Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-02-12 / 7. szám

1903. február 12. MAGYAR PAIZS 7 papság szerepe a szabadságharczban, Honvédek pantheona, Krook Frigyes Tamás és leánya N képekben is, s Czetz János tábornok emlékiratai és különfélék. A hazafias történelmi lapot Kuszkó István Bzerkeszti Kolozsvárt. M az egészség. Tuberkulózis. Ezen a czimen indult még Buda­pesten (Andrássy-ut 46. 1. em. 10) egy havi folyóirat. Dr. Kuthy Dezső a Sanatorium igaz­gató főorvosa és dr. Tauszk Ferencz I- titkára szerkesztik. 16 oldalon jelenik meg s tekinté­lyektől hoz czikkeket a gümőkör elleni védekezés érdekében. A „Tuberkolozis" az I. Ferencz József ő császári és apostoli királyi felsége legmagasabb védnöksége alatt álló Budapesti Szegónysorsu Tüdőbetegek Sanatorium Egyesületének hivatalos Lapja. Ára egy évre egy korona. A budapesti Sanatorium — Egyesület tagjai a lapot díjmen­tesen kapják. Ezt a lapot figyelmébe ajánljuk a nagy közön­ségnek. Mert első az \egészség. Igenis a nagy közönségnek, minthogy annak a számára is indult meg, nem az orvos tudósok számára, kik amúgy is tudják mihez tartsák magokat. Olcsó áránál fogva eléggé népszerű lehet, és a mi még főbb, amiért dicsérni lehet ezt a lapot: az előadása is népszerű. Ez a lap a humanismust szolgálja. A tudást be akarja vinni a tömegbe. S ez az igazi kultuia, nem egyes csoportoknak elszige­telt tudása. Sajnos, éppen az orvostudomány olyan természetű, hogy még a papi tudomány­nál is nagyobb titkolódzással elzárkózik a nagy közönség elől. A Tuberkulózis lap ezt az ember­telenséget akarja megszüntetni, mikor be akarja Tinni a tudást a kunyhókba is. És be is lehet vinni a nyakatekert műszóknak a kinthagyásával is. Valahára már talán lejár az a rendezer, hogy a tudománynak okvetlen érthetetlennek kell lenni. íme közlünk a Tuberkulózisból — de csak egy negyedrangú czikkecskét, tájékozásul: Tudnivalók a táplálkozásról. Legjobb a vegyes ételekből összeállított egy­szerű, jó, házi koszt. Bővebb zsírtartalmú ételek, tészták, hüvelyes főzelék hasznosak. Nemcsak hus és tojás az, a mi tápláló, mint régen hitték. Igen jó a szalonna, nagyon hasznos a vaj, kitűnő a megzsirozott pirítós kenyér, a sült burgonya ludzsirral, stb. A kávénál sokkal hasznosabb a tej, mely tápláló is, a szomjat is oltja; de mindig csak forralt tejet és kortyonkint igyunk. A sör, bor, ha csak étkezés közben és igen mértékletesen élünk vele, nem árt, nem is sokat használ. A sör még ajánlatosabb a bornál. A pá­linka, cognac, likőr, egyenesen méreg; a ki ön­javát lelkén viseli, csak akkor nyul hozzá, ha orvos gyógyszerként rendelte neki megtelelő formában. Legbecsesebb vagyonát, étvágyát kocz­káztatja, a ki éhgyomorra szeszes itallal él. Kiki min tdig a saját evőeszközeit, poharát használja, soha se egyik vagy másik családtag­jáét. A közös tálból való étkezés veszedelmes. Kiki a saját tányérjáról egyék, melyre a tálban lévő külön kanállal, villával szedje ki az ételt. A gyermek ételét külön kanállal kell megkós­tolni, melyet, miután szájunkban volt, a kicsi ételével többé érintkezésbe ne hozzunk. Naponta fogat kell mosni és jó minden étke­zés után kiöblögetni a szájat. Jókarban lévő fogak nélkül ugyanis helyesen táplálkozni igen nehéz, majdnem lehetetlen. A ki fogait elhanyagolja, ugy tesz, mint a