Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-17 / 11. szám

1904. márczius 17. MAGYARPAIZS 3 sikerén dolgoztak: addig ma már csak egy elvesző kisebbség hite- és reményhagyottan áll a hazafiatlan igyekezeteknek ellenséges táborával szemben és »a közöny zúzmarája fehérlik mindenütt « — Ahol pedig egykoron erős viharedzett szálfák egész erdeje állott a küzdelmes idők ezernyi viszontagságainak büszkén daczolva: ott most, a hatalom napfényében ingó-bingó nádszálak hajladoznak, görnyedeznek, amerre az érdek szellője hajtja ... De ha elborult nemzetünk felett a szabadság lelke; ha eszményei nincsenek elérve, Jvágyai nincsenek teljesülve; ba bizalma fogyóban, hite hervadóban,® — annál inkább szükség erős, sürgető szükség van arra, hogy a jó magyar vér ismét felperdüljön, a büszke önérzet ismét felébredjen és a szent tavasz lelkesítő szelleme megihlesse a didergő lelkeket L Márczius 15-éuek emlékezete van hivatva arra hogy lelkesítsen a küzdelemre, hogy erősítsen a siker hitében, hogy buzdítson a magasztos példa követésére. Nem elég azomban, hogy évente e napon ünnepet ülünk s nemzeti s'zinü szalagrózsákat tűzve kabátjnkra nagy lelkesen elszavaljuk a »Talpra magyart !« és emelkedet hangulatban elénekeljük a magyar Hymnust, — aztáu sutba dobva kegyeletet, emlékezést és nemes felbuzdulást : holnap ismét a félbehagyott közöny és nemtörődömség régi kerékvágásába zökkeujünk: akkor ez nem egyéb, bármi más műkedvelői előadás színvonalán álló társas összejövetelnél, mely elmúlik s futó emléken kivül maradannóbb benyomást nem hágy hátra. Márczius 15-ének magasztos és komoly jelentősége, az ilyen röpke hevületek fogalmát kizárja : mert midőn e nap megünneplésével ! leróni kívánjuk hálánkat azo; iránt, kiknek munkája és önfeláldozó hazaszeretete vívta ki ama nevezetes nap nagybecsű alkotásait, midőn magasztaljuk és dicsőitjük az akkori nagy és hős nemzedék erényeit és tetteit: egyúttal kifejezést adunk az e napon proklamált eszmékhez való bű ragaszkodásunknak és fogadást, ígéretet teszünk nemzeti nagyjaink szent emlékének, hogy folytatjük az általuk megkezdett küzdelmet a végső leheletig, hogy hétköznapi életünk kicsiny hatáskörében is, mindenben és mindenkor tehetségünk és eiönk még oly csekélynek látszó eszközeivel is dolgozni és küzdeni fogunk a nagy eszmék I diadalra jutásán, mert kell, hogy »a törvényelőtti egyenlőség menjen át a gyakorlati életbe is, hogy a tiszta emberi erkölcs által követelt testvériség vonuljon be a szivekbe és az életet az életre érdemessé tevő szabadság« legyen minden törekvésnek, gondolkozásnak és ténykedésnek útmutatója, vezéreszméje és végczéija! A világegyetem bölcs uralkodója szabadnak teremtette a nagy természetet, ugy rendelve, hogy ott minden öntudattal bíró és a nélkül szűkölködő teremtmény saját jeleggel és tulajdonokkal legyen felruházva, melyeket saját helyén, saját törvényeinek határai között szabadon kifejthet és érvényesíthet. Ö adott a virágnak illatot és pompás szint, a madárnak ékes tollazatot és kedves hangot. Nekünk magyaroknak adta a mí édes zengzetes nyelvünket és midőn ehhez ragaszkodunk, nem vagyunk követelöbbek a virágnál, mely a saját színeiben pompázik, saját illatával illatozik, szerénytelenebbek sem vagyunk a madárnál, mely midőn a maga eredeti hangján örül vagy kesereg, istenadta jogával él és tudja, hogy attól semmi hatalom el nem tilthatja. Hisz I magyar nyelv, magyar szellem önálló nemzeti létünknek csak olv természetes istenadta jogai, mint ahogy joga van az ég szabad madarának hangjához, a mezf'k virágának az ö illatához! Mégis, elkeseredett harczot kell vívnia a nem zetnek természetadta jogainak érvényesüléseért az ellenséges hatalmak heves tiltakozásaival szemben és küzdenie kell alkotmányos függetlenségének törvényes jogáért is, hogy: legyeu önálló magyar hadsereg, legyen magyar zászló! Pedig az a hadsereg, mely hivatva van vérével és életével szolgálni és megvédelmezni a Hazát, nem lehet más, mint szive-lelke minden izében magyar és az a jelvény mely azt a halált megvető önfeláldozás hősiességére lelkesíteni van