Magyar Paizs, 1906 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1906-04-05 / 14. szám

0 I 1. s ros szerződését, a mennyiben (ugy tudjuk) oda nem őt hívták meg szakértőnek. Egerszeg városnak pedig — ez is egy tanulság — azt ajánljuk, hogy többé ne hozasson szakértőket. A szakértői véleményt mintegy szentségkép odaállítani s az esetleges ellenvélemenyek teljes elnémitására és letörésére fölhasználni mindig helytelen volt s ma már korszerűtlen is. Szabadon alkossa kik i a véleményét és amint meggyőzetni bárki által, ugy elnémitatni még százötven szakértő által se engedje raagá'. A szakértő hozatás tebát teljesen lukszus do!og, meg azután — uti liguia dceet — haszon nélkül való is. Elvégre is ahhoz, hogy íoss^ >;zu ződéieket kössünk, neoi kell szakét to: megtehetjük a nélkül is. Udvardy Vincze. 1906. április 5. Irodalom. Művészet. E. K. E. tourista naptár. Megjelent az Erdélyi Káipát Egyebet turista naptára. (Kiadta az E. K. E. Kolozsvárt, 1906. Hy. Stupjár J.) A naptár jókora könyvecske, 153 lap; de igen ügyes, kezelhető alakú és igy méltán illeszkedik bele az E. K. E. mindig tanulságos és hasznos kiadványainak soiozatába, sőt mondhatjuk, hogy turista irodalmunkban hézagot pótló munk?. A naptár ban néhány általános tudnivaló után a naptári rész következik czélszerü beosztással jegyzeteknek való helylyel. Egy igen hangulatos ós egyúttal nagy turista érzékkel megirt czikk abelesi Jósikatelepet ismerteti, melyet csínos kép is ábrázol. — — Praktikus Turista-Tanácsadó és 25 kirándulási piograram következik ezután célszerűen kivállogatva es összeállítva. Herm.nn Antal dr. Turista Igazságok czimen a turistaság apotheosisát irta meg rövid t-n, közmondásszeriileg, de ugy, mintha Mózes szólana a népéhez. A naptár zömét az E. K. E. menédókházak, turista szállók és a tagok kedvezményei foglalják le. Ezekből látható, hogy az E. K. E. mennyire szolgálja nemcsak a közszükségletet, hanem a tagok érdekeit is. Záradékul közölve van az E. K. E. központi fótisztvíselőicek névsora és a kolozsváii bérkocsidijak jegyzéke. A naptár igen hasznos melléklete Kolozsvár környékének turista-térképe, mintegy izelitőü!, hogy Erdélyt mikép dolgozza fel az egyesület. A naptár áia 1 korona. Megrendelhető az E. K. E. központi iicdájában Kolozsvárt. A tagok aiczképes igazolójuk melléklete képen díjtalanul kapják. Külföldi árut vásárolni hazánk elleni bún. Különfélék. Alexander Kecskeméti nem s?égyenli magát Temesvár-stadtban, a Franz Josefs Gassé Numero 6-ban. Szégyelli; tné. Magyarországon lakik, szép magyar neve van, s a zalaegerszegi fodrászokhoz német levelet ír s ajánlja „Englische und fianzöshehe Parfümériáit engros". C-sunya dolog biz ez, akárki mit beszél S ugyan mit ak arnak már velünk ezek a magyar zsíron élő germanizálók ? A kis egmlencziák biztosítása. A népsegitésuek fontos eszközet látjuk abban a törekvésben, amelyet a tanítók oly nagy kedvvel indítottak, éltjük e törekvés alatt azt, hogy a legkisebb egziztencziáknak lehetővé teszik a júiadék ós életbiztosítást, mely hazánkban ebbeu a körben nem uzuipáltatott. Míg Angliában 100 kis családból 47°/o veszi igénybe abÍ2fositás ezen ágait, addig nálunk legföüebb a gyári munkások körében ismeretes az élet és járadékbiztosítás. Ks ami van Í3 külíöidi társulatoknál eszközöltetik. A nemzeti fellendülésnek, a honi dolgok páitolásának ebben az időben káíszerescn becses a tanítóknak csatlakozásuk a Magyar É'et ós Jáiadék Bizt. Szövetkezet mellé, mely roagyar és biztosítási ágazatataiban uj és c-elszerti is és emellett fontos emberbaráti feladalot szolgál. A szerk. levele. B. J. Majd szóval mondom meg, miért nem lehet. — K. Kolozsvár. E hétről lekéiett. Magyar nők, ti mivel foglalkoztok? Hogy lehetséges a?, hogy egy esztendő alatt, 1904-ben, csak kész fehérneműért 10 millió 791 ezer koronát kellett adni az osztrák nőknek?! IVivei foglalkoztok magyar nők? Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen gyermekünk, illetve testvérünk Téih Pálnak a temetésén megjelenésükkel fájdalmunkat enyhítették — fogadják ezúttal hálás köszönetünket. A gyászold család Földmivelés. Állattenyésztés, A kié a föld azé az ország! -agj A kender és a len. Jegyzet: Mutatvány Cs. Péter ffij Józsefnek most meg jelent gazdasági könyvéből. A kender rostjaiból fonalat készítenek, ezen fonálból ismét durvább vásznat s kötéláiukat gyáitanak. A kendermagból jó olaj készül. Ha a kendert száráért termesztjük, akkor sürün kell vetnünk, ha pedig magjáért, akkor ritkán. A kender hazánk mérsékelt éghajlata alatt mindenütt jól teiem, a talaj tekintetében nem válogatós, de legjobban szereli az Alföld meleg iétegü talaját. Legjobb a kendert valamely zöldtakarmány után vetni s utána gabonát; ez kitűnően fog sikerülni. A kender mélymivelésü talajt szeret s különösen a jó porhanyót. A fagyok iránt érzékeny, azért április előtt ne vessük. A kendei magja, ha egy évnél idősebb, losszul csírázik, ezért vetés előtt ki kell próbálni. Ez ugy történik, hogy nedves posztó közé 100 szemet teszünk, ezt meleg helyen tartjuk, és folytonosan locsoljuk, hogy a posztó ki ne szál adjon s napról-napra megnézzük, hogy hány szem csírázott ki; ha 100 hói legalább 60 csirázóképes, akkor a mag jó. A kikelt kender ápolást nem kiván, legföljebb, ha sok benne a gaz, akkor meggycra'áljuk. A megérett kender szárát vagy icinyűjük vagy levágjuk ; levágni jobb, mert a gyökeret később — áztatá3nál — ugy is le kell vágni. Ha finom fonalat akarunk, akkot a virágos kendert külön kel! levágni s ezt legjobb akkor elvégezni, mikor a kender már elvirágzott. A magvas kendert a mag megérése után, mikor levelei elsárgultak, vágjuk le. A levágott ker.dert hosszaság szerint külön csomókba kötjük s fölállogatva megszárítjuk. Mihelvt a kender megszáradt, áztatni visszük, a magvas kenderből azonban előbb a magvakat kirázzuk, Az áztatás ugy történik, hogy a csomóba kötött kendert karóval a víz fenekéhez erősítjük, hogy a víz egészen elborítsa. A meleg folyóvízben a kender leghamarabb kiázik; a kendeit iszapba rakni nagyon rossz eljárás. Az áztatás 8—14 napig tart. Hogy jól kiázott-e már a kender, azt ugy tudhatjuk meg, ha a kötés közepéből egy szálat kihuzunk és megnézzük, hogy a kenderrost könnyen leválik-e: ha igen, akkor a kendert kiszedhetjük a vízből. Az áztatás nagyon fontos dolog és azért oly községekben, hol a gazdik nagyban űzik a kendertermesztést, külön ázta'ót tartanak s néhány embert kitanítanak az áztatás mesterségére s ezek olcsó pénzen elvég/ik va'amennyi gazda kendertermésének kiáztatását. Ha a kender már kiázott 03 megszáradt, akkor kitilolják : a kitilolt kenderrostokat összecsavarják, ezt aztáu vagy a háznál dolgozza fel a magyar asszony, vagy, ha nagyobb mennyiségben termesztett a gazda, eladja a kereskedőnek. A ien még finomabb fenaiasnövény mint a kender, rostjaiból a legfinomabb vászon készül. A len a nyirkos, hideg éghajlatot kedveli, azért nálunk különösen a felvidéken termesztik. A len legjobban szereti a porhanyó, termékeny, homokos talajt; a gyoma megöló'je. Van koiaí és ke. oi len; a korait máiczius—áprilisban, a későit május—juniushan kell vetni. A lent igen sllitin kell vetni, mert a litkán vetett durva rostszálakat terem. Jó lentermésünk akkor lesz, ha szorgalmasan gyomlálunk. A termelése olyanformán töiténík, mint a kenderé. A