Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-25 / 34. szám

1904. szeptember 3. MAGYAR PAIZS 3 A jegyzők napja. Balatonfüred, 1904. aug. 16 Zalavármegye jegyzői közgyűlést tartottak folyó hó 16 án Balatonfüreden elénk érdeklődés mellett. Közéletünk ezen szerény harczosai mindig fokozottabb erélylyel közelednek czé'juk felé, mint a szívós kitartó japánok Mandzsúriában És dicséretükre legyen mondva, hogy saját érdekük csak mellékes. Az a czéi, a melyre törekednek, az a zászló, melyet lobogtatnk, a legszentebb hazafiasságriak, a legtisztább emberszerete'nek a símboluma mert ok átalában a jó közigazgatás megterem tésén fáradoznak. Ez pedig mindnyájunk közös érdeke, olyan mint a napsugár, mely jótékony melegével kunyhóba, palotába egykópen behatol, fényével eloszlatja a kétséget, melegével feloszlatja a rideg önzést, derültebbé, elviselhetőbbé teszi az emberi létet, bizalmat kelt, reményt táplál, mert a tiszta igazságot méri. Ez a jó közigazgatás. Örülünk, tehát mi is, mint a nagy közvélemény szóvivői, hogy korszakalkotó törekvésük eredménynyel kecsegtet. Most mát, mikor mindig több több lántílelka apostola támadt az ügynek a jegyzők körében, mikor lelkes szavukra, mint a testamentum kinyilatkoztatása behatolt a szivekbe a gyors, lelkiismeretes, tapintatos modern közigazgatás megteremtésének szüksége, mikor a jegyzők nagy tábora félelmesen megmozdult, mint a birnami eidő; — a legmagasabb ténvezők is átlátták a tarthatatlan helyzetet, a gyökeres .javitás szükségét. A segély acció meg is kezdődött s elég tapintatosan a fizetés javitással, mert jó közigazgatást el sem képzelhetünk a tisztviselők erkölcsi és anyagi helyzetének garancziái nélkül; iehát valahogy megvolna az anyagi állapot javulása, ami egyik kellék; most következik a legfontosabb, amit a tisztviselői kar becsülete is megkíván, a szolgai aláiendeltségből való szabadulás, hogy ne legyenek áldozatai bűnbakjai kicsinves emberi gyarlóságoknak, személyes motívumoknak, hanem a tiszta jogórzetben kifőtt modern fegyelmi szabályok, megdönthetetlen tisiti pragmatika védelmezze és batoritsa őket, szabad, független csak törvenyek által szabályozott cselekvésükben. A közgyűlés mindvégig élénk és komoly, tartalmas vitákkal fűszerezve érdekes is volt. A táigysorozat 17 pontja, a póttárgysorozat 8 pontja és az indítványok 12 pontja, összesen 37 elintézendő fontos ügy volt előterjeszt?e ós megvitatva. Legnagyobb része az ügyeknek közigazgatási admmistrativ természeténél fogva a közönséget csak annyiban érdekli, hogy jegyzőink alapos as szakszerű vica után sok olyan felsőbb hatotagi rendelet megváltoztatását, módosítását hozzák felsőbb helyen javaslatba, mely szabályrendeletek gyakorlati szempontból nehézkes, komplikált, bonyodalmas összetételű formaságoknál fogva javításra szorulnak. Ilyen némely adó kivetése körül előforduló visszás állapotok megszüntetése, a községi közmunka, ugy az építkezési, megyei szabályrendeletek könnyebb kezelése és végrehajtása czéljából te

