Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

2 aem veszi el tőle a poézist. Jó tolla van. És jónak is kell lenni, mert kétszeres jegyző. Jegyzője a zalai körjegyzők egyletének is — s mikor e tábornak ezerféle baját festi egyregy feliratban: félve figyel minden ember. Mindenki ugy érzi, de senki sem tudja, ugy l«irni. Kováts Gyula légrádí jegyzővel, aki elnök, ketten vezetik a zalai körjegyzők egyletét. Mikor nem hivataloskodik, akkor hazafias és családi költeményeket ir. Felhívásunkra a következő levéllel válaszolt: Kedves Testvér! Nem vagyok önmagamba szerelmes, a hiúság tojás-héja is rég leváit lelkemröl, de szeretem az egyszerű szellemi harczosokat, kik nem hírvágyból, de emberszeretetből osztogatják szét szellemi' kincseiket az emberiség javára, visszaadta szerény kamatját annak, a mit a nemzetcsaládtól nyertek

1. Tudom, hogy az ostjákok között, ha oda vet a sors, százig sem tudnék olvasni, de áldom a sorsot, hogy magyarnak születtem s hazám dicső apostolai az iskolákban kiművelték bennem azt a nemesebb részt, mely tud hevülni, lángolni nagy ideálokért, s kötelességekért. Tehát a megtiszteltetés, hogy fenkölt nemes szellemi jóbarátokkal lehetek egy társaságban, elküldöm hozzátok képemet, lelkemet s testvéri kézszoritásomat. 3. Piterfy Tamás Budapesten a Közteleknél szerkeszt újságot s igy a Magyar Paizsnak ritkábban küldhet. Pedig van honnan, mert rendkívül termékeny. Sok kenyvet tele irt már regékkel, mesékkel, novellákkal. Élénk vérű és leleményes eszű. Összefügg ez avval, hogy autodidakta és avval is hogy a »jég hátán is megél". Költészete a szegény székelyvilágnak gazdag balsorsábol táplálkozik. A hírneves meseíró Benedek Elek után őt kell leginkább szeretnünk egyszerű mesterkéletlen gyermek meséi miatt. Ez köunyedség az, ami egyik legnagyobb értéke a magyaros írásnak. 4. Farkat Antalt sem igen kínálgatta kaláccsal a sors. Hanem azért alighanem ö a legvidámabb gyerek az összes között. Nem is verték beléje tanítók bottal a költészetet — hanem azért mégis tartózkodás nélkül bátran kimondjuk, hogy benne van a legerősebb költői tehetség, — nem számítva ide természetesen azt a költői tehetséget, ami Bartha Miklósban van s ami nem verses alakban nyilvánul. Ez a tehetség itt min lenen felül áll, s összehasonlitgatásba nem vesszük. — Farkas Antallal tanyai tanító korábn találkozott a Magyar Paizs »tul a Héken,* vagy a mi mindegy: tul az operencziás alföldön. Mezőtúr mellett Az Iparos-indulójával elnyerte a M. P.-nak 40 arauykoronás pályadiját, s megnyerte a zalaiak szivét is. A leányok babérkoszorút adtak neki s mi ünnepeltük. Azok közé tartozik, kik a M. Paizszsal legjobban össze vannak forrva. Kettenhetetlen demokrata. A most megjelent negyedik költeményes kouyvének (Egyenlőség* a czime. Azt hiszi az ember, hogy minden soráért sajtópört lehetne indítani, de azért egyik miatt sem lehet. Most a Szegedi Naplónak belső dolgozó társa. Talán 26 éves. 5. Hugauff Ede (Li-Tsüng) szintén a legédesebb testvérek közül való. Időre nézve is a legelső munkatárs, legkitartóbb, legszorgalmasabb, áldozatkész; lelkes terjesztője minden jó ügynek. Zalaszentbalázson a kisiparosok ügyét gyakorlatilag kezdette segíteni s nagy eredménye is lett volna, ha a sors el nem veti a másik megyébe. Kiapadhatatlan humorral lesi el az életből a furcsaságokat s Li-Tsüng néven közli, hogy az olvasókat kedvre derítse. A komoly tartalmat a sorok közül kell k'olvasui. Nagyczenken születe

