Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

1904. január • 7. MAGYARPAIZS 5 Némelyek azt hiszik, hogy túloz. De néhány falu népére nézve nem (uloz. 19. Németh JenS ipari és közgazdasági czikkeket küldött. Az apja iparos, ő maga tanitó, de legtöbbet ért a gazdasághoz. Barátjával, Hungauffal vasárnaponként sona járták a községeket s előadásokat tartottak a földműveseknek. Faiskolai felügyelő és anyakönyvvezető helyettes is a főfánitóRág mellett. Jó pajtás, a mi nem utolsó dolog a mai világban. 1871-ben született Győrött. 20. Csiszár József elnöke a tanítói körnek, melynek üléseit ügyes tapintattal vezeti. A heti jegyzetekben találó vagdalkozáesal irt, de jobbak a komoly czikkei a madarak védelméről s a csemeték ápolásáról. 21. Vörös György csak ujabban lépett be a gárdába, de jó társ lesz, mert erős nemzeti érzése van s fáradhatatlanul szoigalmas kis gyerek korától fogva. Nagy zenebonát csinált egyszer a vármegyén. mikor minden protekció nélkül sőt magasabb születés nélkül apió állásából nagyot ugorva roindjáil pénztárnoknak választották. Meg is érdemelte. Most a pénzügyigazgatóságnál van. 22. Nóvák Mihály zalaegerszegi tauitó Réztolli néven irt a tanügyi lapokban teméntelen sok tanügyi tárcát, roe'yek egyúttal igen jók is. Több kötet önállóan is megjelen* belőlük. Igen szereti a történelmet. Zalára vonatkozólag szép tanulmány gyűjteménye is van. Csánji Lászlónak emieket akar állíttatni. A Magyar Paizsnak erős tárpadalmi cikket ir. Oda szokott vágni kiméle lenül 23. Jády Károly szabó-mester. Nem mestersége az irás, de az ipaikiállításokról s különösen a azakmájába vágó dolgokról igen értékes közleményeket ir. Törekvő jó munkád s nem sajnálja a pénzt és időt. ha valahol kiállítás van, elmegy tanulni s nemcsak utazik, de számet ad utazásáról. Lelkes barátja a Magyar Paizsnak nemcsak azért, mejt ez iparvédő lap; hanem azért is, mert nem s,eret elmaradni a világtól. 24. Hirschler Soma csabrendeki derék tanitó, szelts körben tiszteletnek a tárgya igazságos nemes lelkületeélt. A tí-nügyi és más kultúrtörténeti mozgalmakról lelkiismeretes számadást ad 1 pmknak. 25. Dr. Keresztury József ügyvéd Zalaegerszegen a fiatalabb nemzedékből. Komoly tauult ember. Egyetemi tanulmányainak súlyát itju korában a biczikli-sport kellemességével egyensúlyozta. Most csak ügyvédi irodájának él gazdálkodása mellett. Gyerekkorától fogva nagyszeretettel van eltelve a gyümölcstenyésztés, faoltás iráut. Szőlőbirtokos s igy gyakorlati és lelkiszükségböl is foglalkozik a szölö tenyésztéssé

1, melyhez kitűnően ért. Közgazdasági téren nagy hasznára válik a Magyar Paizs gazda — olvasóinak e nemű szak czikkeivel. 26. Tihanyi Lajos egyike a leglelkesebb emberekritk. Figyelme kitti jed az iskolán kivüi is. Meit hogy tanitó, az bizonyos. Egyébnek el sem lehetne kop-elni. A községnek rakoncátlan ifjait Bzertítné megjavítani egy nap alatt. Rimánkodva kéri őket, hogy ne itndetienktdjenok, a/ utc/án ne kiabáljanak. Ha ez nem használ, összeköttetésbe lep a csend őrséggel. „Hoi ne^n gvő/sz okkal, vagj közbe botokkal." A vad erkölcsöket szeliditi, a magyarságot teijeszti, a mi nem epeu könnyű (eladat, ott a határszélen, Ráczkanizsán. És ért (1 eredményt. A falu nepe csendestdett. A magiarnytiv siktres tanításáért jutalmakat kap, úgyszintén a g\ümölcsfatenyés -ésért is. Minden gazda.