Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-19 / 16. szám

1906. április 19. MAGYAR PAIZS 3 Váltjuk, ugy 20000 K kártérítést tartozunk fizetni, vagyis —ha a t. czikkiró ur okosabbat nem tud kigondolni - igy is 30000 R lett a mi veszte­ségünk. Ezen 30000 K veszteség tehát nagyon is nem önkényes. — Ha a czikkiró ur számodásokat nul­lára akar redukálni, ugy nem szabad „hasból" beszélni, hanem a kétszer kettővel kell felfegy­verkezni. 9. §. Hol veszi a czikkiró ur azt a vakmerő­séget, hogy csak ugy oda meri dobni a közönség közé amaz állitást, hogy én a villamvilágitás házi kezelésbe vértele ellen opponáltam. Hát kérem, ez szintén nem tiszteséges eljárás. Mert tudnia keliett a czikkiró urnák azt, hogy nagyon is a mellett kardoskodtunk, hogy ha már mi adjuk az összes költségeket, mi élvezzük az összes üz­leti hasznot is. — Valóságos abszurdumnak tar­tottam ós tartom ma is, bogy valaki az én pén­zemen nyerjen és én e nyereség egy igen csekély hányadába részesüljek. Azért vettem — czikkiró ui engedelme ellenére — számitásom alapjául — csekély — 2000 K évi nyereséget, mert jól sejtem, hogy az első években nem lesz az valami nagy, de tetemes lesz a későbbi évek alatt. Éz a 2000 K ugy is oly csekély, hogy — biz­ton hiszem — a cikkíró ur is mosolyog, mikor azt a fczót „illvzorius" leirta. És hogy e hitem­nek nyomatékot is adjak, egész tisztelettel arra kérem a czikkiró urat, szíveskedjék kieszközölni a Ganz gyárnál azt, hogy: amely évben a 2000 K tiszta hasznot el nem érik én fizethessem a különbözetet. Ennek ellenében azt kötöm ki, hogy amely évben a tiszta nyereség több lesz a 2000 K-nál, azt nekem vagy törvényes örököseimnek fizessék ki. Kell enr.él kedvezőbb, megegyezőbb ajánlat? Hozzá olyan, melyen — a czikk után Ítélve — a Ganz gyárék is kapva-kapnak és é : is hálára leszek lekötve. Tehát — ha megengedi, — az ezen czimen föls/ámított 6000 K-ból nem engedek egy fillért sem, de ha nem nyugszik meg,fölemelem 10000 K ía és higyje meg az sem lesz „i luzorius". 19 §. E pontra válaszolva azt mondja, a czikk' hó ur, hegy nem igaz az, hogy ha mi is ugv, mint Kőszeg városa az ujitási alapra éú 3500 K-át és a tiszta nyereség 10%-át leiinók, 20 év muiva nem szspoioduék 20000 koronára, ha­nem leolvadna nullára. Ezt a merész áUitábát megindokolja azzal, hogy — hiszen a 20 éves törlesztéssel olcsóbban kapja át a város a telepet, mint a mennyit az ma ér. K* ;rem tisztelettel — Kőszegen — ugy tudjuk — több kamatot fizet a gyár, mint Egerszegen es ott mégis indokolt a 3500 K és a 10%? A czikkiró ur megnyugtatására kijelentem, hogv a kőszegi szerződés ama részét, amely az ujitási alapról szól, alaposabban elolvastam, mint a czikk­iró ur és csakis akkor, midőn azt láttam, hogy a 3500 K éí 10% on felül a leglényegesebb ki­adási pontot t. i. az accumulator biztosítási diját is a gyár tartozik a jövedelemből födözni, aküor mentem bele abba, hogv az e czimen befolyó összeg Vi-ét, vagyis 20.000 K-át ós nem ?z egész 70 000 Kát, mint károsodást, jegyzékbe vettem. — És most, miután látni méltóztatik, hogy a — szen asszonya s tetteinek és ha ugy tetszik, nos térjhez is mehetett volna másodszor is. Én csak a boldogult férjének a volt barátja vagyok. No és a maga jó barája is, nagyságos asszonyom. Azért mégis örömemre szolgált, mikor hallottam, hogy az eljegyzése hisz nem volt igaz. És csak merő koholmány. És nem is kíváncsi tudni, hogy miért nem igaz? — Nem. Elég, hogy nem igaz. Elég az nekem. — Furcsa! Én csak ugy llirlettem a fóerdésszel, de még ö sem vette komolyan a dolgot. Habár mondhatom, hogy udvarolt nekem. Oh, hiszen én csak boszantani akartam vele egy másik imádómat ... És nem tagadom, tűzbe hozni is. — Nagyságos asszonyom ? . . . — Nos igen. ügy-e arra maga nem gondolt? — Meglehet, hogy gondoltam ís. Nekem azon­ban sehogysem tetszett a dolog. És sikerült az imádóját tűzbe hozni'? Tán már szerelmet is vallott? — Nem tudom. Még nem vallott szerelmet. És