Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-02 / 9. szám

VI. év. Zalaegerszeg, 1905 márczius 2, 9. szám. S»ft««tósi ár: Xfy ém 4 koron*. Ki é»r« 2 korona. érr» 1 kor. "Ám 8 fillér. Hirdetések dija ni egegye*és szerint Xyiltiér sora t kor. Szerkfeíitőség és kiadóhivatal: Wlassics-utez* Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEGJELENIK HETENKÉNT PSÚTÖBTOKÓN E 9 T EJ. Külön vámterület bevezetést") — Utánnyomás tilos. — Mozgalmat kell inditaoi, hogy a külön vámterület ne csak eszménykép legyen, hanem a 67-es kiegyezés eme pontjának husból és vérből álló tartalmat kell adni. „Ónálló Vámterület előkészítő bizottság '-ot kell alakítani. Nem sok emberből, de olyanokból, akik akarnul: és tudnak dolgozni. Ez az oi>zágos bizottság, minél kevesebb, de acnál munkásabb és az eszme által teljesen áthatott tagokból kel! bogy álljon. Három ember már megkezdheti a munkát, hét ember mnnkás estiekyése teljesen elég a központ sikeres akciójához az esetben, ha a fővárosban rendelkezésie álló ezőket fel ludják használni. E bizottságnak ugyanis az orsz. statisztikai imtal (Köilissy J.) végtelen gazdag adataival, az orsz. ipartestületnek minden iiáuju tájékozottságával, az orsz, keresk, muzeum lendkivül iagy bel- és külföldi összeköttetéseivel és átég egy sereg más tesi Lilét az iparkamarákon kivú lendelkezésre áll, csak foglalkoztatni keli tudt.. ezeket. A bizottság mindenekelőtt meg kell, hogy szerezze azokat a statisztikai adatokat, amiket Bái'fly miniszterelnöksége alatt, a külön vámteililet eshetőségére összeállitottak. Szterényi József miniszteri tanácsos a kereskedelmi minisztériumban ezeket rendelkezésre bocsátaná, sót bizonyosan minden irányban adna útmutatásokat IS. Számba venné a bizottság ez adatokból először is a behozatalt. Behoznak üveg, fém. fa, bőr, csont, ko és szövött ámkat, itthon is előállítható élelmi ezikkeket és sok mindenféle egyéb czíkket. Meg kell már most, szakemberekkel állapíttatni, hogy e behozatali czikkeknek itthon való előállítására egyes czikkenként hány gyárra van sziif:ség ? Hány gyárvezetőre, munkavezetője és munkásra? .Azt is számba kell venni, hogy egyegy gyár évente mennyi forgalmat csinálhat? Ezt könnyű megállapítani a statisztikában kitűntetett behozott tárgyak áraiból. Itt az arány helyes megoldására kell figyelni. Nevezetesen ügyelni kell, hogy több kisebb gyár létesüljön. A kisebbnek olcsóbb a kezelése, kedvezőbb a forgalma. KÖDnyebb a fejlesztése. A vezető a munkásokkal közvetlenül érintkezhetik. A munkás sérelmét haját orvosolha'ja. Nem keletkezhetik könnyen sztrájk és egyéb kavarodás. Arra kell kiváló gondot fordítani, hogy egy gyár például csak czipö struplikat gyártson. A másik csak czémát, a harmadik esak csizma patkó-szeget, a negyedik ló patkószeget, az ötödik patkót, a hatodik tehén-patkót s igy tovább. — A táblaüveg készítő ne csináljon literes^, a ki széklábakat farag, ne faragjon tesonáncz fát. Legyen külön gyára a bontó fésűnek, külön a SZAJU gombnak, mely ennek hulladékaiból táplálkozik, külön a gyöngyház gombnak, az érez vagy kődió, vagy pedig a szövettel bevont gomboknak. Eízel a munka felosztással az alapítást megkönyitik, a betanulást a benszülüttekie nézve lehetővé tesszük. Néhány hét alatt a fogásokat elsajátítják, nem kedvetlenednek el, mert rövid id'Ő alatt kenyérhez jutnak. A gyáros pedig egy hónap alatt versenyképes árat szállíthat a piaezra. Ha a forgalom növekedtével az ily gyárakat fejleszteni