Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-05 / 10. szám

1^903. márczius 5. MAGYAR P A IZ S 5 stb. csakis felső-patyi tea-vajat szállíthat. Az elmúlt 1902-ik évben a szövetkezet földolgozott 415651

1|2 liter tejet; Bécsbe szállított 177.75 métermázsa vajat es tejár: kifizetett 36400 kor. az átlagos vajpeiczeut vo't 4 38o'o. Ezeu adatokból ítélve ugy hisszük, hogy a vidéki szövetkezetek közt a felső-patyi tejszövetkezet első helyen áll. Yivaut sequentes! Templomópites. Szekelyudvarhelyen. a székelységnek egyik erős várában, az unitáriusok, kik ott már ötszázan vannak, templomot szándékoznak építeni, hog\ eme Itlki müveléssel is emelődjék a magyar faj kulturája. Vari Albert lelkész, Deák Lajos gondnok s Barabás András gyűjtő ivet bocsátottak ki. A gy üjtő ivet aláiiták s ajánlják a közönségnek a főhatósági tagok is : Ferencz József püspök, 8 Dániel Gábor főrendiházi tag és Br. Petrichevich Horváth Kálmán főgondnokok. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" Irodalom. Művészet. Uri gazemberek! A „Kispesti gazemberek" czimii füzet folytatásaként Seper Kajetán kispesti lapszerkesztő „uri gazemberek" czim alatt uj füzetet ad ki, mely bizonyára nagy leleplezesekkel fog kirukkolni, mint a czimből k vehető. A füzet ára 1 kotona, mely u szerző nevere kül-dendő. Magyar esperanto nyelvtan es szótár Az esperanto nyelv ma már az eg-sz vilagou nagy tért hódított. Nyelvezete, megtanulása oly bámulatosan könnyű, hogy bárki pár nap alatt, müveit ember pedig pár órai áttanulmányozás után könnyen elsajátíthatja. A „Magyaroszági Esperatisták Egyesületének" elnöke : Miletz József, titkár : ifj. Seper Kajetán és a/, egylet lapjának, a „Lingvjl'iternici3„ kiadója: Lengyel Pal szegzárdi nyomdatulajdonos most adja ki a magyar esperanto nyelvtant és szótárt, melyhez az Előszót dr. Altenburger Adolf szegedi tanár irta. A nyelvtan á a 80 fiilér. a szótáré 1 korona 20 fillér. Megrendelhető a 2 kotona beküldése mellett ifj. Seper Kajetáunal Ki pesten, a ki minden tekintetben készséggel ad felvilágosítást. Az esperanto lap előíizetesi ára egy évre 4 korona. Csak magyar felírású portékát vásároljatok ! Különfélék. A Mocsári ügynek nincs váge, noha felmentettek. Mocsári Ignác, körmendi polgári leányiskolái tanárt azzal vádolták, hogy a reábízott leánynövendékek kö/tii többbet megtontott. A szombathelyi törvényszék szemérem elleni bűntettért két és fél évi fegyházra ítélte el. A győri királyi tábla Cziftrák János dr. védőbeszéde után Mecsárit felmentette, mert a törvény által megjelölt erőszakot vágy fenyegetést a vádlott részéről fennforogni nem látta. A vádlott cselekménye magán hordj t ugyan a tettlegességgel elkövetett becsületsértés ismérveit, de jogos magánvád hiányában vádlott ebben sem volt m?rasztalható. De a lcir. főügyész az ítélet \elen felebbezett. Udvarlás közben. Hölgy (zsidó) Én egy idö -óta imádom Jézust. Fiatal ember (katholikus) Keresztelkedjék meg, keresztapja leszek. Hölgy (szórakozottan) Nem . . . mert . . . Fiatalember: Miért nem'? ha már annyira meggyőződött Jézus tanításának igazságáról. Hölgy: mert . . , mert . . . hát, ha jól tudom, az ö egyházának tanítása szerint a keresztapa keresztlányával nem léphet — házasságra. A Magyar iparért. A Kolozsvári Nemzeti. Kaszinóé az érdem, hogy fölvette a magyar ipar védelmének, pártolásának eszméjét. Fekete Gábor királyi ítélőtáblai elnök, a kaszinó elnöke a magyar ipar pártolására hivta fel a kaszinó tagjait, Rámutatott azokra a fontos nemzetgazdasági érdekekre, melyek megkövetelik, hogy a Kaszinó minden tagja szükségletét hazai íparczikkekkel fedezze és javaslatot terjesztett be, hogy a Kaszinó mindenik tagja tartsa hazafias kötelességének, hogy teljes erejéből pártolja a magyar ipart és amennyire csak lehet, a magyar ipar termékeivel fedezze szükségletét. A kaszinó az indítványt elfogadta s hasonló határozatra hivta fel az • összes klubokat, kaszinókat, egyúttal megkereste a kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kereskedőknél hasson oda, hogy azok magyar ipari termékeknek eladásán működjéuek. Szívből óhajtjuk, hogy ez a hazafias példa találjon minél több követőre — még Zalaegerszegen is? „Ia G?