ft gyakorlati előterjesztesek és határozatok. Egyik legfontosabb tárgya vélt a közgyűlésnek, meiy országos hullámokat vert fel, a magyarországi községi és körjegyzők országos központi egyletének éo az „Erzsébet" segitő egyesületnek alapszabáiy-iervezete, mely Zalamegye jegyzőit jelen foi majaban nem elégíti ki egészen, mert nem helyes kifejezője az összesóg akaratának, sőt pórázra akar kötni, gyámság alá helyezni némi tekintetben egy nagy, intelligens, szabad cselekvésre érett testületet. Akkor, miko.- a világ művelt nemzete társadalmi szervezkedésének rnin den tormájában az emberi jogok kiterjesztóseért küzd, a jegyzők nem maradhatnak vissza; hanem meg kell nyitni egyletük csarnokait minden tag számára, hogy minél több friss erő, minél több több szem, minél több uj eszme, gondolat jelen jók meg ott a íorumon, s nagy imponáló ereje útját szegje m'nden önző magár, érdeknek s klikkuralomnak, ami az egyletek beléletóben korhadást, meddő eredmenytelenséget, viszályt szokott szülni. Nagyon életre való inditványnyai lépett elő tehát Zalamegye jegyzői kara, mikor az alapszabálynak oly nemű modositását kivánja, hogy minden megyei annyi tagot küldhessen az országos közgyűlésié, ahanyjárása van, sőt saját költségén minden egyes jegyző felutazhatik s s/avazati jogát gyakorolhatja, ha a megyei egylet elnökének ezt bejelenti a megyei jegyzői közgyűlésen. Dicséretei s a közérdek szempontjából indokolt a közgyűlésnek azon akciója is, hogy szorgalmazni fogja a központi egylet utján a közigazgatás gyökeres megjavítására irányuló nagyszabású tevékenység folytatását, mert e tekintetben a köztisztviselők fizetés javításával c-<ak az első lépés történt meg; a u»gy korszakalkotó munka hátra van; tehát ezeknek a fontos reformkérdéseknek, melyek a központi jegvző-egylet programrajába longum et latum lefektetve vannak, — nap renden tartása sürgős és szükséges postulátum. A közgyűlést, bankett követte, amely lelkes hangulatban tartalmas tosztokkal fűszerezve csak a kéro délutáni órákban ért. véget. A legtalpraesettebb toasztott Révész Adolf csopaki földbirtokos mondotta, aki fölköszöntője végén hazafias feíbuzdulásábau 100 koronával a jegyzői egylet alapi'ó tagjainak a sorába lépett. Ilyen tagot sokat adjou az Ég az egyletnek. Punktum. Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizsban magyar iparos és kereskedő előfizetők állandó ingyen hirdetést nyernek 4—5 sorig. A Magyar Paizs heti lap évi dija 4 korona, t—o Eljegyzés. Ábrányi Gyula helybeli lakós eljegyezte Klein I. helybeli kávés kedves leányát Irént. Jó politika volm, ha"a magas kormány visszaadná az elvert vasúti kedvezmény* a vidéki hiilapiróknak. Nem mondom, hogy feltétlenül szükséges , azoknak is, akik magán gazdagsággal rendelkezI nek; azoknak sem kell adni, akik szédelgő hamis; sággal talán inkább csak magánczélra használnák I fel azt a kedvezményt. De vannak becsületes j munkásai a közügynek s a hirlapirásnak, akik | szegénységükben is odaadással végzik az önként elvállalt kötelességet. Ezeknek vagy ezekért az egésznek is jó volna, ha megadnák a kedvezményt, legalább mikor országos kulturális ügyben !• utazik a hirlapiró. A soproni iparkiálíitásra tett utam alatt elmélkedtem erről eleget. Meg csak féljegyet sem lehet kapni. A Déli vasút üz'eti igazgatósága az állami tisztviselőknek a magyar állam iránti tiszteletből a féljegvet — azt hiszem Í megadná, ha a folyamodást félévvel azelőtt be i küldenők, de ha csak egy két héttel azelőtt kérjük, I nincs eset rá, hogy megadja. Megadja, lehet, | azutáu, ha már megjárta az ember a kiállítást . égész jegygyei. Vidéki hirlapiró nem is megy a kiállításra. Kevés az a bolond ember, hogy dobálja a saját pénzét a közügyért. Pedig a vidéki hírlapírók többet tehf .nének egy kiállításon a munka t

