Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

190

5. júli

us 13

. magyar paizs 199 sem vagyonunk, sem pénz kezelésünk, sem adó képességünk kifogásolhatatlan képét nem nyújtja ; a büntető törvény bünteti azon kólcsönvevőt, a ki tévedésbe ejti kölcsönadóját és ezen felfogás százszorta szígoruabbau alkalmazandó erkölcsi testületekre, melyekunk hivatása a morál és törvény tiszteletét terjeszteni. De ha ezen pénzügyi bonyadalmaktól el is tekiateaéuk. vessünk csak egy pillantást városi közéletünk egyéb jelenségeire, uem-e sokkal foutosabb, sürgősebb, úgyszólván égetöhb szükségletek kielégítése elült állunk. Mint Damokles kardja fú™ fejünk felett azon veszedelem, higv a liouvéd kaszárnyát kellő felszerelés, kellő elhelyezés, lakás helyiségek stb. hiányában inaen elvonják, a mely veszedelem csak miutegy 5—700 ezer korona befektetés rév :n hárittiató el; a vásártér tiü ezer koronát igénye!, "valamint egy részének állapota tarthatatlan és szégyenletes, liogy gyermekeink hiányosan padlózott, alacsony, gerendás, s czélnak távolról sem megfelelő, ideiglenes helyiségekben vannak oly módon elhelyezve, hogy a tanulók egy része, a kellő helyiség hiányában csak minden második nap reszesülhet az oktatás áldásos jótéteményében. — Uj iskolák építésére 16Ö—200 ezer koroua kell. Útjaink túlnyomó része nyílt csatornás, egészségtelen — az általános csatornázás, mint a közegészség ügynek egy elsőreudű, elengedhetetlen feltétele csak ideig-óráig halasztható, erre is kell legalább 300 ezer korona, ugy hogy legalább 920 ezer—1 millió 260 ezer korona olyan kulturális követeléssel álluuk szemben, a melynek sürgős szüksége nyilvánvaló és bizonyításra nem szorul. Mi semmi oly erkölcsi és anyagi kényszerítő okokat nem fogadhatunk el, a melyek a fényűzés jellegével bíró villamossági befektetésnek olyan sürgős jelleget adaának, hogy az itt felsorolt halaszthatatlan követelmények háttérbe szoríthatók legyenek. Nem okszerű, nem helyes gazdasági felfogás, hogy a város, már is eléggé megterhelt hitelét kényszerítő okok nélkül csupáj a magán vállalkozó kényelmére 300 illetve 410 ezer koroua erejéig megterhelje és ez által azon kényszer helzetbe jusson, hogyha a közel jövőben a fennt említett szükségletekkel álland szemben, vagy egyáltalán nem, vagy — mint nyakig eladósodott város — csak kedvezőtlenebb feltételek mellett nyerhessen kölcsönt. A hitel a közvagyonnak legfontosabb része, sokszor többet ér, mint a kész pénz, és azt koczkára lenni nem szabad. Maga a junius 5 iki közgyűlés is szabálytalan, törvényteleu és igy határozatai sem lehetnek kötelezők. Közigazgatási szabályrendeletünk II. fejezete 3. §. határozottan kimondja, hogy összesen 68 képviselő képviseli a város közönségét. — Azonban jelenleg Zalaegerszegnek csak 66 képviselője van, mert Dervarics Lajos meghívót nem kapott, továbbá az altalános köztiszteletben álló Csertáu Kátoly képviselő társunk éppen a városunk vezetőségénél mutatkozó sajnálatos viszonyok következtében még 1904. október havában lemondott és ez ideig póttag be nem hivatott. Faragó Béla városi képviselő felszólamlására ugyan a város polgármestere azon választ adta, hogy ezen lemondás „egy vizsgálattal" van összefüggésben, de mi ezen kijelentést mind meggyőződésünk szerint lehetetlent és érthetetlent tudomásul nem vehetjük és megmaradunk azon álláspontunkon, hogy a képviselő-testület ez idő szerint csonka. A szóban forgó szerződés tárgyalásával egy bizottság, a villamos bizottság foglalkozott, a mely azonban, már mint. neve is mutatja, csupán a villamossággal, ennek más világítási módozataival stb. stb. szóval a dolog technikai oldalával kellett volna foglalkoznia, de ez hatáskörét igen jelentékenyen túllépte és a városi pénzügyi és jogügyi bizottság hatáskörét is magához ragadta, pedig általános jogszokás, hogy minden ügy az illető szakbizottságok, jelen esetben a pénzügyi és jogügyi bizottságok tárgyalásainak tisztító retortáján keresztül menjen, a közigazgatási szabályrendelet 52. §. 4. pontja a bekezdésének, határozott intézkedése figyelmen kívül hagyásával az ügy a városi számvevőnek sem adatott ki „véleményézés eszközlése végett", pedig nyilvánvaló, hogy itt »nagyobb változást előidéző iigyrök lévén szó, mert hisz bizonyításra sem szorul azon általánosan elismert és méltányolt közgazdasági tétel, hogy a »hitelt a vagyonnak egy eminens alkotó elemét képezi, itten pedig a városi vagyon 300, illetve 410 ezer korouányi igénybe vételérö

