Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-08 / 23. szám

1905 jnnius 8. MAGYAR PAIZS sem a Ganzgyárban, de ilyen kérdésben jogilag Lonbrosoban sem iizabad hinnie. Tudni kell, hogy 1. itt 300 ezer koronáról van szó. Ganz semmi pótadót nem fiz^t; ez csökkenti a váios jövedelmét. 2. még 3000 koronát biztosit magának Ganz évenként egy munkása számára. Lakjék az itt, ós ne utazgasson. 4. A haszonrészesedéskor, mikor valamit nyernénk, akkor már 2000 koronával többet fizetünk. Igenis luxusnak mondja a műszaki taná«csossal .'zemben, kivált itt nálunk. Továbbá: Minden vállalkozás jó, ha egészséges vertenyen alapul. Mi csak azt, mond-uk a tanácsnak, hogy tárgyaljon, nem azt hogy kösse is meg a szerződest. Tudnunk kell micsoda feltételekkel válthatja meg magának a város. Az egység árakba nem nézhetett bele, mert sem a jogi, sem a pénzügyi bizottságba nem jött ez az ügy. — Nem szavazza meg, Dr. Hajós Ignáct ielvilágositást kér az egységárakra nézve, a részletekre nézve volt-e alku vagy nem ? A polgármester azt feleli, hogy a bizottságon kivül 8 a műszaki tanácson kivül helyeselte még Franz Lajos is, a kanizsai gyáros. fara^őközbeszólólagmégsüigetiaz.egységárakat. Az elnöklő polgármester elrendeli a szavazást. -30 tag elfogadja, 15 nem. Szavazás után a nemmel szavazók gyűlés bezárta előtt kivonulnak a teremből. A szerződést iehát elfogadták, mely tiz évre feltétlenül, 20-ra pedig feltételesen köti a várost -és a Ganz gyárat. A határozatot megfelebbezik. — L. A magyar ipar dicsérete. Morandini Tamás helybeli derék építőmester polgártársunkat az országos iparegyesület kitüntette ezüst éremmel és oklevéllel. A kitüntető okmányt és érmet vasárnap délelőtt adta át Morandiniuek az ipartestület helyiségében Kovács László elnök a külön e czélra összehívott díszközgyűlés szine előtt. Hogy Morandini képzett, szorgalmas építőmester, bizonyítja ezt csak Zalaegerszegen is az a sok ház sor, melyek mind az ő iparművészeti készségéből Keletkeztek. Az ő munkálkodásával kétségtelenül jó mértékben tej lődik a magyarországi ipar s a szemelyi érdemet emeli ná a az a körülmény, hogy mindössze nem régen lett magyar honos s azóta egész lelkével magyar lett. Ezt a kürülményt emeli ki Klosovszky Ernő iparegyesületi titkár is, ki az átadó ünnepélyen a következő méltató beszédet intézte a kitüntetett épitőhöz. Mélyen tisztelt diszgyülés! Összeültünk ünnepelni. Ünnepelni tagtársunkat, barátunkat, egy olyan férfiút, akit neiues munkájában eltöltött évei ut n az elismeresnek egyik legmegbisztelőbb brzonyiteka ért, az országos iparegye^ü^t jutalma: ezüst érem. Ne nézze senki e falak kö ott közönnyel, vagy kiciinylésael e kitüntetést. Olyan helyről ertkezett e kitüntetés, ahol biiáló sztmmel tekintik ezrek munkálkodását, ahol a legkiválóbb férfiak küzdenek az anyagi jólét megtett intéséért, kiknek szinte főczéluk megismerni, világos áttekintést szerezni mind olyan törekvésekről, amelyek eiősegiük az ipari fejlődést, amik kijelölik az utat, amelyen haiadui kel), amelyek egy országot nagygyá és hatalmassá tudnak tenni, 3 nem kérdezhetjük- - magunktól, hogy nem volna-e hiba és könnyelműség megfeledkezni azoktól a férfiakról, akik (áradoznak, akiknek munkássága jóletet teiemt szerényebb hajlékokban is s ügy buzgó munkásai az anyagi felvirágozásnak. előkészítői a modern Mmgyarországnak. A legnagyobb örömmel és hálával fogadjuk az országos iparegyesület eme rendelkezését, hogy '•kiintette Morandini Tamást, városunk derék polgárát. Üdvözöl az ipartestület! Volt már ilyen ünnep e teremben s büszkén mondhatjuk, hogy sokszor és sokat szóltunk már az ipartestület kitüntetettjeihez, de érezzük, hogy most talán npgyobb ünnepet ülünk. Nagy elismeréssel kell szólni azokról, kik munkásságokkal érdeuet szereznek ama földnek, amelynek levegőjét elősször szivták magukba, de a^i hiszem az, aki mint meglett férfi megtanulja 8 tudja szeretni azt a földet, amely