ft (Sopronm.) a Széchényi hazájában. 18 éves korában már fótauitóuak választották meg Zala szentbalázson. Két évvel ezelőtt Gerdéra ment Biranyába. Kitűnő gazdasági ismerete van. Kinevezték faiskolai felügyelőnek s a Gazd. Egylet méhészeti előadójának, mely egylet dicsérő" okmánynyal tüntette ki. A* országos Gazdaszövetség szintén elismerő okmánynyal tüntette ki a szövetkezeti eszme terjesztéseért. A Magyar Paizson kívül több "lapnak 'olt munkatársa: Zala, Zalai Közlöny, Balatonvidék, Tanitók Szava, Tanügy, Pécsi Napló, Karikás. — Szomszédos falvaiban gazdasági, szakoktatásokai tart: Gerde, Szentkirály, Baksa, Ozd, Sztdénes, Bogdós stb. Alakított 5 gazdakört, melyek mind a Magyar Paizs programmjába is tartoznak. — 1863-ban született,^ nem is magyar eredetű, de bárcsak ilyen nem magyar eredetű lenne az a többi 5—6 millió is! _M AGYAR PAIZ

S -r-JTTT** ' "V, 6. Zrdstt Lujaa. (Debreczen.) Egyik jó lelkű rokonának a segítségével tanulta végig az iskolákat s postamcst' le.l Zalamihályfán, hol inkább visszavc uK-»:>, de csendes boldogságban él. Költeményei alanyiak, de nem elmélkedés nélküliek, — horus hangulatuak, de csendes megnyugvás van beunök. Jelenleg Balaton-Berényben van szabadságon gyöngélkedése miatt 7. Németh Elekné-Andahdzy Iréné. Határtalan gyöngédség, a női finomságnak superlativusa, s egy nagy műveltséggel járó figyelem jellemzik. Ezek _ mellett, vagy ellen is, mikor ír, a tndás mélysége, a gondolatoknak terjedelmessége s a kifejezéseknek a férfiasnál is nagyobb bátorsága jellemzik. Megtörtént, hogy ismeretlen vidékiek Németh Elekné ujságczikkeiröl dicséröleg beszélgetve kételyét fejezte ki az egyik: talin az ura segít neki, Németh Elek, a ki városi főjegyző, s mindenesetre jó tollforgató. Hanem a többi jelen levő igen igen jókedvű hangulatba tört ki erre a megjegyzésre. — Édes apja Andaházv Szilárd bánya akadémiákat végzett nagyműveltségű természetbúvár. Innen örökölte a természet iránti szeretetet. Ismeri a növény és állatvilágot. Otthon van a latin műveltségben is. írásait mély hazafiság jellemzi. Márc4ius 15 diki emlékbeszédét lélekzetet visszafojtva hallgatja a nagyközönség. A Magyar Paizsnak egyik legközelebbi, és legjobb barátja. 8. Reviczky Jmflnr-Irmu. Trencsénből—Zalaegerszegre, a hol sok ismerőse van, Gyopár, Chrysanthemum stb. virágnevek alatt küldi könnyed franczía modorban irt csevegéseit Még sok lapnak a munkatársa. Kiapadhatatlan vénája van. Szeretetreméltó barátságos modora Írásából is kitetszik, s ebből következett, hogy kitűnő poétánk, Farkas Antal, ismeieüenul is hozzáírta »Gyopár és Pipitér meséje* cz. kedve* költeményét. 