Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-20 / 42. szám

1904. deczember 20. MAGYAR PAIZS 7 produkcziói a fővárosban is nagy feltűnést kellettek. Hasbeszélés segélyével pedig kaczaktató jeleneteket tud lábakkal produkálni, melyeket valósággal elevenekké varázsol. Az ő bűvészete igazán művészet számba megy, nem holmi kókler mutatványokkal kontárkodik, hanem csodadolgokat művel s ami fő, minden dolgok magyarázatát számtalan kedólyeséggel fűszerezett magyar nyelvű előadásban adja. A hírneves bűvész legutóbb a debreczeni városi színházban a kecskeméti ós székesfejérváii színházakban óriási sikereket aratott a mint az ottani újságok kritikái bizonyítják, sőt a debreczeni közművelődési és közoktatásügyi tanácstól egy dicsérő iratot kapott, a melyben mondják, hogy : „Szívesen átengedtük Balthazár urnák a váiosi színházat ós előadásainak a sajtó és a közönség teljes elismerését vívta ki magának." A kitűnő művész két előadást tart Zalaegerszegen az Aranybárány dísztermiben Vasámip 24-én és kedden 26-án este 8 órakor. Elsőhely 2 K. II. 1 K. 60 f. III. 1 K. 20 f. diákoknak 60 f. karzat 40 fill. - Balthazár ur 15 évig Amerikában tanulmányozott. Ajánljuk a pártolásra. Helyi heti piacz. Buza 20 40, rozs 14 20árpau 14 60, zab 14-40, tengeri 19- — liszt 26 40, zsp es ágyszalma 3—4 kor. széna 5—6 k. alomszalma 2 20—2-60, Zsír 1 80, czukor 88 kor. burgonya 8- — bab 22- — borsó 48- — mai hahus 1 04— 1-40 bot juhus 1'40—1 80, disznóhús 1 26 -130, mák 64—66, bükköny 1-3 1-4 káposztal4—20 fejenként, csibe 70—90, kappan 120—1 60, kacsa 1 40—1 60 hizott 2 40—2-60 liba 3 — kövér 6 50—7- — pulyka 3-40—3 60. tej literenkint 10—16 f., tejszín 26—28 tejföl 24—30 vaj 1 60—180 közönségesebb 1'20—1 40, tehénsajt 1 20-1*40, tojás 100 drb. 4.50-5

1—, vöröshagyma 12—16, fokhagyma 30—40, nvul 1-80—240, fogoly 70—1 00. A gyümölcs általában olcsó. Megyeiek. Vizáradás. A hosszas esőzés után Kottor községet elöntötte a viz. A községi és vasúti töltések odaszorították az elemet, a híd alatti kis átfolyás nem győzte levezetni avizet. E veszedelemben az emberek sürgősen folyamodtak Kovács Rezső perlaki főszolgabíróhoz, aki Csertán alispánnak tett jelentést, s mindkettőjöknek jelenlétében az emberek átszakították a töltést és vasutat, hogy a víz lefolyhasson. Másnap helyreállították. — Másik tudósítónk a következőket írja : Izgalmas ós csaknem végzetes jelenet folyt le Kottor községbeu e hó 15 en. A déli vasút, töltése és szűkre szabott hidja már másodszor borította vízbe és veszedelembe a községet. P; lig limánkodott a nép már sokat, hogy kötelezzék azt a déli vasutat jobb építkezésre. Most a fél falut, 250 házat öntött a Mura vize másfél méter magasságig. Az elkeseredett lakosság kirohant, hogv hányja széjjel a töltést. A jegvzőnek óriási küzdelmébe került csillapítani addig is, mig a főszolgabíró s az alispán megérkezik. A három szál csei.dőr nem biztosíthatta a főbírót, hogy vérontás nélkül megakadályozhatja a töltés átvágását. Annyival inkább nem, mert e közben már hallatszott, hogy a nép biztatta egymást. „Üesük le a csendőröket hátulról, az uiakat pedig dobáljuk a vizbe, mert ezek mind a déli vasutat és a gazdag Huscbler czég latelepót védik, azért nem akarják még a szükséges két átvágást megengedni. Az urak a miliomosokat pártolják nem