Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-03 / 44. szám

M A & Y A R . PAIZS 1904. november 3. esetleg átirja. A „Zala" csütörtökön is, a N. K. Újság" naponkint meg jelenik, ezért a hireket csak a vasárnapi számban hozhatja. A „Magyar Paizs" csütörtökön jelenik meg, igy a hirek beküldése vele szemben nehézségekkel jár ; azért •az értekezlet ajánlja, hogv a lap v ,sárnap jeten-" jen meg. A hireket úgy kell postára adni, hogy minden 'aphoz pénteken megérkezzenek. 3.) Nehogy a lapok hirei elér'éktelenedjenek, a het eseroéuyeit a fővárosi lapoknak esik pénteken kellene megírni. 4.) A szerzői jogról szóló törvény tiltja a szépirodalmi és tudományos közlemények átvéte let; a Szövetség lapjaira azonban kötele/ő, hogy minden közleményüket átengedjék. Ezzel a lapok mellőzhetik a kőnyomatosokat, a vidéki lap jó czikkének terjesztőivel emelik a Szövetség tagjainak iroi tekintélyét Ezenkívül elkerüljük azt, hogy olyan czikkeket kö/.öljön egy időben 4—5 szövetségi lap. a milyen czikkek a kőnyomatosok réven 2—300 vidéki lapban jelennek meg ugyancsak egy időben. 5) A megyei érdekű irányczikkeket lehetőleg keíelenyoroatban lehetőleg a megjelenés előtt meg keli Küldeni, hogy a megyei sajtó szava ránehezedjek a közvéleményre. Nehogy a Szövetség lapjait az egyhangúság vádja érje, az ilyeu c.'kkeket is lehetőleg át kell dolgozni. 6.) A lapok csak olyan czikkeket vegyenek át, a melyek az illető lapnak eredeti közleményei. Ennek megállapítása vegett a megyei irók cikkeiket nevük alatt írjak, avagy iroi álnevet, jelet használjanak. Az utóbbiak tulajdonosainak neveit a szerkesztői üzenetekben adjak tudtul. 7) Helyben meg nem -.iható c/ikkeket a Szövetség lapjainál kell elhelyezni. Ekként a %idéki lapokat keresik, s knzéletbeli kérdések nem maradnak tárgyalás nélkül. 8.) Tagdíjak nincsenek. Ila azonban megyére sziló események történnek, a melyeknel való megjelenés jelentékenyebb költséggel jár, s h<t a leírást az illető lap a többinek megküldi, akkor a költsegeket fölszámíthatja. Az évi közgyűlésen ezen költségekkel kölcsönösen leszámol ,ak. E költségek előreláthatólag kiégi enlitőd'iek, 9.) A Szövetség megkéri Zalamegye fő és alispán.a

1', hogy a m^gvegy ülések jegyzőkönyvi másolatait, lehető gyotsan szíveskedj' neK megküldeni a Szövetség lapjainak. A íőszolgabitókat pedig arra kéri meg, h^gy a hirektt egy-két torban szíveskedjenek az illető járás lapjainak kiadatni. A sajtó viszont arra törektdjek, hogy a hatóságokat föladataik megvalósításában tárao10.) A Szövetség belép a fővárosi újságíró egyesületekbe s minden tagjára kéri, hogy a lővárosban való tariózkcda^aik aiatt a szokásos kedvezményeket megadja. 11.) A Szövetség minden tagja gondoskodik arról, hogy a fővárosi sajtó a megyei eseményekről megbízhatóan értesüljön. 12.) A Ssövetség saját kebelében is intézkedik, hogy tfcgjai részére a fővárosban es a vasú aknái, a szokásos kedvezrréuyeket kieszközölje. Ez okból a Szövetségbe jelentkező tagok a lapok által azonnal b jelentendők 13.) A lapok fejei egyszerüsítendők. A Szövetség teljesen fölöslegesnek tartja, hogy a lapokhivatalos jellegét liogtassák. Az: egyes csikkeknek „Csarnok" czime merő vidékiesség. A „Tárcza" je'zés is fölösleges, mirt mindenki tudja, hogy az első vagy második oldal alján tárc/a van. Eredt ti tárczai a lapoknak ritkán vannak, nem kel'etie tehát a tárcza eredeti vagy nem eredeti voltát jelezni. A mostani rendszer mellett inkább az tűnik föl, hogy a lapoknak milv sokszor tunci eredeti tárczájuk. 