Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-12 / 7. szám

6 f MAGYAR PAIZS 1903. február 12. diszitve. Az arczkép oly élethű és a legsikerültebbnek mondható. És egy föuri küldöttség adja át a római pápának még ebben a hónapban. Az átadás előtt, a festmény, néhány napon át ^meghívott vendégek által lesz megtekinthető. Károly Lajos fóherczeg, a festö-müvészt saját Atteliéjében meglátogatta és a képet oly szépnek és jónak találta, hogy Lippay festőt a legnagyobb dicsérettel halmozta el. Iparpártoló szövetkezet Beregmegyében. Ipar pártoló szövetséget létesít az ottani kultur egylet. Czélja társadalmi agitáczióval a külföldi termékeket kiszorítani s tért nyitni a hazai ipar ezikkek vásárlására. KezdeményezésüKhöz útmutatást kértek az eidélyrészi iparpártoló szövetségtől, mely kérésüket készséggel teljesítette is. A Mocsári ügynek nincs vége. Minthogy azok a fegyelmi viszgálatok és határozatok valamennyien az igazságnak legalább is gyanús fundamentumán állanak, ezért nem is igen teszik az emberek értük tűzbe a kezüket. Igy járt a körmendi hires fegyelmi is. Ott ugyanis Mocsári Igná«z olyan dolgokat követett el a polgári leányiskolában, a mi a legszelídebb jelzéssel is nagy bün. Knaute Rezső igazgató pedig ezt a nagy erkölcsi betegséget inkább palástolta, mint hogy gyógyította volna. És e kettős tévedést Farkas Iván Zsigmond tanár leleplezte, a mint hogy ez kötelessége is mindeu becsületes nyilt magyar embernek. És összeült a fegyelmi bizottság. Mocsári Ignáczot nem lehetett teljesen megmenteni. A vizsg. fogságból azonban ő is kiszabadult s mondják büszkén kocsikázott végig Körmend piaczán a bakra ültetvén az iskola pedellust „pázsitnak, s most beállott vigécznek s vigan fügyöl, de Knaute Rezső igazgatót teljesen felmentette a fegyelmi bizottság a vád alól, — hanem elítélte a fegyelmi bizotság Farkas István Zsigmondot pénzbirságra ós a feleségét dorgálásra. Ezek csinálták a „kravalt„, ők az okai mindennek. Farkas István Zigmondnak a Mocsári féle bünügyben az volt a legnagyobb bűne, hogy azelőtt néhány esztendővel egyszer nem ment el a templomba, ós szintén azelőtt néhány esztendővel nyaklevest adott egy vásott gyereknek. Nyiiyán ezek a bűnök voltak okozói a Mocsári cselekedeteinek. Ezért kell bűnhődni Farkasnak. — Hanem minden tréfa mellet Farkasék felebheztek a miniszterhez s a miniszter ur megsemmisítette a fegyelmi határozatot és uj vizsgá latot rendelt el, a mint a Szombathelyi Újság értesül. — Ezt az eljárást lehet nevezni a világosság keresésének. A Tik iparosok. A vakok országos intézetének igazgatósága (Budapest VII. Hungaria körút 16) felhívást küldött szét adományok gyűjtésére a .Vakokat" gyámolító országos Egylet javára. Az országban 18 ezer vak ember van, csak akik számon vannak tartva. Szétküldötte egyúttal a vakok kefe ós kosár készítményeinek árjegyzékét is. Az intézetben ugyanis 106 vakember foglalkozik iparral. Ezek számára tehát nem alamizsnát kérnek, hanem hazai ipaipártolást. A vakok készitmónyei ízlésesek és tartósak, jó anyagokból készülnek s olcsóbbak mint a nagymennyigégben külföldről gyakran hazai gyártmányként