Ör " Furcsa legények lakhatnak Győrött Valami Frank nevü is lehet köztök, mert ennek van a plajbászos neve a levél alatt. A levél homlokán ez az írás van: Vereinigte Fabriken Actien-Gese\lscha/t kisbér- Füzitő in Győr. A másik szegleten „ Adresse für Briefe und Telegramme Sterkefabrik Győr— Alább ez a czimzés: „ Bem János özv. Zalaeger szag. 26. január 1903." Lentebb pedig egy sereg érthetetlen „Prima destrin blond, weiss" stb, gset't. Bizonyosan ajánl valamit, hogy vegyék meg tőle jó pénzen a szomszéd zalaegerszegi magyarok. Ez a győri szövetkezet nyilván szövetkezett arra is, hogy Magyarországon germanizáljon, meit kitűzött czél nélkül hogy lehetne azt elképzelni, hogy egyik magyar város lakosa a másik magyar város lakosával németül levelezzen? És ez nem privát személyes levelezés ám (ehez nem lehetne semmi közünk), hanem köziuyi levelezés, mert az ipari és kereskedelmi ügy — közügy. És nem tud elég srős lenui a magyar kultura, hogy a germanizálásnak e gomba módra sokasodó állatkáit lerázza, vagy leseperje a testéről. Ezek miatt, vagy mi ördög miatt esik meg az az eset, hogy ha pl. egy alföldi paraszt külföldön jár, az idegen kétségbeesik azon az állapoton, hogy — ez az ember magyar ember és még sem tud németül. Ezt megfejthetetlen talánynak tartja. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Leszállított árak. A helyi szövetkezetnek felszámoló bizottsága mindent elkövetett, hogy a tagok érdekében a portékákat minél kedvezőb ben értékesítse, de az érdekelt tagok részéről is hidegséget tapasztalt s minthogy ai értékesítés minél hosszabra nyúlik, annál inkább károsodnak a tagok, ezért elhatározta, hogy e/után leszállított áron adatja a czikkeket; persze igy is károsodnak a tagok, de erről már a felszámoló bizottság épen nem tehet, A leszállítást a borokon és ásványvizeken kezdte. Beszerzési árra engedte le a még meg levő kevés bort, de több ásványvizeket pl. a világhírű borszéki, bükszádi, korondi továbbá a kászonyi Ágnes stb. savanyu vizeket. Leszállított a továbbá az összes tea és rum, likőr, teasütemény fiiéknek az árait. is. A tárgyakra rá van ii va a leszállított ár. 3sry±l-b--béx-.*) Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására adni, hogy Scliütz Sándor és fia czégtöl 11 évi működés után kiléptem és Zalaegerszegen a főtéren e hó 15-én a mai kor igényeinek megfelelő dúsan fölszerelt rőfös vászoo és divatáru üzletet nyitok. Midőn ezt a n. é. közönség b. tudomására hozni bátorkodom, ez alkalommal nem mulaszthatom el az eddigi szíves megtisztelő bizalmukért hálás köszönetemet nyilvánítani, kérve ezen bizalmat részemre tovább-a is föntartani. Magamat a n. é. közönség szives jóindulatába ajánlva kiváló tisztelettel i-2 Sinn-geir? IMIilsisa. I gubagyár iitkaiból. A fenti kitétel alatt e lapok feb. 26-iki számában egy czikk jelent meg, melyre bár az előbb márczius 1-én megjelenő »Zalavármegyében« *) E rovatban köröttekért nem felel a szerit. nyilatkoztam, a »Magyar Paizs« hasábjain is felelni óhajtok, még pedig terjedelmesebben, nem azért, mintha Iricz Lajosnak akarník felelni, a ki rövid itt tartózkodása alatt a rendőri s más hatóságokkal. többszörösen conflictusba keveredett, hanem azért, nehogy akadjanak kételkedők a kik Iriczet nem ismervén, azt gondolják „hátha még is van valami a dologban". A mult év november havában nagyon meggyűlvén gyári