Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-08 / 23. szám

¥1, év, Haiaegersieg, 1905 junius 8, 23. szám Előfcseetéd ár: éra 4 korona, Fél érr* S korona. 3f«gyod éra 1 kor. «

?y«s ssáa 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint Wyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS MEQJELENIE ü E T E IST HZ 3É3 3ST T C6TÍ"TÖE4T OKOXT ESTE. Pünkösdre. A keresztény vallás révén nyerte ez az ünnep a piros elnevezését. Az égből hirtelen leszálió tűzláng színe után a templom belseje ezen a napon ősidőktől kezdve pirossal van ékesítve. Maga az ünnep pedig az ő-testamentomból származik. Mózes ezen a napon kapta az égből a 10 parancsolat két kő-tábláját, az emberiség eme halhatatlan moralkódexét, mely a kereszténység által minden müveit népnek egyetemes köztudatába átment. A fiatal kereszténység Jézus halála után az isteni kegyelem legmagasabb megnyilatkozásának ünnepet tette erre a napra. A természet pedig iöldiszitette dúsan nyári virágokkal. A nagy misztikus eseményt amint az az apostolok cselekedeteinek 2. részében olvasható, éppen a zsidó pünkösd napján történt. Jézus tizenkét apostola egy akarattal egv helyen vala, a mikor hirtelen, mint valami forgószélnek a zúgása hallatszott az égből és a leszálló tűzláng eloszolván, mindegyik apostolra rászállott. Az apostolok pedig megtelének Szentlélekkel és kezdenek szólani külömböző nyelveken. Mert akkor Jeiuzsálemben sokféle nép lakott. Nemcsak zsidók, hanem psrtusok, médusok, doroiták, görögök, római jövevények, egyiptombeliek. arabok és mindenféle más népek is, a kikkel az apostolok a maguk nyelven tudtak beszólni. A minthogy mai nap az apostolok utódai még sokkal több nemzettel beszélnek a maguk nyelvén. Az összeszaladt népet a szent férfiak örömteljes extázisa annyira meglepte, hogy kezdetben ittasoknak tartották őket, a kik „édes bortól" vagyis musttól mámorosodnak meg, Peter apostoi azonban táreaitól környezve azonnnal beszélni kezdett, a mehben hangosan hirdette Jézus föltámadását, a szentlélek eljövetelét és a keresztséget „és hozzájuk áll az napon mintegy 3 ezer lélek." Pünkösd napja tehát egyben a kereszténység kezdetének reggel egy óriási világtörténeti korszaknak is a kezdete. És a mai világ mit csinál ezzel a Pünkösddel, az a világ akinek szeretete alkudozó és megalkuvó, a ki tud vá árt csapni és eladni a magáét . . . Ki ád érte többet? A kinek a szeretete fondorkodó, sokszor hunyászkodó. Ereje hol a haszonban élese dik, hol a félelemben mállik : émelygősen édes és puhán lanyhatag. Mit csinál ez a világ ezzel a Pünkösddel ? Hotyan kap bele a megünneplésébe? Hol vannak a tüzes nyelvek? Fecsegő és rágalmazó nyelveket látunk. És ezek a nyelvek nem a szeretet igéit, nem az igazi szabadság evangéliumát hirdetik. Ezek a nyelvek az önzést, a babonát, az osztálv gőgöt, a kapzsiságot, piszkos haszonlesést és az orgyilokka! dolgozó anarkia bősz irigységét prédikálják Pünkösdnek ünnepén a Szentlélek lángjával igy kiált Jézus: „Nem ez a szeretet keli nekem csupán, nem az álmodozó, a mindennel megalkudó, a felénk szeretet kell nekem, nem! hanem az a szeretet, a mely mint a tüz ég, mint a láng, emészt! A cselekedetekben él, azért legyen pirop, mint a vér, dolgozó, lüktető, mint a sziv. Alkut ne ismerjen: ut, igazság és az élet legyen Ez Krisztusnak isteni tana. Ennek követésével, teljesítésével kellene a világnak megünnepelnie a Pünkösd magasztos ünnepét! Cselkó József Milyen szép! M csoda? Hát az aranyperecz, és a selyemnyereg, és a villanyvilágítás. Ez világos igazság. De már: Disznó orrán aranyperecz, szamár hátán selyem-nyereg és ZalaegerszegeffiUTj^iJwlágitás: Ez már más. Pedig nemspíj&ra az ismert két régi közmondás meílérfe'zt az utóbbi mondást is felveszik a példabeszédék sorába. Mert a képviselőtestület hétfőn megszavazta a villany világítást. 