a szegénységet." Ebben a portarturi helyzetben a főbíró elkerülendő a vérontást, nem engedte meg, de nem is akadályozta az áttörést, átlátva azt, hogy emberéletet is hiába áldozna fel, mert a feldühödött tömeg vérfürdő átán is áttörné a töltést. Vagyis vannak helyzetek, mikor a szükség törvényt ront, kisebb áldozatba kerül annak megszegése, mint lelketlen merev végrehajtása. A közlekedés azért nem akadt meg, csak másfelé vette útját egy napra, de az ember-halált pótolni nem lehetett volna. A mint a két ujabb átvágás megtörtént, gyorsan lefolyt a viz, a község egyik fele megmenekült, de azért nagy szerencsétlenséget s beláthatlan nyomort hagyott maga után ugv is. — Nem jó a tűzzel s a vizzel játszani, urak, sem az elkeseredett néppel. — Punktum. Templom szentelés. Az emiitett tűztől megrongált keszthelyi plébánia templomot, újra helyreállítása után, mult vasárnap szentelték föl. A szt. misét dr. Bita Dezső bélai cz. apát egyetemi tanár végezte fényes segédlettel. Az ünnepi beszédet dr. Rédey Gyula veszprémi apátkanonok tartotta szép tartalmú költői lendületű szónoklatával. A vendégeket dr. Dunszt. Ferencz keszthelyi apátplébános vendégelte meg, hol felköszöntötték a megyés püspököt, Vaszari herczegprimást, aki rögtön válaszolt is Isten áldását kérve Keszthely közöcségére. Hármas hír Sándorházáról. Az egyik az, hogy szegénységükben ós nagy adósságukban is összekuporgattak 300 koronát, kőkeresztet szereztek vele, azt felszentelték s nagy áldomást csaplak rá. — A második az, hogy a dinumdánumban Langstadler János, egy íóraódu gazdának 17 éves fia (mit keres ez a felnőttek között, késsel a kezében '?) szíven szúrt, egy 22 éves legényt, a kit véletlenül Halál Eleknek hívtak . Halálnak a fia volt és a halálfialett azonnal. — A harmadik hir az, hogv a sándorházai emberek között, noha nagy a nyomorúság, az adósság és a szegénység, a kocsmáros boldog ember, igen megelégedetten dörzsölgeti a kezét ; különösen boldog az ilyen kokeresztes bankettek alkalmával s ünnepélyesen kijelentette, hogyha a község még két ilyen keresztet állit, akkor ő is állit egy harmadikat, — mert hát tetszik tudni, ő is buzgó vallásos ember. — Így terjed Magyarországon a vallásosság I Menjünk hát! Mióta hirdetve hirdetik, az ujsagoiíban, hogy „A m. kir. kormány felügyelete alatt" itt meg itt, ekkoi meg ekkor „kéthetenként induló gyors hajókon" ki lehet menni „Newyor kig" „180 koronáért" „bőséges ellátássá':" azóta Zalából is hová tovább mind többen-tóbben men nek Amerikába. Szeptemberben 32 ember ment ki Zalamegyéből. — Menjünk hát! Kitüntetett tanitó. Gózon §lmre szentgyörgyvölgyi ny. tanítót, ki az arany é. k. is tulajdonosa, ujabban a következő okmányhan ievő megbízással tüntette ki a közokt. miniszter. „Ismerve Tekiutetességednek hazánk művészeti és történeti emlékei iránt mindenkor tanúsított érdeklődését,tekintetességedet az 1881. évi XXXIX. törvényczíkk alapján a Műemlékek országos Bizottságának levelező tagjává öt év tartamára ezennel kinevezem. Midőn enől tekintetességedet tisztelettel értesítem, egyben kerem, hogy a nevezett Országos Bizottságot nagyjelentőségű feladatai teljesítésé ben, szakavatott és hazafns közreműködésével támogatni szíveskedjék. A bizottság szabályzatát •/. alatt ide mellékelve, megismerését szives figyelmébe