Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

2 MAGYAR PAIZS 1004. április 21. gátija azt a nemzeti eszm j s megszülemlik lelkében a nemzeti öntudat. Tegye a tanitó az iskolát a nemzeti érzés felszentelt templomává, amelyben az édes magyar nyelven mutassa be a haza oltárán ^áldozatát, s nem a vad erőszak, hanem a béke, türelem és szeretet isteni fegyvereivel hóditsa meg a népet, hogy véle apostoloskodjék az egységes magyar nemzeti állameszme szolgálatában. Legyen maga a tanitó a törvény, amely magyarrá tegye a magyart! Ha a magyar tanítóság a nemzeti öntudat ébrentartója, buzgón teljesíteni fogja eme missióját, akkor az egységes magyar nemzeti nyelv nem fogja visszhangozni a költő sóhajtását: „Multadban nincs öröm, Jövrdl>en rdnci remény." Egy pár megjegyzés az öntudatra. Az első szakasz közlésekor megemlítettük, hogy nagy örömünkre van e kitűnő elmélkedésnek a közölhetése. De aem lehet megállani, hogy többet is ne szóljunk e magasan szárnyaló felolvasáshoz, melyben a le nem irt dolgokat is olvashatjuk. íróját mi büszkeséggel említhetjük azért, mert dr. Makay Béla tudtunkkal megyónkbeli ember, szabari rokonságú. De nagyobb a tiszteletünk iránta azért, mert ez a széles látókörű és mély tudásu ember igazi lelkes paedagogus. Szeretetünket pedig felkelti iránta ez a felolvasása, melyet neki a nemzeti géniusz sugalt. Három részből áll a felolvasás. Az első vész költői és emelkedett; a második rész tudományos és mély, a harmadik csak igazságos. Az elsőben meghatározza az öntudatot, mely nem más, mint az erő. Az erők összesége, és nagysága. Másképpen megizmosodott genius. Ott kell ennek lenni mindenütt: a templomban és műhelyben, az iskolában p. a csatatéren; az ekevas mellett s a törvényhozó tollában, a pásztor furulyáján s a mesterember kalapácsütéséhen. És van ehez jussa a nemzetnek ezutánra is, mert birtoka volt eddig, — mondja a második részben Ott ragyogott a nemzeti öntudat a Rákóczinknak, B thleneknek és Hunyadiaknak a kardja hegyén. Ez az erő vonzotta ide és forrasztotta velünk össze a huuokat, kunokat, jászokat, avarokat és besszenyőket. E második és a rákövetkező harmadik rész között egy rengeteg hé/agja van a felolv.asásnek. Mikor és miért volt és van történelmünkben lüdércz-nyomás az öntudaton? Mikor és miért volt és van a büszkeség helyett félénkség és majom szolgaság! E furcsa kérdésnek tátongó mélysége fölött észrevétlenül átlebben s a harmadik részszel befejezi a felolvasást. Hiába. E befejezéssel akaratlanul is rámutatott az átugrott helyre. Hogy most nincs öntudat unk, vagy nagyon gyönge. Mert azt mondja a befejezésben, hogy ápoljuk, fejlesszük, erősítsük a nemzeti öntudatot, s a hol nincs teremtsünk. Rámutatvan pedig az igazságra, azt mondja ez a harmadik rész, hogy már a gyermekbe bele kell önteni a magyar nemzeti öntudatot. Ez pedig a tanítónak a hivatása. — Állítja tvveJ azt az igazságot, hogy a nemzet ereje a tanitó kezébeu van letéve. Olyan általános, olyan mindennapi, olyan egyszerű állítás ez. Tudja mindenki. Mégis olyan fönséges. Azért, mert igaz s a czélja sz^-nt. Miért nem becsülitek hát nagyobbra a tanítót, oh emberek ! ? Ez az egyik észrevétel. másik pedig az, hogy — de ez csak mellékes. Ugy tanultuk hiratalnoki világunkban, hogy a hivatalnok uem gondolkozik. Más végzi el ezt helyette. És ime egy miniszteri hivatalnok nagy önállósággal elmélkedik. Ki is mondja. Le is írja. Ezen pedig azért lehet csodálkozni, mprt ugy tanuljuk, hogy más a társadalom, más a hivatal; más a nemzet érdeke s más a kormányzás ereje és természete; más a hazafi és más a tisztviselő. Hányszor hallunk szép, igaz és üdvös beszédet s nyomban utána tesszük: be kár, hogy