Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-22 / 25. szám

8 felére, a szerződés ezen intézkedése a város kő zönségének megmérhetetlen, évtizedekre kiható ká'-oscdását jelenti. Ilyeu koczkázat ilyen nagy horderejű eshetóaegek elvállalását semmikép sem lehet indokolni. Az egész bérleti szerződés nélkülözi a gondos, számító és körültekintő pénzügyi szempontokat, nem méltányos, nem a kölcsönös érdekeket őrzi meg, hanem kizárólag a Ganz gyárét. A Ganz gyár fizeti ugyan bérlet czimén a 300, illetve 4Í0 ezer korona befektetési összeg annuitását 20 éven át, azonbau a 30 hátra lévő éven át, a város vállaira nehezedik a törlesztési kötelezettség teljesítése és kérdés, hogy 20, 25, 40 vagy 50 év alatt mily óriási forradalom tór het ki a világítási tudomány terén és nem leend e még az 50 éves törlesztési idó eltelte előtt, teljesen elavult lomtár azon objektum, a melyért a város közönsége 410 ezer koronát fizetett. Ez eshetőségre tehát praeoccupalo intézkedést a szerződés nem tartalmaz. De ha ezen korszakot alkotó jelenségek be sem is következnének, akkor is minden gondosság nélkülözésével van contemplálva a bérleti szerződés mert általánosságban elfogadott, és az ipari élet minden megnyilatkozásában nélkülözhetetlen azon elv, hogy gyári épületekből és gépekből évente bizonyos, legalább 3—4°/o érték csökkenés leirassék, illetőleg tartalékba helyeztessék az által, a ki az üzeui hasznát élvezi, a jelen ecetben a Ganz társaság által, mert hisz, ha a város az ü/.emvi teli szerződés 1. §.-ban említett 20 év leteltével, vagy a 25. §-bau megállapított 10, illetve 20 ezer | korina fizetése ellenében előbb átvennie a villamos müvet, minden tartalék alap. felújítási és pótlási tartaíék nélkül volua kénytelen az értékében a természetes kopás által jelentékenyen redukált gépezeteket, és avult épületet átvenni, ugy, hogy egy-egy drága gép dinamó stb. hasznavehetet'enné válása olyan ujabb kiadásokba sodorná a várost, a melyre a szükséges tartalékalap nincsen meg. Hogy e'.en szerződés csakis Ganz gyárnak válik előnyére, igazolja a 25 §. A város adja ugyanis a szükséges tökét, 5 év múlva akár lesz részedós akár nem, emeli 2000 koronával a hozzájárulást. 20 múlva tartalékalap hiányában kap a város egy erősen megrongált berendezést. Ezzel szemben a Ganz gyár kap évente 30X) koronát központi felügyelet czimén, és a 25. szerint tartozik a város fizetni a 19. szenut összeállított üzem mérleg szerint k'mu.atott és 'a 19 §. szerint még nem törlesztett összes veszteségeket 5°/o kamittil és ha a bérlet' szerződés a Ganz gyárral 20 óv eltelte előtt felbon- ' tatnék és — tetejébe — tíz év múlva 20 — magyar paiz

s s 15 múlva 10 ezer koronát. Községi pótlékot pedig a Ganz. gyár nem fizet. — A Ganz gyár ral szemben hol és míképen van itt megóva a város érdeke? Sehol! De, hogy mily kizárólagossággal tartatatott csakis a Ganz gyár érdeke a város rovására szem előtt, a mikor a szerződést a gyár a városi szak-közegek nélkül maga készítette, s mint kész elaboratumot octrojálta a városra, kitűnik abból, hogy a gyár egy fikarcnyi biztosítékot sem nyújt, arra nézve, ho?y ő az annuitásokat pontosan fizetni fogja, s a 20 évi bérlet időtartama alatt fizetni tudja. Pedig szabad e a városnak minden biztosíték nélkül a saját rizikójára vagyoni felelősséget 300—410,000 korona erejéig vállalni a Ganz gyárért, a mikor emitt a követelés zálog, vagy akár egyszerű kezesség által megerősítve nincs?! 11a egy Jlotschild vállalna a város helyett 300—410 ezer koronás kölcsön annuitásért felelősséget, akkor is garanciát kellene követelni a város részére. És lehet e jóliiszemiinek, reális alapon nyugvónak mondani az olyan szerződést, a mely egy 300-410,000 koronát igényelt vállalatnak és az ebből folyó ezer águ komplikált kötelezettségeknek a biztosítására 50)0 mondd ötezer korona cautiót tartozik esik a gyár a város részére letenni. Mi kijelentjük, hogy elhárítunk magunkról minden vagyoni felelősséget, mely a városra hárulhat, ha e káros szerződés jogérvényre emel kedbetnék, az általunk felliozottak daczára. Végül nem bírjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire töryéuytelen alapon jött létre a képviselő testületnek az a határozata, a melynél fogva elhatároztatott, hogy a város 310.000 korona kolcsöut vesz fel a vállalat czéljaira. Törvénytelenül jött létre ez a határozat elő ször azért, mert a tárgysorozatra csak 300,000 korona kölcsön felvétele volt kitűzve. Másodszor pedig törvénytelenül jóit léire a határozat azért, mert a képviselő testületi tagoknak túlnyomó részo, időközben a közgyűlésről eltávozván, mindössze 10—12 képviselő testületi tag volt jelen, a kik a kölcsön felvételét megszavazták. A törvény világos rendelkezése sértetett meg tehát, a midőn a város ekkora terhet magára vállalt az Összes képviselők általános többségének a szavazata nélkül és a nélkül, hogy a torvényben megkívánt a közgyűlést megelőzőleg legalább 30 nappal előbb a meghívókat az összes képviselőknek kézbesítette volna. A félülvezetéket a városok mindenütt mellőzik, mert ez a várost elcsúfítja. A póznák rövid idő alatt korhadásnak induln ik, a mire nézve ismét nincsen a szerződésben intézkedés, hogy ki tartozik azokat pótolni. 