Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-25 / 34. szám

4 magyar paizs 1904. augusztus 25. Megyeiek. Ha a vasúton véletlenül sok utas összekerül egyszerre, ugy segitenek a bajon, hogy vagy új kocsit csatolnak a sorhoz, vagy a kapcsolatban levő üres kocsikba teszik be az utast, ha mind­járt előkelőbb is az a kocsi, s ha nem dohányzók számára van is. Ilyenkor, ha különleges női személyek avagy betegek nincsenek, akik miatt ragaszkodni keil a szabályhoz, nagyon természe­tes, hogy könnyen eleshetik a „nem dohányozni" féle rendelet. A magán életben ezenkívül az a törvényes iend is meg van, hogy ha ón kifizetem a szekérbért s még sem visz el a szekeres, vissza­követelem a pénzemet. Mindezeket nem igy tudja a Déli vasúttársaságnak az a tisztviselője, a melyik Zalaszentivánon tartózkodik, s akinek van egy pár generalis-szerü csillagja, egy potrohája és egy mérges szájú törvény tudása s mintha saját tulaj­dona volna az egész kocsi sor. A nevét kímélet­ből nem írjuk le. De jegyezze meg ez az ember, hogy elmúlt az a régi jó idő, mikor mt-g kapcsa­betyároskodhatott. Jegyezze meg, hogy a közön­ség nem pokrócz, melyhez ő a piszkos lábát törülhetné. A Bob herczeg Andráshidán. Ezt a — külön­ben elég jó — operettet vasárnap délután már Andráshidán is játszották. Uisíg-tudósitónk az országúti páholyból hallotta az előadást. Szinház a Móritz kocsmája. Énekkar: a földműves legények, naps/ámosok, népség, bakterség, kisbíró stb. Hangoló karmester a félliteres. É-> fölcsendülnek a „Londonban haj!" . . • akkordjai. Az összhang egy kissé zagyvalókos — irja kritikusunk, de a magas műveltségre törekvő buzgóság félre­ismerhetetlen. És félreismerhetetlen az is, hogy méltóságteljes, csendes, komoly magyarságunk kezd bomlani. Operette-ónek a magyar paraszt legények szájában! Aztán ne legyen jégeső!? Tüz volt csütörtök este, Pölöskefőn, — irja levelezőnk. — Grtinfeld Mór kocsmájába a villára leütött és a tető leégett. A falubeliek szinte emberfölötti munkát tejtettek ki, hogy a tüz a nagy szélben ne terjedjen tovább. Fáradozásuk sikeriel járt, mert a tüzet 4 órai munka után sikerült lokalizálni. A kár 5 -6 ezer korona. Lopás. Major János ródiesi lakostól Könnye nevü bérese 200 koronát augusztus 13 án ellopott és a pénzzel megszökött. A Balaton Szövetség megalakulása. Siófokon augusztus 10 én megalakult a Balatoni Szövetség. Tiszteletbeli elnöke Széchenyi Imre gróf. elnöke Bélaváry Burghard Konrád lőrendíkázr tag, al­elnökök Széchenyi Viktor grof, Óvár.v Ferenc, or«z. képviselő és Szűcs Béla. A választmány 45 tagból áll. Tagjai Zalavermegye részéről: Hertelendy Ferencz fő-, Csertán Károly alispán, Háry István dr., Dezsényi Árpád, László Mihály dr. Vuiusz Vincié, Puteáni Géza br., Halbik Ciprián, Fittler Sándor, C emez Pál, Döczy Lajos dr., Takách Imre, Szent trnklóssy Gyula, Forster Géza és Ilbo3s Nándori Ves/prém- és Sorocgy. megyét szintén 15—15 tag képviseli a választ­mányban. A szövetség czélja a balatoni kultusz emelése, Uj magyar nemesek A király Virius Vincze uradalmi jószágkormányzónak és törvényes utódai­nak a közügyek terén szeizett érdemei eiismeréseül a magyar nemességet lesenc.zetomaji, Elek Lipót kereskedelmi tanácsosnak éa törvényes utódainak a közügyek és a közgazdaság terén szerzett érde­mei elismeréséül s magyar nemességet vjnépí elő­névvel díjmentesen adoöiányozta. Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! Távoliak. Magyarság a kiállításon Isten mentsen, hogy a körmendi magpergető gyárnak hátrányára dol­gozzunk, Ellenkezőleg. A javát akarjuk. Hasznos ipaii működését elismerjük s ha kell dicsérjük. De óhajtjuk, sőt ostromoljuk is azért, hogy ha­ladjon is ám — az iparban is s az általános műveltségben is. A soproni kiállításra némi nyom­tatványokat vitt a körmendi gyár. A nyomtatvá­nyok között lehet látni ilyen írást: Pozon, mag­pergetci stb. stb. Hát Áerem, egy gyárosnak nem szabad olyan kö^önsegea embernek lenni, mint a milyen lehet egy vigecz, vagy utczagyermek. Egy gyárosnak intelligens embernek kel! lenni. Az iutelligenczia pedig iöltóteíezi az elemi magyar helyesírás