Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-25 / 34. szám

MAGYAR PAIZS 1904. augusztus 25. A soproni iparkiállitás. — Körültekintés. — Szent-István király napján, aug. 20-án szóm baton délelőtt nyílt meg Sopronban a szép és gazdag iparkiállitás. Tart szeptember 25-ig. Az árnyas szép hársfasoios Erzsébetkertben van ez, a városnak délnyugati részén, a vasúti állomás és a „Löverek" villasor között. A kiállítást a soproni iparkamara testületének: Moson, Sopron, Vás és Zalamegyék iparosainak a számára zendezték a soproniak dicséretes, hazafias buzgósággal. Van azonban eg) pár budapes'i kiállító is. — Nem lehet elhallgatni azokat a derék iparos férfiakat, akik kezdeményezték, indítván) ózták s végig kitartó munkálkodással, fáradtsággal rendezik vala. Első sorbari Zsombor Géza, Bergmann Adolf és Peischl Ágost kamatai tagoké az érdem, akik legelőbb hozták indítványba. A vezetőség ólén állanak továbbá: Steiner Károly, Roth Gyula, Coenraadts J. H., Gerencsér József, Kirchnopf János, Labach György, Renner Gyula, Horváth János, Zalka Mihály, Hünnér Rajmond, Utlein József, Bemard Venczel, Wildzeisz János, Bergman r.rriő, Chladek János, Krautt Gusztáv, Teicher Károly, Geyschlager Gyuia, Glilck Alfiéd, Seltenhofer Frigyes, Hoffmann K-i/tő, Röttig Gusztáv, Trinkl István, ifj. Steiner György. Ezek mind iparosok, a kik a fáradtság mellett pénzáldozattal is hozzájárultak a rendezéshez. A bizottság elnöke dr. l'öpler Kálmán, Sopron polgármestere. Alelnökök: Tormási Bauer Ottó, Bergmann Adolf s Roth Gyula. Védnökök, tiszteletbeli elnökök, disztagok : ,rót Széchenyi Emi! soproni főispán és felesége, s Vas, Mosony, Zala főispánjai, alispánjai, továbbá Fabinyi Teofil és br. Solymossy Ödön orsz. képviselők. — Kivette a mnnkából a részt Kehti I<só főmérnök is, és Géleji Frigyes hírlapíró, a sajtóügyi bizottság jegyzője. Mintegy 420 iparos jelent meg, többen több targygyal, sokan egész gyűjteménnyel: Zalka 6 díszkocsit állított fel, Miltényi Sándor 40 pár csípőt vitt, Faragó egy teljes vasúti kocsi gyűjteményt s mások szintén. Csak egy futó tekintet a mindjárt kitűnik a soproniaknak hatalmas föllépése. És nemcsak nameralnak, de ponderalnak is. Munkájok sok, csinos, ízléses, jó Ezt Ősz'ntén meg kell adni. De a dolog rendje is. Maga Sopron Uj lett vaios, kulturális előkelő város, ipirban. kereskedésben. Iparosai jómódúak, palotákban laknak műveltek, szorgalmas dolgos emberek. Helyben laknak, ők a rendezők, a kiállítás a bőrükre is megy. Krde kökben is all, hogy minél dúsabb legyen a csarnok. Evvel szemben pl. a zalaegerszegiek inkább kisiparosok, mint nagyok ; inkább szegények, mint gazdagok. Naponként a mindennapi kenyéne kell dolgozniok, előlegezni nem tudnak. Á czikkek fuvardíja s az utazás nagy költségbe kerül, stb. Hanem &zét* a soproniak után a zalaegerszegiek következnek — 24 kiállítóval, köztük Gombás István titkár, aki unikumszerüieg az irodavezetést mutatja fel. Megjegyezzük a zalaegerszegiekre, hogy a mennyire dicsérjük szakszéTü, tartalmas munkájokat, i-nnyira figyelmeztetjük, hogy főként kiállításkor a solidság mellett a látszatre is több gondot fordítsanak, vagyis a laikus közönségre is tekintsenek, a szemre, az első tekintetre is. Azért kiállítás a