1905. junius 22. Szóval nem igaz, hogy a városnak a köz.világitása nem togna tóbbe kerülni, mint a mennyibe eddig került, sót ellenkezőleg már ma megállapítható, hogy maga a közvilágítás, két — sőt három annyiba fog kerülni, mint a mennyibe eddig került, s a közvilágítás mégis elégtelen lenne. Eddig a város fizete't a közvilágításért 5300 s néhány koronát. A kérdésben torgó szerződés szerint pedig fizet a város 6000 koronát; öt év múlva 8005 koronát; fizeti a kölcsön contrahálásával járó tetemes költségeket; viseli a város a felépítendő telep avulási hátrányait és kö'tségeit.-, elengedi a 410,000 korona beraházási tőkét igénylő vállalat folytán a gyár részére előálaudó, a magánfogyasztókkal együtt sok sok ezer koronára rugó jövedelem után a több ezer kiróna községi adókat, és kénytelen lesz a város az aszfalttörések folytán elóállandó költségeket külön viselni; kénytelen lessz továbbá a város maga is egy állandó műszaki közeget alkalmazni, mert el sem képzelhető, hogy a város érdekeit máskép, miut egy állandó műszaki közeg nélkül ellenőriztetni fogja tudni, ugy a technikai rész, valamint a vállalat pénzügyi részének a szempontjából. (L. Üzemviteli bérszerzödés 10 §. utolso előtti bekezdését) Egyéb részletkérdésekre ezúttal nem terjeszkedünk ki, habár még — a városra nézve — igen sok sérelmes része van a szerződéznek. A többi kozt ilyenek az üzemviteli bérszerzödés 9. §. utolsó bekezdése, a 10. §. legnagyobb része, a 14. §. első és hatodik bekezdése, a 18 §. utolsó bekezdése, a 19. §. harmadik és negyedik bekezdése stb. Kérésünk megújítása mellett vagyunk. Zalaegerszeg, 1905. évi junius hó 14 én. Tisztelettel: Faragó Béla sk. v. képviselő, Dr. Kele Antal sk. v. képviselő, Udvardy Vincze sk. v. képviselő, Dr. Grünwald Samu sk. v. képviselő, Vörös Gyula sk. v. képviselő, Kaszás Kálmán sk. v. képviselő, Preszler Gyula sk. v. képviselő, Keszli Ferencz sk. v. képviselő, Baly Béla sk. v. képviselő, Kováts László sk. v. képviselő, Puer István sk. v. képviselő, Köhler Kde sk. v. képviselő, Horváth Ferencz sk. v képviselő, Heincz János sk. v. képviselő, LöWínstein Jakab sk. v. képviselő, Kunnner Gyula sk. v. képviselő, Soroncz József sk. v. képviselő, Boseukrantz József sk. v. képviselő, Tivolt János sk. v. képviselő, Goldfrnger Jáuos sk. v. képviselő. Felelős szerkesztő: Z. Horváth LijOS Lapkiadótulajdonos az Alapító. Nyomatott Tahy R. l'téda könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Cséplésre jó gépészt keres Heincz János Zalaegerszeg. 302. szám. 1905. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX t.-cz. 102. §-a érlelmeben ezennel ko/.hirre teszi, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróság VI. 31 számú végzése által a Zalavármegyei takaiékpénztár végrehajtató javara Dr Gombás Aladái és neje Zalaegerszegi lakósok ellen 207 K. 136 K. 231 K, 115 K. 177 K. 134 K. tőkék s ezeknek külömböző időktől járó 6o/o kamatja, ugv járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le foglalt 1324 kor. fül. becsült bútorok, hoidok borokból álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltevén, — ennek a helyszínén,vagyis Zalaegerszegen leendő eszközlésére 1905 ik év junius hó 26-ik napjának delelő t 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. AZ elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszegen, 1C05. évi máju3 hó 25. napján. Nemes Sándor kir. bírósági végrehajtó. vas. Az alsó Bagód és Vidéke keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezet 1905. évi junius hó 29-én d. u. 3'/2 órakor Alsó Bagódban az iskola teremben tartja ii Ol melyre a tagok az alapszabályok 7. §. értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Mult évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság újra választása az alapszabályok IX. §-a értelmében. 6. A felügyelő bizottság újra választása az alapszabályok XII. §. értelmében. 7. Netáni indítványok. A felügyelő bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüggesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Alsó Bagodon, 1905. junius hó 19-én. Az igazgatóság.