Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-26 / 13. szám
IV. év. Zalaegerszeg, 1903. márczius 25. 13. Sf? írr« 4 korona. Fél érre 2 korona. Kegyed évre 1 kor. SfT8 flUér. Hazai dolgok hirde tése féláron : egy old. 20 E. NyiWér sora 1 korona. Szerk. és kiadéhivatal: Wlassics-u. 25. Alapította: BORBÉLY GYÖRGY. Felelős szerkesztő: Z. HORVÁTH LAJOS. li/CEG-JIEL-EilSriIK: ü E T DE IST IC IE ÜN" T OSXJTÖETÖKZÖIT ESTE. nyugdíj bizfosiíásról. Az ipar, kereskedelem és pénzügy terén munkálkodó alkalmazottak között csak kevésnek van jövője oly módon biztosítva, hogy önmagukat és családjukat a rokkantság vagy az aggkorral járó munkaképtelenség esetére gO"dt-laiijl elt°rthassák. Régóta hiányzó intézményt valósított; meg az ezelőtt 9 évvel megalakult Magántisztviselők Országos Nyugdíj Egyesülete, mikor lehetővé tette a magántisztviselőknek és keieskedelmi alkalmazottakrsk, hogy a jelen jövedelmező állásukban csekély befizetéssel az államnál szokásos módon nyugdijat biztosithassanak maguknak. Az állami vagy más uvugdijképes állásokban levő tisztviselők nyugodtan és megelégedetten dolgozhatnak, me.t hisz tudják, hogy a mig bírják a munkái, gondoskodnak önmagukról és családjukról, azután pedig megélhetést nyújt a szamukra a szolgálati évek arányában őket megillető biztos nyugdíj. Nem igy van ez a nyugdijat nem élvező alkalmazottaknál! Evek hosszú során mun káikodnak, hol itt, hol ott és mikor már eljön az aggkor ideje, mikor a hosszas munkában eltöltött év- '< után a jól megérdemlett nvuga*o'--> illetné meg őket, ott látjuk s>z önfentariás parancsolta kényszer miatt fáradt, kimerült testtel és rossz szemekkel az íróasztal mellett görnyedni, a mikor a velük egy idős tisztviselők gyakran kevesebb munka árán is a jól megérdemlett mugdij me^ett gondtalanul élik le hátralevő napjaikat. A fizetési viszonyok ma, saji.os, olyanok, hogy a kereske^-'mi és ipari alkalmazottak nagy ritkán élveznek olyan jövedelmei, hogy abból a jövő számára nagyobb megtakarítást lehetne eszközölni. Ép azért fontos a nyugdíj intézmény, melynél csekély, ugyan hosszú évek sorára terjedő megtakarítások révén alkalmuk van jövőjükről gondoskodhatni. Nagyon sokan vannak kereskedelmi és ipari czégeknél alkalmazásban, kiknek nincsen tudomásuk a Magántisztviselők Országos Nyugdíj Egyesületéről. Ezen, a közéletünk jeleseinek vezetése alatt álló egyesületnek tagja lehet minden a magyar szent korona országaiuak területén székelő pénz, biztosító intézet, kereskedelmi vagy iparvállalat és magán czég tisztviselője és egyéb alk mazottja. Kereskedőinknél számosan vannak bizalmi állásokban lejvő alkalmazottak, kik szintén tagjai lehetnelf ezen egyesületnek. Közülök nagyon sokan nem jutnak olyan helyzetbe, bogy magukat önállósíthassák, de ha önállósítják is magukat, gyakran a conjuncturak következteben nem találják meg jövőjüket és újból mint alkalmazottak vesznek részt a kőznek a munkájában. Ilyenkor a megkezdett nyugdíjbiztosítás, melyet önállóságuk alkalmával is fizettek, megmenti őket attól, hogy öregségükre gondokkal küzdjenek, mely gondok e korban sokkal mélyebb barázdát szántanak u,z tenberen, mint a fiatalság delén. Az egész egy egyszerű életjáradék biztositásnak felel meg, melynél évek soián át, havi arányos részlet befizetések mellett 40 évi szolgálat után a biztosított teljes összeget haláláig önmaga, azontúl pedig özvegye, vagy teljesen árván maradt törvényes gyermekei élvezik. Mig a biztosító társaságnál a befizetések elmulasztása szigorú szabályok alapján esetleg a biztosítás megszűnését eredményezheti, addig itt a tagoknak a legmesszebb menő kedvezmény biztosíttatik, ugy, hogy indokolt esetben 1—2 évi halasztás is kapható. A nyugdíj élvezete teljesen az állami nyugdíj mintájára van siervezve, a mennyiben a tag 10 évi befizetés után munkaképtelenség esetén a biztosított összegnek 40%-át kapja, minden további évi befizetés 2%-al növeli a nyugdíj összeg nagyságát; halál esetén pedig ennek arányában lesz az özvegyi járadék, teljesen árván maradt gyermekeknek a nevelési járulék biztosítva. Az évi dijak a 35 év betöltése előtt a biztositá°i összeg 8V2°/o-át teszik ki; a 35-ik éven tul levő belépő tagok éveik arányában természetesen nagyobb százalékot fizetnek. A biztosítási összeget a tagok, ha jövedelmezőbb állásokba jutnak, tetszés szerint felemelhetik. Ezért fontos, hogy még fiatalon, ha csak a minimális 800 korona összeg biztosításával is, belépjenek az egyesületbe, mert igy a nyugdíj évek a felemelés alkalmával számitásba jönnek, mig a biztosítást visszamenőleg megkötni nem lehet. A Magántisztviselők Országos Nyugdíj Egyesülete közgazdasági és emberbaráti szempontból egyaránt kiváló jelentőségű czélokat követ. Átlátták