kiállítás. Zalamegyenkből kitűnt még Zalaszentgrót Steril Sándornak gépjavító műhelyével, szab. dobkasával, léczbetétjeivel, Nagykanizsa a Miltényi Sándor csípőivel ós főleg Keszthely Regensperger Ferencz változatos, szép kékfestő iparával. (Itt kell megemlítenem, azt a sajnálatot, hogy ámbár Zalaegerszegen is van kékfestő gyára Schütz Sándornak és Eislernek, de ők nem érdeklődtek. Schütz S. gazdag ember. Önmagának nem ártott volna s a \árosa hírnevének használt volna vele.) Az egész kiállítást tekintve p.idig nagylelki gyönyörűséggel es büszkeséggel telik el az ember; avval kell eltelnie minden magyar embernek. De egyúttal boszusággal, dühvel és haraggal kell eltelnie minden magyar embernek, s orczájáia keil, hogy üljön a szégyenpír, — hogy ezek a magyar elmében fogamzott és magyar kézben kikelt remek müvek nemcsak hasznosak, hanem ekesek is, és mi mégis — bátran mondhatjuk : es mi mégis lánczot hordunk, békóban tipegünk, mankón járunk: külföldi iparnak a jármában nyögünk. Igen, igen lassan haladunk a magyar ipar pártolásában. Mikor üt a megváltás órája? Mikor jön el a te országod, önérzetre-ébredés, önállóság, függetlenség!? Megnyitás. S/ombaton reggel óikeztek a megnyitásra innen onnan. Legtöbben Zalaegerszegről. Innen Várhidy Lajos polgármesternek és Kováts László ipartestületi elnöknek vezetésével 50 ipartestületi tag érkezett egyszerre. Dr. Topler K. sopioni polgármester s a rendezők fogadták őket, A hol 50 tag megjelenik, ott már az egyleti zászlót is lehet sőt kell vinni. Most ez elmaradt. Féltizenegy órakor kocsin jött a kiállításra Gr. Széchenyi Emil főispán, a nagy Széchenyi család tagja, bájos feleségórel, utána a kereskedelmi minister megbízottja, Szterónvi József miniszteri tanácsos, a magyar iparügyeknek egyik nagy atyamestere. A közöusóg megéljenezte őket. Dr. 'l'öpler polgármester üdvözlő beszéddel fogadta, hivatkozva a legnagyobb magyarra, a leglelkesebb közgazdasági hősre, grof Széchenyi Istvánra. Azután Széchenyi főispán tartott beszédet. Szterényi min. tanácsos rámutatott a többek között az ipari foglalkozásnak nagy szükségességére, épen evvel a nyári romboló szárazsággal, hogy a mikor a mezőgazdaoág csorbul, ki lehet köszörülni az ipari foglalkozással, s köszönetet mondva a vezetőknek, a kiáliifeást megnyitotta.* A szemle. Szterényi miniszteri tanácsos most végig járta kíséretével az egész kiállítást s megvizsgált mindent töviről hegyeie. Nem csupán mulatságból nézegette a tárgyakat, hanem szak«zerüleg, miut tanítómester bírálgatta i.s; dicsért és kritizált és tanácsolt. Jólesett a/, illetőknek a dicséret ós nem fájt a figyelmeztetés. Asszonyi vizsga szemmel észtevette a szővő-fonó iparban a hibát, fonókáia forditá a vásznat, kendet s s/álankónt tépegetó. Jó ízlésre oktatá Balv Béla derék lakatosunkat is. ki a rác ozat czifrázatául vaskeresztet tett. de ezzel nem elegedett meg, hanem még csillagsugarakkal is bevonta a keresztet. Zavart csinál az ilyen vegyüiók. S e/t magvará-.ta meg a tanácsos ur Balyoak. Különben a jó rácsozatórt megszorította jobb kezét a lakatosnak. Még nagyobb kitüntetés érte Wapper Ignácz kőfaragót, kinek egy nagy mar^any síremlékét köritó a racsozat. \ síremléken uéhai Kovács Károly polgármester oldal-arczképe van. Három-négyszer ism^tló Szterényi, hogv: Ez él! Él ez! Elet van ebben. N igyon szép! Ki csinálta? s elismerésit! kezet fogott a kő mellett ál.ó Wapperrel. Érdekkel tekintett a Faragó kiállítására, kit mái egyebünnen is ismer. Tetszettek a házi ipari tárgvak kosarak is stb. Derek dolgok vannak a mosonyi Kühnónek a vasgyárából. Megdicsérte az esztergályos, lakatos, réz. pléhes. kovác munkákat, Vörös Gézának Bergmannak s Balv nak vaskemenczéjét s utóbbinak a rejtelyes zárját. Rozm.ín József(sopron) ki'ünő ekeit. Pfeifernek és Singetaek szép plehmunkáit. Renner Gyulának rózmííveit. A famuukáknál feltűnő özv. Fridrich Károiynenak (Sopion) erós teherhordó szekerei a Zalkának (Sopron) ós Kaszás Józsefnek (Zalaegerszeg) elegáns hintói. A jó műveknek jelenlevő mestereivel kezet szorított elismerésül. Igy kitűntek még: Schwarcz Simon a kis női asztaláéi^, Horváth Lajos óraállványáért, Hegedűs Béla (Sopron), kinek legfinomabb festésű ágyai va rnak ; Horváth István, Horváth József, Gerencsér József (díszmagyar) soproniak s Jády Kár oly, Indra 03 Gasparics (József főherczeg számára) s Neufeld Izidor (díszmagyar s frakk) egerszegi szabók; Trogmayer soproni és Papp Alajos egerszegi kefósek dus kiállításai is lekötötték a figyelmét. Regensperger Ferencz keszthelyi kékfestőnek rendkívül g izdag szinváltozatu kelméjét is sokáig nézte a tanácsos és megdicsérte a törekvesért és haladásért. Zongorát Sopronban is kes/itnek már. Müller György Hesse Károly és Stoss Ede a mesterek. Csornán pedig czimbalmot készít Smajkovszky József. Jeles dolgok még Selíenhoferuek nagyszerű toronyharangjai, továbbá Pittermann, Németh Gábor, Pacher, Halászi s herczeg Eszterházv agyag gyárának kályhái. Érdeklődés tárgya Gu.'chelbauer Antalnak (Sopron) férfi ós női derék szabászati készülékei, melyekre szabadalma vau. Kitűnő Wanek Bélának a sopioni szücsmunkáji. Kár, hogy ez az ősi magyar ipar pusztulóban van. Jó megnézni Seifert Géza soproni szobrásznak a műveit. A kertészetnél Steiner Károly Soproni műkertész, haragó Béla diszfenyő csemetéivel, 200 féle magvával, csiráztató készülékeivel, a helyszínén csíráznak a közönség szemeláttára, s ez a legjobb tanúságtétel a csiráztató képességie. Gürtle-t Károly (Abaujtornam ) gagybátori földbirtokos igen szép virágokkal jött ilyen messzire. A győri megyéspüspöksógnek pompás gyümölcsei, Reichler kertész veteményese, Foforka Venczel virágai, a soproni Rákos veteményese, gróf Zichy Meskónak 8 gróf Széhenyi B. nagyezenki virágai, a soproni Panuska virágjai, ízletes gyümölcei, — Hauk F (zalaegerszegi) ízléses virágbokrétái, aztán Kaiser csácsi sajtosnak trapistája ós végül a »Bonzüchter« kocsmának, Schmill Károly udvari szállítónak egészleges piros bora olyan üditőleg hat a testre, mint az előbbiek a lélekre, — stb. stb. Maga a kiállítás. Iparágak. Mesterek. Az ipari dolgot nyolez csoportba osztották be s a nyolez csoportot a következő medereknek a készitmenyeik képviselik a soproni kiállitásou. I. Vas, fémipar, gépgyár, Baly Béla sírkertrács, zár kemencze, Pteilei Meni ik fazék, Singer Tóbiás oromdÍ8z, Vörös Géza kemencze, Kaszás József (bognár) kocsialkati eszek fával helyettesítve Zalaegerszegiek. — Bergmann Adolf kemencze, kapuracs, lámpás, Fishthaler József fürdőkád, háztető, konyhaberendezés, Gauby Zajos utóda lakatos munkák, Griess János reszelők, Haupt József bronztárgyak, Hofimann Rezső lakatosmunkák, Huber Istváu kut, kemencze, Müller János bádogos ménkák, Nitsch György rácskapu, P'ischI Ágost drót szövetek— műlakatos munkák, Pollák Raláel órak, ekszeiek, Renner Gyula pálinkafőzők, főíőedények, önműködő hűtőkkel stb. Rozmán József vasborona, va>-eke, Röszler Mihály angol kemeDCze,Seltenhofer Frigyes harangok, szivattyúk, fecskendők. Steiner Jár.os kemenezók. Trankon József aczeltargyak, TrogmnyeiGyula fürdő-mosdó kellek, klozet, tetőablak, váza, 'irogmayer Lajos gépalkatiészek, Wa«shuber Leopoldina kemenezók, szab. állvány-kapcsok, Zepko Ferencz szállítható tűzhely, Btaun A. álló ingaóra. Ebei Károly optikai aruk, latósz rek. Góger Mátvás látószerek, Hesse Károly Ilaimoniumok, zongorák, Kern András kocs'. Krausí Terencz malomgépek, prések, mezei gép, Mayer Lajos szekér, ekék, dr. Meller Béla műfogik. fogsorok, Müller György zongora, özv. Németh Mártonné ós fia hajtókocsi, Nestelberger Ferencz órák, ékszerek, Palka János óiák, látós/erek, Pollák Arnold órák, ekszerek, dr. Ráthonyi Péter műtogak, fogsorok, Rauth Gyula kocsikorba, Riedl Rezső különféle hangszerek, Soproni világítási ós erőátviteli Részvénytársaság elektromotorok, világító készülékek, légszesz fűtés, Stoss Ede zongorák. Terur József puskaművek, dr. Weisz Jakab fogtechnikai munkák, Zalka Mihály és trai különféle kocsik — Soproniak. — Bauer József kemenc/.e, nagymarton t — BélyJózsef sodrony fonatok, sziták, Kühne Ede 80 gazdaság gép. ekék. boronák, vetőgépek stb. mosoniak. — E nmeiling Adolf vihar-, ágyuk, Alfa separator Részvénytársaság tej gazd felszerelések, Első Magyar Autómét r, autometerek^ A magy. kir. Államvasutak gépgyára, gépek, fecskendők, Mátrai, Fiaik es 'Pirsa s/.ij-koiona

v létrák, Scheraber C. és tiai külö itele mérlegek — budapestiek, — Hikker Károly bádog-konvhaberendezés, Payr Gusztáv kalitkák, Schdeerl Mátyás kemencze, kékfestő szer.s/ám, — csornaiak, — Hirtenbergi patron, gyutacsgyár, magyaróvári, — Klikovíts János patkók zárányi, — Lehman Lipót ékszerek, Szüts Aladár pálmaállvány, Járosek Károly kocsik szombathelyiek, — Állami lakatos ipartanmühely, Ereiberger Lajos fürdőkádak, kismartoniak, - Maszarovits János eke talyigával jobaházi, — Ments Sándor szekér, ekék, bánfalvai. — Schalk Ferencz bor, gyümölcs sajtoló szalonaki, — ifj. Sándor Ferencz torony- óra, Weber Antal képkeret körmendiek, — Novítny Vilibáld órák, ékszerek, Tóth Ist.án sirlámpa kapuváriak, — Weber György kézi-daráló rajkai (Moson), — Weber Vilmos és társa szab. ventilátorok pozsonyi, — dr. Baumgerten Lajos Richárd müfogak, fogsorok kőszegi, — Braun Ferencz gazd. rosták locsmándi. — Joszifovits ós Fasching mérnök, tengelygyáros hintótengelyek nagykanizsai, — Sebők Ferencz kocsikorba alsólendvai, — Stern Antal órák, Báró Wieser József kaszagyára a kasza készítésének folyamata szentgotthárdiak, — Stern Sándor szabadalm. cséplőgépdob-kosárbetét zalaszentgróti, — Schöfl Lipót órakészülékek rohonczi, — Szabó István ós Társa tojáskeltető gép orosházai. Wittmann Domonkos ós Gottreau cséplőgép, nyéki. Folyt. köv. (II. szövő ipar.)