Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-08 / 23. szám

f 2 fény előtt borulnak le, mint hajdanta a legkezdetlegesebb emberek az aranyborjú előtt. És ez a tulajdonság nemcsak Zalaegerszegen, nemcsak Dunántúl, hanem Brassóig, 8 a Fekete tengerig egy áradat. Hát legyen világosság, még pedig villanyvilágosság, mert ez olyan szép! Nézzük meg, milyen szép ez Zalaegerszegen. Nem különös-e, hogy azok, akik most holnapra oly an erősen sürgetik ebben a szegény városban azt a fényes világítást, ugyanazok az emberek nem tudták érvényesíteni tegnap az egyszerű petróleum lámpást. Házilag kezelték-e, vagy bérbe vala kiadva, mindegy. Egyik égett, a másik nem; egyik utczában világolt, a másikban nem is volt meggyújtva; egyik 11 órakor aludt ki, a másik 2 órakor. Fordítsuk meg a tételt. A ki ilyen egyszerű dolgot nem tud eladministrálni, nincs érzéke és igénye ennek az egyszerű dolognak a rendbentartásához: lehet-e jogosan igénye a fényesebbre s érzéke a komplikáltabbnak a rendbentartására? Másodszor — csak az izlés szempontjából mondom, — mintha idegen ember volnéks betekintenék például a városba, nem tudva azt, hogy ki szavazott, s ki nem szavazott, látnám a villany világítást, az embereket nem is ismerném, végig menve a Csácsi-ntczán s a Körniendi-utczán; — Szent Isten! hát a zalaegerszegiek, akik ezekben a házakban iaknak, villannyal világítanak! mondanám csudálkozva; a házaknak egyik oldala kidűlve, a másik bedűlve, hámlik le a vakolat, az idő, ez a vén sas, csunyául megrugdosta, a tetején kicsiradzik a gabona; sárga, zöld, fejér, kékszinü, egyszerre; kiverte a penész, csurog róla a viz; agyag, mész, vakolat, festék, tapasz, moha, salétrom, gomba szí vánány-szint játszik s szigeteket mutat, mint mappán az aegei tenger; ötven esztendőben egyszer van megmeszelve. Hiszen itt nem szeretik a tisztaságot. Hat a fényességet annyira szeretik, hogy 400 ezer koronás villanyvilágítás kell?! Harmadszor — az elemi iskolák elhagyatottságát a gyűlésen is említették kirívó ellentétül. Én nem gazdaságilag nézem, csupán az izlés szempontjából emlitem ezt is. Nincs egyetlen r ndes iskola a városban, mely kiállaná a „modern" kritikát. Azért nincs egy sem, mert öt darab van szanaszét különböző hajlékokban, melyek közül némelyik hajdanta csapszék, rendőrlanya, dologház, ügyefogyottak menháza, rabok és tolvajok börtöne volt s miután ilyenekre alkalmatlan lett, lett belőle iskola. De nem baj, azt mondja Hollós műszaki tanácsos, mert az iskola inprodiktiv intézmény, bátran előbbre tehetjük a villanyvilágítás ügyét. Itt a villanyvilágítás arra jó, hogy annál inkább lássuk a mezítelenséget. A hol ennyire nem fejlődött ki az értelem az iskola hivatása iránt, csudalatos, hogyan fejlődhetett ki olyan erősen az igény a villanyvilágítás iránt. Negyedszer — azt mondja Hollós műszaki t« -v» sos, hogy a villanyvilágítás a levegő csatorázása egészségügyben, azonkívül produktív üzlet. Hat bizony az egészségügyre is találhatott volua a város már előbb más és jobb orvosi sí teret a villanyvilágításnál. Ez ugyan nem sokkal jobb védelmi szer, mintha azt mondanók: üssed a fejét, hogy ne sántuljon meg. A lakások vizesek, gombások; a város szélen és közepén fekete álló patakok produkálják a mocsárgázt, patkáuyt, bőregeret, döglött tyúkot; az utczák sárosak ts száraz időben — mert szeles város — I a szemünkbe, orrunkba, szánkba és tüdőnkbe I MAGYAR PAIZ

