Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-11-29 / 48. szám

fffll, év Zaiaegersxeg, 1906. november 29,, 48. szám. SU&catéri ár: "(7 évit 4 knroM. ?é) érre 2 koreai. ''íéRysd érr? 1 Jtor. í$y«w Mim 8 aUér. Alapító és szerkesztő: BORBÉLY GYÖRGY. Hirdetések dija megegyezés széria Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS Ji/L E Q- J B L £J JST X IK1 HETENKÉNT OStlrTÖRTOEZÖIT ESTE. Elmélkedés a nevelésről. Bizonyos bomlási processust észlelünk a mi korunkban. Még nem szűnt meg a régi kor az ő typikus sajátosságaival ; az új kor pedi;> még nem nyert szilárd alakot; éppen azért nem is érvényesülhetett még kellőleg a határozott embertudat. Ha a régi világban azon nézettel találkozunk, mely az embert ugy mutatja be nekünk, hogy az csak a sorsnak akaratnélküli játékszere: akkor ez éppen ellenkezőleg áll a modern világ-nézettel. Ebben ugyanis az emberi benső érzések hatalma irányitólag hat az emberek cselekedeteire; az ember maga határozza meg a maga sorsát; a befolyásoló elemek ott rejlenek az ő természetében s az ő specziális műveltségében vagy nevelésében. A műveltség által megszabadulunk az anyagiasság azon nyomásától, amely reánk nehezedik és megmenekülünk egyúttal a hamis képzelmektől is. Azonban a műveltség nem abban áll, hogy valaki esetleg különféle iskolákat látogatott, vagy hogy egy egész szótárt is tud. Az igazi emberi műveltség jele és szabálya ez: a test művelődése az ő érzékhatalmaival, müvelése és fékezése a fantáziának, valamiut müvelése az erkölcsi erőnek, vagyis a s-jivmüveltség; mind ezeknek egyesülniök kell az intellektuális műveltséggel. Mit ér az, ha a fej tele van tömve tudással, de üresen marad a sziv? És viszont csúnya látvány az, ha a túláradó érzelmektől, nyomorékká lesz az értelem. Az egyoldalú észképzésnél épp ugy eldurvul az ember, mint a hogyan csúf cs utálatos tüneménnyé teszi őt a belsőérzelemnek egyoldalú és túlhajtott kultusa. Minden egyoldalú kiművelése akár az érzéki erőknek, akár pedig a fantaziának vagy észnek éppenséggel csúnya lesz és csak rosz következményekkel járhat az ember életében. Korunkban igen gyakran előfordul olyan csel, hogy az úgynevezett intellektuálisan képzett emberek az esküdtszék s a biróság elé kerülnek oly brutális tetteik miatt, a milyeneket csak egy bestia, egy ragadozó állat vihet véghez. Ha az ilyen szörnyetegnek művelődési menetét kutatjuk: legtöbbnyire a sziv és kedélymüreltség hiányát találjuk. Benső érzelemnek az ilyen embernél rendesen nyoma sincsen; igazi szivmüveltségnek meleg leheletét soha sem érezte az olyan ember. Hát mondható-e az ilyen egyén mégis úgynevezett müveit embernek, csak annak alapján, mert az ő esze oly raff