könynyelmü mesterember, a ki rozoga szerszámmai hitvány munkát végezve, akarja megkeresni kenyerét. A kinek csak módjában van, hozassa rendbe fogorvossal teljesen a fogazatát s azontúl fél­évenként vizsgáltassa meg, hogy a készülő szuva­sodások idején orvosoltassanak. Fogvájót használjunk, de ügyeljünk rá, hogy az egyszer használt fogvájók helyesen összegyűj­tessenek és elpusztíttassanak. Legjobb, ha éget­jük őket. A ki teheti, napjában ötször egyék, azaz villás­reggelizzék, meg ozsonáljon is. Ha hosszasabban étvágytalan valaki, forduljon orvosához. Beteg anyának semmi szin alatt nem szabad gyermekét szoptatnia. K. Különfélék. A szerk. levele. H. Szécsiszigtt. Jött 4. k Ennélfogva 1902 végéig hiányzik még 5 k. A küldött dolgokat köszönjük. A helyzetet tisztáz­tuk. Az érdeklődést kérjük. — H. Budapest. A nyári példányt megkeressük pár nap múlva. — Zalamihályfa. A dereka jó. Az eleje ts vége el­maradhat? B. ó. A három vers közül bármelyik is csak szűkebb körben adható elő, — K—» B.­ptst. Csudálkozunk. Intézkedünk. — S».—8árs»*g. Egészen helyes. Köszönjük a megjegyzést. Eredeti jegyzetünkben jól volt, kiíráskor történhetett a tévedés. — Ovidius: Annyit nem érdemiek meg. Majd kitisztázódik. A kis hirért nagy köszönet 1 — Á. Bodrog. Horribilis. A „16" ,2" helyett lehettt. A czikkeket köszönettel használjuk. — T. Helyt. Derék igaz vélekedését figyelemmel fogjuk tárgyalni. — Figyelő. Kérünk hasonlókat. Csak magyar felírása portékát vásá­roljatok ! Csarnok. iarsagni hangulat (a tanteredben). Eh , dehogy szeretem a farsangot. Tánczolok, vi­gadok, mulatok, eszem íinom oldalast, iszom jó ruszti port, széles kedvei van, kirúgom a ház oldalát, hegedülnek, muzsikálnak, nagy bőgőbeu fisznek haza : — s másnap aztán kedvetlen, ál­mos vagyok, világ fáfdalmakat érzek, ugy nézek ki, mint a szecskába beleaprított szarvasbogár, nehéz a fejem, nehéz a kalapom, neki megyek a kerítésnek, nagyot koppanok, — s szeretném ki köpni a számat. Mi másélet a böjti élet 1 Az ember, ha farsang van, kénytelen minden pénteken böjtöt tartani, ellenben böjti időben már pénteki napon is kap hust, mert a szegény ember avval él, a mije van. A böjti szezon, ha­tározottan helyre egy kis sze/on, 8 a tiltott gyü­mölcsök varázsából is van benne valami legalább a ki böjtben mulatott, az még sohasem panasz­kodott a feleségének. Jövel, jövel hát te szép böjt, te szent böjt, jövel a te húsos fazekaiddal és jól sikerült mu­latságaiddal. A farsang még senkit sem boldogított igazán, 8 én nem becsülöm többre, mint egy üres temp­lomot, melybe istent nem kaptak. Gyere szent böjt, boldogítsd ezt a ezudar világot, Farsang van, tehát szobában ülök és unatko­zom. Várom, hogy történjék valami. Üresnek érzem magamat, mintha kis^ellőztek volna, mintha ki hurczolkodtam volna magamból. A levegő is olyan, mintha májbateg volna, eg^re kelletlenke­dik, pedig nem kell se a tüdőmnek, se a huzatnak. Csend, süket csend honol kis hajlékomban, s én álmosan borulok íróasztalomra. Tudom, hogy beteg a lelkem, s mégis korholom a világot, s megvetem a mint van, szárazastól-tengerestül. Mert csendes vigyorgásban Üszen.ed ez a világ. Vigyorog, mert neki ragyogó égő napja van, ne­kem se csillagom, se n»pom, csak egy órám van, az is torony. Meg-megrecacsenik e^y-egy bútor, s én ijedve nézek oda fölöttem