Magyar Paizs, 1907 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-06 / 23. szám

2 MAGYAR PAIZS 1907. május 23. Bischitzky Miksáné Nagykanizsa. 32 év óta fennálló legjobb hírnévnek örvendő hangszerraktárában Nagykanizsán 28—62 ujak és kijátszottak nagy választékban kaphatók részletfizetésre is, a legjobb gyári árak mellett kaphatók, esetleg bérbe vehetők. Régi zongorák mindenkor becseréltetnek. Levélbeli megkeresésre azonnal válaszol bizonyítják, hogy jó eredménnyel. RósJetes értesítést is adunk róla: I. osztály. Zsákfutás-, a) csoport: 1. Illés I. jut. 1 K, 2. Martincsevics I. jut. 60 f. b) csoport: Vass I. jut. 1 K, 2. Varga I. jut. 60 t. Szamárrei seny: 1. László L. és Hutter jut. 1 K, 2. Simon F. és Iffcsits I. jut. 60 f. Futás hátrafelé: 1. Tóth K. jut. 60 í. 2. Kummer Béla jut. 40 f. II. osztály. Taligaverseny: a) csoport: 1. Pásztor D. és Tischlér jut. 1 K, 2. Jámbor M. ós Kaszás L. jut. 60 .f b) csoport: Tóth L. ós Preszler I. jut. 1 K, Bakucz I. ós Nagy K- jut. 60 fillér. Virsli kapkodás: 1. Miszzry Gy. jut. 80 f, 2. Szabó E. jut. 60 í. III. osztály. Kutyafuttatás: a) csoport: 1. Schlemmer I. ós Pfeifer V. jnt. 1 K, 2. Decsics R. és Hutter L. jut. 60 f. b) csoport: 1. Lovász K. ós Fridrik L. jut. 1 K, 2. Sztíbó L. ós Fülöp jut. 50 f. Lepényevés: 1. Feigli Pál jut. 1 K. IV. osztály: Ikerfutás. 1. PetrovicsP. és Ihrig V. jut. 1 K, 2. Várady L. ós Maksav L. jut. 60 f. Kiflievés: 1. Petrovics Pál jut. 60 f. 2. Márkus M. jut. 40 f. Fazéktörés. Apáthy Pál jut. 60 f. Füleslabdahajitás távolba : a) csoport: 1. Keseerü I. (V. oszt.) jut. 1 K, 2) Belső J. (IV. o.) jut. 60 f. b) csoport (VI. oszt.): 1. Singer G jut. 1 K 40 f. 2. Csesznák I jut. 70 f. Sulydobás távolba (7V4 kg. vasgolyóval VII. oszt.): 1. Schlesinger M. (dobott kétkézzel 15 63 m.) jut. 2 K, Horváth I. (dobott 13 93 m.) jut. 1 K. A győztes tanulók jutalmazására a Pálos-asztaltáraaság 10 koronát adott és még hárman 1—1 koronát. Az összeg többi részét a jövedelemből fedeztük. Ezután rázendített Horváih Laczi bandája. A A „Vékony deszkakerítés . . ,

u han jaira kezdtük a íánczot, eleinte lanyhábban, de utóbb beiemele gedtünk; kis és nagy leány, apró ós nagy diák, felnőtt emberek is jókedvvel ropták a táncot majdnem éjfélig. Mem.yier. tánczokak ? Ki olvasta meg? Az első négyest, mert az is volt kettő, 82 pár tánczolta. Időközben uzsonnára vittük a fiukat, de most már sokan akadtak, akik az uzsonna kedvéért se hagyták ott a tánczhelvet, hisz észre se vettük sokan, hogy éhesek vagyunk. Ez a mi jelentésünk lehető rövidre fogva iunius 1-ről. Talán megfelel a valóságnak is. A mulatság hangulatáról, sikeréről nem vagyunk hivatva nyilatkozni. De a jókedvből, egy-ket elhangzott szóból azt merjük következtetni, hogy sokan kellemesen töltötték el e napot, e hogy a rendezőség munkája nem volt egeszen eredménytelen. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen köszönetet ne mondjak az egész bizottság nevében a hölgyeknek. Medgyesiné, igazgatóné ismerve a nehézségeket, tudva, mily fárasztó munkába vág, elvállalta az ebéd készítését. A & ebédet minek dicsérjem ? Dicsérte azt a kelendősége. Egyszerű, Ízletes, magyaros ebtd volt, anya nem adhat különbet fiainak. Olyanforma családias jellege volt a7, egésznek. A fiuk ugy érezték magukat, mintha csak otthon ebédelnének, a háziasszony ós a bázikisasszonyok pedig ugy bántak a fiukkal, mintha, folyton köztük lennének. A nagy munkából kijutott a jó mamáknak, ismerősöknek is, mert bizony mindenki segített, ha mást nem, hát legalább kínálta a fiukat. Köszönetet kell mondanom első helyen a városnak és az erdőhivatalnak, mely rende'kezésünkre bocsátotta az erdőt, s minden tekintetben oly előzékeny volt