Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-20 / 25. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. augusztus 198. BischMy Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek örvendő hangszerraktárában Nagykanizsán 29-62 , jnuiiiuun, ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. esetleg bérbe vehetők. a legjobb gyári árak mellett kaphatók Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol hamist. De ha akármelyikök a nagy közönség kárára követ el hazugsággal akármilyen nagy csalafintaságot, csalást, hamisságot: annak a dőntvényes törvény biztosítja a sértetlenséget, amint ezt már ismertettem a nyitrai bagaria csizma hirtóriájával. Pedig istenemre mondom, az ipari és kereskedelmi törvénynek nemcsak az iparos és kereskedő érdekében, de sokkal inkább első sorban a nagy közönségnek az érdekében kell, hogy szóljon. Nos, a most hozandó szabálynak is az előharczában mind szakembereket látunk, a kik gondoskodnak arról, hogy ha egyik kereskedő valami hamis jelzéssel megkárosítja a másikat, hogyan büntetendő. De arról szót sem hallok a tőlem olvasottakban, hogy ha hamiskás rászedéssel akár a bőrit lehúzzák a vásárló közönségnek: hogyan büntetendők azok a kis hamisak. S ha ugy csinál valamelyik, mint 1886-ban a nyitrai csizmakereskedő, hogy azt is felmentik é a hamis cselekedet terhe alól. Ha az 1886. évi ipartörvény 58. szakaszának apróbetüs bagaria csizma-féle törvényével épen ellenkezőt hoznának most, akkor a hajdani Tisza Kálmán féle korszaknak javulása következnék. Borbély György. Hiába, ugy látszik, minden bizatás, mert csak fehérneműből a tavaly 12.01 millió kor. értékű árut hoztunk be Ausztriából. A jótékonyság ünnepe. Én részemről olyan érthetetlennek látszó viszonyban vagyok a jótékonysági, emberbaráti egyletekkel és eszmékkel, ezeknek némelyik fajával. Tudom, nem kedvelnek abban a táborban. Mert nem értenek meg eléggé. Csak azt tudják, hogy a kéregetőknek nogyobbrészét irgalmatlanul kikergetem s nem szeretem azt az elvet, hogy kenyeret és cirkust a szegény emlernek! Önkénytelenül is az otromba Róma soisára gondolhatunk. A kényesztetés megöli a népet is, mint a gyermeket. Abban a táborban csak a magaviseletemet látják, de az okát nem tudják. Csak azt látják még, hogy sem a saját gyermekemet, sem a másét nem czirógatom, sem az embereknek nem hízelkedem. Ebből inkább vadnak, mint szelíd, jólelkű emberbarátnak gondolnak. Több ujságezikkben följegyezgettem már azt az elvet, hogy nem ingyen adományt, nem koldus alamizsnát, nem kenyeret, cirkust és földet kell adni a népnek, mert ez a rendszer előbb tunyává, azután koldussá, végre rabszolgává tezzi; de egyúttal jogot teremt neki ez a rendszer az ingyenélésre, s mikor ennek a jogtalan jognak a tudatára ébred, akkor követelő zsarnok lesz. — Ecce „Czuczilista Demokráczia!" Hanem nevelni kell a gyermeket is, a népet is. Okossá kell tenni az eszét, nemesíteni kell a szivét és erőssé kell tenni testét ós lelkét egyaránt, hogy akarjon és tudjon dolgozni. S igy alkalmat kell adni neki a munkára; majd megszerzi aztán ő a műhelyt, a földet s a kenyeret. Ezeaközben rájön az igazBágra, hogy jog nincs kötelesség nélklil, s nincs kenyér munka nélkül. Legkevésbé „cirkus." Szerintem, aki ezt az elvet vallja és gyakoiolja, jobban szereti a népet ós gyermeket, mint