Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-29 / 26. szám
1905 junias 29 . kaját, mint a mai, amelylyel megvagyok győződve, — akaratlanul vágta Bottfv Lajos volt polgármestert, aki magát nemcsak nem védheti, de aki — tessék elhinni — e vágásra rá sem szolgált még az esetben som, ha a polgármester árnak számítása nem szenvedne »&«« hibában. Az „Arany Bárány" átalakítási — költségeit u. i. kifeledni méltóztatott a pótlékok közül, s mivel a megboldogult Rotschildok egyike sem hagyott városunknak e czimletre semmit, tehát a hiihed tt 7<°/o ma is fölemelkedik 87%>-ra vagyis 4°/o-kal többre, mint 1900-ban volt. Kérem, — , tessék elhinni, — -.ha e silány 4°/o ról volna csak szó, első volnék, aki, mint az égen föltűnt Ü3tökösl, — üdvözölném a polgármester urnák „nem oly sötét", tehát világosságot hirdető kijelentését. -- Azonban feledni méltóztatott azt is, hogy 1900-ban az adóalapunk volt 107940 K, ma pedig 129337 K, vagyis adóalapuuk növekedett 19'8°/o-al, és ugyan akkor a községi pótlók csak 6°/o-al csökkent. Ha be nem áll az adóalapnak 19 8°/o-os ernelkedese, amely növekedést, — köztünk mondva — a Rotsjhildok feledékenysége miatt szinten mi fizettük, a pótlekunk ma nem 77%, hanem 84'4°/o lenne, és ha e 84 ,4°/o hoz az „Arany Bárány" atalakitási összeget hozzáadjuk, lesz a pótlek 94 4°/o. Sajnos! még ez sem az igazi — világosság. Az 1900. ós 1904 zárszámodások összehasonlításából kitűnik, hogy 1900 ban 24305 K készpénz és takarékpénztári betéttel volt többünk, mint 1904-ben, továbbá fogyasztási adó megtakarításunk is voit meg 1900-ban ugy 3100 K. Ezen 4 óv alatt elfogyott az összegből az 1904-1 e eső jutalók, ismételten 5 7°/o nak felel meg és igy az 1904. evi pótlékunk kitett kerek 100°/o-ot, vagyis 23%-kal többet a hirdetett 77%-nál. É3 hogy városunk háztartásának képe még világosabb legyen, nem titkolom el azt sem hogy a polgármester ur által sújtott Bottffy idejeben befolyt a kivetett pótlóknak 73% al mig 1901 ban csak 61'5%, vagyis 11'5%-ak kevesebb, és amig 1900 ban 20323 K pótlókhá:ralék volt, 1904 ben 44573 K-ra emelkedett. Ezek a számok nemcsak azt mutatják, hogy Bottfy jobb számitó volt, hanem azt is, hogy mi — ma — gazdagabbak vagyunk, jobb módban élünk, fényűzésre is költhetünk, sót a villám világítást is behozhatjuk és hzethetünk a Ganz gyárnak 7 fillér egységárt, bár Veszprém, a Ganz gyár által ajámott 6 fillér árt is sokalta. — (Ez ' talán más Ganz gyár ? Szedő). No de kérem, mondja X. Y. ur, ez mái mégis hallatlan ! — Még ily bagatell 1 fillér is zavarja az ellenzéket ? — magyar paizs Hát — kérem — bizony az 1 fillér is pénz. Hát mégln figyelembe vesszük, hogy ezen 1 fillér külömbség, — 3000 lámpánál, minden 2 órában 3000 fillérre emelkedik és igy a Veszprémieknek tett ajánlattal szemben a mi 2 óránkénti veszteségünk 10950 K-át tesz ki egy év alatt, ós annyiszor 10950 K-át, a hányszor 2 óránként világítunk villamossal. — Mondhatom, e y>csekélységi-étt is érdemes volt Hollós J. műszaki tanácsos urnák oly sokat beszólni Mivel beone vagyunk a villamosban, még valamit a — világosságról. — A föntebb kimutatott pótlék százalékot megfogja változtatni, — de csakis az 1904. év hátrányára, — annak a — vagy 4 héttel ez előtt — kiküldött bizottságnak lelkiismeretes működése, amely, ez ideig, — Isten tudja miért, — összehiva nem lett ós amelv — sajnos — a nyári fürdő idény alatt sok odavaló tagot fog majd nélkülözni. Végül még valamit meg akarok, — ha lehet, — világítani. — Azt t. i. hogy ne vegye senki e kis közleményt villamosnak, hanem csak az emlékezés ama szereny mécsének, melynek világitásá val tartozom Bottfy Lajos volt polgármester rokonomnak. — És higyje el a polgármester ur, hogyha a boldogult nyomába lép, — szómmal ne sértsem, — ha fölé nem is, de melléje helyezem. Melléje helyezem annak a Bottfy Lajosnak, aki himezés-hámozá8 ós szépítgetés nélkül tárta föl a valót és a vég'etekig menő takarékosságával, körültekintő intézkedésével ós okszerű számításával rendbe hozta váiosunk háztartását; keresztül vitte az aszfaltozást, megépitó a városházát és a