őt nem ringatta, aki hazánk kulturális viszonyait megismeri s látja, hogy annak emelésére mily sok fáradhatatlan kezekre van szüksége a hazának 8 aki ezt szivbol érzi, magyarrá lesz, az ilyen férfiú előtt mindnyájunknak meg kell hajolni. Az eredmény hirdeti az érdemeket ós ez eredmények mellett kell-e mój a munkást magasztalni Ezeket az eredményeket mindnyájan ismerjük, nézzünk csak végig városunkon — azonkívül a szomszédos vármegyékben — stb, nagyszabású épületei bizonyítják szakképzettségét. Társadalmi érvényesülése pedig mindnyájunkat csak örömmel tölthet el. A munkás mozgalom, a kenyér küzdelem, amely alapjában a kisipm feoyegeti, nálunk örömmel mondhatjuk biztos talajra nem talált, a tavalyi mozgalom megtörőjéűl, a munkások kérelmeinek nagyobbrészben való kielégítésével, szintén őt említhetjük. Előljár a kitűntetett a magyar ipar pártolása terén is. Az olyan férfiak méltók aira, hogy megörökítessenek érdemeik, kik Magyaiország ipari és kereskedelmi ügyet nemcsak szóban, hanem tet'be n is szolgálják ; — a honi ipar pártolásnak sehol a világon nincs oly nagy jelentősége mint nálunk Magyarországon csak ez védhet meg bennünket az olcsóbb s talán feljettebb külföldi productomok mellett. A hazai ipart pártolni legszentebb kötelessége a magyar társadalomnak, minden hazafinak, A legsürgőssebb tenni való az iparfejlesztési akcziónál, hogy átéreztessük a társadalom minden rétegével a magyar ipar pártolásának hasznát. Mily ellentét az, hogy a magvar iparos nem támogatja a magyar ipart,- küzd,- — hogy a jövőben boldoguljon és nem rakja le az igazi alapot. Nem illeti-e meg tehát a legnagyobb becsülés azokat a férfiakat, akik ezt tudják és a gyakoilati életben is keresztül viszik, s amit legjobban lehet becsülni bennök, az a példaadás melyiyel előljárnak s amelyet őszintén méltányolnunk kel

1, — mert a példa vonz. Az ilyen érdemeket igazán csak a jövő nemzedék tudja méltányolni, és tud hálájával és elismerésével adózni. — Az élet munkái a szólít, menni kell dolgozni, fáradni. — Lehet-e jólesőbb és megnyugtatóbb érzés, rniut látni azt, hogy a munka felmagasztal ? Nincs még vége a küzdelemnek, tovább fog folytatódni 8 a megpróbáltatások nehéz perczeiben, idézd fel ezeket a pillanatokat emlékezetedben, amely rövidke idő megengedte, hogy meggyőződhessél az ipartestületnek tiszteletéről társaidnak igaz baráti szeretetéről, ragaszkodásáról és elismeréséről, a melyei téged itt körülveszünk. — Isten eltessen a haza javára, városunk emelébére, családod boldogitásera. Isten megáldjon! Szentencziák egy iparosnak készülő ifjú számára, ami jó a kereskedőnek ís. (iEgy amerikai disznó királynak fiához intézett leveleiből.) folyt.. — Kivonatolva ismerteti: KI—y—ő. — VII. Legyeskedés. Augusztus 14-án ezeket irja a fiának a sertéskirály : — Tegnap beáliit hozzám a Donelly élelmiszerüzlet Milajdonosa és elmondja, hogy a Graham czég borítékában a következő levelet kapta : „Edes galambom, holnap este jer velem a színházba. Jól fogunk mu)a

rni . . " — Nagyon köszönöm a szive", meghívást, igy szól Jim, de nem éltem, mi köze ennek a becsei levelnek a mí tegnapi levelünkhöz, amolyben panaszkodtuuk, hogy egy hU3s-zállitmányból 10 mázsa sonka hiányzott. Azonnal elhivattam Milligant és elhalmoztam sjemrehányásokkal. Ö türelmessen végighallgatott, azután igy szólt: — Azt a butaságot az úrfi követte el. — Nos és megmosta a tejét? — Megmondtam neki, hogv a Donelly czégnek j furcsa fogalma lesz a Graham-czégről. — Hát a Lily mit szóljon ahhoz, ha egy levelet kap, amelyben a Graham-czég tiltakozik a tiz mázsa sonka letagndása ellen. És a seitéskirálv igy folytatja: — Nincs az ellen kifogásom, ha fiatal hölgyeknek leveleket irsz. De ezt ird meg reggel 8 óra előtt vagy este 6 óra után. Az irodai órák alatt az időd a czégé Ha ebből az időből fél órát másra fordítasz, az lopás. Az üzlet clyan, mint olaj, nem keveredik össze semmi mással. — Különben