Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-11-23 / 47. szám

1905. november 23. magyar paizs „A vármegye bizottsági közgyűlése Zalaegerszeg rend. tan. varos kópvisalőtestületónek az 1886. évi XXII. t.-cz. rendelkezéseinek betartása mellett 1904. évi deczember hó 19-én 4050. kig. 904. sz. alatt hozott, kellően kihirdetett ós felebbezésekkel meg nem támadott azon vóghatározatát, melyben a képviselőtestület kimondta, hogv a város közvilágítását a mai kor igényeinek megfelelően berendezi s arra a villamos világítást fogadja al 8 megbízza a kiküldött bizottságot, hogy a Ganz és Társa budapesti gyárral nyilvános pályázat mellőzésével tárgyaljon, kedvező eredmény esetén vele a szerzőzóst a képviselőtestület utólagos jóváhagvása mellett kösse meg, — úgyszintén Zalaegerszeg rend. tan. város képviselőtestületének folyó évi juniuB hó 5 ón 1494. kig. 905. szám alatt hozott azon véghatározatát, melylyel a Ganz ós Társa czéggel 1905. évi május hó 6-án megkötött s a villamos közmű felállítására vonatkozó szállítási ós a villamos műnek 20 évre feltételesen, 10 évre feltótlenül leendő bérbeadása tárgyában kötött üzembérleti szerződéseket, nemkülönben az elektromos hálózathoz kapcsolandó berendezésekre megállapított szabályrendeletet a vonatkozatos tervek ós költségvetéssel együtt a képviselőtestület elfogadta és jóváhagyta, Faragó Béla és társai zalaegerszegi lakósok részéről törvényes határidőben közbevetett felebbezés folytán és hivatalból is fölülvizsgálván, azt Zalaegerszeg rend. tan. város közönsége képviseletében Vár híd v Lajos polgármester, zalaegerszegi lakós és a Ganz és Társa budapesti czég között Budapesten, folyó évi május hó 6 án kötött ós ugyanazon hó 31 én módosított a város elektromos müvére vonatkozó szállítási szerződéssel — szerződő felek — között ugyanazon helyen és alkalommal, május hó 6 án kötött és május hó 31-én kiegészített a város elektromos müvére vonatkozó üzemviteli béi letszerződéssel s nemkülönben a város elektromos művére vcnatkozó folyó évi május hó 6-án alkotott szabályrendelettel egjütt a felebbezós elutasítása mellett jóváhagyta, oly módosítással mégis, hogy a szállítási azetződés 5. §. utolsó előtti bekezdésének azon rendelkezéséi, mely megengedi vállalkozónak, hogy a csupasz és szigetelt vörösréz vezetékeket, porczeián szigetelőket, insíailácziós apró anyagokat és mérőkészülékeket a külföldről is beszerezheti, törli a szerződésből és amennyiben egyes apró installácziós anyagokat és mérőkészülékeket hazai foirásból vállalkozó nem tudna beszerezni, azoknak külföldről leendő beszerzéséhez előleges en gedélyt tartozik kieszközölni. Indokok: Zalaegerszeg rend. tan. város képviselőtestülete 1902. évi deczember hó 19-én tartott üléséből egy bizottságot küldött ki a város közvilágítása tárgyában bőéi kezelt ajánlatok tanulmányozására. Ez ajánlatokat a bizottság áttanulmányozván, összehasonlítást tett ezen éz a város által korábban kötött időközben azonban felbontott villamosviiágitási szerződés és a más városok hason tárgyú szerződései között és miután a város polgár mestere által feikért hazai czégek ajánlatait is átvizsgálta, 1904. évi deczember hó 17 én tette meg előterjesztését a képviselőtestülethez. A képviselőtestület 1904. évi deczember hó 19-ón tartott ülésében ezen előterjesztés alapján hozta meg határozalát, melyben kimondotta, hogy közvi.'