kell, az könnyebben megy, mint egy komplikált üzemű telepnél. *) E torokat egy gyakorlati téren működő férfiú irta. Ajá-nljuk az érdekeltek figyelmébe. A eiimből Ítélve nekllnk tiltott politikai czikVet gondolna az ember, azonban ez nem egyéb, mint magyarivar pártolás, mely a Magyar Paizs záezlójáa van. Csinálhatnak azután iker-gyárakat. Egyik nyelet 'jsitiál, a másik pengét a fanyelű bicsakhoz. A harmadik szeget fabrikál és összeüti. Nevetségesnek láts/ik, de ebből is milliót meghaladó összeget érő árut hozatunk be. A mint eit összeállítottál;, két irányba kezd a bizottság működni. Eg}felől kiadja a gyár létesítési szükségletét, franczia, angol és német nyelven. Szétküldi egész Európában. Itt a keresk. muzeum Lép viseletei, a budapesti idegen forgalmú vállalat, összeköttetései s a magán összeköttetések hullámzásba hozhatják egész Eérópa gyárosait és tőkepénzeseit. Az idegen forgalmi vállalattal is czélszerü lesz tárgyalni. Angol, frarczia és német érdekeltség bevonásával kell a jövő gyáripait megteremteni. Ez idegen foigalmi vállalat csudákat mivelhet a kibontakozás szerencsés keiesztüJvitele körül. U vezetheti a külföldi látogatókat t. i. vidékekre. Az idegen forgalmat megszázszoi ózhatja. A külföldre irányuló akcióval egyidejűleg belföldön is szép munka vár a bizottságra. Megkeresni az összes vármegyéket, városokat. Megküldeni nekik a gváitelepek létesítésének tervét. Meg kell kérdezni tőlük, hogy azon a vidéken miféle gyár, vagy gyárak létesítésére alkalmasak a viszonyok, közlekedés, olcsó anyag, vízi és munkaerő tekintetében? Mit ajánlanak fel az óhajtott gyárak létesítéséhez. Ezek nyomán a beérkező ajánlatok az iparkamarák, orsz. ipartestületek, a Kolozsvárt székelő erdélyrészi iparpártolá bizottság, valamint a Magyar Védő-Egyesület szűrőin is átvihetők. Ez lenne az egyik ága a dolognak. Volna azonban egy máeik is. A Báuffy idejebeli statisztikából meg kell állapítani nvers termékeink kiviteleinek mennyiségét és nemeit. Számba kell venni, hogy az ipari feldolgozásra szánt csikkekből a tervezett gjárak létesítése ese'én mennyi kerül itthon feldolgozásra ? Számba kell venui növényi, állati, élelmi szerek, bor, szesz, élvezeti czikkekből mennyit viszünk évente ki? Ezzel a kivitellel szembe kell állítani azután azt a s; ükségletet, a mit ételben, italban, ruházatban, háztartási, élvezeti és fényűzési czikkekben az a milliót meghaladó gyáros, üzem és munkavezető, munkás, valamint az ezek után élő iparosok, cselédek, napszámosok fogyasztanak. Ha ez is meg van, egy reális adatot kapunk, a mely még a ma aggodalmaskodó s a külön vámterülettől húzódozó nagybirtokosokat is a külön vámterület biztos hajó-hidjára fogja csalogatni. * A nagy földbirtokosok számba kell vegyék, hogy tejjel-mézzel folyó országunk a mai viszonyok között a lakosság közül csak 50°/o-nak tud búzakenyeret adni. Ezek közül 25°/o búzakenyeret életében soha még nem is látott. Ha tehát ennek az éhes népnek a létesítendő gyárakban munkát es ezzel buza kenyeret adunk, a zab vagy málé kenyér helyett, ez annyit tes?, mintha az ország fogyasztói népességét szaporítottuk volna. Minden jobban kereső munkás jobban fogyaszt, jobban ruházkodik. Fogyasztása pedig az ország javára érvényesül. Az általa eddig elfogyasztott tengerit, zabot vagy megeszi a ló, vagy a sertés. A sertés szalonnáját a munkás. Gondoljuk meg itt azt is, hogy a 12-ik órában fogunk ehhez a kérdéshez. Tehát a cselekvés körül annál kevésbbé kell