Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-17 / 33. szám

m agyar p a 1 z s 1905. augusztus 17. Jutatom a faiskoláért. Bék.fi Elek zalakoppányi igazgató-tanítót a földhitelintézet megjutalmazta 200 koronával kitűnő faiskolájáért. A középbisztriczei Tándorkályha. A nevezetessé lett Középbisztriczén fé,század cta — nem tudjuk ugyan, hogy miféle jellegű iskola van, de hogy van, az bizonyos, még 200 tolul aüo tankötelessel, melyet több éven át Hajdú József tanitó vezetett, tanított egyes egyedül. A hzetesei máig *em kapta meg a tanitó, de most csak a kálvháról szólunk. Nem tudjuk, hogy a 200 tanuló gyerek egy teremben szorong-e, vagy kettőben, a tanítónak külön szobája van, (még csak a* kellene, hogy az ő lakószobája is a közös tanterem legyen) kályha azonban a', egé r-' iskolában csak egy volt. Ugy segítettek a dolgon, hogv felen a tanterembe szál'itották át a kálybat a gv rekek fámára s a tanitó sem fázott, mert együtt E-elesedett a gyermekekkei; nváron padig, mikoi a gyermekek hazamentek vakáczióra, no hát a -.kor átszállították a kályhát a tanitó szoba jába, hogy a káuikulában fütsön s ae fázzé'r. — Ettől e'teVintve pedig fölkérjük az alispán ur figyelmét a Magyar Paizs f. évi márczius 1(3 án megjelent 11. szamára, melyben egy hosszú czikk vau a középbisztriczei iskoláról ezen a ezimen: „ Visszaélések egy határszéli iskolánál." Ugy ke'l lenni, hogv ott valami baj van a kréta körül. Végié, valaháia ki kell fizettetni a tanítót. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetékével megbízott ügyvezető miniszter Gróbné Kovács Borbála muraszerdahelyi es Siebold Sarolta beresztóczi állami elemi iskolai tanítónőket. kölcsönösen áthelyezte. üj tejszövetkazet alakult Sándorházán és Zalaszentandi áaon. Élö halolt 22 éves fiatal ember, a lendvai adóhivatalnál volt gyakornok azelőtt a zalaegerszegi gimnáziumban tett érettséget s félévig papnövendék, Gubics József, a csatári kántor-tanitó fia, e hó 10-én sétálni volt Illés Gyulával, útközben rárohant Illésrt, fojtogatni Kezdte. A segélykiáltás-; a kimentették I lést, Gubics pedig innen Baksáig rohant sa jegyző ablakait beverte. Innen visszavittek Lendvára, hol folytonosan d'ihöng, miséz és szitkozódik. Sajnáljuk a szegény tiut, s az .i pját, aki nagy fáradsággal nevelte, taníttatta, s mikor mái partra ért volna, bezuhant a téboly öl vényébe. Vasnti menetrend. Érvényes 1905. májas 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé: reggel 5 óia 50 perez, délelőtt 9 óra 29 perez, délután 4 óra 50 perez. Csáktornya felé : reggel 4 óra 58 perez, este 5 oia 58 perez. Zalaseent.ivánra indul: reggel 6 óra 10 perez. Csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 11 ÓM 54 perez. Csatlakozás Kani/sa-Szombdthelj ftie. Délután 2 óra 33 perez. Csatlakozás Kanizsa Szoir.ba'hc-ly felé. Délután 5 óra 9 peiez. Csatlak o. ás Szombathely fele. Esti-: Sor.- 40 porc. C-atla kozás Ksnixaa felé. Zalaegerszegre érkezik Budapest- Czelldömölk felöl: reggel 8 óra 43 peicz; (leiután 5 óta 54 perez, este 9 óra 13 pere^. Csáktornya felől: reggel 9 óra 20 perez, este 8 óra 34 perczkor. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre . reggei 7 ói a 57 perez, délután 2 óra 05 perez, délután 4 óra 48 perez, este 7 óra 52 perczkor. Távoliak. A soproni kereskedelmi és iparkamara a budapesti „Keleti Kereskedelmi Akadémia" keriiletbeii hallgatói számára 600, szóval hatszáz koronás ösztöndijat alapított. Ez öszti ndijra csakis a kamazakerület (Mosony-, Sopron-, Vas- es Zalamegye és Sopron sz. kir. váios törvényhatóságok) területén illetőséggel biró ós valamel/ felsőkereskedelmi iskolát, avagy a „Keleti Kereskedelmi Akadémia" első évfolyamát kiváló sikerrel végzett hallgatók pályázhatnak. A pályázati kérvény, melynek a pályázó nevét, lak- és illetőségi helvét, családi viszony út, erkölcsi magaviseletét feltüntető okmányokkal kell felszerelve lennie s amelyhez a pályázó felsőkereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványa avagy a „Keleti Kereskedelmi Akadémia" elfő évfolyamának sikerrel való elvégzését tanusitó bizonyítvány csatolandó, legkésőb folyó 1905. évi augusztus hó 25-ikének délelőtti ÍO órájáig nyújtandók be ezen kamara elnökségénél. A kamara fenntartja magának azon jogot hogy több kiváló minősitvennyel biró pályázó jelentkezése esetén a 600 koronás ösztöndíjat a két legérdemesebb pályázó közölt ketté oszthassa. Különfélék" ~~ Árlejtések magyar iparra. A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illatn hivataloknál, esetenként pedig a m. kir. Kereskedelmi Muzeamban is megtudhatók.) A kolozsvári kir. javítóintézet igazgatóságához szept. 13-ig az 1906. «vi kenyér, hus, tej és tejföl, sertészsír, liszt, b>b, borsó, c-;ukor, s-*jt, tojás, kemény tűzifa é< kőolaj-s/ükséglet. szállítására. — A selmeczbányai m. kir. bányaigazgatósághoz szept. 18 ig ketszer finomított repezeolaj szállítására. A szerk. levele Krotly. A többi nem ! — B. M. Zalaszentgrót. Liofzantó, mi pontosan tesszük a po-ítára minden héten ugyanegy időben. Utána kellene nézni, nem történik-e valami a postán ? Tandíj nélkül, teljes ellátással, postát tanulni szándékozó leányt vagy fiút Zalaegerszegről elfogadnék cserébe; III. éves kereskedelmi iskolát tanuló fiamnak, esetleg IV. óves polg. tan. teányomnak a tartásáért. Czim a kiadóhivatalban. vagy ö Ei á 11 ó g kezelői áBiást keres jó btzonyitvána?al rendelkező, 32 éves nős kis családu ág. hitv. evang. egyén. Ki a gazdaság minden ágában; u. m. gabona és répatermelésben. álla'tenyésztésuen, hizlalasban szölökezelésben, stb. jártas. Jelenleg 8 év óta egy belterjes gazdaságot önállóan kezel. Igényei szerények. Czime megtudható a kiadóhivatalban. Állásat bármikor elfoglalhatja. i—2 Földmivelés. Allattenyósztes. ás- A kié a föld, azé az ország! rag A kecskemeti íiloxarabarát.'j Jelige : Tessék előfizetni* Szőlőszeti és Borászati Lap. Egy kecskeméti lap otrombán és maiómódon megtámad egy zalaegetszegi szőlősgazdát. A Magyar Paizsnak kötelessége tehetsége szemit védelmezni. Csúnya dolog, hogy hírlapíró tiüzttársunkról kell az alábbi csúnya dolgot felemlítenünk. De a tárgyon kivül a hirlapirásnak a tisztessége nevében is meg kell ezt tenni. Van Kcckemétin • gy „Szőlőszeti és Botászaii Lap" czimü újság. A szerkesztője egy Maurer János nevű emb r. Nem tudó n, hogy ö csinálj* t ? hipot, vigv a lap rontja e az ő nevét. De együtt vaunak. A napokban egy csúnya ezikket láttam ebben az ujsagban Kiront zalaegerszegi szőlősgazdáta, aki most pnb ilkozik egy fiiox-ra-irtó keve?ékkel. Ráront, mondom, s leteremtettézi, hogy mért nem árulja el előtte, minő alkatrészekből csinálta a keveréket, •* óva inti a gazdákat, nehogy próbálkozzanak evvil a szerrel. E_'yeb szavait nem idézem, meit ni-in akaiom bepíszkoini a Magyar Paizst. L>o ne teketóriámink: Annak a zalaegerszegi szőlősgazdának tudja már mindenki a nevét. Záborszky Józsefnek hívják, A S;őlő;zeti és Borászati Lapot nevezzük Kividen Maurer urnák s nézzük m<g a históriát. Ilire ment, hogy Ziiborszky valami filoxera pusztító keveréket talált fel. Erre megküldik neki a Szőlőszeti ós Borászati Lapot, hogy: Tessék előfizetni! — Pardon ez volt a szalagra irva : „Előfizetni kérünk!" Ez a boldogtalan ember még magyarul sem tud s a magyar ember': tudja piszkolni. Igy szoktak ezek. — — Nem tudom, mit csinált Záborszky, de sejtem, hogy nem tetszett előfizetni. Elküldött azonban egy kis hiidetést, hogy a filoxera-pusz titó port itt meg itt, a Gráner boltjában megszerezheli, aki akarja s próbát tehet akinek tetszik ; s elküídötíe a hirdetés diját is. A kecskeméti lap zsebrevágta a pénzt s kiirfa, hogy *) Azért adtam ezt a czimet, mert az illető lap nem szereti, ha a gazdák még csalj próbálkoznak is a tiloxerapusztító szerrel. vegyék a gazdák a szert; a túlsó oldalon pedig haragosan kiirta, hogy az istenért nehogy megvegyék; nem lehet az jó, meg se mondja a feltaláló, hogy miből rak a össze a keveréket. — S a gondolkozni nem tudó közönség előtt