14.) Az egységes helyesírást czélzó indítványt egyenlőre levettek a napirendről. 15.) A kiadók megállapodtak abban, hogy a lapik fejezetéről leveszik azt az utalást, hogy petit-sorial számítják a hirdetése'et. Mindenki tudja ugyanis, hogy a gyakoi latban úgy sem igy számítanak. E helyett ezt kell odanyomtaíni „hirdetések megállapodás szeriut". 16) A hivatalos hiidetések árszabályára nézve : A lap tereit nem i.ell prédára engedni. Árverési hirdetesek az eddigi hirdetések szerint. 17.) A Szövetség megkéri a hatóságok vezetőit, hogy a hirdetéseket minden zalamegyei lapnak adják ki. Megkívánja azt a teljes nyilvánosság, különben egyik lap sem érdemli meg, hogy a többivel szemben mellőzzék. A lapok száma amúgy is kevés, a hirdetési dijak mérsékeltek, s így ezesr'térések teljesítése nem okoz nagy költséged J8.) A nyílt-tért nem szabad olcsón adni. 19) A Kovácsi Béla féle gazdahági czikkek s hasonlók nem közlendők díjtalanul, mert azok burkolt reklámjai a kar teliben lévő műtrágya gyáraknak. 20) A 'iszteletpildányokat lehetőleg apasztani ked. A munkásságot inkább fizessék a lapok, 21 J A 7.) pontban emiitett czikkek lapszámait az illeiő város kávéházaiba, társasköreibe be kell küldeni, 22.) Uéketi Elek indítványára a balatoni cultusz etetekében a Szövotség tagjai élénkebb működést fejtenek ki 23.) Lányi Viktor indítványára a Szövetség megalakulását a fővárosi és vidéki irodalmi körökkel közlik. 24.) A Jap^k kiadói a szerkesztésben élénk részt vesznek, ezért a Szövetsé* czimében a hírlap irokat és kiadókat megkülömböztetni szükségtelen volt. 2.

r>) A gyűlés megbízza Sági János szövetségi jegyzőt az alapszabályok elkészítésével és azokat jóváhagyás v> gett a belügyminiszterhez terjeszti fei. Felkéli továbbá a jelen ülés jegyzőkönyvének megszerkesztésere és annak közlései a Szövetség minden tagjával. 2ü) Végül dr. Csík Árpid lelkes szavakban köszöni m-g a megjelenteknek fáradozását, melylyel lehetővé tették a S/övetség megalakulását. Kéri a tagokat egységes mtlködesre es azon reményét lejezi ki, hogy a Szövetség lapjai így összeforva megvetik közéletére az eddeginel sokkal nagyobb hatást fognak gyakorolni. Ktszt'haiy 1904. szept. 25. Sági dános Szalay Sándor S Övetségi jegyző. Szövetségi elnök, s a jelen voltak. Az életből. Előzékeny. Vendéglős (egy renitens vendéghez) Ha itthon volna a há/iszolgám, hát kidobatnám önt. Vendég: Ila jó ellátást ád, megvárom mig hazajön. Gyermeki ki\án?yg. Kis Böske: Jaj mama. csak volnék már nagy, akkor nekem is szabadna, mint a papának az ételre panaszkodni. \ kis .Jancsi szüleivel együtt a nagybácsi lakodalmára hivatalosak. Mama: (a toasztok után) Nos Jancsikám most te is é'tesd rendesen a bácsit. Jancsi (ünnepélyesen felemelve poharát.) „Kívánom, hogy a bácsi élj^n rendesen! Lemondás. . . . ön nagyon köhög, tanitó ur. Önnek nem szabadna sem bort. sem sört, sem pálinkát innia, de szivarozni sem szabadna. — Tehát azt gondolja Doktorin, hogy ezután csak köhögjek V ! Sokan oda adnák nz anyósukat, ha megszaba dalhatnának feleségeiktől. Mindig bölcsnek lenni — nem okosság. Sok ember csak az, arait képzelőd esünk belőlük csinál. Valamennyi ember közt legrosszabban érezheti magát a lösvény, m^rt életében megvetik, halála után knevetik. Sok asszony a beleegyezését is tudii adni, hogy ellenmondásnak látsz.assék. Az élet folytonos harcz, egyrészt idegen, másrészt a saját ostobaság ellen! Kohn Ur ! Kelljen magának örökké ez utóbbi ellen küzdeni. Li Tlittng. Göcseji levelek XX. Kü8zóllás ra. t. Adomcsók urnák. Megszerzőm méllentisz.töltségödnek aztot a kivánságbéli ölömet, hogy kü irom az oda nem mönést, mer hát az nem Göcsej. Tudi azt a m. t. Teens Ur, hogy nem az igyenösségöt nyakontsapó uczczák, meg a zembör eszbeli mögnyilatkozását patzifikálo hegy igyeközetök tselexik a Göcsejt, halom az népek ollyanok, a milyenné egv őtözet tréfa tseleködte. Ugy esetköz.