Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-19 / 16. szám

2 M A Y A R PAIZS 1906. április 19. „YülaniYilágitáy üzletünk." A „Zalavármeayei íliriap" 15-dik száma hozott e*y czikket, amely váiasz akaina ienni arra, a mit a „Magyar Paizs" múlt számában „viilamviiágitási üzletünk" czimen irtam. Mielőtt eczikk érdemi részére rátérnék, általánosságban teszek egy-két megszívlelendő megjegyzést, ha ugyan a czikkiró ur nem veszi ezt is rossz néven egy szürke professzortól. 1. Közleményem n-mesak „igyekszik bizonyítani- azt, hogv alapban bicsapídtuuk, hanem ma is állítom és bizonyítom, hogy a mi szerző désünk — közel — 2CÓ 000 K-val kedvezőtlenebb, Eüit Kőszegé. Aki pedu — mint a c.ikkiró ur is — ezt a kérlelhetetlenül beigazolt állításomat nern hiszi, azt csakis a közönség félrevezetésére irányuló rossz szándék vezérli. 2. Jegyezze meg a czikkiró ur azt, hogy én azt a férfiút, akin-k ily fontos ügyben irt kijelen tése — megyőzodé.sem szerint — nélkülözi a komoJységot és reális alapot, sőt azt hiszem és be is akarom bizonyítani, hogy e közlemény megírásában az illetőt rosszakaratú irányzatosság, rosszhiszeműség vezette, legyen bár az maga a főispán, sem nem tisztelem, sem nem becsülöm, *em ma, sem soha! Mód neikül meg vagyok hatva, hogy a czikkiró ur, bár kimondja rólam a fönirt szentanczíát, még sem vouja meg tőlem tiszteletét és nagyrabecsülését. 3. Ha egy támadásra válaszol, kerülje a/okat 2 dolgokat, melyeket beigazolni nem tud. Főleg ne hozza elő védelmére azt, ami — elvégre — nem is szükséges és amelylyel csakis engem akar vágni, amely azonban — szelíden szólva — nélkülözi a valóságot. C/ikkiró ur u. i. meggyőződhetett voina arról, hogy az 1904. deczember 19-én tartott képviselőtestületi ülés határozta el azt, hogy a villamvilágitási ügyben a Ganz gyárial tárgyal. — És hogy az sem hitte egyedül üdvözítőnek a Ganz gyárat, igazolja a határozat megokolása, amelyben ki van jelentve az, hogy: „a mennyiben a tárgyalások a Ganz gyárral kielégítő eredményre nem vezetnének, még mindig módjában állana a képviselőtestületnek nyilvános pályázatot hirdetni." Hozta pedig ezt a határozatot a képviselőtestület 68 tagjából azon ülésen jelen volt 20 rag, a kik között — czikk iró ur merész állítása daczára — csekélységem nem volt. — És biztosítom a czikkiró urat arról is, hogy ha azon ülésen jelen lettem volna, ott is kifejezést adtam volna ama meggyőződésemnek, melyet hirdettem a szerződés megkötése alkalmával is, hogy egy ily nagy arányú és a várost anyagilag annyira érdeklő ügyletet nem lehet a szabad verseny ki zárásával megkötni. A czikkiró una bízom annak megállapítását, hogy minő jelzővel illethetnem én őtet, midőn nem restel védelmére valótlan dolgokat fölhozni, hogy azokkal engem vádolva irántam a közönség bizalmatlanságát fölkeltse. Válaszoina-e ön ezek után? Nem tartaná-e teljesen helyesnek ama felfogást, hogy : aki egy dologban nem mond igazat, unnak minden állítása sántít ? Lássa én még sem teszem le a tollat. — Nem peöig azért, merr. nemcsak azt akartam beigazolni, Húsvéti tojás. lrt» . Iteiiczky Irma. Szép nyúlánk termete volt, fehér az arcza, mint a jázminvirág és mindig feketében járt. Vagyis csak azóta viselte Flórika a gyászszint, mióta férjét eltemette. Ennek már mult három éve, Tudica vasárnapján. Most is l'ekcte refurmruhában volt, midőn György a sárga selyem ajtó%göuyt félre húzva, a szobácskájába lépett. Ebbe a sárga, puha kis fészekbe, mely nyers selyemmel ki volt egészen bélelve. Lenszinü szőke haja még sokkal fényesebb volt a selyemnél. A sötét kék szemek ugy illettek abba a halvány szinü arczba, mint a búzavirág a sárga kalászos mezőre. Ugy ám! Csakhogy most pir szállt fel a bájos vonásokra és égette a fehér virágarczot, mint a márcziusi nap heve, melytől a baraczkvirág is kinyilik. Györgynek a szemében meg egész menyország nyílt, midőn Flórikára, a szép özvegyre tekintett. György is csak szőke volt. De sötétebb árnyalatú volt a haja, rniut a nőé. A szeme meg olyan ') Lekésett * liotviti uám'ról. hogy a czikkiró ur fe'őlem valótlant állit, hanem azt is, hogy e számadatai is tévesek. 4. Az üzleti eletben fő a szolidság, tisztesség, megbízhatóság. Ez az az u. n. „morális alap