urjesztÓ3ére, a magyar ipar dicsőségének a hirdetésére, mint a szűkszavú fővárosi újságok. A fővárosiaknak van ingyen jegyök. Az ők pennájok talán meg van aranyozva? Az első aranyérem Szombaton nyílt meg a soproni iparkiállitás, melyre amint jeleztük, Z Uaegerszegrői is igen tekintélyes számbau és minőségben vittek fel tárgyakat. Mísnap vasárnap már megkezdte működését a bíráló bizottság, m-íg pedig a VIII. csoportnál, a kertészetinél. A bíráló bizottságnak ez. az első döntése mindj irt dicsőséget hozotr Zalaegerszegre, mert a Faragó Bsla magpergető gyárát aranyéremmel tüntették ki. Különösen dicsérték a magvait. Faragó nem volt jelen, Neumayer Pál tisztviselője helyettesitette. Neumayert beválasztották e csoportnál a bíráló szakbizottságba, ki a gyárat kitűnően képviselte: választott bizottsági tag létére sem vett részt sem a tanácskozásban, sem a döntésnél, mikor a maiípergetőkről volt szó pro vagy kontra, — hogy as árnyéka is távol legyen minden tolakodásnak. Helyeseljük ezt a szerénységet. Vele egyeuraugban aranyérmet kapott Steiner is, a soproni kitűnő kertész. — Gondoljuk — szerényen bár, hogy a Faragóé mellé még jőn vagy egy Zalaegerszegre. Pótlás — a kiállításra. A múltkor felsorolt 22 kiállítóhoz sorakozott még utólagosan Kdük Fereucz kertészünk is, aki virágkoszorut és bokrétát vitt Sapronba, a mit igen okosan tett, mert ezt az úgynevezett kötészeti ágat rajta kivül senkisem képviseli a kiállításon. Versenytárs nélkül van, de azt hisszük, hogy az általános próbát is kiállji — Sorakozott még Kaiser, a , csácsi sajtos is, különféle pompás sajtokat vitt ! fel; a jóság mellett bizonyít az is, hogy mindjárt ! elkapkodták, megvásárolták. Ő is versenytárnólkül van. Most hazajött, hogy ujakat küldjön a helyökbe A Magyar Paizs Sopronban Szombaton délután a kiállítás területen szép közönség verődött össze a vendéglő udvarán s Szent István király émlékére, ünnepi nap is lévén, nagy asztali ültek. Jól esett utólagosan hallanunk, hogy dr. Arnhold ügyvéd, a Neue Zeitung szerkesztője meleg szavakbau emlékezett meg a Magyar Paizsról, hogy ez a lap buzgó érdeklődéssel viseltetik az iparügyek iránt. A kiállításon levő szerkesztő ez idő alatt a szomszéd „Löv>:rek

uen bolyongott s nem köszönhette meg egyenesen a figyelmet. Helyette felelt azonban Gombás István munkatárs s a várvavárt jövőbeli s minél elébb eljövendő önálló vámterületére ürített pohaiat. A zalaegerszegi állami polgári leányiskolánál az 1904/5. evi beiratások f. é. szeptember hó 1, 2, '3 és 5. napjain délelőtt 8—12 óráig az igazgatósági irodában és a tanácsteremben tartatnak me^. A javító, pót- ós felvételi vizsgák a beiratásra kitűzött napokon délután 2 órakor lesznek. A magántanulók vizsgálata aug. hó 31-én reggel 8 órakor. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 6-án reggel 8 órakor „Veni Sancte"val veszi kezdetét. A rendes előadások szept. 