ött meg az, hogv egy masinya bozgató — akinek fgy bozgatására az egész masinya föl lehői — Sümeg tájékíyáról helyhözetöt gyiit keresnyi ide, Göcsejbe. Talált s haza rójtaiott, szekér igyeközetre tsoraagóta ?z napát a gyeiökökke összütt. Mikó indulni kezdeködütt, jaz >zom,zédok tátt sz.ájje kérdftzfék : „llát há rnöiii ? " „Göcsejbe!" zökte oda nekiek az nyelvezettyével. „llát mi jaz,? Milyen helyhözet van aira? Milyen emborök vannak ott'.-" akadékoskodtak tuább a szomszédok. „A hely partos, a zemböröknek peig szarvik van ; a szögényöknek egy. a gazdagoknak kettő!" aszougya a masinya bozgató. T. cz. Teéns Uram! Ööszümaszóna a szüvem ha essög itt küőne hagyogatnom a zigazi göcsejt, mei ilyen néptye,"partya mög vasút igyeközettye azét semellik velá^nak nincsen. A nép ollan ; a part fódbül van; a vasút igyeközet ha nöra is egyptess mint a cz. Teéns Ur lakásánál jelönleg milyen létözik, de tiriss. KaráCíOukó indi tim \elő Csáktornyára ; Csömödérben a biktör kurumpli ütetéskor állott a mi euggunknak mögadományozni a tisztőlgést. Peig jelönleg mink is szömelyösen menögettünk. Miég egy tsipet beszedőm vóni : Ha fülröpüli az jaz egypress magasra, nöm potyognak le róla aok a némötök akik a zegész vizvezetgetőt mögisszák ? Jelönleg aon fözögetöm az toplót, hogyan lehetnö itt is olyan vezet-jetőt meg tseiekődni, aki viz helyütt bort ve/.etgetnö egyik lyikbu a másikba, t. i. a hordóba az embör torkos felzetébe. Ne haraeudgyék c. Teéns Uram azér, hogy etttög ilyentc nézvést kérelmezöm szüvélyos küszavallásat, a böt«ü« fáradságáér jelöuleg egy szöm fejérnép által Én tisztőlettel „adom (bucsu) Ci-ók." Költ Tsing- Peng- Vajban, a kis ládán. tiszt öletörnet ajánlom t Én Ippeng Tong, a *arany róka röml kis l'arkazattyának értlemöse. Országgyűlés. A nevezetesebb dolog most kezdőd'k a házszabály változtatásának javaslatával: revízió egyfelől, obstrukczil) másfelől. Ma est-' dől el; hogy megindul a harcz, vagy elmarad a szándék. Heti hirek. Helyiek. A reformáczió ünnepe Négyszáz éve már, hogy. Luther Márton kiragasztotta a Wittenbergai vár templom ajtajára a tételeit, s elszakadt a pápa fönbatóságától. S megindult a reformatio csak a bibbliát ismerve el alapul. Evenként megünnepelik ezt a napot a protestánsok. A zalaegerszegi ág. hitv. egyházban okt. 29-én. Porkoláb Gyula lelkész tartott szép emlékbeszédet nagy kci-önség előtt. A zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör választmányához ! felkérem a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör választmányának igen tisztelt tagjait, hogy a kör munkásságának és további fejlesztésével összefüggő rendkívül fontos ügyeinek megtárgyalása czéljából, november 6-án vasárnap délelőtt 11 órakor a kör állandó helyiségében, a zalaegerszegi ipartestület saját házának nagy termében, múlhatlanul megjelenni szíveskedjenek. Külön meghívó nem küldetik szét. Za'aegerszeg 1904. okt. hó 31. Dr. Ruzsicska Kálmán elnök.