irodámban a dolog, egy hirdetést tettem közzé, hogy eddigi alkalmazot-taim mellé ideiglenesen még egy segéd hivatalnokot alkalmazzak. A választás Igricz Lajos, akkor budapesti tartózkodásu fiatalemberre esett, a ki kérvényében előadta, hogy Bányász M. fürészmalmában és az „Acetylén társaságnál" volt alkalmazva. Mindkét czéghez fordultunk int'ormatióért; Bányász nem felelt, az „Acetylén" társaságtól jott jó tudósítás, de erről most kiderül azon alapos gyanú, hogy ezen ínformatiot Iricz maga irta. Igricz november végétől deczember végéig Kohn czég fürészmalmában Zborón (Sárosmegye) volt alkalmazva és ismételt ajánlkozása folytán eléjj szerencsétlenül — 1902. deczem. 30 án kelt levelemmel fel is fogadtam, öt a következő feltételek mellett: 1. Belépés jan. 2-án. 2. Havi fizetés 130 korona. 3. A fizetés utólagosan teljesíttetik. 4. Felmondási idö kölcsönösen 6 hét. 5. Utazási költség 15 K a belépéskor, 15 K a kilépéskor, de ez utóbbi csak akkor, ha legalább 3 hónapig lesz alkalmazásban. E levelem következtében január 4-én sürgönyzött. hogy belép, január 6-án. Útiköltséget kért, s ámbár én erre köteles nem lettem volna, előzékenységből január 6 án sürgönyileg küldtem neki 20 koronát. Január 9-én reggel elfoglalta állását, azonbau személyazonossági, szolgálati és egyébb okmá| nvait nap-nap után való sikertelen sürgetés után | sem volt képes felmutatni, úgy hogy már végre j 8 napi záros határidőt hagytam neki, annak baj szerzésére. ; Náluuk magát az irodában, tanuk előtt, kathoI likusnak, jogásznak, Igricz Lajosnak nevezte. • Már második nap meggyőződtem arról, hogy j nemhogy nem bír az ajánlatában felsorolt szakI ismeretekkel, hanem a legszükségesebb keres| kedelmi irodai dolgokat sem képes elvégezni, I miért is kénytelen voltam neki olyan egyszerű j segédkönyvek vezetését és sablonszerű levelek írását kiosztani, a melyeket bármely gyakornok is könnyen elvégezhet. Munkáját megbízhatatlanul végezte, a többi hivatalnokot munkájában zavarta, az irodai órákat ismételt felszólítás daczára is pontatlanul tartotta be, miért is kénytelen voltam néki február 13-án szóban, február 15-én egyszerű levélben és feb. 16-án ajánlott levélben 4 hétre azaz márczius 16-ára felmondani. Február 16 án a délutáni órákban, minthogy üzleti idö alatt, tilalmam daczára az Írógépen magán ügyeivel foglalkozott, felszólításomra minden felvilágosítás megtagadott és kihivó feleselgető magaviseletet tanúsított, élve főnöki fegyelmi jogommal, meghagytam néki hogy az irodától „azonnal távozzék"! egyben ajánlott levélben tudomására adtam hogy ez egyáltalán nem jelent végieges clbocsájtást, hanem csak rendre utasítást, felhívtam, hogy működését márczius 16 áig a 4 heti felmondás idejéig folytassa és azután menjen Isten nevében. Megjegyzem, hogy daczára annak hogy a szerződés értelmében járuléka utólagosan lett volna fizetendő, előzékenységből, méltányosságból eleget tettem tanuk előtt tett indokolt kéréseinek, hogy nincsen a nap-napróli megélhetésére szükséges eszköze, f. é. jan 10-tól február 14-éig hitelesített 2. számú folyó számú könyveim 44-ik lapja és sajátkezű elismervényei szerint 9 részletben összesen 190 koronát kapott; esedékes követelése tehát nincsen. A szolgálati ideje a belépésétől azaz 1903. január hó 9-étöl Íratott javára a mi magától értetődik, mert senkinek sincsen joga január 1-től számítandó fizetést követelni mikor állását csak január 9-én foglalta el ; egészen más let t volna ha azt az illem határai között kéri. Igricz az irodából való távozás után nem tért vissza irodámba, hanem a fenyegető és követelő levelek egész sorozatát zúdította rám, követelt 546 koronát mint állítólagos 3

1!* havi fizetést. Erre én az I. fokú iparhatósághoz fordultam az ügy elbírálása végett a hol az általam itteu