Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

6 magyar paizs 1905. deczember 14. sógót, melynek elnöke Balogh József laskafalusí plébános, alelnöke pedig maga Szentkirályi ós Hofmeiszter István esperes. A baranyai szorgalmas gazdáktól lehet tanulni. Zalában is megalakulhatna a szövetség. „Kazár földön". Ez a czime annak a könyvnek, melyet Bartha Miklósnak mestermüvekónt ismerünk. Kazároknak hívják a Galicziából beözönlő népet, mely amint mondják, rokonságban van a zsidókkal, de ezt a rokonságot a Magyarországon megtelepedett müveit magyar zsidók nem ismerik el. Bartha Miklós könyve rettenetes dolgokat tár fel róluk, melyet az északkeleti Kárpátokban elkövetnek a szintén nem magyar eredetű, de magyarrá nőtt szegény ruthónekkel. Ujabban egy 49 tagból átló banda alakult Kazárföldön 50 koronások gyártására. A pénzt Máramaros-szigeten gyártották s tagjai a következők: Husz JÁbrahám, Fischer Lázár, Salamon Sztrat, Katz Sije, Holder Ár°n, Wernberger Márkus, Woif Leo, Wernberger Ábrahám, Saul Lób, Fogéi Leb, Wernberger Saul Lébné, Kacz Sámson, Majonovics Exa, Végh Borch, Davidovics Ábrahám, Engel Bérezi, Horstein Simon, Herstein Henrik, Horstein Slajm, Kac/. Simon, Kacz Chajem, Herschkovics Bencze, Gancz Salamon, Hoczkó Endréné, Hordó János, Kodra Iván, Kallus Lajos, Kacz Sije, Svircsik G.<bor, Stern Sámuel, Faid Mór, Moskovits Béla, Dávid Márton, Dávid Adolf, Rubinstein Smil. Trifoj György, Bállya István, Piesz Vaszil, Deák István, Ihnata Simon, Irai Simon, Reich Vilmos, Kovács János, Lőrinczi Simon, G>aval József, Salamon Stuhl, Ilalder Áronné, Simonovics Ábrahám, Simonovics Hers. Legszomorúbb pedig a dologban az, hogy ez a banda az ujságokb n ugy szerepel a világ előtt, mint magyar pénzhamisítóknak a bandája. A szegénysorán tüdőbetegekért. A József kir. Ilerczeg Szanatoriu n Egyesület iránt mind szélesebb körű érdeklődés mutatkozik és mind jobban felkölti a nemes ember barálos rokonszenvét és szerzi meg támogatását. Ujabban mint értesülünk, a következő nagyobb adományokat kapta: állami bánya ós kohorrunkások ágvalapitánya, 10,000 K, lovag Boschán Jakab 200 K, gróf Csáky Albinnó 200 K, Drexler Bála 100 K, dr. Imre József ós neje 200 K, Hegedűs Sándorné 200 K, Báró Jósika Sarauné 100 K, Báró Iiévay Simon és neje 200 K, Szabadka szabid kii. város közönsége 2Ó00 K, Thonet Gvulánó 2000 K, es Veszelynó Ba'ajthy Ilona 2000 K szabadkai tanítónő képedé igazgatónője egy a nővére tett és addig rendeltetés nélkül való 100 koronát fölajánlott és még 1000 koronával kiegészíteni rendelte, végül Eidődy Imre gr. és n je szül. Migassy Vilma grófnő száz—száz koronával pároló tagok lettek. , Ujgyarak Temesvárott gyapjufonaigyár alakult Érsekújváron leigyár^t ietesitfettek. Az eszéki ezukorgyár építését e hó folyamán kezdik meg. Pápán Schier János bécsi gyáros czipőgyárat állíttat. Trsztenán „Átvai kőolajtniomitó" cség alatt uj ipartelepet létesítettek. Szászsebesen központi vilamos müvet szereitek fel a mely a várost és a környékbeli falvakat világítással, a péterfalvi papírgyárat p dig hajtóerővei fo;.