Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-17 / 33. szám

1905 augusztus 17. magyar paizs 3 A zalai gazdák hétfőn közgyűlést tartottak Keszthelyen Heitelendv Ferencz elnökletével, A miniszter iratára azt felelték hogy támogatást sem nem kérnek, sem nem adnak. Szocziáldemokrata pártszervezet aláírással nyilvános népgyűlésre hívják Zalaegerszeg pol" gárait e hó 20 án délután 4 érára a Kszinczytérre A gyűlésre, melyen az általános választói jogrói lesz szó, meghívták Farkas József és Eiiner Zsigmond orsz. képviselőket is. Az izraelita templomban ő Felsége születésnapjának évfordulója alkalmából tartandó hálaadó istentisztelet f. hó 18-án pénteken d. e. 8 órakor tartatik meg. Köszönet. A zalaegerszegi elaggott és munkaképtelenné vált iparosok alaptőkéjének gyarapítására a városban felállított perzselyek utján a következő összegek folytak be: Berger Samu urnái 1 K 7 ., Breisach Samu urnái 6 K 52 f., JDergács Károly urnái 49 f., özv. Gecsovics Ferenczné úrnőnél 1 K 50 f, Göndöes Antal urnái '2 K 50 f., Horváth Károly (vendéglős urnái 7 K 18 f, özv. Miszory Kálmánné úrnőnél 2 K 35 f., özv. Pál Józsefué úrnőnél 1 K 20 f. és és Puer István útnál 1 K 5 f., összesen 23 kor. 86 fillér. Fogadják a perzselyek elhelyezői és a nemes szívű adakozók az ipartestület hálás köszönetét. [Köszönetnyilvánítás | Fogadják részünkről mindazok, kik felejthetetlen leányunk végtisztességén megjelenni voltak kegyesek, a legmélyebb hálás köszönetünket. Pirity Lajos és neje. A zalaegerszegi elemi íin és leányiskolában tanévi beiratások szeptember 1—7-ig eszközöltetnek : és pedig f> tandijt fizetők délelőtt 8—12-ig, a tandíjmentesek délután 2—5-ig iratkozhatnak be. A rendes tanítás ugyanezen hó 9 én veszi kezdetét. A tanulók évi tandíja 4 korona. Ezen összegen kívül minden tanuló, még a tandíjmentes is, tartozik felvételi dij czimén 50 fillért, a tanítói nyugdíj és a gyámalap javára 30 fillért-, évi Értesítőért 50 faliért, összesen 1 korona 30 fillért fizetni. Az izraelita vallású tánulók az elsorolt dijakon fölül a beiratások idején tartoznak még a hitoktatásért járó dijakat egész évre előre, és pedig a helybeliek 2 koronát a vidékiek 4 koronát fizetni. Az évi „Értesítő Könyvecske" árát 12 fillért csakis az a tanuló tartozik osztálytanítójánál lefizetni, ki mint ujoncz iratkozik be, vagy más iskolából lép át és ilyennek hiányában vétetik fel. Aki a kapott „Értesítő Könyvecské"jét a tanév kezdetén oszt. tanítójának bármi okból átadni nem tudja, a másod példányért 1 koronát tartozik fizetni. Az iskolai gondnokság csakis azon szegénysoisu tanulókat ajánlja tandíjmentességre, kik szegénységüket, ha helybeliek, a városi hatóság előtt és ha vidékiek, lakóhelyük községe elöljáróságától kiállított községi bizonyítvánnyal igazolják. A tanulót szülője vagy gyámja kísér,]-; az iskolába, magával hozva a születési bizonyítványt, ha nem helybeli. Azon szülők, vagy gyámok, akik szeptember hó 15-ig gyermekeiket •vagy gyámoltjaikat be nem íratják és rendesen iskolába nem küldik, az 1868. évi XXXVIII. közoktatási ós az 1776. évi XXVIII „Népiskolai hatóságok" í ól szóló országos tor vény