ágositásul a villamos világi'ást fogadja el ós megbízta a bizottságot, hogy nyilvános tárgyalás mellőzésével a Ganz és Fársa czéggel tárgyaljon és vele a szerződést kösse meg a képviselőtestület utólagos jóváhagyásának fentartásával. A bizottság megbízatását teljesítvén ós a szerződést a Ganz és Táisa czéggel megkötvén, folyó évi junius hó 5-én hozta meg a képviselőtestület e vóghatározat rendelkező részében emiitett, Faragó Béla és társai által megfelebbezett vóghatározatát. Jóvá kellett és lehetett hagyni pedig a felebbezós elutasítása mellett ezen vóghatározatot a villamos közmű felállítására vonatkozó szállítási és a villamos műnek bérbeadására vonatkozó szállítási ós a villamos műnek bérbeadására vouatkozó üzembérleti szerződéssel, nemkülönben a város elektromos művére vonatkozó szabályrendelettel együtt, mert az a mellett, hogy hozatalánál a törvény rendelkezései betartattak, alaki szemponthói tehát nem kifogásolható, anyagilag sem érinti annyira a város háztartását, hogy autonómiájának megszorításával útját lehetne állani a város fejlődésének. Alakilag helyes a vóghatározat, meit annak hozatalánál nem volt szükség az 1886. XXII. t.-cz. 110—112. §-ainak betartására, miután a város tulajdonkép egy kölcsön műveletet bonyolított le ós szerződóseket kötött, a határozat hozatalánál tehát a (örvény 59. §-ának rendelkezése volt irányadóhl veeudő. A város 310000 korona kölcsönt vesz fel 50 évi törlesztésre, melynek évi amortisacionalb részleteit a Ganz ós Társa czég fizeti 20 évig feltételesen, 10 évig feltétlenül. A város megrendeli, a Ganz ós Társa czég pedig szállítja, illetve felállítja a villamos közművet, bérbe veszi a várostól, bérösszegül fizeti a kölcsönöket évi annuitását, viszont a város fizet bérbevevőnek a közvilágításért az első 5 évben évi 6000 — azonfelül pedig évi 8000 koronát. E szerződések kötésénél tehát egyedül az 1886. XXII. t.-cz. 59. §-ának rendelkezése lehet irányadó ós kötelező, mi be is tartatott a határozat hozatalnál, mert a képviselőtestület jelen levő tagjai közül a* elrendelt névszerinti szavazásnál 29 képviselő szavazott, a villamos világítás létesítése mellett és csak 15 ellene. A törvény téves magyarázatán alapul tehát felebhezósnek azon érvelése, hogy a határozat hozataláuál a 110. és 112. §-ok rendelkezései megsértettek. Épp ily tévedésen alapul felebbezőknek az 1886 XXII, t. cz. 57. §-ára fektetett azon érvelese, hogy semmis a határozat, mert részt vett azon Ripka Ferencz, mint a Ganz és Társa gyár képviselője, tehát egy érdekelt fél, holott a törvény érintett szakasza kimondja, hogy mindenki csak oly ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs. Téves, mert a törvény e szakásza a képviselőtestületi tagok érdekeltségére vonatkozik és azokat koilátozza, kik, mint képviselőtestületi tagok vannak érdekelve valamely ügyben, nem vehetnek annak tárgyalásánál és a határozat hozatalban. Ámde Itipkfi Ferencz nem tagja a képviselőtestületnek ós ha részt vett azon ülésen a tanácskozásban ós műszaki kérdésekben felvilágosításul szolgált a képviselőtestület tagjainak — miért azok neki csík köszönettel tartozhatnak —• bizonyára csak azért tette, mert erre felméretett ós mert az ülések egyébként is nyitvánosak. Téves felebbezőknek azon állítása, hegy a képviselőtestület nem volt teljes a határozat hozatalkor és tagjai nem voltak mind meghiva az ülésre, mert Dervuics Lijoz póttag a polgármester ad. 1749. 