olyan gyanússá teszi a feltalálót, min' ha ez valami rossz tát tett volna a tűzte. Hát ön vtgy elemeztette a lapos kapáját. Önnek is van egy Maurer-féle lapos kapája s evvei, mint a lapos guttával környékezi a jámbor emberek zsebeit Csakhogy mi tudunk ám gondolkozni, Maurer ur! Avagy csak ijeszteni akart? De Maurer ur, haugyan ur, isieu szerelméért, mit gondol? Újságírás e ez ? Ez a Z'bor zky biztosan n^m fizetett elő az ön 'apjára, mé% a parancsoló felhívás után sem. De hat igy is, illik-e, hogy ön az egyik oldalon fehereí mond, s a másikon feketét/ E« rt hirlapirás „ungenügend" talán még Kecskeméten ig. 'Talán más üzlet után kéne ^ezni. Nehogy avval bolondítsa az embert, hogy nem tudja, mi van a hirdetési oldaioo. Lehet ilyen eset a nagy napilapoknál, hol az iió nem tudja, mit c inái hátul a kiad a hirdetmények üzletével. De az ön kecskeméti iapi t nem ilyen nagy napilap. Ugy vagvunk avval bizony mindnyája-, hogy az ü'lef; hirdető oldalokon sokszor olyan dolgok vannak. a mikkel néha nem is rokonszenvezünk, de ördög vig e! kell egy kis anyagi haszou a lapnak is, amivel íentartsa magát; u^y «eai vagyunk felelősek érte, a tartalmához nem értünk; jót nem monduuk róla; de rosszat sem mondunk. Ha pedig bántjí a lelkiismeretünket s a közjót, tessék ezt jó! megjegyezni, akkor nem engedjük be a lapba, sem a hiidetesek közé, sem a nyilttérb

3, sehova-! Akkor nem közöljük a viiágnak minden kincséérc seu. Akkor a pénzt sem veszszük el. Ez a tisztesség, Maurer ut! De önök zsebre vágták a pánzt, aztán beállói tak el'encsahosnak Ez nem cis'.tes^éges hírlap írás Miurer ur! Önök azonkívül még kiadták a jelszót a zaliegeiszegi szőlősgazdának, ho:rv: Előfizetni kérünk! A ga.dáuak nem tetszett előfizetői. Gondolom, azért nagyon haragszik ön Maurer ur! De ez nem tendes dolog Miurer ut ! Legalább is nem illik ilyenért haragudni Maurer ur ! De világosítsuk meg a kérdés- mind-ea oldalról, M urer ui, nyugadtaa, higgadtan. S nehogy elbíz :a magát, hogy az ön négy sorára én negyvennégy sornál is hosszasabbvu reflektálok. Sz'er>-:em a világos«ágot. — Azt már mondtam, hogy i:; bolonditson minket avval, hogy m is az üzleti kiadó és más az ideaiis szerkesztő. Pláne ennél a kiskecskeméí;i szőlészeti lapnál, ugy látom én, hogy nem más a fecske, s nem más a góiva. — Hanem azért én itt pírtjára állok. Legven igaza. Mas a hirdetések kiadója, s más a közügynek a közjólétnek önzeteln bátor leik.s déré* hirc<08i az ön ideális mivoitu személyében. Jussa, sőt kötelessége önnek, nemes alcruisztikus embernek, a hirdetési oldilon levő tartalom inai homlokegyenest ellenkezőt is magirní, ka arról meg van győződve. Ugy-eV Ha arró! megvan győződve, Hát m-'üvan győződve, hogy az a szer ros3z? Megvan győződve, ha rossz voím is, hogy a feltaláló hamis em

:>er? aki rá akarja szedni öntudatosan a gardákat és a közönséget? M;gvai győződve, hogy a szer legalább is nem használ ? Hát ismeri V Látta? Szőke, vagy barna ? Micsoda alkatrészekből v-tii V Öi fizikus' Chetnisus? Elemezte? Gyakorlati kísérletet tett vele szőlőben ? Látta-e legalább a feltaláló szőlőjét, ahol a kísérletezés történt ? — Semmi'- sem látott, semmit sem tud, nem is sejt semmit. Hogy mond Ítéletet?! Igy csak ielkiismere'len ember tesz. Nagy szerencsétlenség a közönségre, s a közügyre, ha a hírlapírók lelkiismeretlen emberek. A legapróbb részletekig mindent bizonyitni akarok, még pedig maga-magával az objectummal. Azt mondom, hogy lelkiismeretlenül cselekszik, mert ítél anélkül, hogy ismerné a dolgot. Nem ismeri, mert saját maga haragosan panaszol, hogy a feltaláló nem közli, micsoda alkatrészekből áll ez a védő keverék. Lehet, hogy szeretné tudni, de a feltaláló r.ena bolond, hogy közölje vele, s talán ha Maurer ur nemcsak pisztolyt, de ágyút szegezne is ki a szőlőszeti lapjára, akkor sem közölné vele, épen vele; talán majd közli mással, de nem vele. Igy gondolom én. Ne gondolja Maurer, hogy Záborszky is olyan szószaporitó, mint ón ; kutyába sem veszi 3z őn