9. Harmath Lujza. Országos hiruevü író. De nem azok közül való, a kik az idegent émelygősen affectálják. Eredeti. Természetes egyszerű séggel ir. Amint van a valóságban, ugy írja meg a székely legény történetét. Be mikor ez a valóság olyan szép poézis lesz a/, ő tollának a melegségétől . . . sok joveHája van. Több könyvet irt már. Elsőrendű szép irodalmi lapoknak a munkatársa. Az elsők "közólt volt. — kik a Magyar Paiz^t megindulásakor üdvözölték — egy szép erdélyi levéllel. Molegen érző szivével jótékonyan hat vidékének szegény székely népére — a gyakorlati éleiben is. 10 Chászdr Károlynf. Abban a hírneves családban van, melynek a fényét ezelőtt 100 évvel Chászár András adta meg avval, hogy h.tzáukban az első emberbaráti intézményt létesítette Ferencz császár-királylyal, Váczon a siketnémák intézetét. Gómörmegye Kokova nevű községéből kuld gomörmegyei állapotokat, hol ugyancsak inog a föld a magy arok lába alatt. Messze földről járnak oda grófi hatalmas birtokokat vásárolni A kép nem mai keletű. 1904. január 7. Több a gyermeke, mint 11. Kovách István. fizetése. Azért nagy lelkiismerottel neveli és nevelteti őket. Ma a is tanító. K jzolebbről a szombathelyi tanfelu/valő mellé nevezték ki, aki kitűnő munkaerőt nyert benne. Társaságokban megbecsülhetetlen mulató és mulattató. Ha egy inge van. azt is odaadja a barátságért. Felolvasásában csak ugy ömlik a humor A Magyar Paizsnak a kereskedelmi közlekedési részét látja el. Nála nélkül nem ismerjük a vasút járását. 12. Nagyhodjai Thamáisy Ilona. Előkelő tartású nemes lelkű magyar leány. Édesapia Szathmár vármegyének főorvosa. Kitűnően végezte iskoláit. Előbb polgári iskolában tanított, most igazgatója a nyíregyházai leányiskolának, A magyar iparvédelemnek lelkes barátja u mcsak újság czikkekben, melyeket a Magyarországba és Magyar Paizsba ír, hanem az életben is, és főkép az iskolában, a hol tulajdouképen a legnagyobb értéke van ennek a mozgalomnak. 13. Bartha MíklÓ3t sem ismerteteünk, sem méltatnunk nem kell Magyarországon. Ö más régióban vau. Sokkal magasabban, mint mi. Csak megköszönjük, hogy a Magyar Paizs megindulákor őszintén üdvözölte a lapot is, minket is; tanácscsal, útbaigazítással látott el, hogy miként kell az iparoau is védni, fejleszteni és ápolni a magyar jelleget. A mit azonban tán Zalában nem tudnak, azt megemlítem, hogy Bartha Miklós már fiatal korában disze volt Ugrón Gáborral együtt a pesti jogász ifjúságnak. Aztán nyomban megteremtette Kolozsvárt az Ellenzik napi lapot, melynek máig is felelős szerkesztője s mely lap ma XXV. évfolyamában az erdélyi részeknek legtekintélyesebb lapja 1880-ban valami dologban meg merészelte ez alap kritizálni a katonaságot. Erre egy Dienstl nevü hadnagy s egy RűstoW nevQ főhadnagy (olyan mint főhadnagy ur Formanek) ketten kivont karddal rontottak az íré asztal mellett ülő és csak tollal fegyverkezett szerkesztőre. A szerkesztő kapta a széket, a melyen ült s agyba-főbe szapulta a két kardos vitézt. A kifent karddal azonban ezek összevagdaltak a kezét, karát. A katonák elfutottak, bezárkóztak egy nagy kőházba. Tíz perez alatt talpon volt a város polgársága s a kőházat osszerombolja s a főhadnagy úrékat megnyúzza, ha csak a vgarnizon* katonasága is talpon nincs. De talpon volt, mert épen a nagy kaszárnya tőszomszédságában volt az eset. S az ágyukat kiszegezték a fellegvárra. Valahogy elcsendesült a dolog. Csak Bartha Miklósnak a jobb kezét rongálták össze, hogy ne tudjon írni. S csudálatos! még jobban tud írni. — 23 év óta országos képviselő. A Magyarországnak első munkatársa. Hanem aztán ezen kívül semmi hivatala, rangja, czime, kitüntetése, mónétája, jövedelme nincs — hivatalos részről. Miudezekuél nagyobb elismerése, oklevele