ajánlom. Budapesten, 1904. évi szép .ember hó 25 én. Berzeviczy s. k." A gyásznap. (A kelleténél kissé később adjuk ki ezta kisczikket; de mi nem annyira az újságot műveljük, mint inkább az eszmét.) Nem hisszük, hogy magyar ember szivét hidegen hagyná októberö ának évfordulója. Ám semmi vagy kevéskülsőjel vállárrá, hogy hálával, hódolattal, kegyeledel gondolunk a nemzeti szabadság vérkeresztságónek e megrendítő napjára. Mig márcüus 15 et mint a szabadság születése napját általános nnmzeti érzés avatta ünneppé s amelyen feliobog a szivek lángoló lelkesedése : addig október 6-ának mó'ységes gyásza általánosan csak a lapok hasábjain s szórványosan egy-egv gyaszmisében és kitűzött gyászlobogóban nyilatkozik meg. Fájdalom, igy volt Sümegen is, irják, s igy volt Zalaegerszegen is, tesszük hozzá. De biztató jelek vannak, hogy nemsokára évrőlévre egész ponpájában megszenteljük október 6-át, hogy tanítsa és tettekre intse az utódokat. Sümegen a kath. legényegyesület kezdeményezte ez ünnepet. Október 6-án gyászmisét mondatott, 9-én délután 4 kor pedig gyászünnepet tartott. Ezen Németh János plébános, az egyesület elnöke mondott megható beszédet, utánna pedig Zombori Andor reáliskolai tanár remek költői felolvasásával szinte elbűvölte a sziveket. Elsőben a szabadságharc diadalmas napjait festette, aztán október 6-ának megrázó nagv tragédiáját. Költői lelkének magas szárnyalását lehelte bele minden sorába. A gondolatok igaz gyöngyeivel telehintve, megragadta a sziveket s könnyeket fakasztott a hallgatók lelkében. Hatása mély volt s állandó maradt. Sikerülten járult az ünnepies, de gyászos hangulathoz Pék Sándor rendes tag szavalata, aki Várady Antalnak Október 6. czimü versét adta elő. Az elnök záró szavai után a közönség fölállott s a Himnussal beteiezte a kegyeletes ünnepet. A letenyei esp. rém. kath. tanitói kör t. évi október 26 án d. e. 10 orakor fogja őszi közgyűlését Letenvón az i.skolahelyiségbeu megtartani. A „Zalamegyei Általános Tanítótestület" „Muraközi Tanitóköre" ez évi rendes közgvülósét október 15-ón tartotta Perlakon. Emöki megnyitót mondott Brauner Lajos Csáktornyái főtanitó. A madárvédelemről értekezett Wirth László bottornyai tanitó. „Az egyhuzamban való ranitás" czimü tételről Tihanyi Lajos ráczkanizsai tanitó tartott felolvasást Több egyesületi ügvet intettek el s közgyűlés után társasebód volt a „Nagyvendéglő" ben. Tanítók gyűlése. A Nagykapornaki esp. kerület róm. kath. tanítóinak egyesülete 13-án tartotta első nyilvános gyűlését Pacsán. Gyűlés előtt istentiszteleten voltak s azután, lefényképeztették magukat. A gyűlés-teremben elsőben Illés István esperes intézett a tanítókhoz tartalmas és lendületes, szép beszédet üdvözölve a megjelenteket; majd Bod i Gyula szentpéteruri főtanitó a kör elnöke tartott megnyitót. — Beke Mihály felolvasta az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét s az elkészített alapszabályokat. Szita Boldizsár nagykapornaki főtanitó felolvasta. „Gondolatok a tanév elején" cz. müvét, Boda Hermin szentpéteruri tanítónő pedig „Mily tanulságok vonhatók le a magyar nemzet történetéből "cz. értekezését. Végül Pécsy Béla dióskáli főtanitó tanítása következett a Névragokról. Ugy a telolvasóknak mint az előadást rendezőknek jegyzőkönyvi el