<ja ellátni. Tren csén városbaíeazvónytársaság alakult a váiosnak viilanmlágitá.aal leendő ellátására A nadrági vasmüvet önöm leme.ek hr;ogerlésere kibővítettél. lelsőmagyarországon uéroot tőkével vas bínyatelep van alakulóban. A bajthiszentmiklósi paszomántg}ár megnagyobbította üzemét. Palatáblagyárat akar alapítani egy haz-ii c«g Ilyenr eddig az országban nem ker ítettek. Miért? Hiszen sok iskolás gyermeknek kellett és Kelteni fog. Prohászka püspük. Nem tudora, melyik egyházhoz tartoziK, s melyik városban lakin, C3ak azt tudom, hogy Magyarországon püspök. A Budapesti Napióban a Vészi-féle ujsagban olvasom ? ezt kéjes gyönyörűséggel uja ez a iap, hegy Prohászka püi-pök is a szocziálistákkal tart. Még pedig milyen irányban ! Azt mondja a püspök ur, nagyon helyes, hogy a választói jog általában az írás-olvasás tudáshoz van kötve és nagyon rossz volna, ha a magyar irás-oivasás tudásához volna kötve, mert ez annyi volna, mint a magyarul beszélők száma. Ez pedig kevés. Ekkor még kevesebb választó lenne. — Tehát nem az a fő, hogy Magyarországon magyarul beszéljünk s magyarok legyünk, hanem az a fő, bogy minél több választó legyen bármiféle nyelvű és érzelmű emberekből. Azt ellehet hinni ez után az elv után, hogy a püspök ur nagytudús, nagy bölcs ós nagyon vallásom, de hogy magyar ember volna, azt már el nem lehet hinni. Szappangyár Erdelyben. A Királyhágón tul, a timföld-vegyületnek ásványi anyagban gazdag telepei fordulnak elő, melyet a vidék lakossága kezdetleges mosóanyag gyanánt • használ. Ujabban Tordaaranyo8 megyében Mészkő vidékén is nagyobb telepet találtak, melynek földjéből olcsó szappant lehet előállítani. Egy os/.trák részvénytársaság e telep megvétele tárgyában már tárgyalásokat is folytatott, de a község elöljárósága az ajánlatot visszautasította, amennyiben maga óhajt egy nagyobbszabásu szappangyárat fölállítani. Helyes! Járjunk csak a magunk lábán. A parajdi sóbánya fejlesztése A pénzügyminiszter, a Székelyföldön fekvő paiajdi sóbánya fejlesztését is felvette a székely akczió ketetébe es utasította a parajdi eóbányahivatalt arra, kogy az eddigi, évenkint 5 hónap helyett ezentúl egész éven át tartson üzemet a sóbányákban s azokat általában olyképpen fejlessze, hogv az eddigi 40-45,000 mm helyett mintegy 200,000 mm. só legyen évenként termelhető. Egyidejűleg kötelezte a minisztérium a Magyar kereskedelmi részvénytársaságot mint a m. kir. sójövedék vezórügynöksógót, hogy az óv végéig Parajdon kirendeltséget létesítsen és ezzel kapcsolatban nagyobb szabású üzemtelepet ópitsen. —Czólszerü lenne tán a tordai sóbánya üzemét is fejleszteni? „Magyar gyárak 03 iparvállalatot czimtara" czim alat Bácskay Miklós Szepesvármegye főszámvevője, m. kir. pénzügyi számvizsgáló nagy szorgalommal és szakértelemmel egybegyűjtött legújabb hivatalos adatok nyomán sajtó alá rendezte és közre adja a magyarországi gyárak éj iparvállalatok hiteles czim törzskönyvét. Ha meggondoljuk, hogy milliókat juttatunk évente a külföldnek, s főképen Ausztiiának olyan áruezikktkért, amelyek ma már kiváló minőségben és versenyképe? árak mellett a hazai gyárakban is készülnek s hogy ezen sajnálatos állapotnak oka főképm abban rejlik, nemcsak a fogyasztó közönség, de kereskedőink, sőt gyárosaink sincsenek kellően tájékozva arról, hogy melyek azon czikkek, amelyekért ma már nem okvetlenül szükséges idegenbe mennünk, csak örömmei kell, hogv üdvözüljünk minden olyan vállalkozást, amely a magyar közönség