1 van szó. 1. alatt csatoljuk a bizottság javaslatait, 2. alatt a szállítási szerződést, 3. alatt az üzem vitelibérlet szerződést, 4. •]. alatt a szabályrendeletet. Ezen óriási adathalmaz rövid 2 órás tanácskozí: után. a mely csupán általánosságban mozgott. elfogadtatott anélkül, hogy az ily életbe vágó 20, illetve 50 évre kiható, a magán jogot is sok vonatkozásban érintő rendelkezések még csak vita tárgyát is képezhették volna. A fontidézett mellékletek sorrendjében indulva, a bizottság jelentését véve először, abban fel van sorolva, hogy hazánkban állítólag 122 vávárosban vau villamos világítás és 28 városban van építés alatt — a hol állítólag kitűnő eredményeket értek el, de a bizottság kutatásait nem terjesztette ki azon hazai városokra, hol avillamosvilágitás se n péuzüg i. sem a világit isi techmki szempontjából nem vált be, sőt határozottan káros eredményekkel járt! Utalunk ez alkalommal azon közérdekű beadványra, melyet Faragó B ;la városi képviselő még 1904 ik évben intézett a város polgármesteréhoz azon felhívással, hogy tekintettel ama lehetőségre, hogy a város a Ganz gyár által készítteti villamos berendezését, intézzen hivatalos megkeresést Varasd, Eger, Szolnok, Nagybecskerek és Versecz városokhoz — hogy mennyiben igaz azon szakkörökben ál alános hír, hogy ezen városokban éppeu a Ganz czég által szállított villamos vállalatok semmi tekintetben sem feleluek meg, hogy hasonló következményektől a mi városunk közönsége megóvassék! Ezen közérdekű beadvány tudomásunk szerint ezideig sem a bizottságban sem a képviselő testületben elintézést nem nvert. A bizottsági jelentés valóságos vívmánynak tekinti a Ganz.-féle szerződést és határozottan károsnak mondia az ugvnevezett »Kjncessióadástff, pedig ezeu szóban forgó szerződés sem egyéb, mint egy ügyesen burkolt és a városra határozottan káros faja a koncessiónak, mert jelen esetben nem a vállalkozó, hane n a város a koncessiot adó, adja a szükséges nagy tökét saját hitelének igénybe vétele és csökkenése mellett, és az által, hogy ez üzletet ó adja bérbe, elesik a községi pótlék jut léktől,ami egy 300—410 ezer koronás befektetést igénylő üzletnél legkevesebb 2000 korouára tehető. A szállítási szerződés leglényegesebb hibája, legsérelmesebb része azon imézkedés. hogy az egység árak sem alku, sem más oldatról beszerzett árakkal való összehasonlítás táryyát nem képezték, és igy csupán a Ganz gyár kényekedvének voltak kitéve és mert a Ginz gyár haszonhajtnsra alakult tisztán kereskedelmi válla lat, a melynek sem kultur missiói hivatása, sem kötelezettségei nincsenek, világos, hogy az egység irak megállapításánál — a verseny kizárásának tudatában — nem a mi városunk, hanem a saját részvényeseinek érdekét tartja szeme előtt. A bizottságnak módjában sem állott városunk részére előnyös egység árakat megállapitatni, mert ezek felöl a nagykanizsai villamvilágitást méreg drágán és sok fogyatékossággal felállított Franz Lajos magán mérnökön kivül senkitől és sehol tájákoztatást nein is szerzett, pedig mi sem bizonyítja jobban azt, hogy a Ganz gyár árai egyezkedés tárgyát képezhetik, mint azon körülmény, hogy a közvilágításért kezdetben évi 11 ezer koronát igényelt, később azonban évi 6 ezer koronával megelégedett. A közgyűlést megelőzőleg a Ganz gyár saját költségén, Budapesten kinyomatta és a város közegei által megküldette minden képviselőnek a terjedelmes szállítási szerződést, az üzem víteli szerződést és a szabályrendeletet, de ezen óriási adathalmaz ugylátszik czélzatosan csak az egység árak hiányzásának palástolására készült, mert ezekről a képviselő testület egy szóval sem tud többet, mint a mit a szállítási szerződés 2. §. általánosságban a költségvetésről szól. A részletek, az egység árak a 300 illetve 410 ezer korona alkotó elemei előttünk teljesen ismeretlenek. A Ganz gyár képviselője a közgyűlésen kijelentette, hogy az egység árakat nem közölheti, azok titkot kepeznek, a mely felfogás azonban legalább a szerződő felek között meg nem állhat. Zalaegerszeg város közönsége képviselőinek tudniok kell, miért mit fizetnek, hogy a követelés magassága felett, Ítélhessenek. Hogy az egység