szabályainak a tudását. Ha nem tudja, kérdezze meg a 10 éves iskolás riutól, vagy a nyomdász-inastól. Hangra gondolom, a baj még nagyobb ez intelligenczia hiányánál. Én azt hiszem, hogy a körmendi gyár azt a nyomtatványt kül­földön készíttette s azért vannak olyan otromba hibák benne. Kamara a választási cenzus leszállításáról. A soproni kereskedelmi és iparkamara Zsombor Géza indítványára felterjeszte.st intéz a kormány­hoz a. választói jog kiterjesztése, a cenzus leszál­lítása érdekében. A karaara minden önálló iparos nak és kereskedőnek választói jogot kór, tekintet nélkül arra, hogy mennyi adót fizet. A szárazság. A zalaiak még ne szóljanak semmit. Itt is nagy eső hiány volt s van, de olyan áldott hegyes, völgyes, dombos s vizenyős talajú föld ez, hogy pl. a törökbuza még sem sült el egészen. Máskép áll a dolog pl. Sopron megyében. O't a vasút mentén véges-végig sehol egy szál kukoriczát nem lehet látni, a mely csövet hozott volna. Mindenik akkora, mint az ujjam 8 össze van száradva. A föld ott jobban kiégett. Nagvobb nyomorúság azonban ott nincs, mint Zalában, mert a földművelés: mellett általá­nosabb az ipari foglalkozás, házi ipar üzóse s az ilyenek enyhítik a mezőgazdaság baját. A fénykép árnyképe. Igen különös módon festik a sötét nyomort Gömörben, araint levele­zőnk irja. Ott a sötét nyomort fónynyel festik. Egyik uradalomnak a tiszttartója lefényképezteti az aszott képű munkásokat s elküldi az úrhoz, hogy lássa mennyit éheznek s adjon nekik részint előleget, részint a már megszolgált munkabért adja ki. Alm^s kenyér. Az ínséges esztendő még majd almával sütött kenyeret hoz a szegény ember asztalára. A krumpli drága és nagyon takaroskodni kell vele, ezért most Molnár István, az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos, azt ajánlja, hogy a lehullott alma — úgymond figyelmeztető sza­vában — többfó'eképpan értékesíthető. Lehet ugvani9 négy részre vágva megaszalni és télen főzve elhasználni; lehet nyersen ciderbor készí­tésére felhasználni, aminek az idei gyenge szőlő termés folytán szintén kelendősége lesz; de — ami igen fontos — lehet az ilyen ós egyéb aprónak maradt almát kenyérpótszerül is felhasználni, mint azt 1813 ban Németországban nagyban is felhasználták. Erre a célra az almát meghámoz­zák, megreszelik és minden két kilogramm almá­hoz három kilogramm kenyérlisztet vesznek, egy kis vizet vesznek hozzá, a szükség szerint össze­gyu va; így öt kilogramm kenyeret nyerüuk. Az eljárás egyebként teljesen olyan, mint a burgo­nyával készített keuyernél. Az almával sült kenyér Ízletes, kellemesen edeses. igen egészséges, könnyen megkel és jól süthető. A', almás kenyér tartós is; nem szárad oly hamar, mint a burgonyás kenyér; sőt volt eset rá, hogy az almás kenyér két hétig is altartott; jó és Ízletes maradt éj sem meg nem penészedett, sem meg nem sava­nyodott Az idén, mikor a rosz burgonyatermés folytán a Felvidéket éhínség fenyegeti és amidőn millió mótermázsánái több apró, fejletlen alma­termésre van kilátásunk, az almaéríékesitésuek e módját a termelőközönség figyelmebe ajánlja a gyümölcsészeti biztos. Festett italnemüek elárusitása. az 1899. évi 78,543 sz. belügyminiszteri rendelet 10. és 22. § szerint kihágást kepjz. A belügyminiszter 1903 évi 5584. sz. a. harmadfokú iteletben he'yben­hagytaa vádlottszatócs büntetését, mert megszegte a fennálló egészségügyi rendszabályokat. — Hát a melyik nem festett,, az jó? Hány község van Magyaror­szágon? Es hány pálinkaáru, ós hányan szegik meg az egészségi szabályokat? Hány ember iszik abból a pálinkából? A füszerhamisitások ellen. A belügyminiszter 61.616/903. számmál rendeletet tesz közzé, mely­ben a hatoságok tudomására adja, hogy a ha­misítottnak bizonyult, bárha különben az egész­ségre ártalmatlan fűszerek (török bors, sáfránv, majoranna stb) forgalomba hozóival szemben az 1876: t.-cz. 14 § a alapján a kihágási eljárást meg lehet indítani és marasztaló Ítéletet is lehet hozni. Dutyiba jutott kivándorlási ügynök. Az ogulini bíróság CuculicsHeniik kivándorlási hiénát, csalás és zsarrlás miatt két esztendei bortönre ítélte. A börtönnek ilyen érdemes kosztosa nálunk is elég akadna, ha hivatalból üldöznék a csa'ókat. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Különfélék. SzabolCBka es a közös ármádia A poéta református pap, Szabolcska Mihály tudvalevőleg a temesvári kálomista hivek lelki dolgai* igaz­gatja. Temesvár pedig, mint aféle deli fekvésű város, alaposan meg van rakva katonával. Gya­logság is, lovasság is, sőt tüzérség is van benne. Persze mind közös hadseregbeli. Atillás honvéd bizony nincs ott egy szál sem. Most a nyár folya­mán azután, nagy lóvén a halálozás a temesvári katonák között, gyakran akadt református halottja is az ármádiinak és sürün hívták Szabolcskát katona-temetésre. Szabolcska pedig csak temetett, temetett, de a katonáek meg a fülük botját seoo mozgatták meg arra, hogy azért valami díj Í9 járna Szaliolcskának, sőt a kocsi dijat sem fizet­ték meg. Szabolcska ugyan jómáju ember, mégis végre megunta ezt a nemtizetéses állapo'ot s kapta magát ós levelet irt a hadtestpirancnokságiuk, az ő jogos követelése irányában. A parancsnokság azonban nem volt a követelés dolgában Szabolcs­kával hasonló nézeten 8 ezt a velemónyét nem is késett kifejezni a költő pap előtt, kinek sze­mére vetette, hogy a stólán felül akar szedni díjazást. Erre azután Szabolcsijában felforrt, a vér, sebtiben leült az íróasztalához s a hadtestpirancs­nokságnak megírta válaszát. Hogy mi volt, mi nem volt benne ebbetr a levélben, azt hosszadal­mas is, felesleges is volna reprodukálnunk szó­szeriut. Egyik paszusát azonban eláruljuk, mely betűről betűre igy hangzott: — Én eltemetem szívesen az egész közös ái mádiát, azonban legalább a kocsidijaraat fizessék ki. . . . Árlejtések magyar iparra. (A közölt árlejtésekre vonatkozó közelebbi adatok az illető hivataloknál, esetenként pedig a m, kir. Kereskedelmi Muzeumban is megtudhatók.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szék elnökéhez szept. l-ig kőszén szálntásara. — A m. ki.-, áll. vasutak igazgatóságához azept. 3 lg kü­lönféle anyagok azallrtására. — A lugoú kir. törvényszék elnökéhez szepc. 7-ig olajnemüek és anyagszerek szalliíasára. — Ugyanoda azept. 16-ig stearingyertyára. — A n. kir. szabadalmi hiva­talhoz szept. 5-ig puhafa es koszén szaiiitasara. — A rn. kir. központi dohány jövedéki igazgató­ságához szept. 5-ig építési munkákra. — Az aranyos maró.hi áll. epitészeti hivauwioz aug. 23-ig hid helyreallitas.ra. — A kun­szentmiklósi kir. járásbírósághoz okt. tölgyfa szál­lítására. — A zilahi áll. építészeti hivatalhoz aug. 29 ig támfal és kerités epiítísere. — A debreczeni kir. Ítélőtábla elnökéhez stept. 12-ig bükkfára — ugyaujda szept. 13-sg stearm gyertya a/.aliitasara. — A bezdáni m. kir. erdögondnoksághoz »ug. 24-ig gubacstermes megvételére. — A m. kir. áll. vas­utak igazgatóságához aug. 25-ig 2 emeletes kezelő­épületnek munkaira. — A kolozsvári k. javító­intézet igazgatóságához szepc. 7 ig különféle dolgok szálutaeara. — A lugosi gör. kath. egy názmegyei hatósághoz aug. 29 ig paplak helvreailitasara. — A lipótvárosi tegyintezet íga/gatosagahoz kőszén vagy brikett száll na.sara. — Az ipolysági aiiaui­épitesietr hivatalhoz aug. 29 ig áteresz újjáépí­téséi e. Az eczet-esszeaczie eletveszelyes Enne* bizonyitasara a „Deutsche EssrgiuUuatrie" ket súlyos balesetet hoz nyilvánosságra. Mindkét eset­ben gyermekek ittak eczet-esszencziát, ameiy egyik esetben súlyos belső sérüléseket okozott, a ma­síkban pedig halailat végződött. — A nagyok nem halnak meg tőle rögtön, csak lassan. Eladó bútorgyári gepek. E^y tíz lóerejü gőzmotor, — egy abricht-gép vésgéppel 45 czmt. széles, Egy vastag gyaluló gep 50 eztm. széles. Egy szalagfürész 90 eztm. kerék. Egy kezelő gép (Frais mashine) 9 0/ioo. Mind­ezen gépek Ernst Kirchnertó'l származnak, egy évig hasznalatban voltak ; teljesen jó karban vannak, jutányos áron eladók aa üzlet jölhagydsa miatt. Bővebbet megtudni Adamicza Ede, bútorgyárában Zsolnán. 2—0 Kitűnő törköly, borseprü és szilva pálinka kapható nagyban és kicsim ben GRÜNFELD MÓR­nál Pölöskefőn. u p. Glelse.

Next

/
Thumbnails
Contents