posta épületet, államosította az elemi iskolát stb. es mindezen alkotással alig, épen nem szorította a város terhét. A mellé a Bottfy mellé, aki fölvilágosította a tisztek képviselő testületet arról, hogy az 1885—1893 ig terjedő időben több mint IV2 (másfél) millió koronára terjedő építkezések, befektetések, nam voltak eszközölhetők 14'8—46 2%>os pótlékkal, mikor 1884-ben. boldogult nagyközségi korunkban is 30% ot fizettünk. Addig azonban, amig a 77% oly ingatag alapon áll, én is csak azt mondom, hegy váiosunk ativagi heivzete »nem oly sötéU talán, mint volt 1885—1893-ban, de még — elég sötét, és a megvilágításhoz nagyon kívánatos a villamos. Ugyan — kérem — volc 1885—1893-ban is képviselő testület? Avagy a mai aggságoskodás szülte lölszóllalásnak egyik másik képviselő testületi tag által való lekicsinylése amaz idők tapasztalatainak leszürődés- ? Udvardy Vincze. 3 A madarak pusztitisa. Tény az hogy Európában évről-évre fogy a madaiak, főleg pedig az éneklő madarak száma; történik ez pedig feltűnő mér/ben ; igazságos ós móltáuyos tehát a pinasz, melyet e miatt általában a természet barátai emelnek. A hol egykor ezen kedves állatkák kedves énekükkel élénkké tették a vidéket, s az ártalmas rovarok miihóit pusztították: ott ma már a gyönyörű énekesek csak egyes, s mintegy bánatos hangjait hallhatjuk; s nem ritkán megesik az is, hogy helyenként a fák százezrei pusztíttatnak el a rovarok áltai. Mi ennek az oka? Az utazóktól ertekülünk arról, hogy vándormadaraink roppant nagy sokasága pusztul a déli vidékekre vezető vándotutján, nevezetesen Itáliában és Algírban, a hol vagy nagy hálókba összefogdossák, vagy pedig villanyos diótokkal megölik, azután pedig nagy városokban eladják a női kalapok feldíszítésére. Ezen otszágok madarászai sokszor talán öntudatlanul is millióktól rabolják meg vidékeinket, s mig ott azon országban a mi érdekünket védő szigorú törvények és rendszabályok be nem hozatnak: addig mi ezen baj elhárítására se itt se ott nem sokat tehetünk. A Párisban, Bécsben, Hágában es Bernben megtartott nemzetközi kongressusok fölvetették ós meghányták ugyan azt a kérdést, hogy mit kellene tenni az ártatlan madarak p isuitása ellen, hogy az akczió czélszerü s eredményes is legyen; azonban nemzetközi törvényt e tekintetben létrehozni nem voltak képesek; és pedig az emiitett omágok képviselőinek ellenzése folytán. Ennélfogva szükséges, hogy a legjobb gazdasági barátainknak, a madaiak istentelen pusztítása miatt támadt felzúdulásnak és igazságos haragnak hangja a mi vidékeinken erŐ3ebb hatalmasabb legyen; hogy igy a mi kormányunk ós az ilyen barbar madárpusztitás által szinten megkárosított országok s más országok kormányai keny^zeritve legyenek, főleg a nevezett országok lakóinak említett barbár eljárását erélyesen megakadályozni, és pedig ugy az érdekelt megkárosított országok kédvéért, mint az ottani lakóit morális reputácziójáaak érdekében is. íme, ez a főindoka annak, miért alapítanak jelenleg Közép Európa összes államaiban madárvédő egyesületeket, és pedig némely helyeken önállólag, másutt meg közösen egy név alatt a baromfi, és más gazdasági apró állatok tenyésztésére alakult egyesületekkel. Ezen egyesületek folyton törekednek hatni az illető kormányaikra ós törvényhozó testületeikre, d) Az ifjaknak 8 mindkét nembeli gyermekeknek a toinázást ugy paedogogiai (nevelési) mint difetetikai (egészségtani) szempontból szükséges uzniok. A nevelési szemponibi.1 űzött tornázatnak különös ctelja, hogy a rendszeres mozgások áltai a testnek természetszerű, egészséges fejlődését előmozdítsa, az iskolában való ülésnek káros beharását ellensúlyozza, a gyermekeket rendre, fegyelemre szoktassa, éber figyelmüket fölkeltse és őket ügyesekké tegye, szóval a testi nevelést egész általanosságában megadja. A diaetet tkai tOinázásban telöleltetik az egész tornázá8 köre s bár ez sem hagyja az előbbit figyelmen kívül, a gyakorlatoknál edzésre s erőkifejtésre fordít főbb gondot; mely gyakorlatok által az egészséges fejlődós egyik főfeltétele a helyes vér, — nedvkeringés ós az izmok feszítése folytan