irántunk, hogy minden köszönet kevés érte. Meg kell emlékeznem mindazokról, kik az anyagi sikerhez mind-mind hathatósan hozzájárultak. A helybeli huszárosztáiy parancsnokság ideadta használatra a kaszárnya asztalait, padjait, Solymossy Ödön br. 2 szép birkával járult az ebédhez, Cíértán Károly 8 hordó sört, Szigethy Elemér dr. 1 akó bort ajándékozott. Asztalokat, padokat adtak: Rozenkrancz József, Kováts István, Kosztelitz Miksa, Schlesinger József, Kummer Gyula, özv. Pál Józsefné, a kiszállításra szekereket a várostól, Deák Mihálytól, Bogyav Elemértől. Kummer Gyulától és Schlesinger Józseftől kaptunk. A világításhoz szükséges lámpákat a korcsolyaegylet engedte át, edényeket pedig Heinrich V. ós L. voltak szívesek ingyen kölcsön adni, asztalteritőket, poharakat pedig özv. Pál Józsefné szívességéből kaptunk. Fogadják mind a rendezőség hálás köszönetét. Az elveszett tárgyak jó része a főgimnázium portásánál átvehető. Az anyagi sikerről és felülfizetésekről a jövő számban fogunk részletesen beszámolni. Czikker Ferencz. 1904-ben 867 millió értékű iparczikket hozott be Ausztria hozzánk, azaz 15 millió koronával többet, mint az előző évben. S ez évrőlévre emelkediki Zalavármegyei muzeum. A Balatoni és az Egerszegi... A Balatoni ós a most Zalaegerszegen induló u. n. Vármegyei Muzeum viszonyához nekem is volna egypár észrevételem; azonban nem könnyű ennek kifejezést adnom, mert könnyen jobbra vagy balra hajlónak ítélnének. Rossz dilemmának lennék a hőse. A helyett, hogy mind a kettőnek a dicsérósével két. barátot vélnék nyerni, két ellenséget szereznék. De ha mélyebben nem ereszkedem is bele, egykét szót kell szólanom. S itt őszintén mondom, nagyon fáj, ha a keszthelyiek nem épen ellenségnek, de ha csupán ellenfélnek is tekintenek. Mert igazában ellenfél sem vagyok. Azonkívül a kik a Balatoni muzeumot teremtették, fejlesztik 8 vezetik és irányítják, azokkal nemcsak a munka terén elvi rokonságban, de személyes barátságban is vagyok. Csupán ott tér el a véleményünk, hogy én a zalaegerszegi muzeumot nem tartom hibás kezdeményezésnek s még kevésbé a Balatoni eiienségének, mint ők. Nem lehet rosz dolog, ha egy megye székhelyén megindul a muzeumi gyűjtés, kivált ott, ahcí annyi nevezetesség van, mint pl. Göcsejben. A megindítás idejére nézve pedig: jobb későn, mint soha. A Balatoni Muzeummal nem állhat kenvéririgységben. Hiscen mindenik külön-kü'öa más mezőben dolgozik. A Balatoni Muzeum a mint a neve s a geográfia mu'.atja, a Balaton vidéket műveli, három vármegyének érintőleges határán. Göcsejtől pálhuzamos hegylánezoskák választják el, 8 igy az érintkezés, legalább egyelőre nehézkes s amit Keszthely Göcsejtől nagy nehezen vagy épen nem szerezhetne meg soha, az önkényt összegyűl Zalaegemegen. Bármit is pedig veczedőben hagyni, kulturális bün voina. Ha pedig már valami összegyűl Zalaegerszegre, mért ne legyen az az övé ? Mért adná azt át a másik városnak? Ez városi érdek. Mert azt hallom, hogy a Balatoni Muzeum kéri a megvei hatóságot, hogy ez tegye át a zalaegerszegi gyűjteményt Keszthelyre. De hiszen a megyei hatóság eddig elé még nem is rendelkezhetik avval a kis gyüjteménvnye!. S azt is kéri a Balatoni, hogy a Zalaegerszegen levő Zalavármegyei Muzeum keresztelő nevét is vegye át cs vegye fel ő. Ezt igazán nem iehet helyeselni. Nem is lehet érdeke ez a Balatoninak. Hiszen a Balatoni Muzeum speciális, tehát érdekesebb, és régibb, tehát értékesebb név is, s minthogy három megyére szól, nagyobb is. A segélyezésre nézve szerény véleményen szerint a Balatoni Muzeumot az országossegély mellett mind a három szomszédos vármegyének kell segélyeznie, első sorban termeszetesen Zalavármegyének, mert Keszthely is az övé; s