ilyen vagy olyan hivatalnok vagy, neked ezt nem szabad mondani. Pompás beszédet tartottál márczius 15 én, tisztelt törvényszéki jegyző barátom, segyuttal sajnálom, hogy későn neveznek ki bírónak Hányszor hallhattuk vezető férfiaktól, államtitkároktól, minisztere'tol — szónoklatokban, hogy a „magyar állameszme ..." igy a „ nemzeti megerősödés,"amúgy a „nemzeti megizmosodás," stb. a valóságban pedig még a pálinkának romboló hatását sem lehet gyengíteni, ínég egy hetedrészuyire sem, még a munkaszüneten sem ; s a magyar ipar pusztulásával, pangásával együtt szegényedik, sor ad a közönség is, mert sok pénzt ad ki ribirongyokért idegenek hizlalására. — 01 be furcsa is lenne, ha el|őne az az idő, hogy a magyar ember ne legyen darabokra szakgatva, hanem ugyaua/.on egy ember legyen a családjában is, a társad ilombau is, baráti kőreben is, a nerazétí ügyek kérdésénél is, és a kenyérkereső hivatalában is! hogy ugyanazon érzéssel, gondolattal, beszéddel és tettel ébressze, ápolja a nemzeti öntudatot, szabadon, veszedelem nélkül I Ki tudja, hol van az az idő. Addig azonban ébresztgessük, amennyire tudjuk a magyar nmzeti öntudatot legalább biztatgatásokkal, a mint * dr. Mtkay ur felolvasása teszi. II igy ki ne aludjék utolsó lehelletig. B Gy. Mitől nem boldog a magyar gazda? Ily czim alatt jelen* meg egy czikk a „Magvar Mezőgazdák Szövetke, eteÉrtesítője"-ben. K^sei Uen pmaszkodik e czik a magvar mezőgazda sorsiról. Kimutatja, mennjire magára vau hagyatva, a világverseny minden szeszélyének ki vau téve. Lelkéből fakadt e cz'kk a'iuak a ki irtj, minden sorából látszik a czikknek, hogy az ŐB'inte panasz pennájából íratott. És nemcsak a c.ikkiró ór/i ezt, mi mindnyájan érezzük, keserűséggel tapasztaljuk a romlást, a melyet feltartóztatni meg sem akar senki. „Nem boldog a magyar, mert a tőke híjában nem tud á* térni a/, iutenziv gazdálkodásra, p»dÍ2 ma egyedül ez fizeti ki magát." Tökéletesen igaz. D«j csak a magvar gazdának nincs tőkéje. Cíak adósága van. Magyarországon azonban van tőke. Da a moloch, mely itt megszedte magát, ráült a tőkére. Mételye lett a magyar társadalomnak, felbomlasztott mindent, egyenetlenség üszkét dobta az elébb ö-szetartó aris/tokráczia közé, ráült azok vagyonára is, es most nevet a markába, a magyarra meg újra azok az idők jöttek, hogy sirva kell vigadnia. „Nem boldog a magyar, mert az az emberöltő, a melyre a ne.^yvennyolczas évvel a legújabb kor, minden átmenetel 8 bevezetés nélkül reá szakadt, nem rendelkezett sem azzal az ismeretkörrel, mely őt az uj viszonyok közé helytállóan beillesztet e volna,-sem azzal a oimulékonyságga!, hogy a/ idők szavát mtgértve, rögtön fordito't volna őseitől látót' ós tanult gazdálkodási rendjén. Mire pedig a legtöbb észrevette a bajt, bepiszkolódott a telekkönyv C. lapja s uj emberek kerültek az ősi kúriára." Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy nem is annyira a nyegyvennyolc, hanem a: utána következő, napjainkig tartd koics idők voltak okozói a magyarok romlásának. Minden intézmény C4&K koics volt, a még korcsabb emberek eszméje. Öttzhangzásba sohaseiu hozattak az egyes rétegek, minden csak a magyarok megt rontására Tolt'alkotva. Nézzünk csak Erdélyre 1.. . E czikk végén szövetkezésre, összetartásra hívja fel a gazdákat az író. „Ily helyzetben ... a gazdára nézve egyetlen mődj i van annak, hogy sikeresen éi vénvesü'jön; és ez a szövetkezeti összetartás, mely vállhoz v*te!t vállal zárt falat alkotva a közös érdekek képviseletére, egyfelől irányitólag befolyni iparkodik az eladó teimékek áralakulására, másfelől együttes beszerzési forrásokhoz csatlakozva, biztosítja a >a,'\ban való vétellel elérhető hasznot az egyes