Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-12 / 19. szám

V. év. Í3u4. május 12, 19. sxánirVe Előfizetési ár: &y évre 4 korona, yél évre 2 koron*. Sfagyed évre 1 kor. £ )*s saám 8 fillér. Hazai iparcp.ikkek hirdpté6e féláron: Egy oldal 20 koron*. Nyilttér sor* 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25, Alapító és főmunkatárs: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z HORVÁTH LAJOS ME&JELENIE HETENKÉNT OSTL/TÖRT OKON ESTE. ü zalaegerszegi fenyves. Szeretem a természetet. Kivált annak növény-világát. Szereti is azt mindenki öntudatlanul, vagy öntudatosan. Egészséges tőle a test, s jó kedvű tőle a lélek. Mikor a Baross-ligetet látom, s édes illatát szivom, mindig hálát érzek annak tervezője és megteremtője iránt. Egykor disznócsorda turkált a szemétdombokon s most ott tiszta gyepen erdőbokréta árasztja tüdőfeszitő illatát. Szintén szemétdombok meredeztek pár évvel ezelőtt a város másik szélén s piszkos árkok partjáu nőtt a katáng kóré, muszkatövis és a bolonditó csalmatag. De ott most rezeda, jáczint, tubarózsa, szegfű, ibolya s legkülönfélébb tarkáló szépségű és kellemes illatú virágok nyílnak s bokrétába kötve fényes uraságok asztalára jutnak diszül s jó izlésü dámák ablakukba teszik. A ki összehasonlító gondolkodással megnézi Hauk Ferencznek ezt a veteményes és virágos kertjét, lehetetlen, hogy velem együtt tisztelettel ne legyen iranta. Egy városrészt ellát vetemény-étellel, az egész várost virággal, családját pénzzel, jó jövedelmező forrással; egészséges foglalkozást jtíi önmagának és foglalkozást ad a földnek is. — Csak az hagyhatja itt a hazáját, a kinek nem terem a föld. De csak annak nem terem a föld, aki azt nem szereti, nem tiszteli, nem műveli. Szeretem a természetet, a földet és annak terményeit, legkivált a növéuyéletet, mert az jó a testnek, és jó a léleknek. Én tisztelem az embert, aki segitségére megy a földnek a növényélet létrehozására. Nem kevés tisztelettel vagyok tehát Faragó Béla iránt is, ki a városnak egy harmadik pontján tíz holdnyi területen fenyvest teremtett, fenyvest, melyről Humbolt Sándor a világhírű természet-buvár azt mondja, hogy azok a fák az északi vidékek prlmai. Ozondus levegőt adnak, gyógyitnak. Télen-nyáron változatlan örökzöld tűlevelűkkel jóleső hatással vannak a szemre, a kedélyre. A ki pihent pl. a kassai, trencsényi, zsolnai erdők sötét zöld fenyvesében; a ki látta Kisázsia partján a gyértyamódra égbe nyúló és hajlodozó czedrus fenyőt, árnyékában hevert s hallgatta mémonto-szerű mély susogásukat: az szereti a természetet, a növényéletet s főldanyátaknak eme szép hajaszálait, a legillatosabb kenó'cscsel keat hajszálakat, a fenyves-szálost. Igy elmélkedtem a napokban, mikor átmeg át borongultuk Faragó Béla ur vezetésével az ő tiz holdas fenyvesét, melyet egy két év ala.t teremtett magpergető gyára háta megett. Én öregülő naiv azt hittem, hogy vén vagyok s már mindent tudok. Azt hittem hogy sok, még öt-hat fajtája is van a fenyőnek. Van ám, azt mondja Faragó s szemünk előtt be is bizonyította a kertben, hogy van sok száz fajtája. A teméntelen csemete közül feltűnt különösebben egy némelyik. A kaukazusi nemes jegenyefenyő. (Abies Nordtnaniána.^ A Kaukázuson, a Krím félszigeten s a Feketeteugertől keletre eső hegyeken tenyészik. Kemény telekben edzett. Növése hatalmas széles gula alakú. Levele fényes sötétzöld. A kolorado luczjenyó. (Picea pungens.) Nyugatamerikának sziklás hegységeibői s nedves völgyeiből 1863 ban hozták hozzánk. Vastag SZÍVÓS levelei vannak. Sötétzöld színe fehéres kékessel váltakozik. Pyramis alakú. Az eeüst fenyő. (Picea pungens argentea.) Talán ez a legszebb. Elég draga is (120 cmeteres 25 korona,) mert nagyon ritka. Ezüstös szürke színével gyönyörűségesen imponál. A picea orientális compacta zömök tojás alakú, — a picea orientálispiramidalis gula alakú — virágcsokorhoz hasonlítanak. Faragó Béla ur magpergető gyárat létesített Zalaegerszegen. Hazánkban alig van még kettő-három. Első sorban fenyő dobozokból szedi ki a magot s árusítja az erdősítések érdekében egyszerre végezve ipari és kereskedelmet. Kifejlesztette azonban mindennemű magnak a forgalomba hozatalára. Naponta 120 munkást foglalkoztat. Ezért az iparfejlesztésért tisztelettel adózik neki a mi iparpartoló lakunk. A fenyőmaggal kapcsolatban pedig 10 bőid területen fenyő-csemete kertet csinált s ez fokozza a tiszteletet. Tehát a földet is műveli. Földművelést, ipart és kereskedelmet foglal össze evvel a gyárral s a városnak nem kis emelésére szolgál evvel. E hármas foglalkozásnak gyakorlati értékétől eltekintve most a földmiveléssel