30 tag megszavazta, 15 nem. Győzött a 30 igen. Ez a gyűlés eredménye. Sokan se jobbra, se balra nem szavaztak. Többen eltávoztak. Dr. Hajós Ignácz pedig, hogy a jobbra vagy balra hajló nézeténél lelkiismeretét megnyugtassa, felvilágosítást kért egy pontra nézve, a polgármester adott is magyarázatot, de ugylátszik nem kielégítőt, mert Hajós egyikre sem szavazott. Ez pedig a gyűlés képe. Kiegészítem a képet azzal, hogy a nemmel szavazók közül F. rágó Bála, Udvardy Vincze, dr. Grűtiwald Samu, Heincz János, Baly Béla érveltél:, liíi.tűiyifcök- tw.jetWmes, alapos tanulmánnyal állott elé. Az igen-esek közül csak Boschán Gyula tartott egy kis rövid beszédet, s természetesen a tanács tagjai közül érvelt a polgármester, Stetka Péter városi mérnök, Fülöp József előadójegyző, no meg az érdekelt Ganz-gyárnak jelenvolt kiküldöttje, hogy ebben a városban is, abban a városban is rendeztek be már villanyvilágítást és sehol sem bánták meg. De érvelt az igen mellett Hollós József fővárosi műszaki tanácsos is, a kereskedelmi miniszternek a biztosa, ő is azt mondá, hogy Szatmári, sőt még Nagy-Károlyban is jól megy a villanyvilágítás ügye, tehát itt sincs mit tartani tőle. Pénzügyileg még nyer vele a város. Hatásos lehetett a modernismusra, haladásra, stbire fektetett szólam is. Sőt észrevehetőleg hangsúlyozva czáfolt is egy ellenvetést, azt, hogy előbb az egészségügyre fontos csatornázást kellene megcsinálni s azután a luxus villanyvillágitást. Czáfolt pedig a műszaki tanácsos akképen, hogy hiszen a villanyvilágítás is csatornázás, a levegő csatornázása; a villanyvillágitas is egyik része az egészségnek. És ez egészen bizonyos. Csak azt felejtette el kidomborítani a tanácsos, hogy melyik milyen mértékben fontos az egészségügy re, s melyik szükséges első sorban, feltétlenül. Azonban ez nem is áll most érdekében. Ez az érvelés felette gyenge volt. Hauem hosszú beszédben beszélt, folyékonyan, elég jó stitussal és ez hatott. Hatott főképen azért is, mert már megelőzőleg a gyűlésnek minden egyes tagja elismerte, hogy ebben az ügyben, villanyvilágitási műszaki kérdésben közöttünk egyetlen egy szakértő ember sincs, csupán a két fővárosi ember, akik vendégek. Elég az. (Már a magyar lovagiasság is megkívánja, hogy a vendég véleményét előzékenyen fogadjuk. Sz.) Nem vagyok én ellensége az udvariasságnak (ha ugyan itt helye van annak), sőt hitelt is adok a szakértőknek is; csak azon csudálkozom, hogy Faragónak, Udvardynak, Grűnwaldnak nyomós kritikái nem hatottak. Fölemlítették,hogy ebben a 3—400 ezer koronás ügyben a gyűlésre Hivó nem jelölte meg világosan a tárgyat, hogy ez a fontos ügy nem ment keresztül a pénzügyi és jogügyi bizottságokon, hogy a Ganz-gyár az egységárakat nem tünteti fel, hogy az alkuvó felével szemben is titkolódzik, hogy ez a nagy ügy az egyetlen Ganz-gyárral tárgyaltatott s nem ment nyilvános árlejtésre — stb. stb. s a képviselők nem tudják, hogy a részletekre történt-e alku vagy nem s felülbiráltatott-e vagy nem ? — Privát csudálkozásom, hogy a nyilvánosság ellen vétő eme nagy alaki hibáknak a felemlítése nem hatott több emberre, csak 15-re. De meg van. S lehet, hogy igy van jobban. Az igen-e sek előtt bizonyosan nyomósabbak az ők okaik. Háládatlan szerepe vau ennek az Írásnak, — benne a hangulat mintha a világosság ellen beszélne. Háládatlan szerep a többcéggel nem egy véleményen lenni, pláne szavazás után is. Nem praktikus dolog. Nem is hiszem, hogy nem mondják: Ez a sötétség lovagja. Jó. Pedig vagy csak félreértésből, vagy ferdítésből mondhatnák. Az igen-e sek előtt döntő körülmény az. hogy a villanyvilágítás ss<fp. Ezt ugyan a wem-esek is vallják. De további döntő körülmény, hogy olcsó, hogy a lakosságnak krajczárnyi ujabbi megterheltete'sébe sem, kerül, hogy alig pár száz koronával kerül többe, mint a mai petróleum-világítás, sőt hogy a városnak haszna lesz belőle.*) Ezért nem bánják a forma-„áttörést" sem. — Nehezen megy bele ez a laikus embernek a fejébe, de liigyjék el a nem-e sek is, hogy jó lesz a munka; az igen-esek is csak ugy hiszemre mentek, mert önkényt elismerik, hogy ők sem szakértők. Hi«yjűk el mindnyájan, hogy jó a munka s legyen szent a béke. Inkább azt is elhiszem, hogy a Ganz-gyár ráfizet, csakhogy nekünk jót tehessen. Én azonban megtoldom még egy laikus észrevétellel. Sajátságos az emkereknél az az ideges rángatódzás, mellyel a fény után kapkodnak, mondhatnám ugy rohannak feléje, s fűtőznek körülötte, mint az esti pillangó a gytríya lángja körül. Csudálatos az a Iogi!;átlanság az emberekben, hogy a fejlődésnek, haladásnak hízelgő jelszavával, a fejlődésnek, haladásnak megfordított menetébe is milyen szerelmesek, — hogy fundamentum nélkül is miként sietnek kilökni a levegőbe legelőbb a toronygombját, mert az olyan szép fényes. Csaknem kétségbeejtő az az egyoldalú fejlődése a mai „haladó" embereknek, hogy mindenekelőtt legbuzgóbban a külső látszatos *) A város csak a petróleum árát fizeti Ganznak s a 3—400 ezer kölcsönt Ganz törleszti s le is törleszti. Ilyen fnrmi'iti v«n míx*Alí1w« o b^/IAo