-ági tanfolyamon megjelenik, tanul és ertekeciti. — Beiegmegyenek Podheting községében hzüleMt Munkács mellett 1860. Mindig a szeleken, nemzetiségi vidékeken tanít. Ismeri az összes s/.luv nyelvet és a nemetet. 27. Z Horváth Lajos. Az apja ügyvéd volt ós a Kossuth kultusznak ieikes híve. A fia sem különb. Piane keresztfia Kossuth Lajosnak. Szerkesztette a Zuhany cz. Ippoí s most sokan azt gondoljak, kogy a név előtt az a Z. ,,Zuhanyos"-t jelent. Pedig egyebet. Felelős szerkesztője a Magyar Paizsnak. De ennél többet ér az, hogy van egy szőleje, két kertje, háiom háza, négy Dagy embere és öt kis gyermeke. 28. Borbély György született aiatás előtt két hé'tel, mikor az Aranyos folyó kiáradt, meri ott a patak hozza az embert, nem a gólya, — s keresztelték het hetüs korában. Ez meg azért van, mert ott olyan a szokás, hogy sokszor 2—3 éves korában megy el a gyermek saját lábán a paphoz megkereszteltetni magát, jelezve evvel is, hogy a maga lábán jár. Különben ?jó gyermek 'volt, nem sirt, mikor az anyja az aratóba járt. — Olyan az életrajza, mint a képe. — A Magyar Paizzsal sokat vesződik. Ezeken kivül sok jeles munkatárs; van még a Paizsnak, noha nincsen itt a képük. C&elkö József (Zsolna) ny. főgimn. igazgató nevével minden héten találkozunk ki filozofiai tartalmú czikkeket ir. Dr Kele Antal ügyvéd, ki a szövetkezeti eszméről hatalmas sorozatot adott, mely egy külön nagy könyvben is megjelent Útmutató czimen. Továbbá dr. Gombás Aladár ügyvéd, Suszter Oszkár főgimn. tanár, Gombás István, Záborszky József, Papp Alajos, Tivolt János. — Továbbá Kuszkó István s Kuszkó Istvánná, — Tokaji Irma, Jékei Aladár (Kolozsvár), ujabban Jerémiás Arnold (Budapest) s hazafias üdvözlésé /el, Jászay Mari, Gyarmathy Zsigánó (Bánfihunyad), Baboss László ügyvéd (Nagykanizsa,) Béáiger Géza (Szabéd), Kilár Károly (Söjtör), Palatin Márton (Andráshida) stb. Iparpártolási jelszavak. Évekkel ezelőtt egy barátom megindított egy szaklapot, amely most már a negyedik évfolyamát járja. Állandó, rendes munkatáisa voltam e lapnak megindulásától kezdve és ma már a hatalmasan megerősödött lap képezi bizonyítékát annak, hogy helyes munkát végeztünk. Amic szolgáltunk, az a hazai iparnak pártolása és fejlesztése volt, melv célokat mi nem jelszavak hangoztatással, hanem tettekkel igyekeztünk elérni és oly eredményekre hivatkozhatunk e téren, m nt kevés más ez országban. Sok évi tapa ztalat alapján állíthatom, hogy a hazai ipar pártolásának és egészséges fejlesztésének nincs is jobb eszköze, mint az e czélt szakértelemmel és buzgalommal szolgáló sajtó. Ezért becsülőm én oly nagyra áz olyan hazafias áldozatkészséggel végze't munkát, a milyet a Magyar Paizs végez, mert tudom, hogy egy-egy ilyen lap nem csak védőbástvája nemzeti törekvéseinknek, hanem egy-egy központ, egv-egv kis nap, melvnek termékenyítő hatású sugarai szerte áradva éltetőleghatnak