S özönnel omlik a ganés por. Tréfásan szólva, ezek az igazi produktiv elemek. És ninci az emberi tudománynak Zalaegerszegen olyan hatalma, hogy ezeket a káros produktumokat kipusztítsa. Azt hiszik, hogy a villanyvilágítás ezeket a bajokat, is megszünteti valahogyan. Higyjék, sőt ismétlem, bigyjük mi is, akik előbb nem hittü'í. Talán olyan jó gazdasági kötést csináltak, hogy annak a jövedelme mind elhárítja az említett bajokat. Jó. Hanem addig a kontraszt képtől nem ment meg minket senki és semmi. Ezek mellett a nyomorúságok mellett olyan a villany világítás, mintha egy ágról szakadt sihedernek selyem czilinderkalapot nyomunk a fejébe. A siheder szegény is, rongyos is, éhes is, inezitlábos is; szegény szolgalegény, kilátszik a mezítelen teste, — de a fején van a czilinder, a haladás jelvénye. Igaz, hogy furcsa látvány. De mikor olyan szép az a drága selyem czilinder-kalap! Milyen szép! Borbély György. A villanyvilágítás Zalaegerszegen. A hétfői gyűlésen megszavazta a képviselőtestület a villanyvilágítást s igy a Ganz gyárral a tanácstól kötött feltételes szerződést megkötöttnek nyilvánítotté. A kerilesnek az a veleje, hogy az eddigi petróleum világifás 180 lámpával évenkint 5800 koionába knült, — a villany világítás pedig 250 izzólámpával s 8 iv lámpával keiül évenként 6000 koronába. E/ tehát csak 200 koronával több s nroény van ana, hogy évek múlva anyagi haszra lesz belőle a váróénak. S ime e nem nagyon, veszedelmes kötést m°gfelebbezik. Megfelebbtzik azért, mert 1. ha nem sokkal nagyobb is a több kiadás, mégis csak több. 2. ilyen nagy pótadóf fizető lakóságra nézve majdnem tréfás dolog a villanyvilágítással való fényűzés, holott elsőbbrendü égető szükség a tanügynek és egészségügyuek íendbehozása. 3. mert nemcsak formahiba, de lényeges hiba volt az, hogy az tz ügyben összehívott első gyűlésre nem volt megjelölve tisztán a tárgy, s a tanulmányozás nem ment keresztül a jogi és pénzügyi bizottságokon 4. meri nem volt nyilvános versenytárgyalás, csak egyetlen egy gyárral tárgyaltak. 5. mert a fölebbezók nem lehetnek biztosítva arról és megnyugrdvi abban, hogy nem lehetett volna e előnjösebb . Ikut kötni stb. Magok a felebbezők is hihetik, hogy ez nem hátrányos szerződés, H tudják, hogv aGanzgjár jó, de az emiitett pontok szerint az eljárások mód jában némi despotismust látnak s láthat a nagy közönség is; a többi gyárak kizárása miatt pedig, ha nem igaz is, ki parancsol a nagy közönség gondolatvilágának, hogy ne tápláljon gyanút arra, hogy az illetőknek okvetlen csak a Ganz gyárba van okuk szerelmeseknek lenniök. A gyűlés a következőleg folyt le. 10 órakor Várhidy Lajos polgármester m*gnyitja az ü'ést Fülöp József II. jegyző előadja a decz.ember 13 óta folytatott tárgyalásokat, ismerteti a szerződést, Stetka Peter városi mérnök méltatja és elfogadásra ajánlja. A vitát faragó Béla nyitja meg terjedelmes ós alapos tanulmányával. Fontos pénzügTi művelet előtt állunk, azt mondja, jól gondoljuk meg az igen yagy nem kimondását. Előbb azonban kételyét fejezi ki a határozathozatal törvényessége felől, 68 tagnak kellene lenni, Csertán Károly alispán már régen lemondott a tagságról s a helye még nincR betöltve. Az elnöklő polgármester azt feleli, hogy a lemondás felöl a gyűlés még nem tárgvalt s igy még nincs elfogadva a lemondás s a gyűlést teljesnek módja ki. Faragó folytatja a kritikát. Időközben— mondja— olyan dolgok merültek fel, melyek a város pénzügyi viszonyait rendezetleneknek tüntetik fel. kérdés tehát, hogy most is állhatunk ea villanyvilágítás behozatala mellett? Előbb a pénzügyben I gvui világosság. 300 esetleg 400 ezer soionáról van szó. A villanyvilágítás fényűzés. Ő barátja a haladásnak, de nem a tűzön-vízen való fényűző haladásnak, nem szégyen az, ha néhány évvel később hozI zuk be ezt a világítást. Felsorolja az európai nagy 1S(5. junius 8. városokat, hová szintén nem mind egyszerre ment be ez a világítás, némelyikbe későn, s azt nincs mit szégyelníök. Első az egésztégügy, a csatornázás, és az elhanyagolt iskolsügy. Ezeket kell előbb rendbehozni. Erre is szegények vagyunk, uagy pótadót fizetünk stb. Különben a tervezet is hátrányos. Nem nyomatta ki a gyár a szállítási egységárakat. Szabad versenyre kellett volna az ügyet bocsátani. Ez nem történt meg. Helytelen a jövedelmezőségi számadás is. Nincs benne, hogy