u, melyen minden üzletnek, legyen az kicsiny vagy nagv, állani keli. Hogy az a czég, amely bár nem is ér el oly világ rekordot, mint a földteke minden részen ismert Ganz gyár, valamely egy természetű árut ugyanazon időben, oly óriási különbözet mellett szállít két helyre, mint tette jelen esetben c. Ganz gyár Egerszeg és Kőszeg városával, neveehető-e szolidnak, tisztességesnek es megbízhatónak, rá izolgdl-e ami, hogy a morálban kioktatást nyerjen, azt nem a czikkiró ur, hanem az üzleti világban járatos nagy közönség elbírálására bizom. Azt készséggel megengedem, hogy vannak ohj — csak az Is en és Önök által tudott — körülmények, melyeket kellőképen mérlegelni kell Önöknek, s a melyek irányadók annak megállapításánál, hogy mily legkedvezőbb feltételek mellett vállalhat a Ganz gyár — itt, vagy ott — bérleti szerződést. Sejtettük ezt czikkiró ur kijelentése nélkül is. És higyje el, mód nélkül le lennénk kötelezve, ha a Ganz gyár ama körülményeket, melyek c drága szerződés megkötését előidézték, az O reputácziója és a mi megnyugtatásunkra megismertetné. Ezek után — czikkiró ur szives engedelmével — én is rá térek a numerusokra. A bérleti szerződés 4. §-átan feltüntetett közvilágítás általány árának kiszámítására, vagyis arra, hogy a gyár meddig mehet az engedményben, csakis a 11. §-ban feltüntetett egységárak szolgálhatnak alapúi. Ha tehát a czikkiró ur a paosalét akarja megállapítani, vagyis azt akarja kimutatni, hogy Kőszeg és Egerszeg között melyik város kapott és mily összeggel kapott nag} obbengedménytíakkor, mikor 6000 K ért elfogadta a gyár a közvilágítást, már én azt sern bánom. Állítsuk össze a 4. §t és 11 t és lássuk, mit kap Zalaegerszeg. — Kap 125 drb. egész éjjeli 16 os izzó lámpát á 40 K = 5000 K, 125 dib. fél éjjeli 16-os izzó lámpát á 25 K = 3125 K és 8 dib. vagvi^ két négyes ivíámpa seriest á 1000 K = 2000 K = összesen: 10125 K értékű világítási anyagot kap 6000 K-ért. Ezzel szemben Kőszeg, kap: 110 drb. egész éjjeli 16 o? izzó lámpát á 40 K = 4400 K 110 drb. féléjjeii l6 os izzólámpát á 25 K = 2750 K és 16 drb. vagyis 4 db négyes Ívlámpa seriest á 1000 K = 4000 K összesen 11150 K értékű világítási anyagot kap szintén 6000 K-ért és igy évenként 1025 K-val nagyobb kedvezményt kap Kőszeg városa a 6000 K pausalé mellett, mint Zalaegerszeg, ami 20 év alatt nem is 18500 K-t hanem: 20500 Kt tesz ki. Czikkiró urat meglepheti az, hogy én Kö?zegen mi alapon áliirok be 16 dib vagyis 4 drb négyes ivlámpa-seriest, holott csak hármat szabadna. Czikkiró ur becses engedelmével utalok a kőszegi szerződés 11. § ra, amely nemcsak a négyes ivlámpa-seriesiől oktatja ki a komoly olvasót, hanem arról is, hogy ott 1600 égési óráju, mig a zalaegerszegi szeiződésben csak 1200 égési óráju négyes ivlámpa-series említtetik. Kőszegen tehát minden négyes ivlámpa-series 400 égési órával és igy 3 drb. négyes ivlámpa-series éppen »se szinü« volt. De mikor az asszonyra nézett, akkor a Gyehenna tüze égett a szemeiben. Mint mikor a halvány égre verőfényt vetnek a pásztortüzek. — Isten hozott a pátriában! — mond a hölgy és egyszerre két kezecskét is nyújt a belépő fiatal embernek, a ki egyiket sem ereszti el csók nélkül . . . — Tehát a velenczei szép asszonyok sem tudták lebilicselní örökre'? — Hisz tudhatja már, hogy a sötét hajú hölgyek engem nem tudnak megigézni. Járnak-kelnek ott szőke fejű Kafareli Madonnák is, aranyzománczos hajjal, bronzszínű fürtökkel, fáradt hangon mond Flórika. — Tudom. Medelt is ültek nekem elégszer. Finom mosolylval mondja György, a festő. — Láttam a Nemzeti Szalonban a íTavaszt.« Mondhatom nagyon szép! Maga co mpozitiója? — Nos kié másé l? Azonban nem vagyok megelégedve vele. Nem tehetek róla, az eszem mindig más felé járt. 0!yan különösen éreztem magamat. Százszor is jött egy eszmém, melyet aztán elvetettem. És újból felvettem. Néhány hónapig kínlódtam igy, mig a képbe belekezdtee. 