árusított készítmények. Borkezelési tanfolyam. Az okszerű pinczekezelésre vonatkozó gyakorlati ismeretek terjesztése végett, a budafoki egyéves pinczemesteri tanfolyammal kapcsolatosan a tél folyamán a jelentkezők számához képest egy vagy több időleges borkezelési tanfolyam fog tartatni. A borkezelési tanfolyam czélja az, hogy a kisbortermelők, vagy azok vinczellérjei ezen tanfolyamon a legszükségesebb borkezelési ismereteket — főleg gyakorlatilag —- elsajátítsák. A borkezélési tanfolyam két hétre terjed és Budafokon a pinczemesteri tanfolyam helyiségeiben fog megtartatni. Az első borkezelési tanfolyam február hó 6-én kezdődött. Magyar ipar nyomora. Megfagyott egy magyar iparos, még pedig egy harisnya-szövő, a ki másoknak készítette a ruhát, hogy ne fázzanak meg. A Magyar Néplap tudósítója irja, hogy Magyari Mihály székely harisnya szövő (nadrág, nem strimlli) Mártonfalván (Háromszékmegyében) fűtetlen szobájában megfagyott. Készítette másoknak a harisnyát, hogy ne fázzanak meg, ö azonban megfagyott. Megfagyott hideg szobájában, mert fára nem volt pénze. Egy magyar ruhaízabó megfagyott. Kell- e ennél világosabb magyarázat a magyar iparfejlődéséről és fejlesztéséről? Es mi a fényes kirakatu boltok utján bécsi, brünni ruhába öltözködünk. Magyari Mihályt azóta talán el is temették. Temetgetjük a mesterséget is. Csendőrök szerencsétlensége. Szolgálatának teljesítése közben érte utol a halál Pintér Gusztáv vasvári csendőrt. A Vasvár ós Molnári közötti vasúti pályatesten haladt egy társával, Németh János csendőrrel. Ép a vasúti hidra értek, mikor hirtelen mögöttük robogott a vonat. A két csendőr a szUk hídon nem tudott kitérni a veszedelem elől s a vonat ellökte őket ós pedig oly szerencsétlenül, hogy Pintér Gusztáv csendőr holtan maradt a helyszínén, Németh János pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Törvényszéki biró a vádlottxk padján. Előbb csak suttogva, végre nyilvánosan is felléptek dr. Soós Kálmán budapesti törvényszéki biró ellen, hogy egyik másik ügyet pénzért intézte el kedvszően, vagy kedvezőtlenül. A biró kö

Avetítője egy Schwarcz Ábrahám nevü ügynök volt. A bírót Bérezi Béla kapitány vallatja, Schwarcz. Ábrahámot pedig letartóztatták. A Budapesti Dávid Ferencz Egylet előkelő hangversenyt tartott tegnap a »Saskör« dísztermében, Az estély védnökei Id. Dániel Gábor főrendiház tag, Ferencz József püspök, dr. Bedő Albert ny. államtitkár, dr. Székely Ferencz koronaügyósz, dr. Boros György theol. tanár, dr. Dániel Gábor ifj. Kozma Gyula, Ürmössy Miklós. A hangversenynyel kezdődő estélyt lánczmulatsággal folytatták s hogy kitűnően sikerült, nagyrésze van benne Józan Miklós pesti papnak, ki a Dávid Ferencz egyletnek az elnöke. Árverezés — maoyarvilag Az ám, ez a két fogalom mindegy. Sok derék jellemző tulajdonsága van a magyarságnak ; az árverezés ezek közül egyik igen derek jellem/ő tulajdonsága. Nem hiszem, hogy Európában, ennélfogva az egész világon annyit árvereznének, mint Magyarországon. A nyugati országokban nem árverez hetnek annyit, mert ott a nagy lónyüzés mellett müveitek és okosak az emberek: nem mennek bele bolondjába