van neki a nemzete szivében, a melyért verejtékes küzdelmet vív naponkénti vezérc/.ikkfiben, melyeket a Magyarország és Ellenzék bocsát világgá. \ természetet ugy ismeri, mint a tudós, s ugy szereti, mint Petőfi, onnan veszi eszméibe/, megdöbbentően találó hasonlatait. A nemzeti jogok védelmében néhány társával áll, mint szikla a teuger közepén, a nem/.eti eszmének mintegy élő lelkiismerete. A hullám elbonthatja, de hel>éből ki nem mozdítja, meg sem ingathatja. Az erdélyi fejedelmok földjén mintha talán másképen tanulnák a nemzeti eszmének a védőimét .. . Milu»a iskolát alkot. Es egyetlen az országban. A Magyar Pai/.s olvasói is jól ismerhetik. Több nagy czikkén kívül meg jelent itt a >Kazár földön* cz. sorozat is, mely egybekötve a legremekebb könyvek közút való. 14. Horánuzky Margit. Legfiatalabb tagja a társaságnak. Uuokahnga a boldog emlékű Horánszky Nándor miniszternek, a ki igen ked volté a szép kis leány kát jó tanulásáért is, fájdalom nem sok időig tehette. — Iskolái elvégzése után postahivatali vizsgát tett, s gyakorlatban is volt pár helyen, de a nyűgös hivatal nem egyezik a természetével. Édes apja Horáuszky Bertalan Zalaegerszegeu volt pénzügyi tisztwsolő s ámult évben nyugalomba vonulva Pestre költözött családjával együtt Jó emlékkel gondol Egerszegre, jobban szereti, mint a fővárost; talán azért ir ilyen iidesége mellett m ir is olyan borongos verseket. — Levélben ezt irja: »Ne busuljon Szerkesztő ur! A Paizs szegény, de becsületes újság! Ez volt a tbaj* a Magyar Világnál is, és Beöthy Zsolt szerint: a becsületesség olyan takaró, a mely alatt a mai korban könnyen meg hűlhetjük magunkat !« 15. Árcay Igndcz Zalából Somogyba került Bodrogn>vü közsegbe s fiatalos hevvel tauit, s a távolból sein feledke/ik meg a Magyar ^Pajzsról. megvet legjobban a lani'ók szeretnek. 16. Ligeti H. József, Szegély enbernek a gyermeke, igy in árván mar.idt. Nyomo'ral küzdött. Hiva'alba sietett s tanító lett. Alig 23 éves. Jó tehetsége van. Jövő állhat előtte. Eiős megfigyelő tehetséggel, melyen ér/.* K-iekkel fogja fel a do'got s eleg bátorsággal is .nenjsxkedu azt kifejezni. Sokat ir. Alapja az eió* hazatisag. Forrongó indulatában nem i« sok híja van már a tisztulásnak. Muravidéki level-ket irja. Apja (L;parits) kovács volt. A könnyű tollal ó talan még ulyosabbakat üthet idővel, mint apja a vaskalap icscsal. 17 Adamcsik István. Érdekes ifjú Más eléfeló megv, ő visszafelé. Elébb veg»vte a theologiát, azután lett tanitó s most beállott tanulónak. Zalakopp inybol Váczra ment a süket néma intézet tanfolyamára. Ebből láts/ik, hogy tö ekvo. Kedvei humoros ember s csak a sorok k'izött lehet meg 'alálni a komoly irányt. 18. Lengyel herencz. Apját is igy hirják, aki Baz'tán tanító, ő is tanito Gellénhá/.án. Apró kis ember. Mi kis Li Tsüngnek hívjuk, csupán azirt mert Hungaufl főtanitósága alatt kezdte a tanítói pályát. Tréfás ember, annál komolyabb dolgokat ir a „Göcseji levelek"-ben Pedig ug^anc^an tréfásan vaunak irva. Értsük meg lehat: komoly tárgy tréfás alakban. A göcseji levelekben felmutatja a göcseji beszédmódot. A<; ethnogialiátiak pedig a nyelvjárás legéitekeaebb resze. A legelrejtettebb faluból szedi össze azt az ősi hangtant, amit idővel nagy kincsért nem adna a nvelvuuvár.