Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-04 / 31. szám

V. év Zalaegerszeg, fSG«. augusztus 4. 31. szám. Előfizetési ár: Egy évre 4 korona. Fél évre 2 korona. Negyed évre 1 kor. Egyes szám 8 fillér. Hazai iparczikkek hirdetése féláron: Egy oldal 20 korona. Nyilttér sora 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 26. Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS MEQ-jbl^ITIK: HETENKÉNT O "Cr T Ö R T OK: T O 3ST EST 352. A gyümölcstermelésről folytatva. Zalagógánfának ai ufczáján példánakokáért csak 4000 alma van. S azt mondám a múltkor, hogy két fillérjével szsmitva Gógánta utczaporában csak 80 korona van. Nem olyan nagyon sok ez; de a falu sem olyan nagy. Van még kisebb község, de van nagyobb is. Emberszámra is, területre nézve is. S hány község van Magyarországon? Pontosan is meglehetne mondani a könyvekből, de nem szükséges. Hozzávetőlegesen most rögtőn is megmondhatjuk. Zalában a tanyákkal 600 is van. A többiben kevesebb. Ha százötvenet veszünk, elég keveset vettünk. 150-szer 64 — 9600 község sokszorozva 80 koronával = 768000, vagyis 768 ezer korona. Évenként. S ez csak az utczák porából nő ki, ingyen, csupán egy kis szemmeltartásnak a gondozásával. Hát az utak szélein mennyi alma teremhetne, ha ugy van értékesítve az országutak széle, mint Morvában, Csehországban s a többi németországi?n ! Nag • |ph?t útjainknak a hálózata kilométerekben. A községek száma szerint hozzávethetünk, csak ugy, hogy a legminimálisabb számot kapjuk. Egyi'; község a másiktól 3, 5, 7, 15 kilóméterre van. Vegyük alapul az ötöt. A hány község van, annyiszor 5 kilóméter hosszúságú utat kapunk. <A valóságban bizonyosan több van.) Ü600szor 5—48000. — 48 ezer kilóméter ut. Azt már Gógánfánál kiszámítottam, hogy egy kilóméter útszélen 80 korona értékű gyümölcs terem. 48000 kim. úton sokszorozva 80 nal, megterem évenként 3840000 korona értékű gyümölcs, vagyis 3 millió 840 ezer korona. Éhhez hozzáadjuk az utczak almáit (3.846>0-00 meg 768,000 — 4,608,000 kor.), kevés hiján öt millió koronát nyerünk, ismétlem: majdnem ingyen. Múltkor ennek a nem levő, de megteremhető rengeteg gyümölcsnek reális értéke mellett inkább egyéb hasznait érintettem. Ámbár nem megvetendő ez a néhány pár millió sem nálunk, ahu! annyian jajgatunk a megélhetés miatt. Az értékesítésre két módot tudok. Egyik az, ha pénzértékre váltjuk fel, vagyis ha kivisszük vagy kiküldjük külföldre s eladjuk. Másik az, ha mimagunk használjuk tel. Ne tessék tréfának venni, még ha azt is hozzáteszem, hogy a második módot jobbnak tartom. Jobbnak tartom pénzközgazdasági és nemzetgazdászati vagy embergazdászati tekintetben is. Mert nem lehet nag $ előnyünk abban, ha pénzt kapunk ugyan jó tüzes magyar borainkért, de túlfelől még több pénzt kiadunk idegen olasz termékért, fokhagyma szagú limonádéért. Abban sincs hasznunk, ha eladjuk az almát két fillérért, s 1 darab narancsot veszünk tiz fillérért. Abban pedig még egyenesebb a kárunk, ha eladjuk az almát s bécsi pántlikát veszünk az árán. Sőt sokat gondolkoztam már az országosan üdvösnek ismert s magamtól is mindig magasztalt szövetkezetek között levő tejszövetkezetről, hogy vájjon nem rejlik-e abban az üdvös dolog mellett valami baj is, amit a mi gyönge szemünk nem tud felfedezni. Mert más a csóka, más a fecske, ámbár hogy mindakettő madár. Vájjon nem történik-e túlságos takarékoskodás avval, ha a szegéuy ember leszűri tejének a zsírját s pénzt kap ugyan belőle, de aztán vagy viganót és czipellőt vesz a lányának, hogy urizálhasson, vagy értékesebb dolgot vásárol: szaporítja pl. marháit, hogy még több tejet és pénzt kapjon s igy tovább, de ő maga fegyverképtelen lesz, mert a leszűrt tejfel után csak „zsendiczét" iszit gyermekeivel együtt s penészvirágokkéut díszítik a házat. A minthogy buzdított is minket erre itt Zalaegerszegen Sierbán tejszövetkezeti felügyelő kormány-kiküldött, hogy adjuk el a tejszínét s mi együnk jiavót; jó az, egészséges az.'Persze. Liudewfesebqi^ azt esznek az emberek* s naponta egy a^Traz zsemlyét s még megerősödnek tőle. Erre már mondtam, hogy más a fecske. Egyiknek élet, a másiknak halál. Csak próbáld meg barátom, egyél egy zsemlyét s kapálj vagy kaszálj naponta 16 —18 órát. Hamar a rúdra kerül a bó'ród. Nemhogy még katonának is besorozhatnának. Hát mondom, váltsuk pénzre élelmünkből és italunkból a — fölösleget, de ne rohanA helyes női nevelés Senkisem fogja tagadni hngv a nőne'r szellemi, és fizikai szervezete sok tekintetben különbözik a fértíó ől. Minden törekvés, a