;smeréssel adózott még a gyűlés. A társas ebéden a tanítókat a jelenlevő — Illés esperes köszöntött fel. — Az újonnan alakult egyesület tisztviselőire és tagj 'ira Németh Jenő zalaszentmihály. főtanitó mondott tartalmas pohárköszöntőt, — az összetartásra és egymás iránti szeretette Tamási kallósi tanitó emelt poharat. A szövetkezetek korszakát éljük. Tul vagyunk azon, hogy bizonyítani kellene a szövetkezetek jogosultságát é« feltétlen szükségességét. Az élet-aiakulásnak mai nyomasztó helyzetébea csak a szövetkezés mentheti meg népünket. Ám egy-két jó vezető kell! Elismeréssel kell lennünk az alsóbagodi plébánosnak és főtanitónak működéséért, a hol három szövetkezet van: Fogyasztási, ilitel- es tejszövetkezet. Legújabban Ztlamihályfan alak:tutt tej szövetkezetet Lohonyay Elek körjegyző. A Keszthely—tapolczai vasút engedélyokiratát a kereskedelmi miniszter kiadta a keszthely —balatonszentgyörgyi helyi érdekű vasút r. t.nak. A balatonszenlgyörgy—kes^helyi helyi érdekű vasutnaK 510,000 koronányi tényleges tőkéje a keszthely—tapolczai tolytatólyagos vasútvonal megépítéséhez és az üzlet megfelelő berendezéséhez szükséges 1.686,000 K és a törzsvonalak átépítéséhez szükséges 25,000 K'tényleges tőke betudásával, 2.221,000K-ban állapíthatott meg. (k-g). A keszthelyi legelök. Keszthely volt urberesei jogutódainak a Balaton mellett 105 hold kiterjedésű közlegelője van. Keszthely nem állattenyésztő város, ezért elhatározták, hogy a Zámor nevű legelőt fölosztják, Ezt a földművelésügyi miniszter meg is engedte. Most a bírói eljáráson van a sor. A nagykanizsai kir. törvényszék birája október 10-én a helyszínére ment, a hol elvégezte a fölosztást megelőző teendőket. A legelőt 532 drb. 270 |J öl területekre osztják, igy tehát az egész város érdekelt a fölosztásban, a mit Keszthelyen zajos jelenetek előztek meg. Sokan ugyanis a felosztást ellenezték a város jövőjére való tekintettel. A fölosztás után a keszhelyi Balatoiparton uj élet kezdődik. Fölszántják a szép sik területet, a melyen szőlőket telepítenek és nyaralókat építenek. — Barlang vaqy mi? A Sümegi B-iglyas-hegy oldalában az Epstein-féle mész kőfejtőn a munkások egyik réteget a másik után lefejtve, a hegy felszínétől mintegy 15 méter mélyen egy üregre akadtak. Szája embet deréknyi, mélysége, amint zsineggel megmérni lehetett, ugy 20 méter lehet. Kutyafej nagyságú követ dobtak bele s ez több má8odpercz utár. ért le. Hangja, mint a mély üregből felható hang, olyan volt. A munkások szerint már vagy 30—40 seekérre való törmeléket elnyelt az üreg s azelőtt a beledobott kő hangos csobbanással jutott, a fenékre. Vájjon nagyobb barlang van-e a hatalmas mészkőrétegek kebeleben vagy vizmosta mély s nagyobb üreg-e, ezt a szakszerű vizsgálat tudná eldönteni. Ajánljuk a Sümegre többször megjövő geologusok figyelmébe. Iparosok tapintatlansága. Keszthelyen történt meg, nem nagy dicsőségére az odavaló ipirosoknak és ipartestületnek, hogy 30 kiváló iparos áldást foglalt a Keszthelyi Hir lap ellen — még pedig a következő vélt sértés miatt. Tudvalevőleg a keszthelyi iparosok oda se néztek a veszprémi éssoproni iparkiállitásnak. Egymaga Regensperger Ferencz kékfestő vett közülök részt s dicsőséggel is járta meg a soproni kiállítást. De ez kevés egy jókora iparos városból. A többiek ugyan ezalatt az idő alatt a pécsi dalversenyen vettek