Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-04 / 18. szám

év. Zalaegerszeg, £905 május 18. szám. ElMwrtési ár: érr* 4 koron*. Fél trr« 2 korona. érr« 1 kor. £g/M asira 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerint Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza Alapitó és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEG JELBITIK HETENKÉNT CS"CrTÖETOKlÖl<J" ESTE. Városunk fejlődése. A mult évi zárószámadásnak részletes letárgyalása czéljából a mult hó 27-én össze ült a képviselőtestület izgatott hangulatban. Már az ülés elején észre lehetett venni, hogy valami bűzük Dániában. A képviselő testület már az első tárgynál tudatára ébredt a múltban elkövetett rettenetes hibájának, hogy a kellő ellenőrzést minden téren elmulasztotta gyakorolni. A minden részleteiben burkoltan előadott tételeket — akárcsak az országgyűlés házában — megobstruálták s a fékeveszett zűrzavarban röpültek a szemrehányások és bizalmatlansági nyilatkozatok a polgármester felé s végeredményében eredménytelenül oszlott fel a gyűlés. Szomorú dolgok ezek bizony, mikor felzudulni kénytelen a képviselő testület a saját maga hibájából eredő dolgok tárgyalásánál. A képviselő testületnek zz első tisztviselő választásnál már számolni kellett volna azzal a körülmény nyel, bogy a megválasztott polgármester a gazdálkodás terén teljesen járatlan s igy őt az intézőknek fel kellett volna világosítani s korlátokat szabni neki, hogy önállóan, saját felelősségére, a képviselő testülettől függetlenül mit és meddig cselekedhetik. Ezen óvószabályok fig} elembe vétele nélkül nagyon természetes, hogy a korlátlan rendelkezés a képviselő testületnek utólagos jóváhagyása reményében, nyújtott szabadságot a polgármesternek minden téren a szabad cselekvésre, mert bizton számított — mint Tisza — a többségre, mely őt a polgárság rovására elkövetett cselekedeteiért meg fogja menteni. A Tisza-korszaknak vége s igy a basá*kodásnak is végének kell lenni, még Zalaegerszeg városánál is. A polgármesternek, mint a város — nem épen mondhatni — közbizalmából megválasztott első tisztviselőjének, annyival is inkább, mert idegenből szakadt hozzánk, minden tekintetben a város anyagi viszonjaínak szem előtt tartása, uj>y az érdekelt kölök meghallgatásával a jó viszony ápolása s a közérdek megóvása tekintetéből a polgárság bizalmát kell keresnie és annak bajait kipuhatolnia s mindig ott alkalmazni a gyógyirt, hol annak szüksége mutatkozik. De ugy kormányozni a hajót, hogy a kifeszített vitorla a szél ellen hajthassa azt, merő képtelenség, mert szél ellen elkövetett bármily művelet is boszut áll a merénylőn. A higgadtabb elemek már régebben tudták, hogy városunk lelett a már évek óta húzódó czéltalan gazdálkodásból folyólag a hullámok össze fognak csapni. De ne tessék azt hinni, hogy az eddigi hibákért egyedül csak a polgármester felelős. Felelős a képviselő testület, mely annyira köDnyelmü volt, hogy a polgármesternek minden tekintetben az önálló rendelkezést megadta, ugy, hogy az minden helyes számítás nélkül olyan dolgokba ment bele, mire a város közönségének ez idő szerint semmi szüksége sem volt. Ha jól visszatekintünk, beláthatjuk, hogy a városi adminisztrácziónál a költségek óriási felszaporodásán kivül még csak a hivatalnokok szaporítása történt. Már pedig engedelmet kérünk, ha a gazdálkodás tovább is igy fog fejlődni az ipari és kereskedelmi viszonyaink tekintetbe vétele nélkül, akkor egy rövid évtized lepörgése után megérjük, hogy 200% községi pótlékot élvezhetnek az adózók azért, hogy Zalaegerszeg rendezett tanácsú városa ban lakhatnak. A mi gazdálkodási rendszerünk hasonlít az egyszeri különc; ember házépítéséhez, ki azt vélte, hogy ha a házát felülről kezdi épiteni, akkor kevesebbe kerül. Mi is utcza nyitásához házakat sajátítunk ki azért, hogy a kertek alatt levő tókaszerü posványokat közköltségen betemethessük, hogy oda e század másik felén, de annak is csak a végén, unokájuk majd házat építhessenek. No már engedelmet instálunk, ha az érdekeltek, kik eme szörnyszülött születésén közreműködtek, meghallgatják a polgárság bizonyos értelmiségét, akkor & síiir::y nem ölethetett. volna meg. De minthogy az uj szülött már meg van s tudom, hogy neve még nincs, azért ajánlanám, hogy a közelgő keresztségben a „Jövő század utczája" nevet nyerje. Mint értesülünk, a képviselő testülethez a korcsmárosok és borkereskedők is intéztek egy indítványt, melynek a letárgyalása előre láthatólag viharosnak mutatkozik. Az érdekeltek ugyanis a maga nemében páratlanul álló zaklatásnak a