mely n/f) különbségeket, tagadni és minden nö számára ugyanazon működési, tí-vékenyséjj tért kíküzdeni akarna, a mely téren a férfi mozog: mint eddig, uay ezentúl is sikertelen iog maradni és hiába valónak fog bizonyulni. Minden okos nő nyugcd'an elfogadhatja liousse&unak mondását: „ íe ne refu^e pas a une iemme, mais aux lemmes les facultés de i' homme!" Az igazságnak es emberiességnek megméihetlen munkatere : ez Legyen mindkét nemé, s ha egyszer ezen elvet elfogadtuk, akkor a nő szívesen át fogja engedni a lei fiúnak azt a részt, a mely az ő nagyobb fizikai erejet ós az elvont dolgok kutatására szükséges képességét megilleti, egyúttal pedig szívesen átengedi neki az államélet nagy általános kei ék-müvének igazgatását is. Ezen tér mellett fekszik egy másik, mely a maga neméhen épp oly terjedelmes, mint amaz s e térnek hivása ez: mindenütt, a hol finomabb megfigyelő tehetségre, ideálisabb fölfogásra, az egyes és apróbb dolgokba való melegebb és mélyebb behatolásra van szükség, ott keresendő a női tevékenység lő tere. Hagyjuk tehdt mindenkinek a maga terét, miiködé t körét! De a jellem érvényeit mégis tgyenlőkeppen kell bevésni mindkét, nembe, mert mindkettőn nyugszik a polgári és a családi jólét, boldogság. A mit az állam s a társadalom követel a férfitől, ugyanazt követeli az otthon s a társadalom a nítől « az utóbbi alapokon lehetséges egyedül a Jiíi lénynek szabadabb fejlődése, De hát hogyan történjék az oly elvek mellett, melvek a féitiunak ezt i'jik elő: neked kell dolgoznod, kiizdyiied, törekedned, az éle*" komolyságát föifognod ! A nőnek pedig ezt parancsolják • Te gyöngéd lóuy azért születtél hogy költői természeted legyen, hot.^' enyelegjen, piperére gondotforditson, zongorázzóinacvaiamit francziául is fecsegjen ós több habOuio/tfihdjoD. Sajnos dolog, hogy ezen modor nem csak a társadalom magas köreiben otthonos! A köiép osztál" legnagyobb részét áthatja már a finnyáskodó morál, behato't. ez már a vagyonosabb polgárosztályba is, ugy hogy c*ak nagy kisebbségben vannak oly derék an-iK és kötelessé, tudó házi asszonyok, akik m n Társadalmunk előítéleteitől mentek lennéne* e- útinak oktalanságai felől elmélkednének. Igen sok nő sem nem s/er^ i. s- i> nem tiszteli hivatását, és pedig azért, mert az ritkán tiinik föl előttük igazi világosságában, azután pedig azért mert sok nő igen felületes s az ő gyönge lelki szeme nem képes megpillantani azt a dics fónvt, a mely minden hű kötelesség teljesítést körülsugároz és szépít. Mint minden növénynek megfelelő talajra van szüksége, hogy kellőképpen fejlődhessék és kivánt gyümölcsöt hozhasson, ugy a leány első nevelésének is arra kell irányulnia és törekednie, hogy előkészítse azt a talajt, a melyen a nőiesség tulajdonképeni virága fejlődhessék, és kivánt gyümölcsöt hozhasson. De ezen talaj, ezen termőföld nem található a felületesség futóhomokján, hanem keresni kell azt a kötelesség, és komolyság kemény, szilárd talaján. És valóban nem is valami könny i dolog a nőnek teljes kiművelése, mert rendesen lanyhán kezdik meg és koián félbeszakítják azt. Nem is csoda tehát, hogy igy azután egész tömege támad elkészületlen teremtményeknek, a melyek egy irányban sem képesek valamire, sem a háztartás szükséglétéinél,sem pediga szellemi tekintetben. Holott mégis éppen ezért két irány öszszeköttetésén nyugszik a női hivatás teljesitesének lehetősége. De hogyan is fejlődhetnek összehangzólag az ember erkölcsi erényei a szellemi műveltsége nélkül? És ámbár leányaink ma, sok mindenfélét tanulni kénytelenek. mindez még nem elegendő azért, meit az egész munka szakgatott, darabos. Mit használhatnak nekünk azon ifjú lények, a kik az iskolából sietve lépnek az életbe minden magasabb hivatás, komolyabb törekvés sejtelme nóllkiil ? Az ő soraikból csak ritkán kerül ki a derék anya s igazi feleség. A bálok és mulatságok termeinek fényéből ittasan mintegy álomban lebegnek át ifjuságukon ; lengeteg öltözetük alatt igen ritkán rejtőzik az erős sziv a magas röptű lélek, a melyekre oly nagyon elkerülhetlen szüksége van a nőnek. Mi kedvesen surran át néhány óv könnyelműségben és fényben! De a képnek meg kell változnia s az ajtókon kopog- az igazi élet. Hányat talál ez majd harczkészen? Hányan lesznek képesek megfelelni az élet igazságos igényeinek, követeléseinek ? Akár a házasság, akár pedig a hajadanok sorsa várja ezeket a vidám alakokat: tény az, hogy csak azon nő teljesítheti magasabb hivatását, akinek ehhez a kellő eszközöket tzolgltatfa a helyes nöi nevelés ! Cselkó József.