Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-05 / 14. szám

1906. márcziüs 5. MAGYAR PAIZS Yiliamvüágitási üzletünk, A polgármester ur a legutóbb tartott képviselőtestületi ülésen a téglagyárhoz építendő mezei vasút táigyaiáea alkalmával a felszólalásokra adott válaszában kifejezést adott ama nézetének, hogy a városnak első sorban is üzleti szelemmel kell bírnia. A polgármester ur hiszi is azt, hogy ő benne meg van az az üzleti szellem. Hogy eme hitében csalódik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a villám világítás ügye. Tudvalevő, hogy a villamvilágitás ügyében annak idején több bizottsági tag igen erélyesen szállt síkra a Ganz-gyárral kötendő (illetve most már kötött) szerződés ellen. Kifogásoltuk legelőször is azt, hogy mindennemű verseny kizárásával egyenesen és kizárólag csak a Ganz gyárral folytatott tárgyalásokat a várót'. A Ganz gyárhoz való ez a szinte csökönyŐB ragaszkodás által a vezető körök még csak lehetőségét is kizárták annak, hogy az emiitett vállalaténál esetleg kedvezőbb ajánlatot tevő czéggel köstünk szerződést. Ámde ezt hagyjuk békén! Megnyugodtunk volna mi mát' abban, hogy a város épen a Ganz gyárral kötötte mtg a szerződését, ha ez a szerződés a város részéről tényleg bizonyos üzleti szellemmel és ránk nézve szembeszökően előnyös módon köt'eleit volna. De ez nem törtónt! Próbáltunk akkor mindent: az érvek egész seregével bizonyítottuk a közgyűléseken, hogy a Ganz gyáual kötendő szerződós még sok tekintetben módosítandó és módosítható is volna — a mi javunkra. Mindez hasztalan volt: a többség leszavazott bennünket. Véleményünk, komoly meggyőződésünk mellett folytattuk a haiczot a szerződés ellen a legvégsőig, sajnos — eredménytelenül. Pedig tudtuk már akkor, hogy a tények majd nekünk adnak igazat. Ex meg is történt: sokkal előbb, mint nkár magunk is reméltük vo'na. Kezünkben fekszik két szerződés. Az egyiket kötöttük mi, egerszegiek; —- a másikat (pár hónapra mi utánunk) Kőszeg városa. Figyelemmel átolvastuk mindkettőt 8 tanulmányaink eredmé nyekónt azt látjuk, hogy ugyanazzal a Ganz-gyárral, ugyanazon időtájt, a kamatokat és kamatos kamatokat nem is számítva Kőszeg városa 149,300 koronával kedvezőbben kötötte meg a szerződést, mint mi, egerszegiek. Kamatokkal és kamatos kamatokkal számítva közel 200,000 koronával drágábban fizetjük meg a villamvilágitást mi, mint a kőszegiek. Ez pedig már nagy summa, főleg olyan szegény és pótlékokkal agyonterhelt városra nézve, mint a minő Egei szeg. Ámde lássunk állításaink igazolásához. Ne mondhassa senki, hogy levegőből beszélünk. Kpen ezért — hogy bárki is meggyőződhessék előbbi állitásunk sajnálatos és reánk nézve fölötte leverő igazságról, íme: alábbiakban közöljük a két város szerződésének egymástól eltérő pontjait, hiiséges összehasonlításban. Előre is megjegyezzük, hogy csak az anyagiakra nézve fontosabb paragrafusokat irtuk ki, de — nehogy bárki is rosszakaratú irányzatossággal vádoljon meg b nnünket a paragrafusok kiválogatása miatt — már mo3í hingsulyózzuk, hogy az összes szerződé i pontok között nincs egyetlen egy sem, a mely reánk nézve kedvezőbb volna, mint a kőszegiekre az övék. De térjünk át a hivatkozott paragrafusokra! 4 §• Zalaegerszeg: Kőszeg : kap 250 drb. 16 os izzó kap 220 drb. 16 os izzó és 8 drb. 10 amp. iv és 12 drb. 10 amp. iv lámpit lámpát Zalaegerszeg tehát kap Kősz-e:,- tehát 4 iv lára30 drb. 16-os izzó Iám pávai többet kap, miut pávai többet, mint Kő mi, a mi — tekintve szeg. Ez — a 11. §-ban ugyancsak a 11. §-t — fölsorolt árak szerint — Kőszegre nóá ve évi 1600, reánk uézve 675 K több husz év alatt 3200Ó értéket tesz ki, a. mi koiona többletet jelent, husz év alatt 13.500 K-át jelent. Tehát e czimen évi 923, 20 év alatt 18500 koronát vesztünk Kőszeghez viszonyítva. 