Magyar Paizs, 1905 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1905-05-04 / 18. szám

MA G YAR P A I Z S 1905. május 4. ko/va. oly árt biztosithat a maga számára, meiy a piaczi viszonyoknak tényleg meg, is fele!. A fiókok útbaigazítíst adnak *ovát»bá a különböző czikkfk mikénti kezelesére, csomagolására és száilitására nézve is. ken fontos czikk a tojás, mely most már nagy kivitelnek is örvend, de a mely kivitelnek tetőpontja még korán sincs elérve, tehát ez az üzlet állami támogatást érdemlő fejlesztésre flkalmas. És mégis mit tapasztalunk, a szövetkezet évi jelentése nyomán láthatjuk, hogy ennek a fontos czikknek kivitelében visszaesés történt, mely a szállítási kedvezmény megvonásának a következménye. Sajnos, hogy azon intézkedést a magyar kereskedelmi miniszter ur tette, melynek folytán a szállítási dijak az eddigieknek majdnem kétszeresére szöktek fel, minek ki sem öiiil jobbau, mint az osztrák császárváros: Becs, mely ilyképpen ismét uia lett a magyar tojás-exportnak, meit Bócsbü alig drágább a szállitá*, mint Budapestre, onnét pedig az txpoiteur — a közeli kiviteli piaczokra való tekintettel — könnyen felveheti velünk a versenyt. Hihetetlenül hangzik, hogy Erdély némely állomásától Budapestre 8—9 korona egy láda tojás luvardija, meiy pl Drezdába 614 pfenig, Nürnbergbe 695, sőt Hambaigba csak 967 pfenig a szállítási díjtétel 100 kilón kint Budapestről. Hiába fordultak eddig az öszezes ílletekes tényezők a miniszterhez, hogy változtassa meg ezen a székesfőváros, sőt az egész ország érdekére nézve káros intézkedését, eddig mi sem történt a bajok orvoslására. A lefolyt évben összesen 6666 láda, vagyis 9 597,600 darab tojás 389,068 K 97 fill. értekben került a Gazdák Vásatcsarnok Ellátó Szövetkezete utján forgalomba. Ezen 6665 láda tojásból hehi fogyasztásra keiült 1379 láda, vagyis 1.985,760 dib. külföldre íxportáltatott 5286 láda, vagy is 7.61 l,840drb. Daccara a fentjelzeti díjemelés következteb

jn támadt tojás-txport csökkenésére, mégis a szövetkezet 1904. evi üzleti eredménye az előbbi évekhez kepest ismét örvendetts javulást mulat. A korábbi évekbői fenmaradt veszteséget siKe rült ezúttal 4793.14 koronával tpaszíani ugy, hogy 1904. év végével már csak 19,764.17 korona vesztesség maiadt fenii. Gazdák és fogyasztók eideke egyaránt követeli, hogy ez az intézmény lassankint megi/mosódjék. tétt szoritsou magának és az árak ur mészeies szabályozásával mindkét oldalra becsű !eies szolgálatokat tegyen. A fölösleges közvetitéM c-»k így lehet hatálytalanokká tenni 8 a gazdat erde mes árakhoz, a fogyasztót jó czikkekhez segíti. Ugy látjuk tehát, hogy nem valami tuelen állami támogatásban reszesült ezen határozottan szükséges intézmény. A nehéz kezdet után cak ugy vághat ezen intézmény magának medi-t a biztos toiyásra, ha azt mi is kartársi jóakara'tal támogatjuk, mely támogatásunk egyúttal a szövetkezeti tagok éidekének in, ertékes szolgalatot tesz. Egan Országgyűlés. Rei.die hozzászoknak az emberek, hogy mi niszterek nélkül, országgyűlés nélkül, alkotmányosság nélkül meg lehet elni. Még mindig tx b x ben vagyunk. A régi kormány lemondott, uj még nincs. Az országgyűlés azonban a húsvéti ozünet után már megkezdődött. A király elé terjesztendő feliratot vitatják. A vármegye törvényhatóságai sóiban támogatják a szövetkezett ellenzek ái'ás pontját. A Tiszapártból rendre Itpegetnek ki sa pótválasztásoknál mind ellenzékiek győzntk. A szövetség erősödik. Megoldás azonban nit;cs. j Hanem hogy Aquiléja régi lakói költözködnek ki a Vütbó), onnan sejthető, hogy a napraforgó j újságok, a regi ^quilejának eme gólya madarai, j kezdenek kihurczoikodni a ngi (eszekből, kezdenek uj házakra telepedni, új elvekkel. készületlenül ne találja őket. Gróf Batthyány Ernőt tiszteltén meg az értekezlet elnökségével. A szövetkezett ellenzékiek hihetőleg rászavaznak a főjegyzőtől készítendő feliratra, ha ez kielégítő iesz, — ellenben saját feliratukat proponálnák. Gyűjtsünk a Csány szoborra! A zalaegerszegi iparostanonczok folytatólag Ruzsics Gábor 10 , Takács István 6 „ Tari István 4 „ Weisz Gyula 10 „ Összesen : 1 K. 30 f. 111. osztályból: Gerencsér Gábor 20 f. Hegyi Ferencz 20 „ Herezeg István 6 „ Klujber János 4 „ Nagy Lajos 10 „ Összesen : adakoztak : II. osztályból Cseresnyés L3jos 4 f. Csoknyay Gyula 10 » Goldfinger Béla 4 » Horváth Béla 10 T) Holczer István 6 V Kóner Ferencz 10 7) Malar.sícs Iván 10 n Nagj Ferencz asztaloi 10 n Nemeih Kálmán 8 7) Nyi'asy József 4 T) Paragi József 10 n Puer István 10 n Késs Lajos 4 n «0 f. II. 130 Heti hirek. Helyiek. A vármegye. Hétfőn tavaszi közgyűlés lesz a vármegyén. Targyalásia jön Hevesvái megye felirata is. A bizottság választmánya, halljuk, azt javasolja, hogy Áivay főjegyző tollából szintén küldjenek főiiratot ugyanabban a szellemben. A megyei szövetkezett ellenzékieknek összes első rendű íerfiai Bosnyák Géza egybehívására rzintén tartottak értekezletet, hogy a hétfői ülés esetleg összesen: 1 K. 90 f. Szép János tanító Cserencsócz 1 kor. Mai gyűjtésünk 2 K 90 f. Hozzáadva a múltkori (570 K 1 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 572 K 91 f. Öt koronát adnnk egy jó njdonsági CZikkért Lapunkban május 1-töl julius l-ig megjelenő ujdonsági czikkek közöl egy bizottság kiválasztja a legértékesebbet s ezt a szerkesztőség öt koronával dijazza. A tárgy lehet megtörtént es» mény vagy cselekmény. Azonban, ha semminek és senkinek uincs ártalmára, lehet mese is; de ezt az előadás és a tanulság tegyék érdekessé. Az ötletek értékesek szoktak lenni. Azonban a kisebb tárgyat, u. n. prózai eseményt is értékessé lehet tenni a kozzá fűzött eszmével. Jó az előadás, ha rövid, velós és tartalma?. A leghosszabb sem lehet több 50 sornál, vagyis mintegy 300 szónál. Ennek a kis hirdetménynek a/ a czélja, "*íogy egyfelől a hirlapirást élénkitsflk, másfelől, hogy a kirlapirásnál se engedjük elterjedni és meggyökerezni a már igen szokásos írói pongyob ságot. Csertan Károly alispánunk gyásza. Alispánunk testverbatyja, Cseren László április 29 ón legfel 5 ómkor meghalt 70 eves korában Nemesapatiban. Gyászlobogó jelezte ezt városunkban is a vármegyeházán és a kaszinó házán. Csertán László nagytekintélyű nemes családnak vala a tagja, tisztelt névnek és nagj vagyonnak a birtokosa; maga végig tántoríthatatlan függetlenegi elvű a politikában ; szorgalmas látogatoja a megyegyülesennek ; kiapadhatatlan jós^ivii az emberbmáti kötelessegel ben; puritán egyszerűségű az életmódjában, megjelenésében és a társaságban. Erős szervezetű volt 8 csak ez utóbbi pár hóiupbau esett rá a betegség, az erek elmeszesedése. Hétfőn temettek el a nemesapáti siikeitbe, nagyobb pompával, mint a milyen élete volt. Képviselve <olt temetésén a vóimegvei és várod hivatal sa megyei közönség az előkelőknek szine-javával. Legyen csendes a nyugodalma. A család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: ..Alulírottak fiíjdálomteljes szívvel jelentik a felejthetetlen driga testveinek, sógornak és nagybátyának Csertán Lászlónak folvó évi április hó 29 én reggel 5 oiakor eletenek 70-ik évében, iövid szenvedés uián tör'ént gyászos elhunytát. A boldogultnak hüL teteme folyó évi május 1-én d. e. 10 órakor fog a nemesapáti i sírkertbe ölök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat 1905. évi május hó 1-én délelőtt 9V2 órakor fog a nem^sspáii-i plébánia templomban a Mindenhatónak a megholt lelke üdveért bemutattatn'. Nemesapáti, 1905. évi április hó 29-én. Áldás és béke lebegjen diága hamvai felett! Csertán Károly, testvére. Sümeghy Magdolna, sógornője. Cserián Ferencz, Csertán Sándor, Csertán Elek, unokaöccse!. Csertán Margit, unokahuga. Vizlendvay Sándor, unokaöccse. Csertán Ilona, unokahuga ós férje: dr. Plihál Viktor és gyeimekeik: Plihál Erzsi, Plihál Évi". A vármegyei tiszti nyngdijintézeti választmány nyugdíjaztatási ügyben május 5-én délelőtt 10 órakor az alispáni hivatalos helyiségben ülést tart. A bezáratlan zárszámadas Viharos gyűlés volt a városházán mult csütörtökön s minthogy lapunk zár takor még javában folyt, akkor nem hozhattunk róla tudósítást. Ilyen viharos gyűlésre nem emlékeznek még husz éve* tisztviselők , em. A mult évi zárszámadás tárgyalása és elfogadása volt kitűzve napirendre. A szaraadasról jelentést tett