nem is fog. Elhagyott . . . Rá nézett. Komolyan beszél-e a harmincz éves ;szép asszony. Hgy látszik komolyan. — Különös. — Én nem hagytam volna el. — kőszegi szerződés e pontját is áttanulmányoztam, talán azt is megengedi a czikkiró ur, hogy az e czimen fölhozott 20 000 K nem is olyan- nagyon sok Vagy igen? Hány %-ot engedjek belőle? Nulla csak nem le3z ugye? Kérem ! Ki méltóztatott a czífolatból feledni azt a 20.000 K-át, melyet azért vesztünk, hogy a kőszegi szerződéiben a központi kezelés czimén 2000 K, a zalaegerszegiben padig 3000 K szá­míttatott évenként. Nem méltóztatott kiterjesz­kedni arra sem, hogy Kőszegen 19 évig fos fizetni adót a gyár, nálunk pedig nem. Továbbá, hogy Kőszeg 609 m. huzalt és 4 ívlámpa berendezést kap ajándékba. Ugye bár.-ezek oly „smam" do !gok, hogy nem is érdemes velük foglalkozni? Mondja meg a t. cdkkiró ur azt, hogy ha egy 3000 lángra berendezett gép minden lángja le vafl fogla'va és minden lángon — óránkint — egv fillért nyer, mire mehet ez föl egy év alatt? Ha ezt kitudja számítani jobbau, mint a hogyan az én állításaimat megezáfolni 3Íkeiült, a kijött összeget csapja hozzá az általam már kiszámitolt ós ma újból is beigazolt közel 200 000 K-hoz, az fogja adni az igazi végösszeget, melylyel Zala­egerszeget sikerült megkárosítani a Ganz-gyárnak. Kérdi miért? Egyszerűen azért mert Kőszegen a magánfogyasztók hectó wattonként és órán­ként hat fiitért, Zalaegerszegen pedig hét fillért fizetnek. Ha megengedi, én is megpróbálom a számítást. Vegyünk csak 2000 lángot. Ez óránként jelent 20 K veszteséget Kőszeghez képest. Vegyük, hogy egész éven át — átlag — na­ponként ég minden láng két órán át, ugy a naponkénti veszteség ink 40 K ós ez 365 napon át kitesz: 14.600 koronát, 20 év alatt pedig: 292.000 koronát. Lássa czikkiró ur, mily gyorsan beigazoltam én azt, amit Ön nem tudott és csak tréfával akart elütni, hogy t. i.: nem is 200.000 — ha­nem 500.000 K-val is többet vesztettünk Kőszeg­gel szemb°n. Váljon ilyen eljárással szerezte meg a Ganz­gyár a földteke minden iáján amaz elismerést, melylyel czikkiró ur oly nagyon kérkedett? Gra­tulálok hozzá! Hogy azonban van a földte ; ének oly pontja, melyen nem ülnek fői c'y könnyen a hírhedett Ganz-gyárnak, mint Zalaegerszegen, mutatja Kőszeg vérosa a közelmúltban és a jelenben a kis Keszt­hely városa, amely pedig nem Í3 rendezett tanácsú város 8 amelyet városbiró vezetget. Ezt igazolja a „Keszthelvi H ;rlap" 15-ik számában „ViUam­vüágitás előtt 0 czimen megjelent közlemény, amely szel igy: Vilíámviiagiíás előtt. A villamvilágitás ugye, — nem tudjuk, hogy ezúttal hányadszor — szerdán ismét a képviselő­testület elé keiül. Tudjuk, hogv a város először csak a Ganz­azéggel tárgyalt. Azt mondták, hogy ez a viSág­czég olyan szolid, hogy mással tárgyalni teljesen fölösleges. Időközben azonban a Siemens Schuekert czég is adott be ajánlatot. Eihatározták most már. hogy mégis tárgyalják ezt i*. mert a versenyzés a Ganz-gyárral leszál­littatja az árakat. E reményükben a város atyái Mond kaczagva György. — A ki csak öt évvel volt idősebb . . . Nem szólt semmit. Elhallgattak mindketten. Az asszony tudta, hogy a testő szereti és csak nagy hírnévre szeretue szert tenni, mielőtt lábaihoz borulna. A férfi meg csak ugy reszketett a tit­kolt szenvedélytől, de próbára akarta tenni a gazdag özvegyet ... És kérdi: Igaz? Még nem is mondottam magának, hogy olaszországi utam emlékezetes lesz előttem. Mert — mert belé­szerettem valakibe! Az írisz-szemek tágra nyíltak. — Valakibe belészeretett? Mi? — De mennyire ! Majd meghalok éTte! A férfi vállat vont. — Még nem tudom. Néhány nap múlva ki­tudódik. — Megkéri a kezét? Nos. szép-e? Nagyon szép? Szakasztott olyan, mint ön, nagyságos asszonyom. — Olasz hölgy? mondja csak. — Ez még tttok. Nem mondhatom meg sen­kinek. — Nekem se? Nekem se. kedves György? — Önnek se drága barátnőm! A nevét sen­kinek se árulom el. De leszek olyan bátor, egy nem is