Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-02 / 9. szám
9 L. . ... . • • —. • Évente 1240 rniüió koronát adunk ipar ezikktlkéri a külföldnek. Ha «nie czikkek tugT iészét itthon állítjuk elő, lega'ább két millió munkás családnak tudunk adni biztos kenyeret s vége lesz .. kivándorlásnak. Az anya hatalma. A serdülő leanyra legnagyobb befolyása, hatalma lehet, sőt van is a gyöngéd, müveit anyának; ebben találja a leány legjobb tanácsadóját. Anyjával beszélhet a serdülő leány a gyermekek táplálékáról, ápolásáról, edzéséről, a gyermekek játékáról, a nyelv fejlődéséről; a természet, a luza, az igazság, a szép és jó iránti szeretetről, a gyermekek büntetéséről és jutalmazásáról. Beszélhet vele továbbá arról is, hogyan lehet működni, hatni a gyermekek hiúsága, irigysége ellen. Az otthon erősítse meg a leányt az iskolában szerzett ismeretekben. A leány elhagyván az iskolát, egyetembe lép, melynek neve : otthon; a hol egyedüli további tanítója az anyja. Ha az anya a különféle ismeretekben maga is oly mérvben jártas, hogv leányának végleges felnevelésére jó eredménnyel váJIalkozhatik; ha a leanynak az iskolában szerzett ismereteit gyakorlatilag felhasználni, bővíteni * szilárditaui képes: akkor a leánynevelés legnagyobb biztosíték arra nézve, hogy a családatya nem kénytelen megbánni ama költséget, melyet leánya nevelésére áldozott ; mert rövid idő alatt alkalmas lesz saját otthonának helyes vezetésére s igazgatására; egyszersmind pedig lesz olyan müveit urnő, kellemes s kedves társalkodónő, aki családjának mindig becsületére és diszére tog válni. Igen'. Az anyáktól függ a jobb s szebb jövőnkre való remény: tőlük függ, hogy jövőre legyen köztünk több érzék a nemes iránt, több hüseg, több szeretet, több hit s önmegtagadás, több egyetértés. Boldog azon leány, kinek rendes anyja van! Csokonai.") Irt* : Su.8zter Oszkár. (II. Folytatta.) Csalódásában a munka vigasztalta meg , egyidőber. dolgozott aesthetikai munkáin és komikus eposzán. Azokban alapos készültségét, ezekben erős humorát mutatja. Azokkal főleg az írói kört kre, ebben a közönség szélesebb rétegeire ha ioít. Egymásután jelentek meg hires aesthetikai müvei: A magyar nyelv felébredése, az epopotáTÓÍ, a magyar verscsinálásról, amelyek nemcsak nagy készültségétől tanúskodnak, hanem ariól is, hogy nem elégedett meg az. akkori irodalmi nézetek ismertetésével, hanem eredeti eszméivel korának s még inkább a jövő korszak gondolkodását iráisyitaiii igyekezett. Dorottya cz. híres eposzának komikus alakjain ét, helyzetein sokat mulatott az akkori olvasó közönség. Csokonai azonban nagyobb igényekkel irta meg müvét. Politikai szatirikus köitemenyuek szánta. Éiezte, hogy a költőnek nem csak az a hivatása, hogy a közönségét szórakoztassa, hanem az is, hogy gondolkodását irányítsa. Azonbanetéren Csokonai c ak a jó szándéknál maradt, vannak ugyan müvében egyes czel/iUok a iftfsadalom egyes hibáira, de a poli'ikai szatírának azt a magasabb faját, a melylyel Petőfi lírai költészetébea és Eötvös regényeiben találkozunk, s amely Magyarország jövőjének megalakulóira oly nagy hatassal volt, hiában keressük Csök cm a i müvében. Sem ebben, sem a többiben nem találhatjuk meg s ezt főként kotának irodalmi felfogásából magyarázhatjuk. Mert akkor még *) A költő halálának századik éve emlékére — felol*«eat, a zalaegerszegi irodalmi és művészeti körnek 190ö l'eb nár 18-án tartott ünnepélyén. M A G