hogy Keszthelyt segitsé é, vagy Zalaegerszeget: szerény véleményem szerint, a vármegyének minden benne levő kulturális mozgalmat édes gyermekeként kell tekintenie ós gyámolitania. A versenyzést pedig végezzék az illető városok, vagy községek. Elsősorban nekik az érdekök. A megyei hatóságnak is van egy kis érdeke, hogy a székesvároshoz húzzon, legalább avval, hogy óhajtsa itt is egy muzeum lótesülésót, mert hiába, az a központ. De erről már senki emberfia nem tehet. A mi pedig a Magyar Paizs pártállását illeti ebben a tekintetben, bizonyosra mondhatom, hogy nem kisebb a jóindulata a Balatoui iránt most sem, miután már a zalaegerszegi is megszületett. A Balatoninak elnöksége egy nagyobb fejtegetésében azt is felemlíti, hogy immár a zalaegerszegi sajtónak sem számithat teljes rokonszenvére, kitartó agitácziójára, minthogy itt is van már muzeum. Én azt mondom : teljes rokonszenvre, és állandó agitáezióra számithat, amennyire csak tehetjük. Az újság egyenlő hévvé! buzdít mindig arra, hogy gyütsük össze az értékes dolgokat, 8 tegyük muzeumba. A közérdek ^szolgájának egyenlően válik a javára aztán, ha akár a keszthelyibe, akár a zalaegerszegibe, akár a sümegibe viszik a holmikat, csak ei ne pusztuljanak azok. A Keszthelytől távollevők eddigi buzdításunkra sem vitték cda a tárgyakat; a közelebb lakók pedig ezutáni buzdításunkra is oda viszik. Talán az egész okoskodásomat jobban kifejezi az, ha azt mondom, hogy a muzeumok természetrajzában egyiknek nem a másik halála ad életet. Mert a kulturális tényezők nem olyan állatkák, mint a Tiszavirág. Borbély György. Pléhesek! Szégyen és gyalázat, hogy 1904ben a ti közvetitéstekkel fehér bádogért két millió 744 ezer koronánk úszott Ausztria zsebébe, mikor magyar fehér bádog is van elégi Hivatalos rovat. 991. rkp. 907. sz. Hirdetmény. (Cselédügy.) A cseíédügy terén mutatkozó viszásságokat és visszaéléseket lehetőleg csökkenteni kötelességemben állván, az alábbiak értelme szerint is, az esetleges téves nézetek eloszlatása mellett, a t. cselédtartó közönséget hatósági támogatásban részesíteni czélozom és kérem, hogv ezen támogatást igénkbe is vegye. A még érvényben levő, a ceelédrendtartást tartalmazó, 1876: XIII. tcz. értelmében minden cselédnek cselédkönyvvel keli ellátva lenni, cselédet pedig elbocsátó bizonyítvány nélkül felfogadni tilos, mellőzendő tehát a cselédnek pnsztán valamely községi bizonyítvány alapján való felfogadása és beszeg ődtetése. Minden cselédkönyv magában foglalja a hivatkozott törvénynek a gazda ós cseléd kötelességeire ós jogaira vonatkozó részét is, s igy erre csak utalok, de bővebben ki nem terjeszkedhetem Mégis főleg a nő cselédekre vonatkozólag különösen kiemelendőnek tartom ezen törvény 42. és 43. § ait, mint a melyek ellen, tudomásom szerint, a legtöbb visszaélés történik, s melyek szerint büntetés terhe mellett tilos a cselédnek a gazda tudta és jóváhagyása nélkül akár saját ügyében, akár mulatság végett kimenni, úgyszintén a gazda által e czélokra engedett időn tul kimaradni; ugyancsak tilos a cselédnek gazdája tilalma ellenére látogatásokat elfogadni, különösen tilos a cselédnek gazdája egyenes engedelme nélkül bárkit is éjszakára magához befogadni. Hogy pedig e tilalmaknak érvény szerezhető legyen, kérem a t. közönséget, hogy ha a cselédhez ez irán; intézett figyelmeztetések eredménytelenek maradtak, szükség esetén tegye meg panaszát a rendőrhatóságnál, s egyúttal értesítem a közönséget, hogy a 976, 886. számú városi szabályrendelet 20. §-át az utczán, s egyéb nyilvános helyen tartózkodó, vagy csavargó női cselédekkel szemben is alkalmazom, s közegeimet ezen hirdetményem közzététele után utasítom, hogy a mennyiben esti 9 óra után — a midőn