eziráoyu tájékoztatását czélozza. A ctiralár száraz czimanvagoi kiviil az egyes gyárak es iparvállalatokra vonatkozólag minden olyan adatot közöl, amelynek tudása az üzleti érintkezésben hasznos, sőt nékülölözheíeileu s olyan körülte kintő gondossággal he«ziilt ós a czimek oly nagy tömegét foglalja magában, hogv a gazdasági feltámadásunk küszöbén biztos fegyver lesz az a hazai piaezot meghódítani törekvő minden élelmes, vállalkozó szellemű es felvilágosodott magyar gváros és nagyiparos kezében, de megbecsülhetlen szolgálatot fog tenni a hazai beszerzési forrásokat kutató magyar kereskedők, iparos és nagy közön sógnek is. Fentiekre való tekintettel szerző biza lommal fordul az érdekelt körökhöz és kéri, hogy a nyomtatandó pe'dányszámok megállapitha tása czéljából a czimtáira vonatkozó reude'eseiket egy levelezőlapon már most szíveskedjenek megtenni, mivel fölös számú példányok nem fognak nyomtatni. — t\ czimíitr egy példányának ára 20 korona s megrendelhető a s/.erzőnéi Bacskay Miklós p. ü. számvizsgálónál Lőcsén. (Sz- pes megye) Kandergyár-telap S^almaron. A szatmármegyei Bürveiy község hatáiában hatvan katasztrális hold területen még ez év folyamán kendergyártelepet fognak létesíteni. A Börvelynél kezdődő ecsedi láp ugyanis kitűnő ke-ndeit és lent terem és ennek feldolgozására létesül az uj gyártelep, amely á!'ami segélyben is fog részesülni. Különfélék. Árlejtések magyar iparra. A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az iletS hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A budapesti kir büntető törv. elnökéhez nov. 30-ig tűzifa és kőszén szállítására — A m. kir. áll. vasutak épitési és fentartási főosztályához nov. 29 ig tárház építésére. — A m. kir. áll. vasutak szombathelyi üzletvezetöségéhez decz. 6-ig téglák szállítására. — A buáapesti m. kir. áll. építészeti hív. decz. 4 ig erdészlaknak iskolára való átalakítására. — A temesmegyei m. kir. áll. építészeti hív. decz. l-ig iskolaépület ki bővítésére. A lugosi m. kir. áll. építészeti hiv. nov. 30 ig partvédő müvek helyreállítására. — A m. kir. áll. vasutak Budapest-jobbparti üzletvezetőségéhez nov. 28-ig magvak szállítására. — Buác.pest székesfőváros tanácsi II középitési ügyosztályához nov. 28-ig kőoiajlámpáknak megvilágítása iránt. — A m kir. áll. vasutak budapest-balparti üzletvezetőségének általános osztályához nov. 25-ig különfélék szállítására. — A székelyudvarhelyi m kir. áll. építészeti, hiv. nov. 25-ig vízvezeték építésére. — A budapesti posta- és táviráa igazgatóság IV. ügyosztályához decz. 15-ig nyomdai papír szállítására. — A m. kir. áll. nyomáat igazgatósághoz decz. 1-ig papír,- spárga,- vasrózhullidékai árverés alá bocsátására. — a m. kir. áll. vasutak araái üzletvezetőségének I. osztályához decz. 12-ig tűzifa é3 dorongfa szállítására. — A nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgató' sághoz decz. 11-ig irodaszerek, nyomtatvanyo* ós könyvkötő munkák szállítására, —A mezőhegy esi m. kir. ménesbirtok igazgatóságához decz. 5-ig műtrágya szállítására. — A nagybecskereki m. kir. építészeti hivatalhoz decz. 2 ig folyamkavic9 szállítására, — A m. kir. áll. nyomda igazgatóságához d cz. 4-ig terpen'inolaj szállítására. — A m. kir. áll. vasutak igazgatóságának anyagés lel'ár beszerzési