gyümölcsfák ápolása. A gjümö.'csfák termése évi 61 évre meglehetős szóles határok között ingadozik, Ha azt akarjuk, hogy a gyümölcsfák termése állandóan kielégítő legyen, azokat mepfele'ő ápolásban kell részesíteni. Első sóiban pídig gocdo=kcdni kell anói, hogy azoknak megfelelő táplalék'álljon'rerdeikezésükie. A gyümölcsfákat kevés helyen részesítik megfelelő trágyázásban. Az istáüótrágyát nem igen adogatják a gyümölcsfa alá. De a komposzt, emberi ürülék, trágyáié, vér stb. szintén csak ritkán alkalmaztatnak. A mesterséges trágyafóléknek minél szélesebb 1 őrben való alkalmazása szintén kívánatos volna. Ezen trágyafélékkel módunkban volna az egyes tápanyagokat, olyan mennyiségben alkalmazni, a mily mennyiségben azokra "szükség van. A műtrágyák segélyével a fa gyorsabb növekedését, a gyümölcstermés jelentékeny fokozását lehet elérni. A mesterséges trágyafélék közül a káli az erőteljes növést és dus hozamot mozdítja elő, miért is a kálitrágyázás különösen a termésben levő fáknál igen fontos. A foszfortrágya szintén fontos, mert a gyümölcsképzósre hatással van és kálival együttesen alkalmazva a gyümölcsök fejlődését mozdítja elő. A nitrogén a levél ós fa képződést mozdítja elő, a gyümölcsök fejlődését elősegíti és a hozamot ia növeli. A gazda tehát, a körülményeknek megfelelő trágvaféiét választhatja ki é3 alkalmazhatja azt, a melyik czóljának leginkább megfelel. Ha ugy a faképzés, mint a termés előmozdítására akarunk hatni! akkor együttesen fogjuk alkalmazni a műtrágyafeléket, különben pedig csak a czólnak megfelelőt. A mütrágyaféléket a gyazda mindig maga szerezze be külön-külön, ne pedig kész keveiékben vegye meg. A levegőben. Zalaegerszeg. Magasság 156 m. abs. Máczr. hó Barm. m/m reggel Höms. c. 7 órakor Felhőzet Szél. Jegyzet 30 757 0 m der. é. Szélvihar 31 762 0 m der. é. Szélvihar Ápril 1. 764 2 m bor. é. —— 2 770 2 m der. é. Szélvihar 3 772 0 der. é. Szélvihar 4 776 1 h. ragy. e. — 5 773 1 h. ••agy— Jégkéreg Időjárásunk hideg, fagylaló, északi szelek gyötrik, hátráltatják a fejlődő növényzetet s rongálják a szépen mutatkozó gyümölcsíeimést. Az időjárás képe f. hó 3 án reggeli 7 órakor Zalaegerszegen volt 0 fok meleg, Árva váralján 3 h, Budapesten 1 m, Kolozsváron 2 h, Bukarest 3 m, Prága 3 m, Krakkó 2 h, Szenpétervár 4 h, Moszkva 1 h, Bécs O m, Berlin 4 m, Páris 5 ni, Róma 5 m, Fiume 2 m, Szerajevó 5 h, Konstantinápolyban 4 fok meleg volt. fík. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos Lapkiadótulajdonos az AlapitÓ. Nyomatott Táj R. Utóda könyvnyomdájában Zalaegerszegen 171. b. 1906. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi IX t. ez. 102. § a élteimében ezennel közhírré íe«zi. hogy a zalaaegeiszegi kir. járásbíróságnak 190(>, evi V. II. 372 számú végzése által dr. Hajós Ignácz csödtömeggondnok és társa végrehajtató javára Horváth Vincze nagylenayeli lakós ellen 104 és 20 kor. tőke, ennek 1905. évi ju'ius hó 4-től járó 5% kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lelóglak 840 koronára becsült tzai vasmai hák, gazdasági eszközök és bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utjánleendő eladatása elrendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Nagylengyelben leendő eszközlésére 1906. évi dpri'is hó 9 ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hiva'nak meg, hogy ez érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c/. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek, bccsáion alul is eladatni f.gnak. Az elái veiezendő ingófágc-k vételára az 1881. évi IX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zilaegerszegen, 1906 márczius 28. napján. Nagy Sándor, kir. bir. végrehajtó.