tétovázni, mert előkészítő munkával saját magyar véreinket mentjük meg a nemzetnek és a hazának. Hiszen ijesztő mérveket ölt a kivándorlás! A magyar nemzet legjobb erői évente elrémíti számban vándorolnak ki as országból. A székelyfőid köz» ségeinek népe napról-napra nyomorodik és apad. Ha igy tait pár évig, elpusztul, elvész a nemzet. A magyar nép, „közkibánság" szerint ig* „néptörzs-'-zsé zsugorodik a valóságban is, Pedig nem lehet mondani, hogy népűnk nem dolgos. I't van a székely nép. Kolozsvárt például még a házi kloákok kimerítését és kihordását is elvállalja és a legnagyobb buzgalommal teljesiti. Budapesten is lehet találni, minden alárendelt munkánál, teljes erőmegfeszitéssel dolgozó székely muukásokat. De Magyarországon nincs gyantái. Mit tegyenek? Ki kell vándorolni! ... A kormány nemzeti akcióját eddig lenyűgözte a politika. A politika valósággal lehetetlenemé tette a nemzeti irányba vafó cselekvésre az irá* nyitást. A két magyar egyetemnek ós a műegyetemnek hallgatóságát jóformán az juránál fogva vezették. A nagy tettekre képes ifjúságot arra kényszeritették, hogy a mult évben egész évi hazafias működése abban merüljön ki, hogy országos gyűjtéssel egy Kossuth-serleget készítsenek, melyből évtizedeken át, különböző helyeken nagyot igyanak a haza boldogulására. Sót a Kossuth-asztaltársaságok is országszeite, időközönként csak esznek, iszuak ós felolvasnak a „hazáért." Annyira nem tesznek semmit, hogyankor kijönnek a vendéglőből, a kereskedők aanágyobb buzgalommal árulják a magyar helyett, az osztrák árukat, a vevők pedig ugyancsak uagjobb buzgalommal veszik és magasztalják a küllőid áruit, s kicsinylik a magyar termék becsét és éitékét. •i< Törzskönyveket kell a bizottságban berendezni E törzskönyvek lapja egyik oldalán a s-zükség szerint létesítendő gyár volna feltüntetve, a másik oldalon egyfelől a települést kérő vidék ajánlata, a más

;k felől pedig a külföldi jelentkező volna feljegyezve. Ugyanígy a kiszállított nyers termékekről a azok felhasználására vonatkozó jelentkezésekről is törzskönyv készítendő. Ez lenne az ország legvonzóbb, legérdekesebb két könyve. Ennek adatai közvetítésére egy lapot kell majd indítani. „Önálló Magyar Vámterület czimmel. Ez a lap a magyar nyelven kívül kivonatosan angol, franczia és német nyelven is meg kellene, az etdekelt gyárosok és külföldi tőkések részére, hogy jelenjék. Ennek a mozgalomnak a megindítása égetően sürgős. Minden nappal közeledünk 1907. vége felé. Ma még elég időnk van, ha jól felhasználjuk. Ha azonban alszunk, Ausztria ismét csök a mi hátunki a teszi a terhet. A bizottság fellepésének határozottnak, komolynak, imponálónak kell lenni a külföld előtt is. Nem szabad semmi tekintetben tétovázni vagy eshetőséget felhozni. Olyan határozottnak kell lenni, a mily határozottan megnyilatkozott a nemzet akarata e tárgyban. A határozott, komoly, előkészítő munka s kint az európai, bent az országos érdeklődés felébresztése imponálni fog az aggodalmaskodók előtt is s ezek nem fogják merni csak ugy könnyű szerrel a mozgalmat megakadályozni, mert átlátják, hogy ez egy megnövekedett hólavina, melynek a ki elibe áll, keresztül gurul rajta és összemorzsolja. A megalakítandó bizottság kikből állana ? Két-három országgyűlési képviselőből, AZ idegen forgalmi bizottság igazgatójából. Az orsz. ipartestület „ A Keresk. Muzeum „ A Magyar Védő Egyesület „ Az erdélyrészi Iparpártoló szövetség elnökiből s a magyar nemzet jobbjaiból.