ezt a hazai pénzintézetek tisztviselői, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak, siettek ezen köteléket nagygyá és erőssé tenni tömeges belépésükkel úgyannyira, hogy tagjainak száma az 1600-at felülmúlja, alapjai pedig már több mint 2 milüó koronára rúgnak. A közérdeknek vélünk szolgálni, midőn olvasóink figyelmét felhívjuk ezen a jövőjük biztosítására alkalmas intézményre és szívesen szolgálunk útbaigazítással mindazoknak, kik ez irányban már gondolkodtak, de alkalmas intézmény ismerete nélkül tervüket ez ideig nem valósíthatták meg. Z. H. L. A ma^ar iparról (IY.) Irta Kún Vilmos. És a magyar iparra legnagyobb válság következett be. A nagy Igazságos Mátyás királyunk után csak 36 év mult el s a nemzet dicsősége a sir szélére jutott, s Mohf'cs a nemzeti nagylétnek temetője lón. A török hódoltság idején s az ezt követő vallási harezok követ Keztében a pénzügyi s közgazdasági viszonyok ziláltak lettek, szegénység és nyomor ütötte fel tanyáját, általános hanyatlás és tespedés sújtotta az ipart is, szinte csodálatos, bogy az valamiképen íönn tudta magát tartani. (M^gérthetés végett elegendő haFrfknói történetírónk szavait idézem, ki következőkép rajzolja e kor szomorú állapotát: a polgárháborúk és a törökhadjáratok, a féktelen főurak és idegen zsoldosok korában a személy és A ragyonbi r/tonság igen kétes állapotban volt; ennek következtében az ipar s kereskedelem sem nyerhetett nagyobb lendületet. Nyomor s szegénység uralkodott a legnagyobb részében. Az országgyűlések fölter jesztései élénk színekkel ecsetelik ezt. A rendek 1546-ban az országgyűlésen kiemelik, hogy a nép elrongyolódott, s nincs miből tengesse napról-napra életét. 1559-ben pedig emiitik, hogy több helyen makkal táplálkoznak egyéb élelmiszer hiányában. De elérkezett az 1686. év szeptember 2 ka s miután ali a törökpasa nem volt képes Budát a keresztény seregek ellen megvédeni, a török az országból távozott. A törökök távozása után s vallási harezok lecsillapultával a földmivelés ismét szépen megindult, s annak hatása meglátszott az iparon is, s ez nagyon természetszerű, mert nálunk, életerős, jómódú földmives osztály nélkül egészséges kézműipar nem képzelhető. A számos iparág közül említést érdemelnek a hadiszerek készítői, aztán posztógyártás a mi főkép a Szepességben honosodott meg. Az arany s ezüst készítményekben az erdélyiek tűntek kí. Az első papirmalom Brassóban 1546-bau lett fölállítva, de csak hamar követte több más, a mit a könyvnyomtatás fellendülése indokol. A bánya vidékek legnagyobb része szintén nem került a török hódoltság alá. Selmecztáján aranyat, északkeleten, a mármárasban sót, az erdélyi részekben pedig aranyat, s ezüstöt szedtek a föld gyomrából. S az idő óta iparunk rohamosan szépfejlf esnek indult, hogy némely czikkek tekintetében bátran önérzettel felvethetjük a külfölddel a versenyt. Bizonyítékaink a kiállítások, melyeket csak a közelmúltban is oly gyakran rendeztünk, Bizonyítékaink nagyobb városaink, azok műhelyei s kirakatai is. Mindezek daczára sok a panasz iparosaink jó részénél. Körülbelül 931 ezer kisiparos van az országban, sőt akik egykor jó módúak voltak, most mind, s legnagyobb része a rossz viszonyok miatt panaszkodik. Nélkülöz, sopánkodik, küzd és remél, aztán csalódik, ismét remél és újra csslódik, mert a holnap sem hoz jobbat rendesen a tegnapnál. S mi ennek az oka? Elsősorban a féktelen iparszabadság, melynek czélja lett volna megakadályozni, hogy az ipar tevékenység egyesek kiváltsága legyen, s hogy egyik osztály a másik rovására gazdagodjék, mely az ipar tevékenységet kivette az iparosok kezéből, s átszolgáltatta azt a tökepénznek. A tőke tulajdonosából kisiparos lett, mert az iparszabadság csak nagyon kevés ipargyakorlást kötött a képesítéshez és maga a képesítés is könnyen kijátszható, a kisiparosból pedig lett kontár, vagy bérmunkás. Az iparos osztály igy pusztulásnak néz elébe ba segély nem jő, de ezt egyúttal ga/.dasági és társadalmi válság követi miért is szükséges a bajt megakasztani a kisipar életképességét megmenteni és pedig a képesítés szigorítása, az igarjogok gyakorlásának szabályozása s az igazolás módjának a kötelező legény és mester vizsga behozatala által. Felismerték a bel, és külföldön is, igy legelőbb Németországban behozták a kényszer iparos szövetkezést, mely nem egyéb, mint a régi czéhrendszer, más formában és elnevezéssel. Miként a természetben nincs ugrás, hanem fokozatos fejlődés kívántatik mindenhez ugy van az iparnál is. Egyszerre a lépcsőzet felső fokára eljutni, nagy ipari állammá egy ország nem válhatik, mert rendesen visszaható s válsággal járhat, mert megmérhetlen s kiszámithatlan bajokkal járhat. Aztán azt mondják )