alapján fognak büntettetni. Iskolai értesitós. A zalaegerszegi ipatostanonco iskolában az 1905/6. tanévi beiratások f. é. szeptémber hó 3-án és 10 én d. u. 2—5 óráig tartatnak az állami elemi központi iskola egyik földszinti tantermében. Felhivatnak a t. cz. ipaiosmesterek, hogy tanonczaikat kivétel nélkül, tehát még azokat is, kik próbaidejüket nem töltöttek is ki, a kitűzött napokon haladéktalanul beirattassák, mert azok a munkaadók, akik tanköteleseiket legkésőbb szeptember hó 15-ig az iparos-tanoncz iskolába felvételre önként be nem Íratják, iskolamulasztással terhelteknek fognak tekintetni. A rendes tanítás az előszészitő és I-ső osztályban szeptember hó 12 én, a Il-ik ós III ik osztályban szeptember hó 13-án este 6 órakorvészi kezdetét. Zalaegerszeg, 1905 aug. 15. Az igazgatóság. Beiratás a gazdasági ismétlő fiu- és leányiskolába. Kik az elemi iskolát befejezték, vagy 12-ik eletévüket betöltötték, kötelesek 15 éves koruk betöltéséig büntetés terhe alatt az ismétlő iskolába járni, ha csak be nem igazolják, hogy : a) iparos- vagv kereskedő tanoncz iskolába, b) felső vagy polgári népiskolába, c) felsőbb leányisko'ába, d) középiskolába, e) szakiskolaba járnak. A gazdasági ismétlő iskolai tankötelesek beiratása ! a mindennapi tankötelesek beiratását követő | napokban és p

tdig szeptember 8 án, 9 én ós 10-én a délelőtti órákban fog az állami elemi iskola épületében eszközöltetni. A rendes tanítás szeptember 13 án délután 2 órakor veszi kezdetét az állami elemi iskola épületében. A gabona nálunk igen olcsó. A liszt és a kenyér igen drága. Miért'? „Drágaság a zalaegerszegi piacson" czimü czikkünttre a rendőrök azt mondják, hogy feleségeik nem kofáskodnak vagyis nem vásárolnak, hogy nyerészkedjenek hanem árulnak ugyan egyetmást, de saját kertecskéikből, saját magukéból. Szívesen tudomásul adjuk ezt, a hatóság figyelmét acért még inkább felhívjuk, hogy akárki kofáskodik vigyázzanak és vigyáztassanak rá, hogy 9 óra előtt ne kofáskodj mak. Élénkül, élénkül a Domokos Ignácz Korona vendéglője. Igy a rendjen is van. A régi módi megfiistÖ3Ödött; épületet ren

f<beszedték, megmosdatták, tisztaruhát adtak rá, s a nagyvendéglő teime olyan most már, mint a megszületett tavasz, olyan, mint egy kis fris leány, mikor vasárnap a templomba megy. Igy már i sak érdemes vele társalgásba elegyedni. Látogatói napról napra szaporodnak a csinosítás után. Érdemes is. Damokos, az örökké fiatal élénk, jó kedélyí barátságos vendéglős az ő bámulatos ügyességével még jobban lefegyverezi, lekenyerezi s lekörözi az embert, mint egy szép kis leány, s mint a megtisztított vendéglői szoba. M-ig jobban leköti pedig az ő jó magyarságával, üzletkörébe vágó czikkeinek forgalomba hozatalával. Pompás kőbányai I. rendű Dreher féle sört tart, meivet igen dicséinek a vendégek. Csak tartsa is meg Domokos Koronája az ő jó tulajdonságát s mi is megdicsérjük s a közönség is megdicséri érte. Uj lutheránus pap. Porkoláb Gyula távoztával az ág. ev. hitv. egyházban megválastották Király Mátyás őrségi lielv. hitv. lelkészt a zalaegerszegi egyházhoz. Elnök vá asztó közgyűlése lesz szombaton este 8 