a gépek értékéből évenként mennyi iratik le. stb. — Nem fogadja el. Ueina János sem fogadja el; szintén fényűzésnek tartja, melybe ilyen szegény város nem mehet bele. Nem szabad a gazdag emberek szemponíjából nézni, hanem tekintsünk lefelé is. Várhidy polgáimester azt módja, hogy szegénység mindenütt vau, Pest<n is. S épen arra tartja jónak ezt a villanyvilágítás-ügyet, hogv pénzügyileg javitani fog helyzetünkön. Faragónak hogy pénzügyi ziláltságvolna ellene mond,az utóbbi vizsgalat utáu epeu gazdagodást lehet kimutatni. A pótadó azért nagy, mert nincs behozva a házbéradó. Ha ezt behozzuk, kevesebb lesz a pótadó. Most a pesti két vendég kö,ül állott föl egyik szólásra, kiről sokan azt hitték, hogy a Ganzgyár megbízottja. Hát Dr. Hillósi József mü'zaki tanácsos, a kereskedelmi miniszter kiküldöttje, hogy szakvéleményt mondjon. Sok helyt volt ilyen küldetésben és sehol sem vette észre, hogy a villanyvilágítás ártott volna a váró nak. Most Szatmáriéi s Nagykárolyból jön, ott jövedelmez, azt mondja. Hosszas védő beszédet tart a villanyvilágítás mellett. Azt mondja, nem luxus, mert világítás kell az embernek, s a villany nem keiül többe, mint a pstroleum. A kaszárnya, iskola és csatorna improductív, de ez üzlet és javára van a városnak. Rizikó nincs. Nagy sulyaly szól arról, hogy a szoba levegőjét is kanalizálna kell a villany viiágitással. Ajánlja tehát a szobákba is, nemcsak az utczákra S ajánlja, hogy a város vegye kezelésbe. Példát hoz megint Nagy Károlyból^. hogy ott milyen pompáson megy a dolog. Beszéde némelyeket talán meggyőzött, némelyeket nem győzött meg. Dr. Grünwald Samu előbb személyes kérdésben említi, hogy a köz.beszólása nem volt snbjectiv: ez a közbeszólás pl. hogy: ez csak a Ganzgyárnak előnyö*, semmi egyebet nem tartalmaz, mint arai benne van, ós parlamentárisabb, mint az eluök kifejezése, hogy: handabandázás; különben gyenge érvekkel felszerelt beszéd az, amelyik a közbeszólás kritikáját nem állja ki. (3 engedi, hadd szóljanak bele a beszédébe. Faragó szintén személyes kérdésben szól. Udvardy Vincze : pénzügyileg bizony nem állunk rózsás színben. Ellene mond a polgármesternek, nem 77, hanem 100°/

0 is van a pótadó, ő mond igazat, mert ő tudja, mert ő számvizsgáló tag. Igen fontos hogy a deczember 13 ki gyü'ésre szóló meghívóban czak azt jelezték, hogy villanyvilágítás, de nem azt, hogv csupán a Gázgyárral való tárgyalás. Mi jogon kötjük magunkat csupán csak a Ganz gyárhoz? Vájjon nem lehetett volna még valamit aikudni? Ez igy nem állhat meg. Igy sohasem fogadhatja el. Boschán Gyula elfjgadja. A villanyvilágítás ügve nincs összefüggésben a város anyagi viszonyaival. Udvardyt egyrészt helyesli, másrészt szóval sem czáfolja. Litka Ferenc/, a Gauzgyár képviselője egyrőlmásról, felvilágosítást ad s mondja hogy ők jobban szerették volna a verseny tárgyalást. Beszól a haszonrészesedésről, például hozza fel — mint Hollós tanácsos — a többi városokat: Pápát, Esztergomot, mely utóbbi is ily koldus város és részesednek a haszonban. Ajánlja a szerződés elfogadását, mint, Hollós műszaki tanácsos. Baly Béla: Sok szépet mondanak, ígérnek, mindent adnak, csak pén^t nem. Nem szabad ilyen városnak tényüzősködni. Nem tcgadja el. Dr. tírünwald Samu erős észszel argumentál, (eluök szavaztatni akar) Rövidnek ígéri beszédét. Még ne szavazzunk, azt módja: a vádat nem viselheti, amely érhetné a várost. (3 nem akadályozza a haladást. De ezt a fontos ügyet tárgyalnia kellett volna a jogügyi és pénzügyi bizottságokban is. Ez nem történt. Tájékozatlanok vagyuuk pe.zügyi és technikai tekintetben. Ezt a végeredményről szóló tájékoztatót is csak ezelőtt 8 nappal adták ki, ezalatt nem lehet alaposan tanulmányozni, egyéb dolgunk is van, nem mint az orsz. képviselőknek. A műszaki tanácsos 8 a Ganzgyár képviselője készen van. Ö nem kételkedik ugyan emberileg egyiknek a szavában sem,