minden adósságba. A keleti országokban azért nem árverezhetnek annyit, mert ott kezdetlegesebb állapotjukban nem olyan fényűzők az emberek s adósságot sem csinálnak. Nem régiben egy pár adatot említettünk meg mi is, hogy egy-egy félhold földet, rétet egy koronáért adnak-vesznek az árverésen. Most egy nagyobb terjedelmű árverést említ a Magyar Világ. Erdély Toplicza nevü községének tizenkétezer hold erdejét, mely erdő két millió korona értékű, elárverezték hétszáz nyolezvan koronáért. — Ez igy van édes atyámfia akár hiszed, akár nem. És sokan azt hiszik, ho^y csendes, békés nyugodalmas okoskodással még lehet segíteni a bajon. Sokan hiszik. De sokan nem hiszik. Kidobott iparos. Csaknem hihetetlen. De megtörtónt. Egyik iparos polgártársunk benyitott egy tisztviselőhöz, hogy kérje meg az adósságot. A tisztviselő saját vendégei szemeláttára s az iparosnak szégyenkezésére karon ragadta az iparost ós kilóditotta — Hát az igaz, hogy általános betegségünk a kontóra való dolgoztatás ós vásárlás, s az is igaz, hogy szegények vagyunk többnyire, ós sokszor a legjobb akaratunk mellett sem tudunk fizetni, de az emberséget és illendőséget, a legnagyobb szegénységünkben ós a legnagyobb felindulásunkban is megtarthatjuk, mert meg kell tartanunk. A papok nötlensége ellen. Rómából jelentik hogy egy sereg fiatal olasz pap kérelmet intézett XIII. Leo pápához s arra kérte a szentatyát, hogy nekik is mint a görög-katholikus papoknak, engedje meg, hogv nősülhessenek. A kérelemben többek között igy érvelnek a fiatal papok: „Mikor a XVII. században a tridenti zsinat 24-ik ülésén a nőtlenség kötelező voltát a katbolikus papokra nézve kimondták, a görög-katholikus papok ellene szegültek ennek a határozatnak. Mire a szentszák nekik kivótelkópen megengedte a házasságot. A görög-katholikus papos éppen olyan közösségben élnek az egyházzal ós a szentszékkel, mint mi s ők mégis alapithatnak családot. Miért nem alapithatunk akkor mi is ? Azt várják tán, hogy mi olasz p?pok is fölkeljünk ós elszakadással fenyegetődzünk, azért, hogy egyenlő jogokat nyerjünk ? Nem vagyunk mi ugyanazon egy Istennek gyermekei ?" Á végén igy hangzik a kárelem: „Tudomásunk van arról, hogy a külömböző egyházmegyék püspökeinek a Szentszékhez küldöttórtesitóseik alapján a Szentszék nagyon is jól ismeri azokat a károkat, melyeket mind a vallás, mi d az egyház, mind a klérus, mind pedig a katholikus társadalom. (Háta nemzet?) a papi nőtlenség miatt napról-napra szenvedni kénytelen. S ennélfogva ő szentsége nem fog késni azzal, hogy ezt a veszedelmes törvényt eltörülje.® Minthogy ezt a kérelmet már háromizben nyújtották be s még semmi felelet nem érkezett reá, a kérelmezők azt gyanítják, hogy a pápához közel állók el akarják titkolni XIII. Leó előtt ezt az ügyet. Most az olasz lapok utján akarják azt a pápa tudomására hozni. Debunisset pridem. Nálunk könnyebben viselik a coelibatus keserveit. Zalavármegye állat-betegsége. Veszettség: Kapczal u., Csehi 1 u , Kisvásárhely 1 u. Ivarszervi hólyagos kiütés: Nagylengyel 1 u., ZalaLövő 1 u., Rühkör : Arács 1 u. Tapolcza 1 u. Sertésorbáncz : Nagypócsely 5 