6.§. Zalaegerszeg: Kőszeg: város a közhasználatú kap ugyanezen czéloképületei világítási czél- ból 30% és 15% kedjaira felhasznált áram- vezményt. nái 20%, ipari czéba 10% engedménvt kap Mi 10% kai," illetve 5Vo kai kevesebb kedvezményt kapunk e czimen, mint Kőszeg. Ha csak 1000 koronát veszünk is alapul, élveszt Zalaegerszeg évi 100 koronát, illetőleg 50 koronát évenkint, a mi 20 év alatt — 2000 K, illetve 1000 korona, vagyis összesen: 3000 K veszteséget jelent. 7. § A Ganz gyár fizeti a A Ganz gyár fizeti a befektetett tőke évi an- befektetett tőke 5 2% át nutását, v. i, 4 75%-ot. Nekünk tehát 0'45% kai kevesebbet tízet. Tekintve, hogy a befektetett tőke után Zalaegerszeg uem fizet semmi', Zalaegerszeg nem rövidül meg. Ha azonban figyelembe veszszük, hogy 300.000 K befektetési összegünk mellett a Ganz gyár évi 1350 K val, vagyis 20 év alatt: 27000 K-val kevesebbet fizet zalaegerszegi üzletére, mint a kőszegire, nagyon is méltányos lett volna, ha a gyár ezt az előnyt kellőképen honorálja, illetve, hogy az a hivatkozott üzleti szellem ezt Zalaegerszeg előnyére kihasználja 7- §• fizet a hözvilágításért, a közvilágításért fizet a a 250 drb. 16-os izzó 220 drb. 16-os izzó és és 8 drb. 10 amp. iv 12 drb 11 amp. iv lámpa után 1—6 évig lámpa utáni—21 éven 6000 K-t, 6-21 évig át évi 6000 K-át. 8000 K-t. Zalaegerszeg 6—21 évig évi 2000 K val fizet többet. Tehát 15 éven át: 30,000 K-t elvesztettünk Kőszeghez képest. 9. §• haszonrészesedése 1—6 haszonrészesedése 1—6 évig semmi, 6—11 évig évig 30% 6—21 évig 20% és 11—21 évig 50%. 50%. Tehát az első 5 éven át 30% ot, a következő 5 éven át ismét 30% ot vesztünk. Ha csak évi 2000 K tiszta nyereséget veszünk is alapul, az évi 600 K. 5 év alatt 3000 K és évi 600 K 5 év alatt 3000 K, összesen t!000 K veszteségünket jelenti. 11. a lámpák szaporítása fizet e czimekeu 25 K, esetén fizet egy 16-os 20 K és 400 K-át. egész éjjeli izzó lámpáért évi általányként 40 K-át, fél éjjeliért 25 K-t és a 10 amp. iv lámpáért 1000 K át. Mi többet fizetünk 15 K, 5 K és 600 K-val Tekintve, hogy városunk fejlődése legkevesebb 5 év múlva 50 drb. 16 os izzó és 4 drb. 10 amp. iv lámpa szaporodását teszi szükségessé, az évi klilömbség a mi rovásunkra kitesz: 25 drb. X 15 K = 375 K., 25 drb. X 5 Iv = 125 K és 4 dib. X 600 K = 2400 K, összesen 2900 K t, vagyis 15 éven át 43500 K át. 19. §. városával kötött szerző városával kötötölt szerdós az ujitási (nem ám ződés pzeriot kap az javítási) alapra nem jut- ujitási atap évi 3500 tat semmit. Kát és a minden levonások után fönmaradó tiszta nyereség 10 °/o-át. Husz év múlva, a mikor az egész villamvilágitási üzletet a Ganz gyár köteles lesz városunknak átadui, mi kénytelenek leszünk az összes felszerelést ujképen, vagyis abban az álban átvenni, a mennyiben az most, a beiendezkedés alkalmával került. Használtság czimén mi semmi engedményt nem kapunk, holott Kőszeg ujitási czélokra kr,p évenként 3:00 K-t és a iirzta haszon lO°/o-át, a mely összeg kamatjaival együtt a városé. Ha a bérlet leteltével e;.en összeg egv negyede marad is meg, az is kitesz 20000 K át másrészt pedig Kőszeg 20 év múlva csakugyan kifogástalan állapotban veszi át az üzemet. Ez volt az a pont, a melynek tárgyalása alkalmával Faragó Béla képviselőtestületi tagtársam különösen is fölhívta a villamvilágitási buottíág figyelmét arra az abszurd állapotra, hogy egy, már husz éven át használt berendezést a husz év előtti árafcat számítva, vagyis teljesen ujképen vegyen át a város. De midőn látta, hogy többszörös, nyomatékos fölszólelása süket fülekre talált, Faragó Béla lemondott bizottsági tagságáról és többet nem is vett részt a villamvilágitási tárgyalásokban. 