az egész szervezet fokozottabb működésre kényszeritetven, nagyobb étvágyat okoz ; az izmok által pedig a csontokra hat s azotat erősíti, vasíagrtja. A gyakorlatok által továbbá a tüdő sebesebb mozgásba hozatván, a mellkas tágul; de még a gvakorlatokban sok oly mozdulat is fordul elő, melynek kiviteléhez meggondolás, számítás és az akarat gyors működtetése kívántatik. Az akaratot pedig az izmokkal az agyban összpontosuló ideges közlik; ez egyrészt az idegek összetorlódott nedveinek levezetése által felvidámítja, másrészt pedig saját erejének s ügyességének látása folytán önbizalomra, bátorságra, s közvetve jeilemhatározottságra, szilárdságra vezérli az ifjút. Nagy erkölcsi hatása is van gyermekeinkre a tornázatnak. Sok éizéki gondolattól s cselekedettői, n különösen az elteijedt titkos bünntől (önfertőzéstől) mentjük meg a fiút, ha erejéhez mért gyakorlatok által kifáradva bocsátjuk haza, midőn alváshoz párnái alá búvik a fáradság bizonyára csakhamar álmát hoz reá s nem fog tiltott cselekedetet véghez vinni. A tornázás szükségességét különösen a serdülő kot' számára már évszázadokkal ezelőtt hangoztat'ák azon nagy szellemek, a kiknek, mint úttörőknek, silrgetese folytán létezik a tornázat. Maga a nagy reformátor Luther Márton irataiban többször említi, hogy mennyire fontosnak tartja az ifuság testi nevelését; egy helyen ezeket mondja: „Fölötte fontos, hogy a fiatal emberek magukat gyakoiolják a zeneben, ós testgyakorlásban, mint vívás, — küzdés, — futás, — ugrás stb. stb -ben, nehogy dobzódásba s játékba merüljenek". A francia Montaigne igy ir „Kísérletek" cz. munkájában: „Nem elég a gyermeK lekét — hanem izmait is kell — erősíteni, a lélek a fáradalmak alatt meghajol, ha a test nincs segítségére s nem támogatja , rá kell szoktatni, hogy a testgyakorlat fáradalmait ós nehézségeit megszokja. Nem egy test vagy lélek az, amit nevelni akarunk, hanem egy emer az, azóit ne csináljunk ebből kettőt". Később a hires franczia tudós Roussean »Emil« cz. könyvében ezeket mondja: ^Gyakoroljátok a növendék testét minden kitelhető módon — valóban nyomorú tévedés, ha azt gondoljuk, hogv az a szellemképrés hátrányára van. Bár majdan a növendék a bölcs eszét az athleta erejével egvesithetné magában. — A szellemi munka — mondja továbbá — a testi munkának és a testi pedig szellemi tevékenységnek szo'gál pihenőü 1. e) Hogy miért kell a leányoknak is tornázniok, igen könnyen beláthatná minden jámbor halandó, ha az úgynevezett »modern« valósággal, azonban »félszeg« nevelési rendszer hatása alatt nem állanánk. Mert hiszen egyszerű azt belátui, hogy bármennyire nagyhatásúnak zás a testi szervezetre, eiőre, egészségre — e* főleg mégis a nemzóstől és az anyától függ; már pedig a görögöknél is láttuk kimondottnak azt, hogy csak egészséges anyák szülhetnek egészséges és ép gyermekeket. A nőnek Istentől rendelt valódi hivatási anyává lenni, e hivatás pedig nagyon igényli az egészsége", épséget, sőt az erőt is. De elengedhetetlenül szükséges a lánykái, tornáztatása azért is, minthogy a mai nőnevelesnek a nőimunkák, rajz,- nyelv,- ó? zongora tanulás csaknem elválhatian kiegészítő részei lóvén, ennélfogva a leányok még több egy helyben ülésre vannak kényszerítve mint a tiu gyermekek. Ezekbő! követKezik, hogy a leányokat is — annak szigorúan szem előct tartása mellett, mit a szemérem ós iilem megtilt — tornáztatnunk kell. Csak ha az ifjak kártya helyett tornázatot, a leányok pedig a szoros elfiizés helvett szabad ós természetes mozgást s nőiességüknek megfelelő torna gyakorlatot ü<nek, várható testben és szellemben erős generatió s oszlatható el a költő aggodalma: » Terembe Isten magyart ... ha mink is elfogynánk« ! ? # * *• Azt hisszük, hogy a mennyire idő és tér engedte, sikeiük kiineritenüiiK themánkat és így azon óhajjal teszszük le lollunkat: vajha minél előbb eljönne az idő, melybe tornázásnak ugy az állam, társadalom szempontjából, mint az egyénre nézve elvitázhatlanui nagy fontossága a legszélesebb körben elismertetnék; s igy a tornázás üzése — a szónak sceieotvp értelmében —általánosittatuék !