a jogügyi és póuzügyibizottság és a számvizsgáló bizottság. Már ezek a jelentések megjegyzik, még pedig rosszalólag, h' gy a számadásban es vagyonméilegben mind nagyobb-nagyobb behajthatatlan követelések s értékpapírok szerepelnek, melyek csak névleges fedezetek, de pénzre föl nem válthatók és hogy a maradványösszeg nincs átvive a jövő évi költségvetésbe, kifogásolja a jelentés a hitel túllépéseket is. A közgyűlés előtt felállott Faragó Beia képviseleti tag s nagy beszédében, mely jártasságáról tesz tanúságot, éles bonczkés alá veszi a szamadást, szinten igen nagy hibáknak tartja a bizottságoktól emiitett hibákat,"s kimutatja. hogy a város tulajdonkápen deficittel zárta a mult évet, kifogásolja a vagyonmérleg összeállítást, amely nem reális, feltünteti a rosz könyvvezetést, kifogásolja a városi téglagyárnak házi kezelését. Ez a számadás arról győzi meg, hogy a városnak nagyközségi állapotát kell visszaóhajtani. Indítványozza, hogy a zárszámadást ne fogadja el a testület. Várhidy polgármester védte a tanácsi előterjesztést. De a nagy ellentmondások közt és zugásban vadak röpködtek jobbra-balra; a polgármester felelősségét hangoztatták ; az izgalom lehető legnagyobb fokra emdk^dett. A vitában részt vett meg Dr. Jámbor Márton, Baly Béla, Udvardy Vincié, Soroncz József, Vöt ós Gyula, Dr. Csák Károly s a gyűlésre később jötl Dr. Czinder István, aki összeegyeztető beszéddel igyekezett csendet teremteui. Általában hibáztatják a zárszámadást. Délelőtt nem tudtak végezni, délután folytatták az elkeseredett vitát. A közgyűlés egyhangúlag nem fogadta el a zárszámadást. Esíy eidckes mellekesemény is voit még a nagy zűrzavarban. Mikot a polgármester legnagyobb kereszttűzben állott, akkor vette észre, hogy a teremben van Polgür Béla nyiredi lakós is, a Szálló Levelek szerkesztője, aki erős hírlapi kritikái miatt amúgy ib vörös posztó s ráadásul itt még szóbeli tets.éit és nem tetszést i.= nyilvánított, a polgármester erre idegesen rendreutasította avval a megjegyzéssel, hogy ha meg közbeszól, ki fogja vezettetni. „Azt szerelném én látni!" válaszolta a vendég. A polgármester csakugyan felczitálta a rendőrkapitányt, erre meg a képviseleti tagok kiabáltak rá, hogy nem kellenek ide darabontok, stb. — A közgyűlés este felé oszlott szét 8 az utczán is nagy izgatottsággal tárgyalták azesetet. Vezérczikkünk is erről szól. A qarmada régi pénz Tettünk már erről említést, hogy a város eredejében találtak egy fatövében nagy tömeg régi pénzt a mohácsi vész idejéből valókat (1527—15:17). A következő heten Váihidv polgármester szemelyesen is kiment s maga is talált négy ötszáz darabot, meg p dig koronás nagyságuakat is. — A rabukkanás ugy történt, hogy Szabó György döbrétei ember beibe vett egy dib. területet az erdőből, hogy művelés alá vegye Az ő munkása volt Farkas István, aki döntögette ki a fákat. Az első garmadát tehát Farkas István munkás találta. 6 108 darabot, korona nagyságuakat átadott, Z.--iday János erdősnek : hanem ege.sz köténnyel magával vi

ft haza, bizonyosan a nagyobrészt. Ewel nem számolt be. A bürokrácziának p dig rettenetes hosszú hf.ju es mélységesen mély tudományával egy hét múlva Farkasnak a keresésére indultak, még pedig amint a rendőrségi könyvek mutatják, a csendőrségnek is a talpiaállitásával. Remélhetőleg pá" hónap múlva nyomara akadnak Farkasnak, nem ám, mintha Amerikába szökött volna, hanem itt pár kilometer távolságban a döbrétei határban amint kapálgatja a krumplit. Ha pedig esetleg énekes penzeket vitt volna el, lesz ann^i esze. azt fogja mondani, hogy azok haszontalan pléhdarabok voltak, eldobáltam. De meg ő nem is tudhatja azt a rendet, hogy az, ilyen talált pénznek egy része az övé, másik része a föld tulajdonosáé, 8 harmadik része az államé. Kinevezés. Grünwald Samu érettségi vizsgáltett zalaegerszegi lakost a zalaegerszegi adóhivatalhoz dijtalan adóhivatali gyakornokká nevezte ki a pénzügyigazgatóság. Eljegyzés. Kaszás János helybeli borbély eljegyezte Herrmann János székesfehérvári tisztviselőnek Ilonka nevü leányát. Leránth István zalaegerszegi fogházőrt a gvőri főügyészség a II. fokozatba léptette elő