten. Sok szakértő volt jelen s azonkívül az ipari ügyeknek nagynevű elöljárói: Szterényi József államtitkár és Kossuth Ferencz miniszter urak előre is bizonyítékai annak, hogy üdvös dolgot várhatunk. Azonkívül egy ipari szaklapból olvasva, látom, igen sokan hozzászólanak hirlapilag is. Természetesen, mind az érdekeltek: kereskedők, gyárosok, iparosok. Sajnos, a kit a dolog leginkább érdekel, akinek a bőrére megy a história, csak azt nem látom a vitatkozók között: a közönséget. Az emiitett hirlapirásban csak szakembereket láttam. Itt a szerkesztő lenne a közönség, de ő is a szakemberek szerkesztője. Az ankétén természetesen csak szakemberek szoktak lenni. A közönséget védik majd az orzzágházban a nép képviselői. De kérdés, nem siklik é el figyelmök mellett az olyan holmi apró bagaria csizma féle ügy, ott, a hol nagy körvonalakban tárgyalnak ? Pedig ezek az apró bagaria csizma ügyfélék nagyobbak ám, mint minden nagyobbaknak látszó dolgok. Mert ezek vonatkoznak a közönség érdekére. A közönség érdeke pedig elsőbb, mert maga a közönség is sokkal nagyobb valami, mint az összes kereskedők, iparosok, meg a gyárosok serege. E mostani ipar-kereskedelmi tőrvénynek nagyobb karakterisztikus része a liamis jelzésekre vonatkozó szabályozó rendszer. Más dolog az ipartörvénynek úgynevezett revíziója. Az még később jön. Elég nagy és fontos dolog most a hamis jelzéseknek a megrendszabályozása. Ám, ezt megcselekedték már 1886 ban is az idéztem 58. szakasszal. Ha a most alkotandó törvény párhuzamosan halad avval az 58. szakasszal, akkor talán felesleges is volna ez. Pedig az előző jelekből Ítélve, hasonlóra gondol az ember. Abban az 58. szakaszban is egész pontosan figyeltek az iparosra, kereskedőre, gyárosra. Ha például valamelyik a másiknak a kárára követ el hamisságot, pl. valami csalafinta czégjelzéssel: meglakoltatják a kis IDrogeria az Arany Kereszthez Zalaegerszegen, az Arany Bárány á"belle:rLét>e:n_ A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gcntry kávé-keverék kilója 3 kor. 20 fillér.