905. számú jelentése szerint csak folyó évi junius hő 17-ón lett behiva, tehát a junius hó 5-iki képviselőtestületi ülésre ez okból nem lett megidézvé, de a meghivó szerint meg volt idézve Caeitín Károly, ki elő'.őleg lemondott ugyan képviselőtestületi tagságáról, azonban a közgyűlés a lemondáa tárgyában akkor még nem határozott. Igaz ugyan, hogy Csertán Károly az idézést kézhez nem vette, de tekintettel arra, hogy a közgyűlési meghivó kellő időben és szabályszerűen kibocsaj'atott, a képviselőtestületi határozat érvényesságe attól függővé nem tehető. Ami fslebbezőkeek azon állítását illeti, hogy az 1904. évi deczember hó 13-iki rendkívüli közgyűlés meghívóján a tárgy nem volt megjelölve elég szabatosan, megjegyzi a törvényhatóság, hogy a jeizett időben e tárgyban képviselőtestületi ülés egyáltalán nem tartatott, a többi közgyűlési meghívókon pedig a táigv mindenkor meg lett jelölve elég érthetően, mint ez az iratokból kétségtelenül megállapítható. Alaki szempontból tehát a véghatározat nem kifogásolható. A város anyagi helyzetére való hivatkozás nemileg elfogadható okául lenne tekinthető felebbezők eiógetlensógónek az esetben, ha a villamvilágitás létesítésével ujabb teher hárulna a város polgáraira, de a határozat megsemmisítésére elég indokul még ez esetben sem szolgálna. Még kevésbé szolgálhat tehát indokul az a megsemmisítésre akkor, mikor teherrel előreláthatólag nem jár, ujabb pótadó kivetést nem igényel, sőt emberi számítás szerinf hasznot fog hozni és az utóbbi időben eszközölt vagyon befektetések közül egyedül jövedelmező vállalkozását fogja képezni a város közönségének. A kölcsön évi törlesztési részleteit 20 évig a Ganz és Társa czég fizeti, erre pedig pótadót nem kell kivetni. A világításért 5 évig fizet a város 6000 koronát, tehát alig pár száz koronával többet, mint a jelenlegi rosz petróleum világításért. Igaz ugyan, hogy 6 évtől kezdődőleg már 8000 koronát fizet a város közvilágításért, de részesedik is már ekkor a nyereségben, mi, ha biztosítva nincs is. de várható, „hogy meg lesz, bizonyítja ezt az ennél jóval kedvezőslenebb szerzőpest kötött városok példája, bizonyítja éppen felebbezők egyike, Faragó Béla által intő például felhozott Nagy becsk ereké, hol az 1904. évben eszközölt reudkivüli befektetések mellett a város 24000 koronás közvilágítása ingyenben maradt es e mellett a világításból még 18963 korona 11 fillér tiszta nyeresége volt a városnak ezen évben. És hogy a villamos világítás mindenütt haszonnal jár, bizonyítja azon városok példája, hol a magánvállalkozókkal kötött szerződéseket áldozatok árán is igyekeztek idő előtt felbontani ós azt házi kezelésbe venni, mert a növekedő magánfogyasztás mellet a közvilágítása a városnak ingyenben maradt. Ujabb pótadó kivetésétől tehát az első 5 évben éppen nem, a következő években pedig szintén alig kell tartania a város közönségének, mert a szerződés más városokéhoz arányítva ós azokkal összehasonlítva kedvező és mint a város által felkórt szakértő is kijelenti véleményében, elég méltányosan óvja meg a város érdekeit, csakis a keretet tartja szűknek, melyben az létesíttetik. Ép ez indokból nem kifogásolható a város azon elhatározása, hogy a korábban