aki kényeztetve czirogatja és ingyen adományt ad neki. A kényeztető rendszer pusztítja a néprétegeket s mély sebekec rág a nemzet testén. Azonban a humánus egyesületekre, a könyöradományokra van szükség. Az elmondott elv, a gyökeres orvoslás amíg megkezdődhetik, addig pillanatnyi segélyre van szükség, mint orvos előtt a mentőkre. Ilyen pillanatnyi segélytnyujtó, mentő egyesületeknek taitom a különféle könyöradományozásoKnak, humánus egyesületeknek okos intézkedéseit. Ilyeneknek tartom a karácsonyfa egyesületet is, mely szegény gyeimekeket ruház fel télen, s karácsonyi ölömben részesíti Őket. A zalaegerszegi karácsonyfa egyesületnek üdvös működése előtt meghajolok. Ez a jó egyesület 25 éve működik városunkban. Évenként 80—100 gyormeket ruház fel téli ruhával s ellátja jó intelmekkel. Zalaegerszegnek néhány kiváló derék asszonya végzi ezt a nehéz, de szép szerepet özv. Ruzsics Károlynó buzgó elnökletével. Ujabban majdnem megkétszereződik iránta az érdeklődés ós az eredményes munkásság, ahogy gróf Batthyány Pál főispánná Pallini Inkey Valéria őméltósága is védője lett az egyesületnak. Vasárnap tartották 25 éves működésének emlékünnepét nagy közönség előtt a róm. kath. nagv templomban s a vármegyeház dísztermében. Legáth Kálmán esperes apátplébános tartotta az ünnepi emlékbeszédet az emberek lelkére kötve a charitast, a ió lelkű kegyességet személyválogatás nélkül. Czobor Mátyá3 előadta a 25 óv történetét lelkes alanyi hozzátoldásokkal. Délután a Barossligetben mulatság zárta be a, emlék napot A Magyar Paizs iészéről is őszinte üdvözlettel vagyok e kiváló alkalommal emberbaráti egyesületünknek nemes vezetői iránt. Borbély György. Magyar asztalosok 1 ne legyetek gyilkosai magyar iparos társaitoknak! Mit gondoltok, hány magyar iparosnak vették ki szájából a kenyeret 1904-ben, mikor lackfirnájszért és olajfirnájszért 2 millió 907 ezer koronát közvetítettetek Ausztriának ?1 Magyarok! Ne menjetek külföldre nyaralni, se mulatságból, se fiirdőző-gyógyulás czéljából. Felszámlálhaíatlanok a különböző gyógyfor. rássink: hideg, meleg, forró — édes, kénes, vasas, sósvizeink. Bámuiatra keltők regényes hegyeink; csudálatosak ős rengetegeink ; balzsammal illatosak virágos réijeink és ozondús erdőségeink. A legendák, mondák, mesék tündéreitől népesek forrásaink, hegyszakadékaink, folyamaink ós hullámzó tavaink; magyar hősök, vértannk verejtékétől áztatva tereink ós mezőségeink, hegyeink és völgyeink. Hegyeinken az árvalányhaj bánatosan a a búzakalász a völgyeinkben mosolyogva nekünk hajlong oly hivólag: Ne menjetek külföldre, magyarok! Ne menjetek külföldre fürdőzni főképen ti zalaiak, somogyiak, kiknek lábaitok alatt hullámzik a magyar tenger, az áldásos Balaton, s párolog a világ-csudás Hévízi fürdő. A Keszthely-Hévízi fürdőt most javítás, bővítés alá vették s orvosa, Dr. Schulhof Vilmos kis könyvben ismerteti „Hévíz" Szanatórium és Gyógyszálloda" czim alatt ezt az eddig gyéren látogatott világnevezetességü fürdőt: a környékét, a hozzájutást, a berendezést, a víznek és murvának a különböző betegségekre való hatását. — Az ismertető füzetet kívánságra bárkinek megküldik iugyen. Maradjatok itthon magyarok. B. Gy. Ki kell égetni a sebet. Vajda Sándor oláhképviselő tudvalevőleg nyilvános országgyűlésen piszkolta a magyar nemzetet. A felzudult