megszüntetését kérik, ami nagyon is helyes, mert azzal a szokatlan eljárással az amúgy is óriási küzdéssel fentartott, megbénult csekély kereskedelmünket is tőnkre juttatjuk. Annyit azonban tájékozásul megemlíthetünk, hogy a polgármester maga nem adhat utasítást a pénzügyőri biztosságnak az ellenőrzés gyakorlására, mert az kizárólag a pénzüjsyigazgatóság hatáskörébe tartozik. A város, mint a boritaladó beszedésének jogosultja, csak panaszt emelhet a pénzügyigazgatóságnál épugy, mint akármilyen adóbérlő. A panasz alapján, ha jövedéki kihágás esetéről, vagy annak gyanújáról van szó, eljárhat ugyan a pénzügyőrség, de csakis a pénzügyigazgatóság utasítása folytán. Ellenben igenis a polgármesternek épugy, mint bármelyik adóbérlőnek jogában áll az adóköteles felekel akár személyesen, akár emberei által ellenőriztetni. Ami pedig az adás-vételt illeti, a fogyasztási adó 14. §-a, valamint a pénzügymifiisternek 1880. évi 54229. számú rendelete szerint a ki- és beraktározás áprilistól szeptember végéig reggel 5 órától este 9-ig, a többi hónapokon pedig reggel 7-től este 7 óráig szakadatlanul történhetik. Ezen felhozott rendelkezéseknek mindkét fél egyformán alá van vetve. Igazán üdvös volna már, ha ezek a súrlódások megszűnnének s a jó egyetértés helyre állna s örvendenénk, ha már egyszer egy olyan életre való eszméért kellene sikra szállani, ami közös egyetértéssel városunkat egy szebb jövő útjára terelné. Z. Horváth Lajos. A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete a napokban tartotta közgyűlését, melyben közel 2 millió korona mult évi forgalomról számol be az igazgatóság. Ebben a szerencsétlen országban két osztály van, mely a mult évtizedekben felszínre vergődött társadalmi iránynak esett áldozatul; ez a termelők osztálya, meit ez verejtékes munkája után nem tudott annyit keresni, amennyi az élet fentartásához okvetlen szükséges volt, vagy annyit, hogy terményének előállítási költségét elérhette volna. Ezért vándoiol ki a kisgazda. A másik tönkrement osztály az a fogyasztó, aki munkája alapján a piaczról él A fent czimzett szövetkezetnek az a törekvése, hogy a gazdasági élet ezen két jelentős és a ferde irányzat következteben megrontott faktorát a termelöt és a fogyasztót, közvetlen és állandó kapcsolatba hozza egymássá!. Rokonszenvvel viseltettünk mi mindig ezen hézagpótló vállalat iránt, mert láttuk, hogy ez hivatva vau elromlott gazdasági életünk javításán ragyot lendíteni. Ez látszik abból is, hogy munkájának elevenségével nem marad meg csupán azon terve mellett, melylyel megalakulván, egyedül a főváros fogyasztó közönségére támaszkodva, összetett kézzel váija a nehezen mezgositható gazda önkéntes áruküldeményeit, hanem igyekszik a külföldi fogyasztást innen kielégíteni és a belföldi termékek felszedésére központokat felállítani, vidéki bókokat, jobban mondva kerületi gyüjtö központokat szervezni. Szövetkezeteinket figyelmeztetjük ezen kerületi gyüjtőközpontokra és melegen ajánljuk ezen szövetkezetnek minden ténykedését figyelemmel kísérni és a mellé mint kis gyüjtoközpontoknak áldásos munkájukkal hozzá csatlakozni, mert ezáltal a kisemberek felsegélésére segitkeznek azzal, hogy termésüknek jobb értékesítését előmozdítják és ezzel azon általános nemes czélnak szolgálatot teszmk, mely a kisemberek felsegélyezésére vállalkozott. A szövetkezet által felállított kerületi gyűjtő központok rendeltetése az: hogy a kerületükbe tartozó vidék áikülönböző gazdasági terményeit az ott szervezett szövetkezetek utján nagyobb tömegekben Összegyűjtvén, azokat lehetőleg mint wággonárut továbbítsák értékesítés czéljából a budapesti központhoz. A fővárostól messze fekvő vidékek terményfeleslegének értékesítése különösen azért ütközik nehé^segekbe, mert az értékesítési gr'czponttól távol, igen magas szállítási költségek terhelik, mely költségek csakis ugy mérsékelhetők jelentékenyen, ha az illető termény egész kocsirakományokban kerül szállításra. A kerületi gyüjtőállomások a szövetkezetektől es a kisebb-nagyobb termelőktől átveszik terményeiket értékesítésre s a megfelelő eredményt a r/>llitás olcsó.

1 ága s egyéb költségek jelentékenv leszállítása hathatósan elősegíti. Feladata továbbá ezen fiókoknak, hogy a kerület eliben a gazdaközönséget állandóan tájékoztassák, «z egyes áiuk irányzatáról velük a hazai b a külföldi piaezok viszonyait megismert esnék. Ezen tájékoztatás eredménye abban mutatkozik, hogy a termelő nem kótya-vetyéli el készleteit abban az árban, melyet alkalmi vevője ajánlani jónak lát, hanem a nyert informácziókra hivat-