21. város az első üzleti év eredményére ad községi adó mentességet, a többire nem. város a bérleti szerződés egész idejére a szer 2Ődés tárgyát kép'ző ) üzletre községiadó men ' tességet £.d a Ganz gyárnak. Ha csak évi 200 K pótlékot számítunk i?, elveszít Zalaegerszeg a 19 óv alatt 3800 K-át. (Persze, a Ganz gyár helyeit i? megfizetik a pótlékot a s.-: egény polgárok :) 25. §. város, ha a szerződes város fizeti ugyanezt. 10 óv után megszűnik, de jogában áll azt 10 fizet 20000 K át, 15 év év után a legutolsó év után pedig ÍOOÜO K-át. tiszta nyeresége kétszeresével, 15 év után pedig lVü-szeresóvel is megváltani. A szállítási szerződés 12. §-a szeriut Kőszeg 600 meter hosszú vazetóket és 4 drb. 10 amp. iv lámpa teljes felszerelését és szállítását kapja teljesen díjtalanul. — Mit kap Ztlaegerszeg t Bárki is azt icondha ná, hogy teljesen fölösleges volt ez a mi mostani fejtegetésünk. Elvégre is a szerződés már meg van kötve, sőt maguk a munkálatok is — még u'óbh megérjük ! — innenonnan befejezéshez jutnák: hiába tehát most már már minden opponálás. Ezekre az ellenvetésekre az felelhetjük, hogy mindezt mi magunk is jól tudjuk. Jelen munkánknak azonban — igy hisszük — még sem marad el a hatása, mert óhajtott czólunkat bhonvára elértük vele. Ez a czél pedig bárom irányban mozgott. Igazolni akartuk, hogy a város jelesül hasznosabb szerződóst is köthetett vo'na a Ganz gyárral, mint a minőt tényleg kötőit. íme, Kőszeg példája mindennél inkább bizonyítja, mennyire igazunk volt nekünk, a kik szinte a végletekig küzdöttünk, a mellett, hogy ez a szerződé?, ihen formában ne köttessék meg. Megmaradt volna 200000 koronánk, a mely elmaradt hasznot bizonyára a pótadók lesznek hivatva kárpótolni. Czélunk volt másrósz

f, hogy a várost a jövőben kötendő szerződések körül nagyobb óvatosságra intsük. Egerszegnek végtére is nem ez volt az utolsó szerződése. E példa — melyet tán hosszadalmasan is fejtegettünk — szolgáljon okulásul a vezetőknek arra, hogy ténykedéseikben az üzleti szellem a jövőben kissé alaposabban és városunk javára szembeszökőbb módon nyilvánu'jon meg. — Harmadik czélja fejtegetésünknek a Ganz gyár felé irányul. Tudjuk jó', hogy most, a szerződés megkötése után nevezett gyár nem lesz rászorítható arra, hogy a városnak olyan engedményeket tegyen, a mik a szerződésben felsorolva nirCsenek. De ha ene nincs is törvény és nincs paragrafus, ez nem zárja ki, hogz, mint mindenkivel, ugy a Ganz gyárral szemben is hivatkozunk a morális alnpra, a melynek még az üzleti világban is érvényesülni kell: különösen olyan nagy czégnek, illetve társaságnak ténykedéseiben, mint a Ganz-gyár. Mert az a fény, hogy ugyauazt a dolgot ugyanabban az időben X-nek drágábban sózzuk a nyakába, mint a mennyiért Y-nek eladjuk: bizonyára belevág a moralitás körébe is. S most — végzetül — jelen sorainkat ajánljuk Hollós József műszaki tanácsos ur figyelmébe. Mielőtt a villamvilágitási szerződést megkötöttük volna, őt hozatta le a város közel 800 korona költséggel szakértőül. Gondoltak, a tok laikus közé jó I';sz egy szakértő tanácsadó is. A tanácsos ur meg is jött és szakértelme a következő emunciáckhan jegf.czesedett ki: „Fogadják csík el, tisztelt Uraim, ezt a szerződóst minden módosítás nélkül, mert ennél jobbat nem is köthetnének". Szíveskedjék Hollós ur : olvassa el Kőszeg vá-