czalatkoztak, mert a Ganz-gyár csakugyan kénytelen volt igen jelentékenyen leszállítani" az árait. A két gyár terveit élénken bírálgatják. A Sie­mens-Schuckert ajánlata mindenesetre olcsóbb. Ezért számos hive van. Azok. a kik a Ganzot támogatják: azt állítják, hogy a másik ajánlatot nem részletezték kellőleg. Mig pl. a Ganz meg­mondja, hogy ilyen és ilyen épületet emel, ilyea ós ilyen anyagból, addig a másik czég csak épü­letről be3zél. Milyent akar emelni, arról neru szól. Kibúvókat hagy tehát, a melyek révén majd megnyeri azt az összeget, a melyet most a Ganz­gyárral szemben elengedett. Egyik 3zakértő munkatársunk a többi között pl. ezt a véleménvt 3züri le a két tervből: „Mindkét czég magyar vállalat, hazai gyárt­mányokat kiván alkalmazni. Így a műszaki kivitel mint megbízhatóság tekintetében mindkét czég teljesen egyenrangúnak mondható; a vállalatot tehát csak azon czég fogja elnyerhetni, amelyik ajánlatában ugy a városnak, mint erkölcsi testü­letnek, valamint a fogyasztó közönségnek nagyobb kedvezményeket nyújt " Nézetem szerint, csak a kérdés ezen része lehet irányadó a város határozatánál. A beérkezett ajánlatok alapos áttanulmánvozása után, ezeknek főbb feltételeit a következőkben ismertethetem: A villamostelep felállításáért a Ganz és Társa czég 304,000 koronát a Magyar Siemens-Schuckert művek 280,500 K.-át kél'. Ezen tételnél tehát a Ganz ós Társa 23,500 koronával drágább. Igaz ugyan, hogy a bérszerződés tartamára e bérlő czég oly magas évi bérösszeget fizet a válla'atért, mint a mennyit a beruházási tőke évi tői leszi és: hányada kitesz, de nem szabad figyelmen Jfcivül hagyunk azon körülményt, hogy e nagyobb bér­összegnél e tiszta nyereség megfelelően kevesebb lesz, tehát a város részesedése is kisebb, továbbá gondolnunk kell arra is, bogy a város az üzemet 10, vagy 15 év múlva — ha azt jövedelmezőnek találja — saját kézébe fogja venni s 9zen idő­ponttól kezdve a törlesztést saját magának kell majd egészen az 50-ik év végéig viselni, mely esetben a Ganz-gyár ajánlata értelmében mjgasabb összeget fizetne, mint a Magyar Siemens-Schuc­kert Művek költségvetése alapján. A Ganz-gyár ajánlata tehát megfelelően leszál­lítandó. A bérleti szerződésnél a következő eltérést találjuk: Ganz csupán 20 évre hajlandó a művet bérbe venni, a Siemens Schuekert czég pedig 50 évre. A város mindkettőnél 10 év után felmondhatja a szerződést, Ganznál csak 5—5 évenkiut, Siemen— Schuckernéi pedig bármikor. A Ganzavárrak tehát ezen pontnál is alkalmazkodni kedeue a Siemens-Schuckerí kedvezőbb feltételeihez. Tiztőí a huszadik évig terjedő felmondás esetéu a "Ganzgyár nagyobb megváltási öst-zeg fizetését követüli "a várostól, mely 20—30 000 koronára rúghat. Ezzel szemben a Siemens-Schuckert czég megváltási összeget nem kér. A közvillágitást 200 izzólámpával és 8 ivlám­pával, továbbá a parkvilágítást 5 izzó és 4 ív­lámpával Ganz évi 6500 koronáért, a Siemens­Schuckert czég pedig évi 5800 koronáért vállalja el­piros húsvéti tojást küldeni és benne lesz annak a fényképe, a kit szeretek ... És ha öunek is ugy tetszik asszonyom, mint énnekem tetszítc, — akkor megkérem a kezét, ba ki nem kosaraz ... No azt már csak nem teszi. Elszorult szívvel válaszol a szép özvegy. György fel kel és kezet csókol . . . Ideje, hogy György távozik. Mert mint a márcziusi esö, ugy megeredt a köny is Flórika írisz szeméből. Miért is fáj neki ugy az, hogy György félig­meddig vőlegény? Vőlegény a csinos karcsú férfi. Ha tudta volna, bogy íme annyira szereti, biz nem engedte volna Olaszországba menni akkor egyedül . . . * Tavaszi reggel vau és Húsvét hétfő. A sárga szobában egy selyem kereveten ül egymagában Flórika. Hófehér ruhában. És egy óriási piros selyem húsvéti tojás van az ölében. — Reszkető kézzel felnyitja és oh, boldogság! feléje saját arczképe mosolyog . . . És tovább mit beszéljek'.' Mikor már úgyis mindent megmond ez a húsvéti tojás ! . . .

Next

/
Thumbnails
Contents