meg az egerek rágják, kóstolgatják a padlás deszkáját, de csak azért, hogy mielőbb készen legyenek a lyukkal, s engem foguk fehérjével halálra kínozzanak. Ah, valaki jön, — Jó napot, uram. — Jó estét, drága felebarátom. Mi a szősz hozza magát ilyenkor, nem látja, hogy ember­evő kedvem van ? Na, lépjen közele'ub, ha mer. — Jaj, csak engem ne bántson, inkább ide küldöm az anyukomat. — Azt ugyan nem. Nekem -senki felesége sem kell. — Mióta ? — Vőlegénykorom óta. — Hogyan ? Mióta tisztelhetem, mint vőlegényt ? j — Ha idáig nem tisztelt, akkoi már elkésett. — Kérem, kérem. — De én képekben beszélek. Nézze, az okle­velem az éd jegygyűrűm, s pályám az ón me­nyaszonyom. — Óh 1 És a hozomány ? — Az nagyon siralmas. Aflóie Káin áldozat, melytől mindenki köhög. — Váljon el akk^< ! Hová gondol! Hát a gyermekek? Megszakadna a szivem utánuk. — Ön vőlegénv és már gyermekei is vannak ? Oh, hisz ilyet még Giron sem tett. Nagyot sóhajtottam. Jaj de sok mindenféle jutott eszembe ! . . — Bizony vannak, drága felebaiátom. — Óh, ós sokan vannak ? — Valami százhúszan. — Jesszusz pro Jesszusz ! És hány éves ön ? — Huszonöt. — Óh, vizet, vizet! — Ugyan, ne komédiázzék, hisz úgyis tudom, hogy bort akar. — Nos, itt van, igyók egyet erre a nagy ijedtségre. — Százhúsz gyerek ! Oh, oh, oh ! Mennyi le­het az ? Kérem hozassa ide a számológépet. — Kérem. Rásipakodtam a kutyájára. — Kusszóri! Aport 8Őn der számológép. A kutya szót fogadott s elinalt, nem lehet két pillanat sem, már hozta a csörömpölő szerszá­mot. — Tessék! Itt a számológép. Az én drága felebarátom pörgetni kezdte a golyókat, s olvasott. — Egy, kettő, három . . . tíz . . . husz . . . . ötven .... száz ! Ejnye, hát lehet több is, mint száz ? — Attól függ, hogy hogyan veszsztik. Fizetés­ben nem. gyerekben igen. — Golyóban sem! — Abban sem. Éppen csak száz golyó volt, s azt mind ide rakták. Ha többet kellett volna rakni, akkor már a maga kaptafáit kezdték volna ki. — Abból ugyan nem esznek. — Azt gondoltam is — De akkor haza is megyek. Magamat összevissza ajánlom. — István vele, drága felebarátom. Tessék, még csak nem is csattan>k. Ilyen nyá­picz históriákból ali az én farsangom. Enné esak többet ér egy böjti lakodalom ? Adomcsók István. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapító. Terjesszétek a „Magyar Paizst!" HIRDETÉSEK. 1109. sz./v. 1902. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881, évi IX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Zalaegerszegi kir. járásbíróság V. I. 391 számú végzése által a Zalamegyei kötponti takarék­pénztár Végrehajtató javára Kovács János Szent­kozmadombjai lakós ellen 470 kor. tőke, ennek 1902. évi márczius 29-tői járó 6%>-os kamatja, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 1160 kor.-ra becsült lovak, szarvasmarhák és két szekérből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, — enuek a helyszínén, vagyis Szentkozmadombján leendő eszközlésére 1903. év február hó 17-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitűzik ég ahhoz a venni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a leg­többet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltótelek szerint lesz kifizetendő. Zalaegerszegen, 1903. január 30-án. Nemes Sándor kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents