Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-02 / 9. szám

1905. márcdus 2. M A G Y A R P A í Z S 3 ® aat is hozzátették, hogy ez nem Deák FerenczcaeJ történt* hanem Csány Lászlóval, kik egyébíJvnl igen jó barátságban és atyafiságban vaiának egymással, még pedig valóban meg is történt. Az eset a következő. ;

rgyik vasárnap a falu kocsmájában javában TjfVciskodtak a legények, az uraság szolgái, bélesek és kocsisok vegyest. Egyik legény, egy u>f?ba szakadt szál kocsis, valamiért haragudott is talán a gazdájára, de leginkább mert jól felöntött a garatra, azzal virtuskodott, hogy ő a észével főbe kóllintja gazdáját, Csány Lászlót, awmek terjedelmagazdálkodása volt és szigorú óe igazságos volt cselédeivel szemben, valamit tóenban nem engedett a kocsisnak az ínyére. A hősködés Csány fülébe jutott. Előhivatja a líocsist. Fogj be a négy lovas hintóba. — Meg van uram. Keresd elő a nagy fejszét. — Meg /an. — Tedd fel a hintóba. — A fejszét a hin-íf'ba! csudúlkozik a fiu. Felültek mindaketten. Más senki. Hajtst — Hová tekintetes ur? Az erdőbe! — Az erdőbe? gondolkozik szörnyen Jancsi. Talán csak nem megyünk favágui. Hol állunk meg"? kérdezi. Messze, messze, a hol fizetesért sincs emberi Mfcnyom. A négy ló vágtatott, A két ember Ftaiifta-tctt. No most állj meg Jancsi! Itt egy lélek sincs kettőnkön kívül. Mindebből Jancsi még egy ár»a hetüt sem értett. Csány leszáll. Szállj la te is !ancsi! parancsol szigorú hangon. Vedd le az; a fejszét. Fogd meg jól. Állj ide előmbe két 'lépésre. Nos! vágjad. JJss agyon avval a fejszével engemet! Jancsinak most jutott eszébe a kocsmai henszegés. A fejsze kiesett a kezéből. Azután hazajöttek. A tekintetes ur otthon keményen megleczkeztetle Jancsit. — Sza/adnac ura légy. A mit mondasz, azt tedd meg. Ha pedig nem tudod megtenni, akkor ne járjon a szád Ez a róla szóló kis adoma-eset ha egyebet nem, azt világosan bizonyítja, hogy Csány bátran iípett a vérpadra, golyó elé, vagy akasztófa alá, JD üt a többi hősök. Leiéi egy Egyesülettől. — Okmánynak tekintjük s szószerint kiadjak ezt a levelet, még lia egy kissé dlenlink szól is. sz. — Tekintetes Szerkesztőség! Folyó évi február hó 9 én megjelent lapszámában, „szabómunkások bzakegylete" czimen egy kis czikkely jelent meg, melyre a következőket vagyunk bátrak megjegyezni. Elismerjük, hogy a "Caikk iró jóakarat ulag irta a nevezett kis czikket, ftíonban alapszabályaink nem ismeréséből eredhet &z illetőnek ama téves feifogása egvletiinkről, am elvet mi kénytelenek vagyunk helyreigazítani. Fagyon helyesen jegyzi meg az illető, hogy a ?egi korhadt egyletek helvébe ilyen itju életké" -. - .' _ i _. ni. pes egyleteket kellene aiko'ni és itt méltín m«g is jegyezzük, hogy ezt a változást a jövő ngy is magával hozza, mert minél jobban fejlődik a munkásság szellemi képessége, annái jobban fognak az ilyen egyestiletak a régi rosszak helyébe jönni. Helytelen azonban a czikk író a fölötti sajnálkozása, hogy ezen „kis egylet" nem önálló és összeköttetése van egy budapesti központi sőt külföldi egyesületekkel és ezekből táplálkozik és „félek, irja a czikk iró. hogy ezen táplálkozásból mérges tejet sziv magába," mert igaz a/, hogy egyletünk tagja egy országos egyletnek, melynek Budapesten központja és az országban több mint 50 csoportja van, ugyancsak az is, hogy egyletünk a modern külföldi munkásszervezetek mintájára van berendezve, mindamellett az egylet minden csoportjának és így a mienknek is önálló működési köre és teljesen önáiló ügykezelése van. Minthogy azonban egyletünk nem csak önképzésre, hanem tagjainak gazdasági segélyezésére van alapítva, ezért a befizetett tag járulékokból egy rósz segély alapot beszolgáltatunk a központnak és tagjaink az év bizonyos szakaiban ezért jogos segélyben részesülnek. A külföldi egyletekkel pedig csak annyiban tartunk kölcsönös közösséget, hogy ha tagjaink esetleg külföldre vándorolnak mint egyleti tagok, ott is jogosan elvezik az utas vagy munkanélküli segélyt, viszont külföldről bevándorolt egyleti tagok itt nálunk hasonló eljárásban részesülnek. Ezért az illető ne aggódjon emiatt, meit mi olyan keveset táplálkozunk a nemzetköziség legkevésbé sem mérges anyagából, hogy egyletünkkel mindig becsűíésére fogunk szolgálni Zalaegerszeg közönségének és haladunk azon egyenes ós becsületes czél felé, a mely tagjaink szellemi oktatása és anyagi segélyezése. (Ugy légyen! sz.) Tisztelettel kérjük a tekintetes szerkesztőséget, hogy ezen levelünket eglsz terjedelmében közölni sz veskedjen. Kiváló tisztelettel A zalaeget szegi szabómunkások szakegylete vezetősége. Az életből. Annyit mondhatok, hogy az én feleségem n&m veszekedő természetű. Egyszerűen megmondja, hogv mit akar . . . — És? — S még kérdezed is. Vendéglőben. Vendég: Mi lesz? már egy órája várok. Pinczér: Ugy-e milyen gyorsan múlik az idő? Jaj, Pista! már megint megvert a tanitő ur? s miért? — Miért? . . . mert erósebb. Fájt Csokonainak ez a szerep, fájt Kazinczy nyilatkozata, de különösen fajt azok lenézése, akiket verseiben megörökített s a kiknek nevét se ismernők ma már, ha Csokonai verseiben nem olvasnánk róluk. Ellátták a költőt szállással, elhalmoztak minden jóval, csak éppen becsüiésüket vonták meg tőle. A szabad természetben keres vigasztalást, ott panaszolja el fájdalmát s olt tör ki belőle elfojtott önérzete. Oh áldott természet, oh csak te vagy nekem Oh a te tőled nyejt birtokom s vidékem Melynek én örökös földesura lettem, Mihelyt te áltatad embernek születtem. És vigasztaláskép?n meglátogatja az igazi múzsája is. Amikor legmélyebbre sülyedt, akkor emelkedett a l*gmagasabbbra is. Ekkor irja legszebb költeményeit, azokat a gyönyörű népies költeményeket, amelyek elsősorban biztosítják helyét az irodalomtörténetben. A verscsinálás miatt kevés ideje maiadr, hogy a költészettel foglalkozzék, de az a néhány költemény, amit tkkor alkotott, mind örök becsű. Megcsendül költészetében a magyar népdal ritmusa, románczaiban megénekli a magyar nép életét s leírásaiban megjelennek a roagvar pnszta szépségei. Egy-egy Pillanatra felszabadul korának, környezetének g idegen szellemű olvasmányainak hatása aló! s egészen uj világot mutat be a későbbi kor költőinek. De csak éppen, hogy megmutatta ezt a világot, mások valósítotok azt meg, amit ő elkezdett. A lelkiismetettől és lenézéstől megtölt, a küzdelmekben kifáradt és betegségtől gyötölt költő, már korán, nagyon fiatalon örökre elhallgatott. Legutolsó müve a „Lélek halhatatlanságáról" szóló költeménye volt, a melylyel betetőzte a saját halhatatlanságát. Ennek a halhatatlanságnak biztos tudatában szállott sírjába. Ezt müveiben több heiyen is kifejezte, például a következő sorokban emiékszik meg költeményeiről. Amikezek közül valósággal a múzsáknak és a jó démonának szülöttei, megtartják az olvasó előtt becsüket s általmennek bizonvosan a halhatatlanságba. Ami bennük csak néhol mutogatja a tökéletességet, az is által megy a maradékra, melyekből jövendő arany időknek poétái talán gvöngyszemeket szedhetnek. Fejfájára azt Íratták barátai, hogy itt nyugszik a magyarnemzet Horatiussa, Üvidiussa és Yergiliusza." Pedig egyik sem voít ő ezek közül. Nem volt ő a magyai irodalom arany korának költője, hanem egy átmeneti koré. amelyben sok szenvedés és sok félreismerés között készítette elő a jővendő aranykorszítkot. Ma már az egész nemzet ismeri őt. Halálának százéves évfordulója alkalmával az egész országban áldoznak emiekének s mindenki szivében felébred a részvét nagy szenvedéseiért, a hála alapvető működéséért a a csodálat nagy tehetsége iiánt. No Feri, mondd, mi ez itt? kérdi a tanító, ujjával a térképre mutatva. — Az a tanitó ur ujja — volt a kitűnő feleiét. — Jóska, mondd meg, hol irták alá a vasvári békét? — Hát alul. Fiatal menyecske: (a szakúcsnéjához) Hogyan van az Juliska, hogy maga már mikor főzni kezd, tudja mi lesz belőle? A legjobb iskola, az élet iskolája. Csak az a baj, hogy rendkívül szigorú, sokat elbuktat, sok pedig azért nem haladhat, mert a tandij nagyon drága. Kobn ur! szakadjon le alatta az ág! . . . Különben ne szakadjon le. Li Tsüng. Heti hirek. Helyiek. Helyettesítés. A főgimnáziumban Kern Xntű rendes tanár helyét a tartósabb betegség miatt Fehér Mikiós tanár töiti be febr. 27 óta. szobrára Gyűjtő: Gellénházán. Lakics József 4 f. Németh B. 4 „ 4 „ Móri József 6 „ 4 „ Pető Kálmán 6 „ 4 „ Gellén Borbála 2 „ 2 „ Nemes József 4 , 2 „ Vjzsi Mári 4 „ Velekei I. 10 „ Nagy József 4 „ Hári Rozi 10 „ Pödör Veroni 10 „ Nágli Rozi 6 „ Cseh Mári 4 „ Velekei Irma 10 „ Cseh Anna 4 ~ Csepregi R. 2 „ Pete János 4 „ Csepregi S. 2 „ Kámán Móri 2 „ Gáspár Szidi 4 „ Gombos György 4 „ Görcz István 4 „ Salamon Juli 4 „ Hoft'mann S. 2 „ Bedi Mári 2 , Hoft'mann R. 10 „ L. F. tanitó 33 „ Hoft'mann M. 4 Lakics Gáza 6 Gyűjtsünk a Csány Lengyel Ferencz tanitó Boronyák Veroni 4 f. Czupók József 4 „ Németh Teréz Horváth József Horváth M. Rózsás Sándor Fitos Pál » Összesen : 2 K •— f. A zalaegerszegi áll I. és II. osztályábau Géczy Juli Géczy Miklós Géczy László Géczy Béla Géczy Lívia Vörös József Horváth I. Fertő Ede Tóth Irma Fílipánics S. Mészáros R. Schmidt Paulí Varga Irma Tófeji Erzsi Zűther Teréz Ekler Pal Bajsz Feri Fertő Irén Enyedi Zoltán Bogár Irén H srváth Kati Held Mariska Melinczen Lebovics , el. iskola olakülvárcsi a következők: 20 f. Sommer M. 10 >> 20 » Füleki Irén 2 >> 20 n Horváth S. 4 >> 20 D Kiss Anna 2 >» 20 Németh M. 2 20 » Tófeji Kati -i !» 2 Zsuppán G. 10 )l 4 » Duzár Imre 4 >» 20 n Boncz Kati 4 10 n Bencze Juliska 4 >» 4 71 Ad amik Jenő 20 >1 10 » Montsek Jenő 4 10 n Fiszter Mari 2 • > 2 n Kovács Laura 10 >> 20 » Horváth Anna 4 >1 2 n Bakán M. 20 1) 2 n Gerencsér A. 10 » 4 n Jakics Fani 20 19 10 Hari Sándor 4 ÍJ 2 j> Gáal István 2 í) 2 J> Összesen: 3 K fi9 f. 2 j> Lebovics K. 60 f. Kovács E.h.j. 1.20 Pintarics J. 10 i) Tetei 1 István 10 u Szmodics M. 4 » Köves M. 10 5> Raj Marton 10 »> Károly gyűjtése: Tibaut J. 10 „ Danitz S. 1 K — „ Zelkó János 4 „ Ernusa J. 4 ,, Z ver M. 10 „ Krisztovits Á 20 ,, Összesen: 3 K 52 f.