u. Sertésvész : Zalanjlak 2 u., Keszthely 8 u. Bánokszentgyörgy 6 u., Kerka-Teskánd 2 u., Kerka-Tótfalu 3 u., Szócsisziget 1 u., Lenti-Szomhathely 1 u., Máhomfa 4 u., Zebecske 5 u., Esztergáíy 7 u., Iglicze 3 n., Pacsa 8 u., Zalaapáti 6 u., 1 m.. Döbróte 4 u., Pu8ztaederics 4 u., Söjtör 3 u. ffljjgr Csak magyar gyufát vásároljatok Emke gyufát s Tanitókháza gyafáj á A szövetkezetben van elég. Irodalom. Művészet. A „Balaton írásban és Képben" megjelent. A Balaton Metropolisában, Keszthelyen a maga nemében egyedül álló, érdekes könyv jelent meg : A „Balaton írásban és Képben." Irta: Sági János, a Keszthelyi Hirlap segédszerkesztője, a Balaton irodalmának agilis müvelője. Régóta éreztük hiányát oly munkának, a mely hazánk drága gyöngyét, a Balaton szépséges vidékét irja le, a mely hűséges, szép szavú kalauzunk lenne a Balaton körüli utunkban, s a mely messzebb vidékek lakóinak leírná e csudás tó mesés világát, 8 a mely fölkeltené az érdeklődést a mi tavunk kies fürdő- és nyaralóhelyei iránt. A „Balaton Irásbai és Képben" minden sorából a Balaton szépségétől való lelkesedós és elragadtatás sugárzik ki. A szerző élénk színekkel, ügyes tollal rajzolja a Balaton tündéries világát, víztükrének csodálatos játékát, az olaszok egével vetekedő égboltját fürtös hullámait, haragját, mosolyát, bűbájos, regényes vidékét. Az egyes fürdő- és nyaralóhelyekről, a Balatonvidék minden talpalatnvi részéről szép magyarsággal mindazt elmondja, a mi a hazája iránt érdeklődő magyar emberr, a nyaralni vágyót, a Balaton mellett tartóskodót ós a turistát érdekli. Változatos képekben varázsolja elénk a magyar tenger egész világát. Tájékoztat az egyes helyek lakásviszonyairól, a vendéglői- és fürdőárakról, hiven kidomborítja az egyes fürdőhelyeknek a többi fölött való előnyeit, a gőzhajón, a kocsin s a gyalog utazóknak elbeszéli a Balaton regényes múltját, figyelmét fölhívja a vidék nevezetességeire, beszél a balatonmenti jóravaló magyar nép erényeiről. Szóval e könyv az olvasónaK kellemes, soha nem unalmas társalgója, szórakoztatója, tanácsadója ós nagyhelyismeretü kalauza, j a könyvtáraknak dísze, a Balatonmentének legszebb ajánlólevele és csinos emléktárgya mindazoknak, a kik valaha a Balaton hűs hullámaiban enyhülést, balzamos levegőjében üdülést, remek vidékén szórakozást kerestek. Ebben az irányban s ily nagy terjedelemben a Balatonról könyv még meg nem jelent. A könyv 360 oldal, 135 képpel, pontos térképpel. Czimlapját balatoni jellegű, művészies kép disziti. A munka ára mindamellett csak 5 kor. A könyvet fűzve 5 kor. 60 fii 1. kiváló diszes kötésben 6 kor. 60 fillér megküldése 'után bérmentve küidi a Keszthelyi Hirlap kiadóhivatala. Megjegyezzük, hogy a könyvet angol és német nyelven is kiadják, hogy végre a külföld figyelme is ide irányuljon a világnak talán legszebb tava, a Balaton-felé. (1. mai tárczánk.) A 48—49. Történelmi Lapok ujabb számai a Kossuth-Oörgei ügyről hoz igen érdekes cziksorozatot, dr. Veress Endre tanár a Hunyadiak síremlékeiről hoz igen értékes történelmi és regószeti dolgokat. Figyelemre méltók a lapban még az erdélyi róm. kath. világi ós szerzetes