árak titkolódzás tárgyit nem képezhetik, azt maga a szállítási szerződés U.S. is bizonyítja, mely szerint a réz ára a londoni »Mining yournál« léhát nyilvános je gyzés alapjáu állapittatik meg. Már pedig a mi jő és helyes a befektetési összeg egv része a réz árára nézve, annak jónak és helyesnek kel! lenni az egyéb építési és felszerelési anyagokra nézve i;, Hollós József miiszaki tanácsos által beterjesztett szakvélemény sem kelthet teljes megnyugvást mert csak e szavakban konklu Iái „elóa méltányos", a mely óvatos kijelentés mintegy provokálja azon biztos feltevést, hogy kellő körültekintés és alkudozás mellett, városunkra sokkal méltányosabb, előnyösebb feltételek lehettek volna elérhetők. Kárhoztatjuk, hogy a szakértő előadása túlhaladta hivatásos keretét és valóságos propaganda volt a Ganz czég mellett. A szabad verseay az egyedüli utja a lehető legelőnyösebb feltételek elérésének és ettől, a sarkalatos elvtől csak akkor szabad és lehet eltérni, ha a kérdéses munkálatok elvégzésére csak egyetlengr/y megbízható czég található-, ezen körülmény azonban itt nem forog fenn, mert hisz köztulomásm, hogy legalább is 3—4 hazai mérvadó czég van, a mely a nyi.vínos pályazaton komolyan résztvehet. A törvény értelmében egy önkormányzati testület ülésein csakis az erre jogosított képviselők vehetnek részt, ezek bírnak szavazati és vitatkozási joggal de a köztisztességröl alkotott fogalmaink is kizárják, hogy az, aki egy ügyben közvetlen érdekelt, a határozathozó ülésen, a hol nézet-nézet ellen áll, felhatalmazás és felszólítás nélkül szót nyerjen és szót emeljen. Dr. Rypka Ferencz a Ganz gyár képviselője a képviselő testületi ülésen törvénytelenül és jogtalanul vitatkozásba bocsátkozott és ezen ténykedése által a közgyűlés törvényes és természetszerű alap feltételeit lerontotta. Másrészt Hollós József műszaki tanácsos és a Ganz gyár megbízottja vitatkozásai, melyek főleg a Ganz gyár dicsőítésében csúcsosodtak, megingattak több, az ügy technikai részében tájékozatlan képviselőt, és lefoglalva a tárgyalásra szánt rövid idő jelentékeny részét, módot sem nyerhettünk, hogy e'.en ingadozókat a financiális rész kártékony oldalával kellőleg és kimeritóleg megismertessük. Az üzemviteli szerződés 9., illetve 19. §-ában foglalt tiszta nyereség részesedésnek absolute s ímmi tényleges reális érték sem tulajdoaithaió, mert a Ganz gyár az esetleg fennmaradó haszonból első sorban 3000 koronát központi vezetés és utazás czimén levon, miáltal a város haszon részesedése teljes illuzóriussá válik, mert. ha a vállalat Zalaegerszegen létezik, itt vezeti köuy.eit, akkor kozponti, budapesti vezetésre szüksége nincsen, és ezen évi 3000 korona nem egyéb, mint a Ganz gyár 20 évig tartó illetéktelen haszon biz 'ositása. Rendkívül hátrányos a 7. §. azon intézkedése, hogy a város a közvilágításért az 5 ik év után 6000 korona helyett 8000 koronát fizet, tehát azon időtől kezdve 2000 koronával évente többet mikor a 9. §. értelmében az állítólagos és feltételezett haszonrészesedés joga beáll. De a mig a haszonrészesedés feltételes és kérdéses, az évi 2000 korona feltétlen és mi sem volna jogosabb és méllántiosabb, mint a hogy a város több fizetési kötelezettsége is csak akkor állana be, és csak addig tartana a mikor és a meddig a tényleges haszon tart és 20u0 koronával a város csak akkor fizethetne többet, ha a haszonrészesedés ezt eléri. A II. §. értelmében Zalaegerszeg város köteles, a mennyiben a 4. §. ban feltüntetett lámpa számon felül való emelkedést kívánná a 11. §.-ban meghatározott egység árakat fizetni, nem különben köteles a 14* §. értelmében, a mennyiben a mű bővítés szükséges, 110 ezer korona ujabb befektetést eszközölni. Ezen, ugy a 4. §-ban feltüntetett lámpa számoknak évek multán feltétlen szükséges szaporítása, valamint a bővítés folytán szükségessé válandó 110 ezer korona fölhasználására vonatkozó egységárak azonban már most meg vannak állapítva és a városra nézve kőtelezők. Mivel e szükséglet beállhat 5, 10, 15, vagy 19 év multáu, oly időben, midőn az ipari termelés tökéletessége, a világítási technika előre haladottsága révén az egység árak leszállhatnak