pírunk föl virágoz tatására. Jelszavak hai goztatásava! ipart fejleszteni nem lehet és mert hazai egyesületeink hgnagvobb része csak jelszavak hangoztatásával véíte e } celt elérni, eredményeket e téren vajmi keveset értek el. Az iparpártolás leghathatósabb es/kö'.e a sajtó asonban nem veszi ki részét elégge a munkából. A fővárosi sajtóról ép ugv mint a vidékiről elmondhatjuk ezt, ámbár a jóakarat megvan valamennyiben, de legtöbbnél hiányzik a kellő szakértelem, a helyes irányítás, a jó tájékozottság. E nélkül pedig nem tehetnek mást mint, hogy általánosságban figyelmeztetik a közönséget kötelességére, a nélkül, hogy magukba az égető kérdések darázsfészkébe belenyúlhatnának. A folytonos dorgálást, a folytonos, de mindig csak stereotyp „jPártoljuk a hazdi ipart'-iéla buzdítást pedig az ernb r vegre is ugy megszokja, mint a hétaivo a hajnali harangszót, vagy a rossz katona a reggeli ébresztőt, fujhatjuk azt annak tele tüdővei, ő tovább alszik szalmazsákján és a kürtszó hatása nal i csak abban nyilváuul, hogy ő most már arról álmodik hogy felkeit és már javában egzeczérozik is, ép ugy, a miut a mi közönségünk is azt hiszi, hogy a hazai ipart már ugy pártolják, hogy jobbiu sem kell, hisz az iparpártolás jelszavát az untatásig hallotta mindenütt. Álom ez, melynek csalóka voltáról meggyőződhetik bárki, aki iparunk helyzetét ismeri vagy aki egyesületeink tétlenségét látja. Sajnos, de való az, hogy hová tovább be kell ismernünk, hogy az egyesületi életre alkalmasak nem vagyunk. Mikor egyesületek alakításáról ; van szó, mikor a íelkesitő szavak hatása alatt lángia lobban szalma tüzű virtusunk, akkor ott vagyunk mind, éljeuzünk, beszélünk, i^érgeiünk, fogadkozunk, da mikor elmúlt a lakodalom, eloszlik a násznép, az ujonan alakult egyesületnél ; alig uéhány bu'gó ember marad , és ezek között i is többen teljesen naivak ós tapasztalatlanok, ám , annál önfejűbbek. Kesz szerencsétlenség a etán ha i önzés is keveredik a magmaiadottak hibái j közzé, mert ez esetben az egyesület nem csak j hogy nem cselekszik semmi üdvöset, de határoj zottan árt is az egyesülési eszmének és árt | annak a célnak, melyre alakult, j Évekkel ezelőtt már kísérteit egy iparpártoió egyesület eszmeje, de — szög voit a zsákban, mely korán talált kibújni. Azóta sok ilyen fajta egyesülés jött létre az országban, de a szegedit kivéve, alig egy kettő tud valami csekély eredményt felmutatni, a többi semmit. Most egy uj iparpártoló egyesület alakul. Előkelő helyről támogatják a mozgalmat, de nem hisszük, hogy ennek a mozgalomnak sikerülne a többi egyesületet tömöiiteni, mert hiába a mi egyesületeink élén állók legtöbbje nem áll föladatának magaslatán, nem bír kellő szakértelemmel, de bár vezetni nem képes, magát még a legdiscrétebbül sem engedi irányítani, hanem azért mind elől akar járni. És itt aztán visszatérhetünk ismét a sajtóhoz ós annak csodás hatásához. Ezek a dolgozni nem tudók, eszmékkel nem birók, szakértelmet nélkülözők, kiknek dolgozni, irányítani, eszméket termelni kellene, saját magukban erre képtelenek lévéu, a sajtó hasábjain megjelent cikkekből szedik