7 én reggel 8 orakor kezdődnek. A falvétetui kivánó tanuló szülei, gyámja, vagy azok helyettesének kíséretében személyesen tartozik megjelenni, s beiratáskor iskolai bizonyítványát, keresztlevelét, vagyis születési bizonyítványát, oltási s es>e:leg, ha 12 életévét betöltötte, ujraoltási bizonyítva íyát is az igazgatónak bemutatni. Keresztlevelét csak azon tanulóknak kell bemutatni, akik először iratkoznak be iskolánk bírraely osztályába. A po'gári leányiskola első osztályába oly tanuló vehető fel: 1. aki életének 9 évét betöltötte; 2. akinek az elemi iskola IV. osztályáról szabályszerű bizonyítványa van, vagy a IV osztály részére előirt tantárgyakból felvételi vizsgát tesz. Azon tanulók akii* az elemi iskola V. és VI. osztályát sikerrel végeztek, azok a tanév elején tartandó tanterv különbözeti vizsga letétele u:án a polgári iskola II., illetve III. osztályába léphetnek. A tanterv különbözeti vizsga egy-egy tan'árgy után 4 kor. Taudij egész évre 12 koroua; felvételi 2; az értesítő költségei 1 korona; hozzájárulási díj az orsz. tan. nyugdíjintézet részére 30 fillér. A helybeli növendékek a tandijat két részletben fizethetik t. i. szeptembar ós február elején. A vidéki tanulók beiratáskor az egész évi tandijat tartoznak lefizetni. A felvételi, értesítői és hozzájárulási dijak lefizetése minden növendékre nézve kötelező. A franczianyelv tanulásáért havoakent 2 korona fizetendő- A szegénysorsu, példás magaviseletű és jó bizonyitványn yal bíró tanulók a tandíj fizetés kötelezettsége alól felmentetnek; s ez n télül ingyen tankönyveket, és iskolai szereket is kaphatnak a segitő egyesülettől. Tandijeiengedésért csak a növendék szülője, vagy annak helyettese folyamodhatik és csak teljesen felszerelt kérvényekot fogadunk el. A kérvények ZUaváim;gye kir. tanfelügyelőjéhez czimezve, beiratáskor az igazgitónál nyújtandók be. A folyamodványhoz csatolni kell: 1. Iskolai bizonyítványt, az előző tanévről. 2. Egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítványt azon község elöljáróságától, a hol a tanuló szülei tartózkodnak. Tanügyi pályán működők. valamint állami tisztviselők ezen bizonyítvány csatolásai raellőzheí'ik. Ingyen tankönyvek és iskolai szerek elnyeréseért a tantestülethez czimzett kérvények beiratáskor Schmidt Józsífnó úrnőnél, mint az „Ifjúsági Segitőegyesület, gondozójánál nvujtandók ba. Az ilyen folyamodók azonban tartoznak a segitő egyesület javara tagsági di| eztmin 1 kor. 20 fillére lefizetni. A magántanulók tartoznak a beiratások ideje alatt magokat e minőségben bejegyeztetni. A raigáutanulók tandíj czimen 12 és felvételi dij tűiében 2 és vizsgadíj gyanánt 30, azaz összesen 44 koronát tartoznak fizetni. Vógiil figyelmeztet'-m a vidéki szülőket, hogy leányaikat csakis olyan szaliasadókhoz adha'ják, akik a növendékek gondozására,felügyeletére minden tekintetbeu alkalmasak. Zalaegerszeg, 1904 augusztus 22. Kászonvi Mihály igazgató. Pályázat Zalavármegye törvényhatóságánál évi 2000 korona fizetéssel ós 420 kor. lakbérrel javadalmazott s főispáni kinevezéssel betöltendő árvaszéki iktató állásra pályázat hiidettetik. Pályázók kórvényeiket az 1883. óvi I. t.-c. 19. §-ában előirt minősítésüket — igazoló okmányokká! felszerelve Herteletidy Ferenc főispán ur Ő Méltóságához címezve f. évi aug. hó 28>ig nyújthatják be Zalavármegye alispáni hivatalánál. Heti piacz. Buza mm.-kónt 20 kor. 80 fill., rozs 15 kor. 20 fdl", árpa 14 kor. 60 fill., z.ab 14 kor. 40 fill., burgonya 8 kor. — fill.. széna 6 kor. — fill., szalma 4 kor.