Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-06 / 23. szám

¥£kl. év Zalaegerszeg, 1907, junius 6. 23 szám. S5iőfl«et5«i ár : étre 4 korcM, él int 2 kotou. NejVesl <V:r« 1 kor. szá« 8 fillér. Hi*det's»k dija magjegyz s sz rist Nyilí r tora I Szerkesztőség és kiadóvatai: Wf&isic'-utc R 56 Szerkeszti Z. ZE3Lox*"V"á"fclx Lajos Ivri3--n "Iratársals: = LENGYELFEEBNCZ BOEBJ3LY G YÖ3GY MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A vidéki előfizetőket tiszteletfel kérjük szíveskedjenek az előfizetési hátralékokat julius l-ig elküldeni. i_5 Hamis jelzések és a bagaria csizma. Mindnyájan ismerhetjük azt az üzleti szokást, hogy az ipari és iparművészeti czikkeket hangzatos jelzéssel árulják a nyerészkedők. Ennek előtte a magyar portékára ráfogták, hogy párizsi, vagy liverpooli, mert akkor már értékesebb. Most <a magyar iparpártolás mozgalma alatt á magyar közönségnek egy kicsinyke kis része kezd ébredezni; egy csipetnyi okosságra kezd szert tenni, s kezdi átlátni, hogy a nemzeti közgazdaság is valami, a saját fényűzési igénye mellett. Szóval van becse immár a magyar portékának is. Hanem a nyerészkedők fordítnak egyet a dolgon s most már ráfogják az idegen portékára, hogy az magyar. Ho^y ezeket a hamisságokat legalább némileg megakadályozza, a magyar kereskedelmi kormány rendeletet bocsátott ki. Rendeletében felhívja az iparhatóságok figyelmét a törvény rendelkezéseire. Van ugyanis már törvényünk rá. Egy régi ipartörvényünk azt mondja, hogy az iparczikkeken nem szabad hamis jelzéseket használni. De ez a régi törvény csak a mi iparczikkeinkre szól. A kereskedelmi minister kimondja rendeletében, hogy ez a tilalom azokra az esetekre is szól, ha külföldi portékát árulnak „hazai" jelzők alatt, s emilyen felírással és képekkel: „Hungaria",„Pannónia", „Kossuth", „Rákóczy" stb. Kisérjék tehát figyelemmel az iparhatóságok az ilyen hamisságokat, hazugságokat és hazaárulásokat s büntessék szigorúan. Az újságokban olvasom a rendelet kibocsá tását dicsérő vezérczikkeket, magasztalásokat. Természetesen magam is csatlakozom. De az újságoknak a vezérczikkeik azt is mondják, hogy a rendelet világos és szigorú. Ehez már nem járulok hozzá. Először is az a törvény nem szigorú. 20 forintra óhajtja büntetni a hamis jelzővel gazdagodó nyerészkedőt. Aki a maga javára ugyan, de a nemzete kárára hazudozik, ott a 20 frt büntetés talán csak nem szigorú. A világosságra nézve most csak azt jegyzem meg, hogy a mostani miniszter felújította az 1886. évi ipartörvénynek idevonatkozó 58. szakaszát. Huszonegy év múlva pedig az akkori miniszter ismét fel fogja eleveníteni az 1886. évi törvényt Kossuth Ferencz mostani miniszter urnák 1907. évi rendeletével együtt. Az njságok vezérczikkei akkor is dicsérni fogják az eljárást, s ha az Isten éltet, én is magasztalni fogom akkor is a rendeleteknek jóindulatu kiadását. De szigorúnak és világosnak akkor sem fogom mondani. Mert ugy hiszem, mindazideig is senkit sem fognak megbüntetni sem 20, sem 30 frtra, sem a hazugságért, sem egyéb hazafiatlauságért. Ezt a véleményemet a jövő számban részletesebben kifejtem. Most ideirom az 1886-ban kiadott ipar tör vénynek 58. szakaszát: „Egy iparos, vagy kereskedő sem használhat cégén, nyomtatványain, vagy hirdetésein oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonyoknak, vagy a valóságnak meg nem felelnek." E törvény készítésekor azonban egy nyitni csizmadia-kereskedő kitett az ablakába egy juhbó'r csizmát, s ráírta, hogy:„Ez a kitűnő bagaria csizma 5 frt". A törvénycsinálók pedig azt mondák rá, hogy ez szabad. Ez a reklám szabad. És megtoldották vele az emiitett ipartörvénynek említett 58. paragrafusát. Vagyis befogtak egy lovat elől s egyet hátul. Borbély György. (Folytatom.) Ime, a magyar háziasszonyok nagy közönyössége : asztalnemüekért 2 millió 800.000 koronát, csipkéért 5 millió 670.000, selyemért 27 millió 649.000 és női kaiapokért 4 millió 433.000 koronát adtunk idegenbei A főgimnázium tavaszi mulatsága. Már reggel 6 órakor népes volt a főgimnázium előtt, az utcza. Itt is, ott is egy-egy csapat fiu; egyiknél zöldgaly, másiknál zászló, harmadiknál a mulatság hivataics virágja, a pünkösdi rózsa. V27-kor 01a külső végén megperdült a rezes banda dobja jelezve, hogy indulunk ki a szabadba, szórakozni. Az idő kedvezett, s bár az sntroid veszedelmesen esett, bátran nekívángtunk a nagy napnak. 