;ná!t módon nyilvánult, a melyet bizonyos körülmények közt okosnak vagy ravasznak kell neveznünk f Valóban mi az olyan individuumban csak szörnyeteget látunk, bestiát az emberalakban, öntüdattal ellátott, észben kitanított bestiát. Csakis az igazi vallási érzelemnek, művészi szemlélődésnek és tudományos megismerésnek áthatolása által oldható meg az igazi emberlét rejtélye. Részemről csak azon férfiút tartanám a nép igazi nevelőjének és tanítójának, aki erkölcsi komolysággal, mély gondolkodással és kedéllyel rendelkezik; akinek érzéke van az otthon és a családi élet iránt; akit az önzetlen hazaszeretetért és az emberiélet, igazi vallásosság, művészet és tudományért lelkesül; végre akiben megvan az erő ahhoz, hogy a minden ifjú kebelben nyugvó, ezen dolgok iránti érdeklődést és lelkesedést fölkelteni képes. Az életnek bizonyos alapszemlélődéséből gyakoroln: es vezetni kell a nevelést. Ennek az alapszemlélődésnek a forrása pedig az a valami, a mit isteninek mondunk s a mit másképen szeretetnek is nevezünk. Csak ennek a segítségével oldható meg az a rejtély, hogy miért is vagyunk mi? Cselkó József. A mult esztendőben összesen 900 darab gőzcséplökészlet jött be hazánkba, ebből összesen 20 darab a vámkülföldről, a többi 880 mind Ausztriából került be hozzánk. A hazai beszerzési források. A gróf Batthyány Lajos elnöklete alatt működő Országos Iparpártoló Szövetség, mely zajtalanul bár, de annál gyakorlatiasabb irányban működik a magyar ipar érdekében, most lépett a nyilvánosság elé eiső müvével, a hazai beszerzési források első sorozatával. A füzet valóban hiányt pótló a gyakorlati iparpártolás terén, amennyiben egy szempillantás alatt tájékoztatja a közönséget a gyakorlati életben előforduló őszes iparczikkek proveniencziája felől. A füzet beosztása egészen uj, mert szorosan simul a gyakorlati élet követelményeihez. Az eddig megjelent hasonló müvek ugyanis iparágak szerint csoportosították az anyagot, ami azzal a hátránynyaí járt, hogy a szakember eligazodott rajtuk, de nem a kis vásárló. A papíriparról szóló csoA régi szüretek és szüreti népszokások Zalában. Ir'ca és közli: Békefi Elek zalakoppányi népiskolai igazgató-tanitó. II. A szüretet kedvesen leíró Lévay József jeles költőnknek Szüretünk czimü verséből a zalai szüretek aktusai szerint bírálva polemizálnom kell egy kicsit. A szép költemény egy része igy szól: Édes apám pedig A kulacsot kapja S kitekeri nyakát, Hogy lelkét kiadja. Felkőszönti szépen, Ez a köszöntője: Adjon Isten bővebb Szüretet jövőre! S ugy iszik belőle. És ekkor a pásztor, Aki oda surran, Elsüti puskáját . . . Puska nagyot durran . . . A fehérnép sikolt, Apám iszik elébb. Azután azt mondja: „Lépjen kend közelébb!" S a pásztor odalép. Fölhajt egy pohár bort, Azután tovább megy, Mert most igy adózik Neki az egész hegy . . . Hát először is: nálunk Zalában a gazda soha sem köszöntött bővebb szüretre, s ugyancsak megjárta volna, aki kívánságul ugy mondotta volna a nép előtt: „adjon Isten bővebb szüretet jövőre I" hanem inkább azt kellett kívánni, hogy „adjon Isten szűkebb szüretet," ugy értve t. i. hogy szük legyen a présházban s a pinczében vMó megférés s gyáltalán a hely, a forgolódás; szóval : szük legyen a tér a sok szőlővel ós borral bőven telt hordó, kád stb. edények miatt. Itt említem fel közbevetőleg, hogy a zalai paraszt egyáltalán szerette az ellentétesen feladott felköszöntési és jókivánsági mondókáit alkalmazni: igy dikeziózván párbeszédben a vele kcczintóval: „Isten tőlünk" (mire a koczintó ráfelelte: dicsértessék! „Ördög velünk" amire az volt a felelet: soha se maradjon !) s azután ittak. Másodszor pedig: a azőlőpásztornak nem ugy adózott nálunk Zalában a hegy, hogy az felhajt egy pohár bort, aztán tovább megy, hansm a pohár bor felhajtása után beemelte a pásztortársával rúdon hordozott akós vagy másfél akós hordóját ós belemérette a holdszám szerint kidukáló móg a régi „hegy-ártikulusok"-ban megállapított két pint must járandóságot ós még „szerzést" is kért a „téli és nyári kerülő" megfizetése után; sőt utoljáia még „házasságra valót" is kunyerált és kapott is az őrzési dijat gavallérosan kiadó gazdától.*) * Érdekes alakjai voltak a zalai szüreteknek a szőlőpásztorokon kivül a kollektáló mester ós a barát, meg a hegyben több helyen is az egész szüreti idő alatt mustéit birkahúst áruló zsidó. Szüretben pinczéről-pinczére járt egy napszámos kíséretében, aki a hátán „csobolyó" vagy „puttyon"*) Az „adózik" alatt nem azt érti Lévay, hogy evvel fizették ki a pásztort. Van neki külön bére. Ez az „adózik" csak azt teszi, hogy ad neki most mindenik gazda egy-egy pohár bort. Sz. A legújabb és legmodernebb illatszer a ^IPleur cLe Libanon kapható az Arany Kereszthez czimzett DRQGElIÍÍABAEÍ Zalaegerszegii

g Báriumai szemben C C 25—29