pedig jegyezd meg magadnak, hogy némelyik asszonynak olyan a szive, mint a varázsvessző, csak akkor kopog, ha aranyat érez a közelben. VIII. í egyelem. Pierrepont úrfi bepanaszolja az apjánál Milligant Íek^ megmosta a fejet. A sertéskirály igy "feleí — A czéget. eseppet sem érdekli, hogy te meg vagy-e elégedve a feljebbvalókkal, hanem csak az erdekli, hogy a feljebbvaló meg van-e elegedve veled? Milligan mogorva ember, aki hat napon át bikacsokkel ösztökéli az embereit, a vasárnapi prédikáció alatt pedig azon töri a fejét, hogyan vasalhatna ki az embereinek fizetésemelést. Tehát szót kell neki fogadni, mert az üzletben a fegyelem a fő. Ezt pedig első sorban neked kell respektálni, hogy jó példát adj a többi alkalmazottnak. IX. Emberismeret és -nodor. Azután tanácsokat ad a fiának az emberismeretről. — Amikor a mészáros mind-:nt megtanult, amit, a négylabuakról tudnia kell, akkor az üzleti tudománya nyolczadrészét birja. A többi hétnyolczadrész a kótlábuakra vonatkozik. — Mikor első üzleti utadra indultál, fene kihívó szemekkel néztél magad elé. Tartok tőle. hogy az első vevőnek, aki vásárolni találja hurkáimat és esetleg kifogásokat tesz, azt fogod mondani, hogy pingáltasson magának szebbet ís, jobbat i«. Az ilyen élez szépen hangzik, de árt az üzletnek. A czégnek nem élez hanem megrend-lés kell. — Legtöbbször az nevet a markába, aki nem nevet, amikor a vevővel van doiga. Más ember is tud ólczezni. És nagyon szánalmasan nézünk ki, amikor nevetnünk muszáj olyan élez, felett, amely a mi rovásunkra sül el. — A jó eladó tiz részből áll, egy tizedrész a beszéd ós kilencztized rész az ész. A kilenc/tizedrésznyi és/i majd megsúgja, hogy mikor lépjen akczióba a beszéd. Nagyon kevés embertől fogsz megrendeléseket kicsikarni, ha az üzleti órák alatt adomákat mesélsz neki, A legszebb éleznél jobban érdekli a vevőt egy nyolezad czent kíílön rabat. A magyar iró hivatása — Tekintve a fiatal Kisfaludy Sándor levelét. — — A Sümeg és Vidékéből vettük ki. — Kölcsey mondta a Parainesisben, hogy sokan vannak, kik büszkén emlegetik magyar voltukat ... s véied-e, hogy ezek mind jó hazafiak i Ne hidd. Sok kívántatik, mig a haza fogalmának s a ne mzeti fajszeretet fogalmának tiszta birtokába jut botunk. Henczegni ós lármázni nem elég. Tenni is kel'. De ezt még meg kell előzni az önismeietnek. Nem a személyi önismeróst értem, hanem inkább a nemzeti önismerést. Gyermekkoromban, mig a falum határán tul ' nem jártam, azt hittem, mint Horváth István, hogy a világon minden magyar. Amint siheder lettem, tanultam, hogy vau Fracc-riaország is s vannak a világon angolok is. De azt még mindig ugy tartottam, hogy Magyarországon magyarok laknak. Hanem 28 éves koromban már csak tlég nagy ember voltam, a geográfiát is ismertem apróbb reszletekig, nagyon naiv nem lehettem s mégis mikor egy nagyobb 'urista útról hazajövet Fiume—Pecs irányában elértem a\ határt, még sokáig kellett jönöm, s ezt csudálkozással és busongással jegyeztem be az útleírásomban is-, hogy sokat kellett még utaznom Magyarország határán belül, amíg Magyaroszágot elértem. Ilyenformán járt. a mi emberünk is. Kisfaludy Sándor, mikor 20 éves korában beállt katonának s Erdélybe utazott. A Királyhágóra érve messze teriileteken nem talál Magyarországon magyart s szive elfacsarodik és erős szent fogadást tesz, hogy a magyar szellem erősítésére fog dolgozni. Ezt a pilíanatnvi hangulatát irja le Skublies Imréhez küldött levelében. Az, egyszerű levélnek fönséges tartalma van. Közlök itt abból egy részt i „Nyires nevü faluban kelle meghálnom, s mi'nt kelle elszomorodnom ! Erdélynek, hol magyarokat véltem látni, mindjárt első helyiségben egy lelket sem találtam, ki magyarul értett volria. Bűmban nem is tudtam aludni. Általában végig utazván most Magyarhont s összehasonlításom után több tótot, oláhot, németet találtam, mint tiszta magyart s ugyanezt találván Erdélyben is, eljajdultam: vége„