hivatva, sem lehet más, mint az a szent zászló, mely 1000 éves dicső multunknak szellemét és varázsát árasztva maga körül, piros színében a j»véren szerzett és vérrel megtartott Hon,« fehér színében »a nemes erény és tiszta becsületesség* zöld színében : »az ujuló remény és csüggedni nem tudás« symbolumával buzdítani, lelkesíteni, sőt csodákat mivelni tud, midőn a nemes felbuzdulás bűvös erejével a lehetetlennek látszó is lehetővé lesz! Oh! Szabadság! Jöjjön el a te országod! Terjedjen a te szellemed, a te világosságod, hogy 37 évi félrevezetés, kijátszás és elvakultság után megvilágosodjék a nemzet e' je, s törvényes jogaiból többé mit sem eng dve, haladhasson bátor szívvel és czéltudatos akarattal a nemzeti felszabadulás utján! Mert szabadság nélkül nincs boldogság, nincs haladás, nincs élet, pedig: »Neked élned kell oh Ilon, s mint tavasz — örökké virulnod!® Nem igy: »Pedig neked virulnod kell oh hon, Mert isten, ember virraszt pártodon.« Heti hirek. Helyiek. Márczius 15. Derült nap virradt 15-re, többhelyt a házai is fel valának lobogózva, s a mennyire belátható, sok embernek a szivében is ünnepi volt a hangulat. Városunkban öt nagy egylet és testület ünnepelt mindenütt túlzsúfolt termekben nagy közönség előtt. Csak jó megvetők lennének ezek az ünnepélyek, hogy itt is ott is kikelne, szárba szökkenne egv-egy elvetett szem. Az ünnepélyek lefolyásáról a következő tudósítást adjuk időrendben. Az iparos ijjak egylete az ipartestülettel együttesen a megelőző nap estéjén ünnepelt a Korona vendéglőben. S talán legjobban eltalálták a dolgot. 1848-ban Bpesten az eszméknek legnagyobb forrongása 14-én este volt a Pilvax kávéházban. Meg másnapra igen összetorlódik a többrendbeli ünnepély. Ezt ki is fejtette Papp Alajos elnöki talpraesett, megnyitójában. Az ünmpi beszedet Porkoláb Gyula ev. lelkész tartot'a a hazaszeretetnek a történelemből vett szép példáival. Vörös Etelka k. a. Ábrányinak a Vándor madaiát szavalta el kellemes hangján igen jó hatással. Egyegy hazafias verset szavalt tuég : Simonffy Lajos, Lendl Gyula, Tisler József. Igen ügyes

1 gondolat, volt Balaton Sándortól, hogy az ">reg honvéd-ban egy megragadó képet mutatott egy élő 48 asnak ér/elemvilágábói. A két mellékszerepben Lendvay Luj/a és Siposs Ernő ügyesen hozzájárultak a pompás sikerhez. Ünnepség után a közönség a nagy 'eremben maradt s a fejér asztalnál folytatta az emléknapot. A főgimnázium ifjúsága másnap d. e. 11 óraker • ai totta a/, emlekiiniiepet az iskola nagytermében. Itt Suszter O-zkár tanár, az önképzől.ör elnöke beszélt a demokratikus vívmányokról. A A tanulók közül Kiss Elemér felolvasást rartott a 48-as diákok szerepléséről s szavalt Pornper Ferencz, Klosovszky Ernő ós Rechniíz György. Fokiól fokra halad a Kern Antal vezetése aiatt álló énekkar és az Erdős Tivadar vezetése alatt álló ?enekar. Előbbi a hyranusz, Hunyady s Rákóczy indulóknak, utóbbi Nagy Bercsényi, Csínom Palkó s más kuruez daloknak előadása után megújrázott darabokat is adott elő a nagy közönségnek élénk tetszése között. A felsőkereskedelmi iskola ifjúsága d. li. 3 érakoi ünnepelt a váimegyeház termében. Kiss Lajos tanár a Kisfaludy önképzőkör elnöke taitoit magvas megnyitót. Csiszár A. tanuló alelnök jól kidolgozott emlékbeszédet tartott. Szavalt Fángler Feiencz, Czipott A. s Grünbam Gy. A jól betanított énnekkart több hazafias énekben s népdalban Kauffmann Mátyás vezette. Mint mindig, ügyesen szerepelt a zénekar is. A kereskedelmi és 1 ár saskor nek este 8 órakor a Bárány vendéglőben volt az ünnepe. Az akadályozott Várhidy helyett dr. Csák Károly mondott élénk megnyitóbeszédet hangsúlyozva azt a kitűnő elvet, hogy semmi el ne válasszon, de a magyarság eszméje kössön össze bennünket. Dr. Weisz Endre kitért emlékbeszédében a sajtóra és parlamentarísmusra. Vas Dezső két költeményt szavalt. Soron kivül az ünnepély hatásá'ól indíttatva felállt dr. Hajós Ignácz ügyvéd is s elszavalta Kiss Józsefnek a „Tüzek" cz. derék költeményét nagy hatással. Elől a hymnust s záróul a Szózatot énekelte a közönség minden karmester nélkül. A kereskedő