órakor az iparos ifjak önképző egyletének az ipartestület házában. A mukkor nem volt határozat képes a gyűlés. A kath. legényegylet mulatságán a következők voltak szívek feíülfizetni: Kummer Gyula 20 kor., Kun Vilmos, Volper Pál 3—3 kor., Mentes Erzsike, Unger Antal, Heigli János, dr. Szigethy Elemér, Wapp^r Ignácz, Erdős Gézáné 2 - 2 kor., Kéner Dániel 4 kor., Tahy Razália, Gombás István, Gergácz György, Lukács Sáudor, Farkas Lajos, P. K, Németh János, Zacsek István, Szocsák Sándor, özv. Molnár Vendelné, Mentes György, Pintér György 1—1 kor., özv. Pal Józsefné 1 40 kor., Gasparits Sándor, Rozenkrancz István 60-60 fill.. Biia Károly 50 fill., Stuksza Sándor, Ruzsinszky István, Halasi István 40—40 till., Dankovics Jáno* 30 fill., Cseresznyés János 20 till. Összesen 52 kor. 90 fillér. A nemes adakozóknak őszinte köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. A magyar ipar s a bácsi rongy. Panaszt hallottunk a vá árló közönség között, hogy a Komlós-féle boltban vásárolt kefék rosszak, nem érnek egy hajító fát s egyúttal hibáztatták Papp Alajos zaiegerszegi kefést is, mert azt hitték, hogv Komlós is Papptól veszi a keféket, mint a hogy dukálna Azt hitték. Kisült azonban, hogy a Kornios bolt a bácsi s más osztrák ószeresektől szedi össze a selejtes keféket. S hogy ő is jó portékát átüljön, most már Papp kefástől is vesz, kefét. Pappnak azonban van annyi esze, ráírja a nevét a saját gyártmányára, hogy se Komlós, se a közönség ne zavarja össze az ő jó munkáját a bécsi rongyokkal. Katonavirtus. Megérkeztek a tartalékos huszárok s a Vizlendvay Mihály korcsmájában össze is vesztek a czivilekkel. Különösen egy Cseszkó József nevü 6-ik századbeli szakaszvezető akarta répamódra felaprítani az embereket, kivont karddal hadonászott. A vérengzést a közbelépett rendőrség akadályozta meg. A hivatalas eljárást azonban megindították a katonák ellen is, a czivilek ellen is. Egy jó karban levő zongora eladó. ! jgjf iado legény-szoba van a Petőfi (Kereszt) 1% utczában RSa^yas* Lajosnál, szép udvarral, alkalmas, külön bejárással. 3-3 Terjesszétek a „Magyar Paiist!" i Megyeiek, Eitner Sándor ünnepeltetése Sümegen szép ünnepélyt tartottak a napokban a derék Eitner család egyik tagjának a tiszteletére. A sümegi takarékpénztárt Eitner Sándor az ellenvélemények közepette is megalapította, mely üdvös munkássággal dolgozott a közönség javára, s ő volt 36 éven át vezérigazgatója is, ki egyéb társadalmi mozgalmakban is vezérszerepet visz. Egy bizottság most megfestette a vezérigazgató arczképát s ünnepély közt leplezték le, melyen az üdvözlő beszédet Bánfy Alajos igazgató mondotta. Esküvő. Ljváry László budapesti pénzügyi hivatalnok örökhriséget esküdött Part Gizellának Zalalövőn. A szertartást a magyarosi lutheránus templomban végezte Józan Miklós pesti unitárius esperes. A jegyzők jubileuma. A zalavármegyei jegyzők egylete elhatározta, hogy az egylet 25 éves fennállásának napját, f. év szeptember hó 28-át, a vármegye székhelyén, Zalaegerszegen díszközgyűléssel megünnepli. E tárgyban, az egyesület lelkeshangu fölhívást bocsátott ki az egyesületi tagokhoz. A Balatoni Muzeum