3/é7-kor a tanulók a főgimnázium udvarán négyes torokba gyülekeztek, a sor közepére kei ült a banda s megindult a menet végig a Rákóczi és Kossuth Lajos utczán. Zeneszóval, felvirágozva, lobogókkal induitunk s a fiuk kedvét csak fokozta a város érdeklődése. Mert bizony sok m.ima, ismerős kendőlobogtatással. mosolygó aicczal fogadta kifelé induló jókedvű fiát. Még virágcgatában is volt részünk. Több helyen is virág hullott ránk az ablakokból. Hellyel-közei egy-egy éljen hangzott fel a csapatból, kint pedig nótára gyújtottak a fiuk, s dalolva, diáknóták mellett folytattuk utunkat. 8 órakor értünk az Alsóerdőre. Az erdő képe egyszerre megváltozott. A fiuk csapatokra oszolva játszani kezdtek, vagy pedig asztalokhoz telepedve vig nótázásba fogtak. Szép volt a játszótér füles csapatja, a nagy diákokból álló csoport-körben. Majd előszedték a fiuk a magukkal hozott reggelit, asztalokhoz ültek s falatozni kezdtek. 10 órakor hangzott először a gyülekezést jelző trombitaszó. Megcsapoltuk az első sörös hordót, s minden fiu egy pohár jó sönel öntötte le az ut porát. Erre már kiért a mozgókonyhánk is. A számára elzárt helyen Medgyesi Lajosné ígazgatóné felügyelete, veze'ése mellett készült az ebéd. Pattogott a tüz, s az érkező vendégeket már a jó gulyás illat fogadta. Talán nem lesz érdektelen megerníitenena, mily nagy volt a készülődés: 90 kg. hus, 800 db pozsonyi patkó, 600 db kerek czipó ós 500 db szafaládé volt hivatva a fiuk és az ebédre jelentkezett vendégeink étvágyát kielégíteni. Sorban megérkeztek a kedves, felszolgáló hölgyeink is kis köténykékben, egészen az ebédhez készülve. Az asztalokra teritők, tányérak kerültek » a fiukat összegyűjtöttük ebédelni. Osztáíyonkint csoportosítva foglallak helyei, s azt hiszem ezt az ebédet sokáig emlegetik. Jó étel, egy kis bor is, no meg az a kedves kiszolgálás, szives kínálás .. . többet ért akármilyen bankettnél. Taláu nem haragusznak meg reám a mi kedves házi kisasszonyaink, ha ióluk egy kissé részletesebben, névszerint is megemlékezem. Az I. osztályhoz Hagymássy Margitka ós laukovich Steűke. a II. hoz Grész Ilonka és Hagymássy Ilonka, a III hoz Balogh Margitka ós Udvardy Rafika, a IV hez Somossy Juliska, az V-hez Somossy Ilonka, a Vl-hoz Szigethy Margitka, a VII. és VIII hoz Grész Elza került sorsolás folytán. A kenyér kiosztásnál pedig a mi kis diáklányaink szorgoskodtak : Kohn Malvinka, Arvay Szilvia, Medgyesi Lilike és segítettek nekik Balogh Manczika ós Medgyesi Marida. Ezt a képet látni kellett volna. Az ember szinte megfeledkezett magáró', mikor látta, hogyan bánnak ezek az aranyos — nem találok más jelzőt — lányok a mi fiainkkal. Munka volt biz az ebédnél, de semmi fennakadás, semmi zavar nem fordult elő. Oly kedvesen, oly készségesen dolgoztak, kínáltak a házikisasszonyok, hogy a fiuk az ozeonna idő későbbre halasztását kérték. A diákok után kedves vendégeink ültek asztalhoz. Azt hiszem, szintén meg voltak elégedve a kiszolgálással Most diákjaink forgolódtak az asztalok körül, s ha volt is valami hiány, hiba, megbocsátják azt szívesen, hisz ritkán jutunk mi ily kedves kötelesség teljesítéshez. Majd a versenyek kezdődtek 2 órakor. Alsó osztályokban a móka, de a felsőkben a komoly czól irányította a versenyek vezetését. Takács József tornatanár odaadó ügyes dirigálása me'lett folytak le s a sok kacaj, kivált a gyermekek részéről — hisz ez elsősorban nekik szólt — XDrogeria. a.z Arany ZKL@reszth.ez Zalaegerszegen, az Arany Bárc-ázm^T- átiellexs-élDeniL. A legolcsóbb beszerzési forrás gazdasági, betegápolási, gyógyszeranyagok, pipere- és illatszerekben A kitűnőnek bevált Gentry kávé-keverék kilóján 3 kor. 20 fillér.