közvéleménytől maga is megdöbbent 8 nem ment aztán a Házba. A mult héten mégis bement épen a koronázási emlékünnep előtti napon. De szép tessékeléssel ugyan, kiverték onnan a képviselők. Vajda Sándornak Kolozsvárt fényes palotája van s a magyarok fizetik érte a házbért Vajda zsebébe. Most mozgalom indult meg a városban, hogy magyar ember kerülje el azt az elátkozott kastélyt, nem hogy még érte fizessen. — Mindezek élénk érdekes társadalmi intézkedések, csakhogy nem elégségesek. Csak olyan szépítő fhstromok. A sebet ki kell égetni a testből, hogy tovább ne gennyedjen. Vas- és vasárukbói behoztunk Ausztriából 60.998,696 korona értékűt. Kivittünk ezzel szemben 30.955,181 koronára. A két számnak mérlegelésénét a mi élhetetlenségünkre és gyalázatunkra a mérleg súlyosan billen az osztrákok hasznára és a mi kárunkra, 30 millióval. Női kereskedelmi tanfolyam. A női keresk. tanfolyam czélja és feladata megadni azokat a kereskedelmi ós irodai szakismereteket, elsajátittani, lerakni az alapját azoknak a gyakorlati ügyességeknek, melyekre az életben egyfelől a kenyérkeresetre utalt nődnek, mint könyvvivőknek, levelezőknek s más üzleti alkalmazottaknak, — másfelől müveit, de házias leányainknak mint a csilád tagjainak az api vagy a férj üzletében, a vagyonkezelésben, takarékos háztartás vezetésében szükségük van. A mai időben, amikor olyan sok gondot okoz a szerény jövedelem beosztása, a család anyagi egyensúlyának fer.tartása, a női keresk. tanfolyam egyike a leánygyermek képzésére szolgáló legszükségesebb intézményeknek. Nem az a czéiunk, hogy a fiu növendékeknek a gyakorlati életben versenytársakat neveljünk, hanem igenis az a czélnnk, hogy a nő élőit is feltárjuk azt a dus területet, mely a nemzetek megerősödésében olyan kiváló tényezővé fejlődött. Azt akarjuk, hogy a nő is bepillanthasson az üzleti életbe, ne csak sejtése, hanem tapasztalása is legyen a tisztességes kereskedelem éltető eleméről, a józan, becsületes, kevés haszonnal is beérő üzleti szellemről. Miért ne tanulná meg, hogy a háziasszonynak Í3 egyedül értékes kincse a javak megbecsülése, a kitartó szorgalom, a takarókosság, a rendszeretet, a szigorú kötelesaégtudás, a nemzeti érzület ós az otthon szeretete. Megedzett jellemmel, ha azután szükséges, mint önálló is biztosithatja megélhetését. Látóköre miért ne bővülne, miért ne történhetnék a szerzett ismereteknek a megjelölt irányba való összefoglalása, kiegészítése ? Zalaegerszegen régen érzett hiány kielégítése történt meg akkor, amikor az érdekelt középosztály egyenes kérésére a minisztérium, a keresk. iskolával kapcsolatosan, a női tanfolyamot engedélyezte. A fent vázolt czél köztudattá való órlelődését igazolta az a körülmény, hogy az 1906/7. évi tanfolyamra 33 növendek iratkozott be, pedig hasonló tanfolyam Nagykanizsán is megnyílott. A tanfolyam népessége dolgában nem vagyunk &z utolsók között s ezt a helybeli kereskedő és iparos osztály intelligencziájának kell tulajdonítani. A rosszindulatú emberi gyarlóság ildomtalan, 8 érthetetlen megnyilatkozásai felett napirendre térve lelkesedéssel végezzük tovább is munkánkat. Különösebben kívánom hangsúlyozni, hogy a Gummi óvszerek, gummilepedők, irrigátorok, viaszkos vásznak, sérvkötök, csecsemő kelengyék, czipők, harisnyák, csipkeáruk, a — legnagyobb választékban — Jenő MíÉn.