tervbe vett befektetésekről nagyobb összeget, 300.110 koronát fektet a vállalatba ós amennyiben az áramfogyasztás növekedésével a villamos telep kiterjesztése válik szükségesé, kötelezi magát a költségeknek még 110 000 koronáig terjedhető viselésére. Ez eset bekövetkezése azonban természetesen a városra nézve csak anyagi haszonnal jár, mert a magánfogyasztás növekedése teszi lehetővé a közvilágitásuak ingyenessé tételét. A város eddigi megterhelése nem lehet akadalya tovább fejlődésének. Mert igaz ugyan, hogy rendezett tanácsú várossá alakulása első éveiben, 1888-ban adóssága csak 545.853 korona 12 fillér volt, az 1904. óv végével pedig majdnem egy millióval több. 1.485.595 korona 77 fillér, de vagyona is 1888-ban csak 913.441 kor. 15 fillért tett ki, 1904. óv végével pedig 2,832.533 kor. 67 fillér', tehát majdnem két millióval többet, mint 1888ban. É8 ha vagyoni állapotát nézzük e 16 esztendőben, azt látjuk, hogy a mily mórtékben növekedett a vár cs adóssága, ép oly mér

1 ékben, sőt °/o-ban kifejezve nagyobb arányban szaporodott a vagyona a hogy az aránylag kedvező fejlődés mellett a pótadója a foiyó évi költségvetés sze.int mégis 76°/io °/o, nem tudható be az másnak, mint annak, hogy a város által eszközölt korábbi befektetések — jóllehet egyenértékük megvan —• nagyrésze kulturális, vagy olyan befektetés, mehnek haszna vagy kevés, vagy a haszon is csaií közvetetten jelentkezik. Mely indok nem követeli tehát anyagi szemponlbol sem, hogy i világítás a tervezett feltételek mellett ne létesíttessék, sőt más városok példáján ezt a város közönségének egyenesen kötelességévé teszi. Ha inás vátcsokban kedvezőtlenebb szerződések között bevált, az előnyösebb feltételek és nagyobb körültekintéssel kötött szerződések melleit talán nálunk is be fog válni. Ami a létesítendő viágitás minőségét illeti meg fog felelni az is a város közönsége igénj einek ós koránt sem lesz oly silány, mint a milyennek azt fellebbezők maguk ós a közönség előtt feltüntetni igyekeznek. 125 drb egész éjjeli ós 125 díb feléjjeli 16 gyertyafónvü izzólámpa ós 8 drb 10 amp. féiéjjeli ívlámpa csak hasonlith.atlanul nagyobb világítást fog szolgáltatni, mint a jelenlegi 168 petróleum lámpa, amelynek fentartása az 1904. óyi zárszámadás ezerint is 5356 korona 65 fiüórba, tehát majdnem annyiba került, mint a mennytt fizetni fog a város bérbevevőnek a villamos közvilágításért. Az összes üzemi anyagoknak jó karban tartásáról, a természetes elhasználódásból, vagv rongálásokból eredő hiánynk pótlásáról az üzemviteli bárletszerzó'dós 2. tj-a értelmében vállalkozó tartozik gondoskodni, a szerződés tehát e tekintetben is megóvja a város érdekeit. Műszaki szempontból pedig 51862. 903. számú leirat szerint a kereskedelemügyi miuis'er sem tett kifogást a városnak villám világítására vonatkozó szerződései ós tervei ellen, a szállítási | szerződós 5. §-a utolsó előtti bekezdésének kivé- í telével, amelynek törlése iránt e véghatározat rendelkező részében tetetett intézkedés. « Miről Zalaegerszeg rend. tan. város képviselő* testületét az iratok kiadásával további megfelelő j eljárás végett azzal értesíti, hogy ezen vóghatiro- ! zat, mely ellen a kézbesítést követő naptól 8zámitotj 15 nap alatt a város polgármesterénél előterjeszthető felebbezósnek van helye, a fe bezési határidő után a 72291. III. b. ÍJ""