ifjak köre ugyancsak 8 órakor ünnepelt a Kummer kávéházban. Megnyitót Balassa Benő elnök s emlékbeszédet Siposs Ernő tartott Neumann A. bezárót. Szavalt Kellner Samu ós Einland Zsigmond. Marótbánból részletet adtak elő : Fángler Lajos, Schwarcz Jenő, Löwy Béla, Rigler Mihály. Magyar dalokat játszottak : Kardos Teréz k. a. Práger Ödön éd Kardos Jenő. A hymnuszt. s a Szózatot a közönség énekelte. — Két utóbbi helyen tánczczal és a fejér asztal mellett folytatták az ünnepélyt. Vidéken. Csabi endeken is ünnepelt az iparos kör. Délelőtt a templomban dr. Winkler Sándor rabbi beszélt a hármas eszméről. Este a gyülekezetben megjelent Barcza László is, a kör diszelnöke és beszédet tartott. Szerepelt Horváth Károly eRyleti elnök. Lob Ernő s szavalt Nóvák Sándor, Viola Erzsike. Az ünnepélyt társasvacsorával zárták be. Az iroda mi és művészeti kör választmánya dr. Ruzsicska Kálmán elnökletével gyűlést tartott a napokban s egy lépéssel tovább haladt a szervezkedés utján. Az irodalmi ós művészeti szakbizottságok bsterjesztették ügyrendjüket ós munkakörüket. A húsvét utáni első szereplésre készülnek a tagok. Az énekkarban buzgón tanulnak már a hölgyek. Az alapszabályt a miniszter megerőltette. A zalaegerszegi tiszviselők. Elismerés illesze a pénzügyi tisztviselőket. Ők kezdették pár hónappal az«Iőtt a dolgot; szervezkedni kezdtek a megélhetés ügyében; segélyező egyesületet terveztek. Gyűléseztek. Lassan ment. Most a kezébe vette az ügyet Odor Géza pénzügyigazgató. Vasárnap előértekezietet hívott össze különböző tiszvÍ8elókből. S'entiványi Sándor és Gryneusz S. alapszabály tervezetet készi-ettek. A czim: „ Zalaegerszegi köztisztviselők segélyező és fogyasztási egyesület«." A czélt mutatja a czim. S kiterjed minden tisztviselőre. Vasárnap d. e. 11 óraüor már alakuló közgyűlés lesz a városházán. Érdeklődjenek az összes tisztviselők, azoknak özvegyei, árvái, nyugdíjasai. Egy hazatérő magyarnak. Zalaegerszegen és környékén is vannak rokonai és ismerősei annak az ifjúnak, kinek apja főszolgabíró volt s maga segéd lelkész lett, de a sois forgatagában a franczia hadsereggel messze, missze, Afrikába jutott s most szeretne valahogyan hazajőni, s el is jőne, hogy ha útiköltsége volna. Felszólítottak, hogy gyüjtsünk a számára mi is néhány koronát. Szívesen tesszük. Kérjílk tehát bizalommal a ki teheti, s a kinek ennyi magyarázat elég, akármily csekély adományát e czélra küldje ehhez a laphoz, avagy Zalamegye kollegánkhoz. A gyűjtésről számot adunk. A kath. legényegyletnek Szalay János 2 koronát adott, melyért köszönetét fejezi ki az Elnökség. MeghivÓ Özvegy dr. Stökl Adolfné tanítványaival folyó év április 4-én a »Korona« szálloda helyiségeiben tánczczal egybekötött záró Vizsgahangversenyt rendez, Bischitzky zenetanár ur szíves közreműködése mellett. Belépti jegy sz 3mélyenkint 2 korona Deákjegy 1 korona. Kezdete este 8 órakor. A Zalaegerszeg »ideki Hitelszövetkezet évi rendes közgyűlését mult vasárnapról jövő vasárnap, 20. d. e. 11 órára halasztotta, és ekkor az ipartestület nagytermében tekintet nélkül a megjelent tagok számára mindenképen megtartják a közgyűlést. A kath legényegylet folyó hó 20 án vasárnap tartja meg a márcziusi ünnepséget az elemi iskola termében délután 4 órakor. Vizsgálatok. A zalaegerszegi m. kir. állami i gazdasági ismétlő iskolában a kö^i mered tantárgyakból a vizsgálatok f. évi. márczius hó 20i án d. e. 8 órától kezdve ez I, III. fiu és III. leányosztályban, d. u. 2 érától kezdve az I., II. leány és II. liuosztályban i központi állami elemi iskola épületében tartatnak. Kéretnek a t. c. szülők ós az érdeklődő tanügybarátok, hogy e vizsgálatokon minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Zalaegerszeg, 1904 márczius 12 ón. Az igazgatóság. Gutorföld körjegyzőséget kér. A tárnoki körjegyzőség nagy, amelyhez Gutoiföld is tartozik. Lehet tehát belőle kettőt csinálni bátran. Jobb is ez a rendszer, mintsem egy helyre tegyenek két jegyzőt. Csupán az a megokolás tűnhetik fel, hogy loszak, sárosak az utak. Ennek nem az az ! orvossága, hogy szaporítsuk az amúgy is erkölcsi