szakosztályához decz. 13-ig kátrányos e3 tisztátalan hordó eladása iránt. — A győri m. kir. áll építészeti hivatalhoz decz. 7-ig építési munkálatainak biz'ositására. — A m. kir. áll. vasutak igazgatóságának alépítményi ügyosztályához decz. 12-ig alapozási es falazasi munkák biztosítására. — A selmeczbányai bányakerület főpénztárához d c. 6-ig papir szállítására. — A kolozsvári m. kir. dohánygyári igazgatósághoz decz. 7 ig lucfenyő deszkák szállítására. — A kereskedelemügyi m. kir. min. segédhivatali főigazgatójához decz. 15 ig bútorok sz állítására. — A ni. kir. áll. vasutak budapest jobbparti üzletvezetőségének anyagbeszerzési osztályához decz. 7-ig különféle anyagok fizállitására. — A m. kir. áll. vasutak debreczeni üzletvezetöségéhez dsez. 5-ig kiiiiiniole anyagok '/.aliitá.-ára. — A szentgotthárdi m. kir. dohánygyári igazgatósághoz dsez. ll-!g fa és kőszén s/áiíitására. — A m. kir. ált. vasutak anyag- és leitárbeszerzési szakosztáLoz dec«. 12 ig fúrdŐ8zivacs azállitá-ara. Egy 30 evig elsőrendű uriházban működött kitűnő főzőnőajálko/.ik uriházhoz gazdaasszonynak, vagy kulcsárnőnek, esetleg szakácsnőnek. C'im a kiadóhivatalban. 2_3 A szerk. levele. Koller Alcndra. Legyőzhetetlen aka ~ cl ily miatt a jövő hétre maradt, mert egészen közéin

1 akarjuk. Nyújtasd niog kérlek j többieket is. — ZsolnaMegjött két darab. E hiten elnézést kérünk. wm. - Minden magyar honpolgár, mgya* iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk Irodalom. Művészet. A Szentgotthárdon megjelenő „Szentgotthárd" újság, ez a derék, karakteres heti lap, most tölti be 10-ik évét, hirdetve ott a határszélen a a magyarság eszmejót. Szerkesztője Matthiász Arthur tanár e nevezetes évfordulóra ünnepi számot ad ki vasárnap. A váimegye hatáiozaia a viiiamvilágitásbaa. A vármegye már szept. 11-én helvben hagyta a villám világítás üg>ét. Közelebbről a miniszter is helybenhaayta. Pedig nagy csoport ember raegfölebbezte a vármegyénél is, a minisztériumnál i . Ugyan ki képzelhette volna azt, hogy főleg a minisztériumnál nem fogják helyben hagyni ? Hollós műszaki tanácsos ur a miniszter urnák a tanácsosa. Mástél úrás beszédéből láttuk, hogy ő Zalaegerszegen a villamvilágitás behozatalát, ha jobban nem is, de épen ugy akarta és óhajtotta, mint maga a Ganzgyár. Ki gondolhatná, hogy pár hét múlva ellenkezőt tanácsolna a miniszternek. A íölebbezők mégis megtették kötelességüket, hogy lelkiismeretük nyugodt legyen. Persze, a íölebbezés n ent fölfelé, de ugyanakkor elintézés előtt, mintha már elintézés után volnánk, a mérnökök már megkezdték a városban az intézkedéseket. Szóval a villámvilágitás meglesz nemsokára. Helybenhagyta a vármegye is, a minisztérium is. A vármegye határozatát lentebb közöljük is okmányként. Mindezek azért a mi nézetünkön éppenséggel semmit sem változtatnak, hogy elsőbb dolog lett volna itt sok égetőbb bajnak az orvoslása, mint ez a drága villamvilágitás. A felebbezőket hibáztatják, hogy a fölebbezés miatt egy pár héttel, hónappal később lehetett a pénzkölcsönt csinálni s ekkor már drágább volt a pénz, mint előbb lett volna. De erről * a fölebbezők nem tehetnek. Első a meggyőződés parancsa. S még mindig nem biztos, hogy vájjon nem lett volna-o jobb egyáltalán semmiféle kölcsönt nem csinálni.