készen azokat az eszméket, a melyeket aztán sajátjuk gyanánt adnak tova saját körükben sőt akad nem egy aki ezt a maga lapocskájában is megteszi; Látnivaló ebből, hogy nálunk nem az egyesületek irányítják a sajtót a helyes közgazdasági politika mezején, hanem a lapok az egyesületeket Ila tehát e téren elérni akarunk valamit, akkor elsősorban azt a sajtót kell fejlesztenünk, a melyik a hazafias cél szolgálatába áll. E téren tapasztalatokra hivatkozhatom és támaszkodhatom már és a mikor e kerdéssel behatóan akarok foglalkozni, példákkal vilagithatom meg ép ugy következtetéseim helyes voltát, mint javaslataim célszerűségét. Kijelentem azokban mindenekelőtt hogy az a a meggyőződésem, hogy e cél szolgálatában a vidéki sajtó a társadalmi teien óriási eredményeket érhet el ós hogy ez a sajtó van hivatva a fővárosi sajtó munkáját betetőzni, sőt helyes vezetés mellett ez lehet nagy részben az alapja is azok működésének. A Magvar Paizs engedelmével egy cikk sorozatban kifejtenem ebbeli nézeteimet és kérem a szerkesztőséget, hogy az engedelem megadása esetén szíveskedjek gondoskodui arról is, hogy a vidéki sajtó jobbjainak alkalma legyen e dologhoz ko'zászólani, mert hiszem és í>izva varom, hogy e kétdés felvetéséből a hazai iparfejlesztésnek és a vidéki saj'ónak haszna fog származni nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi téren is. Már padig hazánk anyagi megerősödését szolgálni, oly üdvös czél mely megérdemli, hogy foglalkozzunk e kérdésekkel!*) Jerémiás Arnold. Magyar Védő-Egyesület. A Magyar Védő Egyesület az ipartestületek kezdeményezésére a még egészen ki nem halt lelkes ügybarátok és legnagyobb gazdasági tes! tületeinkben az ország közügyeit figyelő tagjainak buzgólkodásával a nyáron történt megalakulása óta folyton a szervezkedes csendes munkájának eit. Nagy és nem könnyű megoldásra váró kérdés íz elmaradt, az elnyomott az élő-halott szerepére kárhoztatott : magyar ipar fejlesztése. Csak olyan szüksége van erre Magyarországnak, mint :az éhezőnek a falat kenyérre. Hazafias összetartással elérhetjük azt, amire a M. V. E, tör ekszik. Váljon csak mindnyájunk igéjévé, hogy: pártoljuk a magyar ipart !s egyszerre felszabadulunk Ausztria járszaiagja alól. Nagy, rettenetes nagy szükség van erre. Azt az évi 890 milliót, amely idegen iparcikkekéit a külföldre kiszivárog, el kell hóditarii, itthon kell tartani. Érdemes nagy öszszeg, hogy ezért mindenki sorompóba áiljon. Állítsa fel minden csalad a vámsorompót háza küszöbén és sok bánatos könnyet tudunk felszárítani, sok éhezőnek kenyeret adni, a sok hontalan kivándorlotí iák otthonát, családját, szülőföldjei, hazáját és nyugodt sírját visszaadni és ezekkel számtalan hivatalokban sínylődömk az ipar terén önálló foglalkozást nyújtani s a magyar nemzetben megindult válságos pusztulásnak, a kis töizsü magyar fajnak szétszóródását meggátolr.i Amint látjuk, a M. V. E. czéljai nagyok nemesek, országosak. így érthetjük meg jelszavának mély értelmét, midőn abban, hogy pártoljuk a magyar ipart — ilyen nagy sebekre leljük meg a valóban ható oivosságot. *) Köszönetiiuk mellett. Szerk.