12C0 égési órával, vagyis egy zalaegerszegi négyes ivlámpa-seriessel ér föl. Éí itt mindjáit megjegyzem, hogy bámulom azt a határtalan meiészséget, mely megnyilatkozik a czikkiró uiban, midőn azt írja, hogy: „</u7 jegyezzük meg, hogy itt a czikkiró ur tisztában van azzal, hogy Kőszegen a 4 drb. Ívlámpa vagyis egy 4 es ivlámpa-series 1600 K s Zalaegerszegen pedig 1000 K.* Bámulom azért, mert a czikkiró ur jól tudta és tudom éli is, hogy 4 drb. Ívlámpa, vagyis egy négyes Ívlámpa series Kőszegen 400 korona Zalaegerszegen pedig IOOO K. Sőt azt is tudom, hogv Kőszegen 1600, Zalaegerszegen pedig csak 1200 égési óráju. És most ha s<abad ké/deznem, kettőnk közül melyiket illet meg az igazán megvetésre méltó „rosszhiszemű" — jelző? És ha most az öt év alatt beálló és a czikkiró ur által sem kifogásolt lámpa szaporodást a 11. §. atepján számítjuk, amint számította a czikkiró ur is és én is, ugy annak eredménye nem lehet mát", mint: 25 egész éjjeli 16 os izzólámpáért mi fizetünk: 25X15 K = 375 K-val többet mint Kőszeg, 25 féléjjeli 16-os izzólámpáért mi fizetünk 25X5 K = 125 K-val többet, mint Kőszeg, a 4 drb. négyes ivlámpa-series u»án pedig mi fizetünk 4X600 K-val. vagyis 2400 K-val többet, mint Kőszeg. — Vagyis fizetünk évenként: 2900 K-val ós igy 15 ev alatt: 43500 K val többet, mint Kőszeg es nem 1500 K-val kevesebbet. A 6. §. alapján beállított — csekély — 3000 K károsodást is sokaija a czikkiró ur. Pedig Ö jobban tudhatná, mint én, hogy a városháza, ovoda, elemi iskola, polgári leányiskola, szegényház, rendőrségi laktanya, kórház stb. stb. épületek világítása jelentékenyen többe fog kerülni 1530 K i ál, amelynek IO°/o-a == 150 K és ez 20 éven át potom 3000 K-t jelent. A 7. §-nál az évi annuitás és bérösszeg czimén feltüntetett 27000 K-át onnan vet'em, mert Kőszeg n fizeti a gyár a befektetett tőse 5 2% át, mig Zalaegerszegen csak a befektetett tőke évi annüitását. Amíg azonban nálunk ez nem lehetett több, mint 5 22°/o, addig Kőszegen nem lehetett kevesebb mint 5 2%. És mivel az 5'2°/o több mint 4 87°/o, nagyon természetes, hogy a különbség azt mutatja, miszerint a Ganz gyár, az egerszegi üzlete után kevesebb bért íize% mint a kőszegi után és ez a haszon nem Egerszegé, hanem a Ganz gyáré. És itt újból is figyelmeztetem a czikkiró urat, hogy azaz összeg, amelyet e czimen nyer a Ganz gvar, a mintegy 150000 K-t tevő veszteségünkben ninc3 bele számítva. — Ezt csak megemlítettem, mint a mi szerződésünknél a Ganz gyár által, érdtkeink rovása nóü-ül eiért hasznot, melyet azonban sem a Ganz gyár nem méitányoP, sem a város intézői nem használtak ki. A 7. §. alapján kimutattam azt is, hogy 30000 K a veszteségünk az alapon, hogy mi a 6-dik évtől 2000 K-val többet fizetünk a közvilágításért, mint Kőszeg városa. A czikk iró ur oly kegyes é? kioktat bennünket aria, hogy: „ha drága, 10 év után váltsuk meg". Azt azonban feledi, hogy ez esetben is 5 évig 2000—2100 K-val, vagyis 10000 K-val többet fizetünk, mint Kőszeg és ha 10 év után megVégre megvolt, ügy a hogy — sikerült. Most pedig itt vagyok! Ön az első, a kit felkerestem. Flóricza mosolygott, csak a szája szélén vonaglott egy fájdalmas érzelem. — Tehát érdeklődött irántam? — Nos hogyne. Hisz tán visszaemlékszik még, hogy épp akkor mentem el, mikor maga a főerdészszel már félig-meddig jegyben járt. — Én jegyben jártam volna valakivel 1 Ki mondta'? — Mindenki. Az egész világ. Hiszen mindenki tudta, hogy Telegdy ugy követi magát, mint az árny az embert esténkint követi Nos hisz csinos férfi, szó sincs róla, hogy nem volna csinos és mint birlik mesés gazdag is de — — De nem szeretem, közbe vág az özvegyÉs . . . Tudom, hogy ön is gazdag asszonyom. Hisz az ura egész vagyonát öiökölte. Tehet vele a mit akar, férjhez is mehet. No de én uem bírtam itt maradni a sok mende-monda után. És elutaztam Velenczébe. Ott festettem a »tavaszt« . . . — György! És maga én miattam utazóit el? Kérdi halkan a szép asszony. — Eh mit! Ostobaság! Nem maga m'ait. Ili-