Y A R P A I Z S A jó anyák nagy becsülésben s tisztelet- j b-'ii részesülnek a müveit nemeeiefcnél. I>e a | jó anya mindent a világon kialiani képes — ; gyermekéért. Hány álmatlan éjszakát tilt, mennyi kényét hullat ő, hány sóhaj tör ki szivéből, mig gyermekét fölneveli! A müveit anyának az <3 gyermekei legdrágább kincsei, mint egykor a római Kornéliának. Ismeretes ugyan ez a történet; de azért nagyszerűsége, szépsége miatt mégis elmondom azt. Több előkelő római matróna társaságba összejővén, kincseikrő beszéltek. Mindegyik dicsekedett saját drága kincsével; egyedül Kornélia, aki mindig szerette az egyszerűséget, hallgatott. Eszrevevén azonban a többi matrónának legyőzhetetlen kíváncsiságát s majdnem megvetését: előhívta két fiát, a kik esetleg közelében játszottak. Csillogott a szeme s emelt fővel szólt a társasághoz: Ime, az én kincseim! Ezek voltak a később oly hir*s — Gracchusok. A jó anya gyermekeinek, lefcürágább kincseinek a legszorgalmasabb gondozást szenteli. És a jó anyára való boldog visszaemlékezés soha se pusztul ki a gyermek lelkéből, még a legkésőbbi korban sem. Bizonyosan méiy hatást gyakorol az reánk, ha halljuk s Intjük, hogy a sir szélén álló aggastyán tisztelettel beszél anyjáról. Milyen becsülésbe.n s tiszteletben részesülnek a jó anyák műveltebb emberek részéről minden nemzetnél: ezt bizonyítja a sok költői termék, melyek egy nemzet költészetében sem hiányoznak. A milyen magasztos feladatot végez a jó anya a családban, tél államban, ép oly nagy a gyermekek vétke, ha nem tisztelik auyáikat. Hozzátok fordulok ifjú barátnőim s barátaim, akik még szerencsések vagytok élő anyáitok gyöngéd szeretetét élvezhetni. 'liszteljétek anyátokat! <3 ápolt titeket mindig leggondosabban; rni mellett sok éjerősen uralkodott az a nézet, hogy a kor eszmeit a költészetbe* kifejezésre juttatni, ellenkezik a költészet hivatásával, sok időnek kellett még eltelni, amig győzött Eötvösnek felfogása a költészet hivatásáról, aki azt dalolta, hogy ,,kit nem hevít korának érzeménye, szakítsa ketté lantja húrjait." Ezért Csokonai is csak félve érinti a kor nagy kérdése't hazatias és politikai költeményeiben. De nem is volt a kor nak olyan uralkodó eszméje, a mely hatalmába keríthette volna a költők szivét és lantját. Eltelt már az a korszak, amely egykor Bacsányr költészetét inspirálta, aki politikai költeményeiben olyan lelkes hangon kelt az eltiport magyarságnak és elnyomott társadalmi osztályoknak védelmére. Legjobban foglalkoztatták e kor embereinek lelkét a francziák elleni háborúk. Ezek lelkesítik legjobban e kor kisebb és nagyobb költőit is, akik az akkori felfogás szerint, mind az európai szabadság elnyomói ellen tüzelik a magyarságot és ünneplik a francziák ellen induló nemesseget. Ez a hang Csokonai lantján is megcsendül. Költeményei azonban ódai emelkedettség és tüzes haiczias hangulat helyett tele vannak elmélkedéssel. Helyenkint azonbtn a harczi induló hangja is megszólal ilyen költeményeiben, mint következő sorokban : Rajta, üljetek fel, Jöjjetek, vágjatok, Ha mi megverhettük, ti mért ne tudnátok ? Rajta csak menjetek, tiaim, ellene Hordozzon a magyar seregek Istene! Mennyire mögötte maradnak azonban harczias hangú költeményei azoknak a tüzes riadóknak, amelyekkel Petőfi lelkesítette a szabadságharcz katonáit. De a szabadságharcz korszaka is más volt, mint a francziák elleni háborúk kora. 1905. márczius j szakát miattatok virrasztott át aggodalom i bari, félelemben. <3 tanított titeket- meg i merni atyátokat, az Istent és sok szépet; , vezetett az erkölcsre, szerénységre, - iui9."'ií az élet kapuit nyitotta meg nektek. Kíváncsi kérdésetekre felelt; beszelt Uíktek az égről, a földről, az élet vészéi? ei s biztos Htjairól. Anyátok sohasem szűnik meg óvni titeket mindenféle veszélytől; és ezen óvó. linn^öt a messze távolba is küldi utánatok, kisérve forró imájával s ezt addig teszi, mig 34«» nem száll. Es midőn testi hüvelye már régen por-* s hamuvá változott: még akkor is a szeÜMBte őrangyal gyanánt fog kísérni titeket miudUc földi utaitokon. ~ Tiszteljétek és szeressétele anyátokat! Emlékezzetek szón esetre, melyet &-uit>tszor hallottatok az iskolában Kleobis és Bitón, Argosbau, Görögors'í-íban Juno papnőjének fiai kocsiba fogva be magukat, éd^s anyjukat a jwipuót a két órányi távolságban levő templomba vitték az ünnepélyhez; a hol elaludván, többé nem ébredtek. Meghaltak, végezvén egy becsületes, szép, nemes cselekedetet. S níiak mondja Solon a bölcs, hogy ezek a tíuk boldogok voltak, mert boldogan * haltak- ÍUÍÍ. És az argosbelí görögök emléket e-meitek_ nekik igaz szeretetükért! Ctteikó Jii;*'t. A hös Csány Lászlóról. Egy érdekes száj hagyományt mondott el aá" kem Kászonyi Mihály polgáriskolai igazgató Csiay Lászlóról. Az adomaszerü esetet ismerik itt Zalában, de talán szélesebb körbon is. csakito^y Deák Eereuczhez kapcsoltan. Mert ugy vagyunk avval, hogy a mi nevezetes dolog akár történik a valóságban, akár csak a kepz.eletbeu tereai, azt mind egy emberre ruházzák, arra, a ki leiszínre került. Mint pl. Erdélyben nriudeu különös, vagy külonczkodó história, a mi ftüe^ a tudomány nyal is összefügg, azt mind a uébaJ Brassai bácsival hozzák összeköttetésbe; azonképen minden adomaszeru dolgot Deák Fer-jacz követett el. De Kászonyi igazgató azt monija,. hogy az alábbi törlénetel sok embertől baüott* Néha azonban mélyebb hazafiúi órzósakn-ak hangja is megcsendül lantján s a költői inapiratio egy pillanatában jósként a jővobe látva énekli: Lth&sadoztak mái a fekete vásznak, Melyeket a fényes világosság előtt A hajdani idők mostohás keze szőtt! Ezt minap egy jámbor magyar énekelte S benne a huszadik századot képzelte! Az ilyen hang azonban ritka a költészetében És ennek nemcsak kora volt az. oka, haneur azok a szenvedésed is, amelyek a költő egész életére ránehezedtek. Az a kóborló vándor éle-tund, amelytől nem tudott megválni s amelyet időnkint félbeszakított ugyan, de csak azért, hogy azután ismét élőiről kezdje, nem kedvezett a költői fejlődésnek. Vándorlásai közben betért egy-egy nemesi házhoz, ahol szives vendéglátásra falált. amelvet dalaival hálált meg. Ekkor keletkeztek azok a névnapokra 8 más különféle alkalmakra készített versei, a melyekben sok a hizelkedés, sok a^c Ízléstelen tréfa, de teljesen hiányzik belőlük a költészet. Tudta ő is, amit Kazinczy mondott, hogy nem a névnapi paésis az igazi poesis s lelkeben keserűséggel elteive készitgette alkalmi verseit. Olyau félét érezhetett, mint Shakaj ere drámáinak udvari bolondjai, akik jól tudják magukról, hogy szellemük egyébie ia akalma* volna mint unatkozó emberek mulattatására, Kazinczy többször megrója ezért a szerepéért s a költészet lealaeaonyitását veti szemére, de a jó módú földesúr nem érthette meg a szegény vándor költö nyoI moruságát, amely őt költőből ver«c^inálévá 'ette