kisfogyasztóknak is . ." Ezt olvasom a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Értesítőjében." Ennek a szövetkezetnek grófok, előkelő emberek állanak az elén. fia már ezek is eszreveszik a baj',, tudhatjuk, hogy nem kicsinységről van szó. Orvosoljuk hát bajainkat 1 Szövetkezzünk! Ligeti. Országgyűlés. Simán, gyorsan megy minden. A megyei tisztviselők fizetés rendezését tárg\a'ták. Ellent egy képviselő sem mond. A vasutasok nincsenek megelégedve az őket illető javaslattal. Sztrájkolnak. Tegnap az összes áll. vasutak megállottak az országnak óriási kárára. Nagy inlerpellatiok történnek a kivándorlás ügyében s idegen lieiczegeknek a magyar föld vásárlása ügyében. A fizetésrendezesek tárgyában beszédet tartottak: Buzáth Ferencz, Nessi Pál, Szalay László, Kubik Iléla, Sághy Gyula, Gr. Batthyányi Tivadar, Szederkényi Nándor, Chernoch János, Polóuyi Géza, Molnár János — mindnyájan sürgetik a tisztviselők számára a szolgálati szabályzatot, mely nélkül a tisztviselő csupán rabszolgai — vak eszköz. Heti hirek. Helyiek. Az irodalmi és művészeti kör vasárnap este } órakor ta tja első előadását az Arany-Bárány lagytermében. Újból is figyelmeztetjük a kör igjait, hogy tagsági jegyeiket, melyek belépő jegyül szolgálnak, vasárnap délig dr. Klein Lajos úrtól, a kör pénztárosától, a gyógyszertárban átvehetik. Városok szervezkedése. Zalaegerszeg képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésében Várhidy Lajos polgármester indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy az ország összes r. t. városait akczióba szólítja szervezkedés és szövetkezés végett, hogy igy egyesülve érvényt szerezzenek a városok jo^os kívánságainak s a tarthatatlan heljz 'liiköu könnyítsenek, liz okból a következő átira l intézte a r. t. városokhoz: Már régóta érezzük a hátrányát annak, hogy a városok közölt nincs seaimi összekötő kapocs, nincs in az a közös szerv, amely elölt fel tárnok bajainkat, kívánságainkat, amely előkészítené a t.ilajt a: egyöntetű eljárásra, amely felvilágosítással útbaigazítással szolgálna nagy, fontos közmüvek létesítésénél, amely irányítaná'az összes városokat törekvéseikben. Mindenki szervezkedik, igyekezik kivívni és biztosítani azt a jogot, amely megilleti, csak mi r. t. városok vagyunk azok, amelyek némán, egymásra hagyatva viseljük sorsunkat. Hu megmozduln i hazánk 107 r. t. városa s egymást m jértvo tömórűlue, kiküldöttjei utján megbeszélné mindazon módozatokat és eszközö ket, amelyek b.i| i nak orvoslására, czéljainak elér.'-.-.óro szúkíégnsűk, akkor olyan imponálóan léph -tiie lel kivan-ágaival, hogy azok teljesítése elöl többé az illetékes faktoroknak elzárkózniok nem lehelne. Az iránt keressük meg teliát a t. társhatóságot, méltóztassék határozatílag kimoudani, hogy mindazon bajok feltárása végett, amelyben a r. t. városok jelenleg sínylődnek s az orvoslás módjának megállapítása végett szükségesnek látja, hogy az ország összes r. t. városai közö; akczióra szövetkezzenek. Méltóztassék továbbá elhatározni, hogy a polgármesterét (vagy helyettesét) a f, évi május hó első felében Budapesten tartandó előkészítő értekezletre kiküldi hogy az ország többi r. t. városainak törvényes képviselőivel a városok kívánalmait összefoglalják s a városok szövetségét megalakítsák. Hozandó határozatát e hó végéig szíveskedjék velünk közölni. Kelt Zalaegerszegen, Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestületének 1904 április hó 7-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Szappan Bemegyek a boltba. Gazdasszonyi szappant akarok venni. Kérem azt a szép fejér ruhamosó szappant. Olyan, mint a hó. (Nem is csudálkozom, hogy az oláh egyazer megette sajt