a következő tárgyakkal szaporodott: Bernschütz Imre tanuló Nagykanizsáról 6 darab római császársági bronz érmet, két darab lapos kőbaltát, egy darab átfúrt kőbalta töredéket, két darab kova-sziiánkot é= két darab pásztor faragást; Mayer Károly nagykanizsai iparos 23 darab régi kékfestő mintát; Pollák Ede Ignácz nagykanizsai iparos 9 darab régi kékfestő mintát; Sárközi Kálmán nagykanizsai iparos egy darab régi bábos mintát; Harmadicí József nagjrécsei földmives egy tüzköves puskát; a nagykanizsai szeszfi.iomitó gyár igazgatósága a kanizsai törökvár területén talált török mellvértet és egy ágyúgolyót; özv. Horváth Jánosné vendégiősnő a kiskanizsai íakács-czéh korsóját ; Győrffy János iigyéd „Dr. Wlassics Gyula életés jellemrajza" czimü művét és 25 zalamegyei iró arczképét; dr. Hajdú Gyula „Első fecskék" czimü művét; Markovics Dávid tanár „Az értékpapír üzletről" czimü művét voltak szívesek ajándékozni. A Balatoni Muzeum Eegyesület vezetősége ez uton mond köszönetet szives ajándékozóknak. A király és a nagykanizsai iraros-segód Vágó Árpád nagykanizsai iparosaegéd bőibe le préselte ő felsége és néhai Erzsébet királyné arczképeit és elküldte a kabinetirodának, honnan a mult. napokban érkezett, a nagykanizsai tanácshoz a válasz. Ebben tudtára adják Vágónak a legkegyelmesebb elismerést a szép munkáért, egyúttal 5 darab aranyat utalványoztak ki Vágónak. Nagykanizsán nincs is most boldogabb ember Vágó Árpádnál. Faragó juhtsz. Az őseredeti magyar művészetről töboször szólottunk már. Ez érdemben jegyzi fel a Sümeg és Vidéke a következő jeles dolgot. A magyar lélek hatalmas teremtő ereje nyilatkozik meg azokban az egyszerű tanulatlan pásztor emberekben, akik egy-egy bicskával törött borotvával szinte művészies faragványokat készítenek. Sümegen is van ilyen faragó mester Kdszler Ferencz bitkásmajon juhász személyében. Állítása szerint művészetét nem kisebb embertől tanulta mint Deák Ferencztől. Gyerekkorában édes apjával sokszor elment Csabrendekről Oszterhuberéktől Pusztaszent Iá zlóra kosokért. A szeutlászlói kuna udvarán 4 hatalmas gesztenyefa állott, ezek aiá hozta Deák Ferencz szerszámút s ott áldozott nemes szenvedélyének, a faragásnak. A Ferkó el-elnézegette, miként dolgozik Deák, ez költötte fel benne az „ösztönt" s próbálkozott maga is a faragás mesterségével. Keszíer ma már 58 éves ember s nagy ügyességre vitte a faragást, csakhogy meglátszik rajta a kor szelleme. Késeket, villákat, kanalakat, sótartó', papirvágót farag, ezeket azután ehdja. Bőrből meg oSyau erszényeket készit, hogy ember fia ki nem nyitja, hacsak a huncutságát meg nem mutatják. Keszler faragványai igen kapósak. Nem tud eleget készíteni. No meg a fában, kecskerágitóban is szűkölködik. Sümegen és a vidékén számos uri házban ott vannak ügyes fatagváoyai. Több fia van, daapja mesterségét egyik sem tudja. Kérdésünkre, miért nem tanítja rá őket, azt felelte: „Nem lehet kérem, hiányzik belőlük az ösztön." Aminthogy a czivilizáczió lassankint tisztára megsemmisíti a pásztói népnek ezt a szép és üdvös foglalkozást, amelyben a magyar géniusz teremíő ereje oiy csodálatosan nyilatkozott meg.