kapcsolatos fenyvest magasztalom. á magyarnyelv, (i.) Irta: Babos László. A természetrajz nyelve Bugath óta üjra született; a vakond, a denever, a lajhár, a foltos tűzöl, a sárga holyra, a bábrabló ekény. a szeleit merült, a temető dőgósz, a tiszti rejtény, az alma tokász, a rózsa gubonc, a hangyales, a festő gyöngyike, az aíagok, gyöklábuak: mind a magyar nyelv készségét, haszuosságát, símuldkonysagát bizonyítják De mennyivel inkább e növények nevei; a kikeleti hóvirág ; az orvosi kankalin; a sásnőszirom, a fehér fagyöngy, a farkas fütej, a hodos tárkanaf, a mezei lórom, a paréj, libatop, a csengő linka, a burgonya csúcsod, a borsos szaka, a tejoltó galaj, a zuzmók, moszatok, mezei gerely, mindezek egy ujabb korszak termései, szókincsek, amelyeket még csak a tanuló ós tudós ismer, de amelyek azt igazolják, hogy nincs oly mező, hova a nyelvújítás el nem ért, s nincs oly kicsi fü, vagy virág, amit ha ismerünk, s akarunk, magyarul megjelölni ne tudnánk. S igy mehetnénk végig a tudomány összes ágain, ha mutatni akarnók, de másfelé irányitjak most már értekezésünk. A nyelv dicsőségét, erejét ékességét, leghangosabban hirdetik azok a tudományok, a melyeket szép tudományoknak nevezünk, s amelyek alatt a költészetet és szónoklatot szokták érteni; minthogy ezeknek hivatása főleg előadási szépségök által hatni, s megnyerni a hallgatók, olvasók hajlamát ós tetszését, gyönyörködtetve azoknak értelmét s kedélyét. Az ékesszólástanuak mint a ±zó és irá-beli előadás tudományának kell fehát megmutatni mégis igy legbiztosabban, hogy mit ér egy nyelv s minő hatalom? A nveivnek követni kell épp ugy mint az irálynak, vagy a beszélőnek gondolkodás módját, vagv az előadás czólját; igy keletkezik a tömött beszéd, tÖBÖtt iiály, a terjengős, az egyszerű, az erőtetett, igy jő létre az oktató, szaraz próza, a magasabb írásmód, a csinos, ékes, virágos beszéd, s irály, igy jő létre a kötött és kötetlen beszéd a próza, és a vers; igy születik az elbeszélés, a történetírás, rege, legenda, levelek, mindenfele oktató irásneraek : satyra, paródia ós végre a lirai költemenyek. Tündér álmoknak édes riogatása nem ad több gyönyört, mint a magyar nyelv, nem hajlékonyabb nála a sílfid, s nincs az az élő szépség, mely annvi varázs erővel kellemmel bájjal beszéljen mint a magyarnyelv. Deák Ferencz egyszerű komoly világos tömör még is szép szabályos nyelve erőt ós méltóságot ad. Az egyenes őszinte tiszta becsületes magyar szív, romlatlan elme, bölcs értelemnek kinyomatai, világos nyugodt, gördüiékony 8 ugy men mint Horner eseménye, melyet nem ront futásában semmi akadály. Csak egy két sor meggyőz bennünket hova fejlődött a magyar nyelv, ha azt mint irodalmi nyelvet tekintjük. A magyarnak honszerete'ót se a multak lelkesítő emlékezete, se a hiúság, se az önzés nem támogatják annyira mint más nemzetekét. A hatalmas Romának, s a szabad Görögországnak, szabad polgárai, lelkesedést meríthettek hazájuk történeteiből, büszkék valának nemzetük nagyságában és dicsőségében s érezték, hogy az ő hazájuk a legszebb, a legboldogabb. A franczia, az angol szinten lelkesedve tekintenek vissza nemzetük történetébe, szintén érezik, hogy Európában nincs haza, mely annyi biz'osnágot nyújtana mint az övék. A lánglelkü olaszt feldúlt szabadsága romjai közt a cíassicai hajdankor tüze lelkesíti, az oroszt legalább hazájának óriási nagysága emeli. De a magyarnak mindezekből igen kevés jutott. Történeteink csak átokszülte viszálkodásokra, csak életért és megmaradásért vívott véies harezokra mutatnak, kevés azokban a polgári erények tiszta példája, kevés a fénypont, mely forrb önérzettel keblünket emelje. Hiúság nem kecsegtethet bennünket. Hisz Európa alig tudja létünket s Afrikának számos coloniája tán ismeretesebb más nemzetek előtt mint hazánk, melyet Ausztria termékeny de műveletlen gyarmatának tekint a külföld. Jelenünk nem fényes s nem annyira boldogító, hogy e részben más nemzetekkel vetélkedhetnénk. Jövendőnk Isten kezében vagyon, de hogy igen fényes kilátásokat igémé, azt elhinni csakugya.. optimismus kell, ámbár a jelennél jobbat remélhetünk. {Deák Ferencz.) A törvénykezési munkában lassan ós kevés sikerrel haladunk, Verbőezynek varázsereje volt a megyékben, s az ősiség kártékony korlátlanságát legyőzni mindeddig nem tudtuk, de talán jobb jöveudő nyilik még ós egyedül a jemény az, a mi gyakran csüggedő erőnket újra föléleszti legalább magvát szórjuk el a jövendőnek, és habár az elszórt magnak egy részét az at mellett eltapossák, habár egy része kemény sziklára hullott is: van talán mégis, mely talán fogékony kebelbe esett, 8 ott kelni, virágozni sőt